Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-07 / 265. szám, szerda

Bara tsagunh további szUardalasaért Beszélgetés Anton Kroužil elvtárssal, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának titkárával 9 Értékelje kérem a szövet­ség eddigi tevékenységét és is­mertesse legközelebbi jelada­tait. —- A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy a 21000 alapszervezetünknek már több mint egymillió 400 ezer tagja van. Ez a lényeges létszámgya­rapodás a szövetség aktivitását és a munkája iránti fokozódó érdeklődést bizonyítja. Kedve­zőnek tartom a tagság szociá­lis és életkori összetételének adatait is. A CSSZK-ban tag­jaink 40 százaléka még nem töltötte be 35. életévét, az SZSZK-ban pedig tagjaink 50 százalékát a fiatalság képezi. A tevékenységünk iránti érdeklő­dést mutatja azt is, hogy tagja­ink fele pártonkívüli, és több mint 50 százalékuk munkás, il­letve földműves. Ez a széles körű érdeklődés — véleményem szerint — a sok­oldalú, minden formalizmus nélküli munkánknak köszönhe­tő. A „Szocialista munkabrigád“ vagy a „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ címének elnyeréséért ma több mint 2500 munkacso­port versenyez hazánkban. Ered­ményeinkből — akár az ostra­vai, az észak- vagy nyugat-cseh- ohizági, vagy a szlovákiai mun­kabrigádokra gondolok — so­kan példát vehetnének. Szerve­zeteink természetesen nagy gon dot fordítanak a szovjet tapasz­talatok alkalmazására. Együtt­működésünk további elmélyíté­se és kölcsönös elégedettségünk megkívánja, hogy a Szovjet­unióba exportált termékek mi­nőségét és a szállítási határ­idők pontos betartását is ellen­őrizzük. 9 Milyen akciókat rendeztek szervezeteik az elmúlt időszak­ban? — Az idei év első felében or­szágos viszonylatban összesen 51800 különböző témájú elő­adást és vitadélutánt rendez­tünk, s ezeknek 3 millió 400 ezer látogatója volt, 18 500 kul­turális témájú akciónkban 2 millió 300 ezer ember vett részt. A szovjet vendégekkel, küldött­ségekkel és turistákkal megren­dezett 40 0Ó0 találkozón kb. 360 ezren jelentek meg. Ezenkívül hasznos tematikus utat szervez­tünk a Szovjetunióba földműve­sek, szakmunkások, mérnökök, tudósok, kulturális dolgozók és más csoportok részére. A kol­lektívák tagjai örömmel hasz­nálták ki az alkalmat ismere­teik gyarapítására és a tapasz­talatgyűjtésre. Szövetségünk tevékenységé­nek hatása az alapfokú és a középiskolákban megrendezett versenyeken is érezhető. A Rossziana címen ismert verse­nyek célja az orosz nyelv elsa­játítása, az orosz költészet, az orosz és a szovjet klasszikus irodalom, valamint a Szovjet­unió megismerése Ezekbe a rendkívül kedvelt versenyekbe —■ az iskolai, helyi, járási és kerületi szinten egészen az or­szágos döntőig — az alapfokú és középiskolák több mint fél­millió tanulója kapcsolódott be. Az orosz nyelvtanfolyamain­kon részt vevő hallgatók száma ma már meghaladja a 60 ez­ret. Nincs is olyan járás, mely­ben nem működnének a SZISZ közreműködésével megszerve­zett nyári pionírtáboraink. Gyer­mekeink szívesen töltik a szün­időt a szovjet gyermekek és ta­nítók, valamint a többi szocia­lista országból nálunk nyaraló pionírok társaságában. A gon­datlan hancúrozás, pihenés és sportolás közben orosz nyelvtu­dásukat is tökéletesíthetik. A fenti, adatok is bizonyítják, hogy becsülettel teljesítjük a CSKP KB-nak az ifjúság nevelé­sére vonatkozó határozatát. Az új, célszerűbb munkaformák ke­resése közben igyekszünk az ed­diginél is nagyobb gondot for­dítani az ifjúságunkra, s mun­kánkat nagymértékben segíLik a szovjet ifjúsággal fenntartott közvetlen kapcsolataink. 9 A szövetség alapszerveze­tei dolgoznak. Kérdés azonban, mennyire elégedettek munkájuk minőségével az elvtársak? — jelenleg éppen ez a prob­léma foglalkoztat a legjobban. Munkánk minősége természete­sen önkéntes munkatársaink ál­dozatkészségétől, öntudatossá­gától függ. Ott, ahol sikerült megteremtenünk' a feltételeket, nincs okunk panaszra. Célunk természetesen tovább­ra is a Szovjetunió népszerűsí­tése. Példaképünkké állítjuk, mert azt akarjuk, hogy lakos­ságunk bőségesen merítsen a szovjet tapasztalatokból. Ma különösen időszerű rámutatni a Szovjetunió kezdeményező bé­kepolitikájára, mely bebizonyí­totta a lenini gondolat igazát: megvalósítható a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése. Ez persze nem jelenti az ideológiai megalkuvást. Tapasztalatból tud­juk és legutóbb a chilei és a közel-keleti események is min­denkit meggyőzhettek arról, hogy az imperializmus sohasem változtatja meg lényegét. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az imperialistákkal együtt meg ne vitathatnánk a béke biz­tosításával kapcsolatos, mind­két fél részére létkérdést je­lentő problémákat. Ezzel kapcsolatban egyik nagy jelentőségű feladatunk: a békeerők moszkvai világkong­resszusa határozatainak a nép­szerűsítése. Most éppen erről a rendkívüli horderejű esemény­ről kialakított, a világ népei há­borúellenes hangulatát kifejező hivatalos közvéleménynek a magyarázása köt le mindany- nyiunkat. Azt akarjuk, hogy mindenki megértse: százmilliók támogatják béketörekvésében a Szovjetuniót és a többi szocia­lista országot. Szervezeteink további felada­tai közül ugyanilyen fontosnak tartom a Szovjetunió gazdasági, tudományos-műszaki és kulturá­lis téren elért eredményeinek a népszerűsítését. Ezekkel az eredményekkel ugyanis össze­függ a hazánkban folyó sikeres építőmunka, illetve a XIV. párt- kongresszus határozatainak tel­jesítése- Ez pedig elképzelhetet­len a szovjet tapasztalatok ér­vényesítése nélkül. # Milyen munkamódszerek­kel igyekeznek bevonni a fia­talokat a közös munkába? — Olyan nyelven szólunk hozzájuk, mely valamennyiük számára érthető. A fiatalok fő jellemvonása többnyire a tárgyi­lagosság és az igazságszeretet, még ha az igazság néha kelle­metlenül is érinti az embert. A fiataloknak eme tulajdonságai­val számolnunk kell. Csak így érhető el, hogy érdekelje őket az idősebbek és tapasztaltabbak szava. Röviden: arra törekszünk hogy megmagyarázzuk a fiata­loknak mai életünk előnyeit. Meg kell ugyanis érteniük, hogy milyen áldozatok és harcok árán teremtettük meg a szocia­lizmust, és érezniük kell, hogy ők is felelősek mindazért, ami ma nálunk történik. 'Közös ér­dekünk tehát, hogy megnyerjük őket a szocializmus, a proletár internacionalizmus, a szocialis­ta hazafiasság gondolatának, és megszerettessük velük azt az országot, amelyet legjobb és legőszintébb barátunknak tekin­tünk, amely további fejlődésünk legfőbb biztosítéka. # Hogyan ünnepük meg a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei a barát­ság hónapját? — Tapasztalatból tudjuk, hogy a sportversenyek, a kul­turális rendezvények programja gazdagabb és színvonalasabb, ha a Nemzeti Front szerveivel kö­zösen dolgozunk. így érdekeseb­bek az akciók, és megszervezé­sük is egyszerűbb. Ezt az elvet valósítjuk meg az idén is. A SZISZ-szel közösen gondosko­dunk a Barátsági vonatokkal ér­kező szovjet vendégeinkről. A fiatalokat a múlt évi bevált gya­korlatnak megfelelően ismét a kerületekbe, járásokba, kisebb városokba ós üzemekbe irányít­juk. Az őszintébb, közvetlenebb kapcsolatok megteremtése érde­kében családoknál szállásoljuk el őket. A fiatalok — a vendé­gek és vendéglátók — gazdag program keretében cserélik ki tapasztalataikat, kölcsönösen megismerik a problémáikat. Szemináriumok, vitadélutánok, előadások és mogbeszélések, a szocialista munkabrigádok be­mutatkozása szerepel a gazdag programban. A látogatások kölcsönösek. A különféle évfordulók jó alkal­mat nyújtanak a Szovjetunió felkeresésére. így például a Fa­sisztaellenes Harcosok Szövet­ségével együtt néhány vonatot indítunk Szokolovba, Kijevbe és a többi történelmi nevezetességű helyre, a győzelmes harcok évfordulóinak a megünneplésé­re. Ezek az utak szövetségünk tagjain kívül a fiatalok köré­ben is népszerűek, s nagy ha­tással van rájuk a dicső múlt idézése azokon a helyeken, ahol a szovjet és csehszlovák hősök együtt küzdöttek szabadságunk­ért. A barátság hónapja nemcsak a visszaemlékezésre ösztönöz, hanem konkrét cselekedetekre is, melyeknek legfőbb célja a Szovjetunió gazdag tapasztala­tainak átvétele és barátságunk további szilárdítása. A Csehszlovákia és Szovjet­unió közötti tudományos tech­nikai együttműködés csaknem valamennyi népgazdasági ága­zatra kiterjed. A kohászat és a gépipar területén például a košicei Kelet-Szlovákiai Vas­műben a szovjet kohászati kombinátokban szerzett ta­pasztalatok hasznosításával, fő­leg a kamrák ós a kohóajtók mechanikus tisztításánál 800 ezer korona értékű megtakarí­tást értek el. A Tfineci Vasmű dolgozói a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alapján bevezették az öntvények ultra­hangos ellenőrzését, és más újításokkal együtt csaknem egymillió koronát takarítottak meg a vállalatnak. A Vítkovi- cei Klement Gottwald Vasmű­ben a szovjet tapasztalatokat a fémlemezek gyártási folyama­tában és a magasabb hőmér­sékletet igénylő acélgyártásban hasznosították, s ezzel 880 ezer koronás megtakarítást értek el. A Považská Bystrica-i Go- lyóscsapágy-gyár dolgozói fő­leg a perselyek pontos kikép­zésében, a golyók hőkezelésé­ben és a vagoncsapágyak per­selyeinek L-401-es gépsoron történő alakításában, továbbá a kapilláris csövek gyártásában és speciális rézöntvények ké­szítésében szereztek hasznos tapasztalatokat. A termelési folyamatban érvényesített ta­pasztalatok a vállalatnak ösz- szesen 700 ezer korona meg­takarítást jelentettek. Az egyik legnagyobb jelen­tőségű együttműködésre a VÜKOV Kutatóintézet és az ITK Minszk között került sor. Ez az együttműködés az alakí­tógépek gyártására tervezett integrált rendszer elkészítését öt évről két évre rövidítette, s amellett, hogy ez az együtt­működés a csehszlovák alakító­gépgyártást világszínvonalra emeli, a vállalatnak körülbelül A moszkvai, leningrádi, ki­jevi, taskenti és tbiliszi metró- állomások, aluljárók, vízme­dencék, üdülők, színházak, kór­házak, ipari üzemek, a lakások konyhái és fürdőszobái mind felhasználási területei a külön­féle kerámiai burkolóanyagok­nak. Életünkben egyre nagyobb szerepet játszik az anyag és a tűz szülötte, a szép, prakti­kus és higiénikus kerámia. A vegyi-, papír- és élelmiszelripar meg sem tud lenni nélküle'. A hő- és saválló kerámialapok­kal gépek, berendezések, épü­letek külsejét és belsejét bur­kolják. A VILÁGON a MÁSODIK — A Szovjetunióban egyre gyorsabb ütemben fejlődik a ke­rámiaipar — mondotta Jurij Zvonyilkin, az Építőanyagipari Minisztérium kerámiaipari igaz­gatóságának főmérnöke. Egye­dül a mi igazgatóságunk hatás­körébe 80 kombinát és nagy­üzem tartozik, amelyek évente 50 millió négyzetméter fal- és padlóburkoló kerámialapot gyártanak. Ebben nem foglal­tatnak bennel a hő--és saválló és más kerámiatárgyak, ame­lyekből közel félmillió tonná­nyit gyártunk évente. Ez utób­biakból 70 ezer tonna, vagyis másfél millió négyzetméter a kerámialap. A kerámiagyártásban a Szov­jetunió—Olaszország után, ahol az éghajlati viszonyok indokol­ják a kerámia széles körű al­kalmazását — a második he­lyen áll, messze elhagyva a hetedik helyen álló USÁ-t. A szovjet köztársaságok között a kerámiagyártásban Ukrajna áll az élen, amely igen jó minő­ségű, agyagkészletekkel ren­delkezik. Üzbegisztán büszkesé­ge az Angrenl Kombinát, amefly szinte az összes kerámialap-fé­leséget gyártja. A kazahsztáni Celinográdban gyors ütemben folyik egy másik kombinát épí­tése. A Kaukázuson túli köztár­saságok bakul, jereváni stb., gyárai hírnevesek termékeikről. Ügy tűnik, hogy Ilyen ha­talmas ipari bázis mellett nem lehet szó hiánytermékekről. Sajnos mégis szűkölködünk bi­zonyos termékekben a nagy­arányú építkezések miatt, ame­lyek óriási igényekkel jeflent- keznek. A helyzet azonban hamaro­san megváltozik. A fejlett olasz kerámiaipar a moszkvai építő­hárommillió korona értékig üzemelési költségmegtakarítást is jelentett. A rádiótechnika-és az elekt ronika területén szintén ered­ményes volt az együttműködés. A Tesla vezérigazgatósághoz tartozó vállalatok, az automati­kus telefonközpontok, a színes televíziók, a számítógépek és más műszaki berendezések gyártásánál összesen 21 millió koronát takarítottak meg a szovjet tapasztalatok hasznosí­tásával. A Szövetségi Fűtőanyagipari és Energetikai Minisztérium keretében megvalósuló cseh­szlovák—szovjet tudományos technikai együttműködés az 1972-es évben összesen 62,65 millió koronás haszonnal járt. Jelentősek voltak például a tá­volsági Gőzvezeték építésével kapcsolatos konzultációk. Ezt a 14,2 kilométer hosszú távolsági gőzvazetéket a mydlovaryi Hő­erőműből České Budéjovicében tervezték, s ezzel szükségtelen­né vált egy újabb kazán meg­építése a város területén. A vegyipar és a közszükség leti ipar területén az Unichem Pardubice a festékanyagok sza­kosított gyártásában hasznosí­totta a szovjet tapasztalatokat, aminek következtében 1972-ben 140 millió koronával növelték az új csehszlovák termékek ki­vitelét. Tovább is sorolhatnánk még a szovjet és a csehszlovák kutatók, tervezők közös mun­kájának eredményeit, amelyek az említett ágazatokon kívül a? orvosi műszerek gyártásában is széles területen érvényesültek, A Chirana és a VNIIP orvosi műszeripari kutatóintézet kö­zötti együttműködés eredmé^ nyeként egészségügyi intéze­teink tökéletesebb műszerek­hez juthatnak, mint amilyene­ket a kapitalista államokból importálunk. Ing. ZDENEK PUCHMELTR anyagipari kiállításon olyan csempéket mutatott be, amelye­ket 30—80 óráig égettek és szárítottak — ez más országok­ban 80—100 óráig tart — ugyanakkor a szovjet pavilon­ban már ugyanolyan minőségű és mindössze 30 perces terme­lési ciklusban készült csempé­ket láthattunk. Az automata gépsort — a ke­rámiaipar technológiai csodáját — a bemutatás előtt számos or­szágban szabadalmaztatták. AUTOMATA PORÍTÖTORONY A szakemberek ellsőként a sajtólásra alkalmas kerámiapor szárításának megoldását tűz­ték ki célul. A szűrőprések és a szárító dobkemencék, őrlők helyett porítótornyokat alkal­maztak, amelyek folyékony tü­zelőanyaggal vagy gázzal üze­melnek. Ezzel az igen nehéz és bonyolult, munkaigényes mű­veleteket kiküszöbölték. Az automata porítótornyokban a termelési folyamat 8—12 óra helyett 2—3 percig tart. A por szemcséssége és nedvességtar­talma állandó, a por kitűnően sajtolható. A gyártáselőkészítés helyigénye lényegesen csök- keln. Az összes előkészítési mű­veletet elvégző tornyot Olasz­országban, Franciaországban, Japánban és Csehszlovákiában szabadalmaztatták. Ezt az el­járást egyébként a kaolin, a cement és más hasonló anya­gok gyártásában is bevezetik. A csempéket mind az ideig világszerte alagútkemencékben égették, s a hőálló konténerek­be vagy csillékbe kézzel rak­ták be. A 80—100 órás égetési idő alatt a csempék nem egyenletesen kapták a hőt, ezért sok volt közöttük a se­lejt. A kutatók megállapították az optimális égellési hőt, és a konvejort a kemencén keresz­tül vezették. A feszültségmen­tes kiégetéshez elégnek bizo­nyult 30—60 perc. A kemence automatikusan üzemel. A korszerű eljárást tucatnyi nagyüzembe bevezették, s 1917- ben már ötmillió rubelt taka­rítottak meg ezzel. Kétezer dol­gozó vált átirányíthatóvá más termelési ágazatokba. Az öt­éves terv végére még száz au­tomata cselmnegyártó sort állí­tanak fel, összteljesítményük 20 millió négyzetméter lesz évente. Ez 15 millió rubel megtakarítását teszi lehetővé. SZ. VINOGRADOV KARDOS MÁRTA GYAPOTBETAKARÍTÁS ÜZBEGISZTÁNBAN Üzbegisztánban fokozó­dik a gyapotbetakarítás üteme. Az évi tervelőirány tat szerint több mint 4,4 millió tonna gyapotot kell betakarítani. A gyapotter­mesztés terén a Szovjetunió­ban első helyet elfoglaló köztársaság mezőgazdasági dolgozói arra kötelezték magukat, hogy további 305 000 tonna gyapotot szál­lítanak. Felvételünk a szúr- handarei terület Szocializ­mus nevű kolhozában ké­szült. A kolhoz dolgozói 700 tonna gyapotot takarítottak be terven felül. (Felvétel: TASZSZ) A SZOVJET KERÁMIAIPAR MILLIÓKAT JELENTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom