Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-06 / 264. szám, kedd

Belpolitika i k o mmentá r NAGYOBB LESZ AZ ÁRUVÁLASZTÉK A gépipari fogyasztási cikkek korszerűsítéséről 0 Az ipar nem képes kielégíteni a kereskedelem igényeit # A műszaki haladás meggyorsítja a szabadalmak vásár­lását '0 Nemcsak a gyártmányok használhatóságát kell javítanunk, hanem a felületi megmunkálást és esztétikai külsejüket is A gépipari fogyasztási cik­kek korszerűsítése eléggé las­sú ütemű. A szövetségi kor­mány már nemegyszer foglal­kozott a belföldi piacokon uralkodó helyzettel és erre vonatkozólag néhány határoza­tot is hozott. Hogy a jövő év­ben lényeges javulást érhes­sünk el a hazai piacoknak új és korszerűbb áruval való el­látása terén, a kohó- és gép­ipari miniszternek az idén ta­vasszal kiadott rendelete ér­telmében az illetékes terme­lési-gazdasági egységeknek és a kereskedelemnek tárgyalniuk kell az áruválaszték fejleszté­sének konkrét tervéről, és pon­tosan meg kell egyezniük. Az eddigi tárgyalásokból ki­tűnik, hogy a jövő évben a termelővállalatok csaknem 1 és negyedmilliárd korona ér­tékben — bővebb választékban — szállítanak árucikkeket a hazai piacnak. Némelyik áru­tételről még tárgyalnak. Ezért feltételezhető, hogy a korsze­rűsített gyártmányok mennyi­sége és terjedelme még na­gyobb lesz. NÉHÁNY SZÁMADAT A Szövetségi Kohó- és Gép­ipari Minisztériumnak a szö­vetségi kormány elnökségéhez 1973. március 20-án benyújtott jelentésében szereplő 91 külön­böző árucikkekből 35-öt bizto­sítottak 973 millió korona ér­tékben a belföldi piac részére. Huszonegy gyártmány esetében a termelés és a kereskedelem nem egyezett meg egymással, 14 árucikk iránt az üzlet nem tanúsított kellő érdeklődést, 11 gyártmány szállítására a mű­szaki anyagellátás útján kerül sor, két áruféleség gyártása és piacra dobása még az idén megvalósul, s a fennmaradó nyolc árucikk különböző okok­ból még nem jut piacra. A teremlővállalatoknak a jö­vő évre nem sikerült biztosíta­niuk pontosan annak az áruvá­lasztéknak a kivitelezését, amelyről az év elején tárgyal­tak, s amely alapul szolgált a szövetségi kormány elnökségé­hez felterjesztett beszámoló­hoz. Másrészt az Is világos, hogy a korszerűsített gyártmá­nyoknak tavasszal kidolgozott jegyzékét nem tekinthetjük véglegesnek. Ezt állandóan bő-« víteni kell, hogy megfeleljen a dinamikus fejlődésnek. A MŰSZAKI ÚJÍTÁS IRÁNYAI A műszaki újítás irányai gyakorlatilag a belföldi piac részére szállító iparágak egész területét érintik. így például a fogyasztási cikkeket gyártó híradástechnikai iparágban az felkövetkező években sok újítás kivitelezésére kerül sor a fe­kete-fehér és a színes képer­nyőjű tévékészülékekkel, rádió­készülékekkel, magnetofonok­kal, gramofonokkal kapcsolat­ban. Foglalkozunk kompresszoros hűtőszekrényeink technikai fej­lesztésével, s nemsokára emel­kedni fog az abszorpciós hűtő- szekrények műszaki színvona­la is. A műszaki fejlesztési tervben más árucikkek is sze­repelnek, például különböző kályhák és konyhai tűzhelyek, mosógépek, háztartási gépek stb. Nem feledkeztek meg a köz­lekedési eszközökről sem, a személygépkocsikról, a motor- kerékpárokról és a kerékpá­ÉRTÉKES VÁLLALÁS Mint ismeretes, a szakszerve­zetek kötelezettséget vállaltak 1 milliárd korona megtakarítá­sára. Ehhez az ostravai La­kásépítő Vállalat is értékes felajánlásokkal kíván hozzájá­rulni. A harmadik negyedév­ben a vállalat dolgozói további 52 értékes szocialista kötele­zettséget vállaltak. így vállalá­saik tervezett összértéke az év elejétől elérte az 1 millió 834 ezer koronát. rokról. A nagy választékban kapható egyszerű háztartási ; cikkek fejlesztése aránylag a j leggyorsabb. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS MEGGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Nehogy idői veszítsünk amiatt, hogy saját erőnkből törek­szünk a műszaki fejlesztési program meggyorsítására, ja­vaslatot dolgoztak ki az új ipa­ri árufajták gyártási szabadal­mainak a megvásárlására. Eb­ben pl. a következő árucikkek szerepelnek: összerakható pa­tentzárás miniesernyő, hajlé­kony porszívócső, cipővillám­zár, egyoldalú szegecs, légtisz­tító és légszennyeződés-jelző. A szabadalmak megvásárlása után a Prago-Union, termelő­gazdasági egység üzemeiben kerülne sor a termékek gyártá­sára. A Strojsmalt termelő-gazda­sági egység gyártmányainak választékát a hűtőszekrények felolvasztásához szükséges idő­zített áramkioldó, az ivóvíz mi­nőségét javító szűrő, a PVC- zacskók forrasztására szolgáló kéziforrasztó, a kézi légszivaly- tyú, az önműködő dobos fehér­neműszárító, a házi cipőtisztí­tógép, a kényszercirkulációs légpárásító gyártási engedélyé­nek a megvásárlásával teszi gazdagabbá. A kazettás videomagnetofon, a kazettás videogramofon, a mi­nőségi dinamikus mikrofon, a minikalkulátor, a trinitron tí­pusú színes tévéképernyő, a drótnélküli tévétávkezelő, a rázkódásoknak ellenálló motor, a Hi-Fi-gramofon hangleszedő dinamikus betétje, a kopásmen­tes magnetofonfej, a nyomó­billentyűs tuner és a forgó mi­nikapcsoló gyártását a Tesla termelő-gazdasági egység biz­tosítja üzemeiben a szabadal­mak megvásárlása után. Végül a Csehszlovák Gépko­csigyár telrmelő-gazdasági egy­ségében a légnyomásos gépko­csifékrendszer, az érintkező nélküli alternátor szabályozó, az új típusú Zenith porlasztó, a gépkocsi ablakokat mozgató és a gépkocsi ülését billentő szer­kezet, a gyújtógyertya-tömítés gyártási engedélyeinek a meg­vásárlásával igyekeznek gyárt­mányaik választékának a kibő­vítésére. Természetesen amíg sor ke­rül az itt felsorolt szabadalmak megvásárlására, alaposan meg kell fontolnunk a javaslatokat egy részletes műszaki és gaz­dasági elemzés alapján. KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN, BRATISLAVÁBAN A termelővállalatok műsza- ki-fejlesztési javaslatának is­mertetése céljából az idén no­vemberben és decemberben az új gépipari fogyasztási cikkek­ből önálló kiállítást rendeznek Prágában és Bratislavában. A kiállításnak az a célja, hogy népszerűsítse a fo­gyasztási cikkeket gyártó gép­ipar fejlesztését, de mindenek­előtt növelje a termelők érdek­lődését és felelősségérzetét a fogyasztási cikkek műszaki fej­lesztéséért. A kiállítást minden évben megismétlik, egyrészt azért, hogy az e téren mutat­kozó fejlődésről áttekintést nyerhessenek, másrészt pedig, hogy tartós társadalmi, erköl­csi nyomást gyakorolhassanak a termelővállalatokra. Ezenkívül a gépipari fogyasz­tási cikkek gyártását biztosító négy fő termelő-gazdasági egy­ségben lényegesen át kell dol­goznunk a komplex szocialista racionalizálás programját. Ez azért fontos, mert a kereske­delem részéről igényelt árucik­kek egy része csak azért nem kerülhet piacra, mivel a je­lenlegi kapacitás nem felel meg. Természetesen az egyes árucikkekben mutatkozó hiányt behozatal útján is megoldhat­nánk, de biztosan célszerűbb, ha saját erőnkből oldjuk meg a termelés fejlesztésének a kérdését Szý A fil'akovói Kovosmaltban is szorgosan jelkészültek az NOSZF 56. évfordulója méltó megünneplésére. (Fellvétel: J. Babjak — ČSTK) Becsületes munka, megérdemelt pihenés A szakszervezet üzemi bi­zottságai tisztségviselőinek tö­rekvése arra irányul, hogy mi­nél több dolgozó pihenhessen a szakszervezeti vagy az üze­mi üdülőkben. Ezt a lehetősé­get a dolgozók örömmel fogad­ják, s igyekeznek is kihasznál­ni, hogy szabadságuk letöltése után újult erővel láthassanak munkához. Az üdülésből, a sza­badság célszerű kihasználásá­ból tehát nemcsak az egyénnek származik haszna, hanem a tár­sadalomnak is. Nálunk már hagyomány a szakszervezeti üdülésen való részvétel. Dolgozóink természe­tes vívmánynak tekintik, s nagyra értékelik. Persze olya­nok is akadnak (igaz ugyan, hogy egyre kevesebben), akik még sohasem használták ki ezt a kínálkozó lehetőséget. Ennek többnyire nem az az oka, hogy nem kaptak beuta­lót, hanem ezek az emberek nem is igényelték a szakszer­vezeti üdülést. Az igények te­rén sem egyformán fejlődnek az emberek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy aki egyszer meggyőződött a szakszervezeti üdülés előnyeiről, az rendsze­rint az elkövetkező időben már igyekszik kihasználni a kínál­kozó lehetőséget. Nem fedné a teljes igazsá­got, ha azt állítanánk, hogy az adott lehetőségek minden igény kielégítésére elegendőek. Szemléltetőül hadd ismertes­sünk néhány számadatot. Ta­valy hazánkban a szakszerve­zeti üdültetés különböző for­máit megközelítőleg 2 230 000 szakszervezeti tag, illetve an­nak hozzátartozója használta ki. A felszabadulás után főleg a választott üdülés terjedt el. Ennek az volt az előnye, hogy a dolgozó kiválasztotta, hol, melyik szakszervezeti üdülőben kíván üdülni. Újabban viszont az üzemi üdülők építésének és kihasználásának lehetünk ta­núi. Az üzemi üdülőkben több­nyire egész családok üdülhet­nek. Hátrányuk, hogy mindig ugyanazon a helyen kínálnak üdülési lehetőséget. Az üzemi üdülők kihaszná­lása még korántsem olyan, ami­lyen lehetne. Nagy részük ugyanis, nem áll egész évben a dolgozók rendelkezésére. Pél­dául 1971-ben átlagban 78 na­pot „tartottak nyitva“. Az üze­mi víkend házak pedig mind­össze 67 napot át fogadták a dolgozókat. Ezzel szemben a választott szakszervezeti üdü­lők épületei az év 278 napján álltak a dolgozók rendelkezé­sére. A lehetőségek növelése el­sősorban tehát a már meglevő létesítmények jobb kihasználá­sával érhető el. További fontos teendő, hogy minden üzem, il­letve szakágazat egyaránt gon­doskodjon az üdülési lehetősé­gek biztosításáról. Például né­mely iparágban átlagban 20— 30 dolgozóra esik egy férő­hely, míg más iparágban csak 50—100, sőt 140 dolgozóra. Van tehát még tennivaló ezen a téren. A fejlődés iránya azon­ban arra enged következtetni, hogy a jövőben egyre többen veszik majd igénybe a szak- szervezeti üdülés lehetőségeit. F. I. A bizalom egyik fokmérője A Szlovák Nemzeti Tanács, az SZSZK legfelsőbb törvény­hozó szerve, az elmúlt héten a képviselő-testületek válasz­tása óta először értékelte a nemzeti bizottságok államigaz­gatási tevékenységét. E kérdés jelentőségét aláhúzza, hogy a napirendi pont vitájában 13 képviselő szólalt fel. Közü­lük néhányan egy-egy bizottság álláspontját ismertették, mások pedig az ellenőrzést végző képviselőcsoportok ta­pasztalatairól szóltak. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: a képviselők tapasztalatai igazolják a miniszterelnök jelen­tésében elhangzó megállapításokat. Az államigazgatási te­vékenységet érintő alapvető kérdésekben azonos az állami szervek és a képviselők véleménye. Míg az előterjesztett jelentés inkább keresztmetszetét adta e tevékenységnek, addig a képviselők vizsgálatai, mivel egy-egy területre összpontosultak, teljes képet nyújtottak a helyzetről. A képviselők igen konkrétan rámutattak a fogyatékosságokat előidéző okokra. Ami talán a legfigyelemre méltóbb, szinte rangsorolták a fogyatékosságokat, és mindig a leglénye­gesebbek felszámolásának lehetőségeit vizsgálták. A tapasztalat igazolja, a választott szervek gyűlésein aránytalanul sok határozatot fogadnak el. Az első félévben a közép-szlovákiai kerületben a járási nemzeti bizottságok 169 tanácsülésen 1715 határozatot hoztak. Tény, egyre bő­vülnek a feladatok és sok kérdésben kell döntenie a ta­nácsnak, viszont olyan ügyek is kerülnek a tanács elé, amiről dönthetnének a bizottságok, vagy az egyes szakosz­tályok vezetői. Ezért sürgették, pontosabban meg kell ha­tározni a döntési hatásköröket, hogy a szakosztályok ve­zetői ne háríthassák át a felelősséget a választott szervek­re. Ján Kurjatko képviselő adatokkal bizonyította, hogy a kerületi és a járási nemzeti bizottságokon adva vannak a lehetőségek az irányítási munka, valamint az ügyintézés javítására. Viszont nem mondhatjuk el ugyanezt a városi és a helyi nemzeti bizottságokról. Az ügyintézésben a leg­több hibákat a kis falvakban követik el, ahol egyetlen fizetett alkalmazott dolgozik a nemzeti bizottságon. Ezért sürgősen meg kell oldani, hogy jogszabályokat ismerő egyének intézzék a kisközségek lakóinak ügyeit is. Vannak járások, ahol a helyi és a városi nemzeti bizottságokon a dolgozók közel 50 százalékának nincsen meg a munkaköre betöltéséhez előírt iskolai végzettsége. Márpedig az állam­polgár — mint ügyfél — elsősorban a helyi és a városi nemzeti bizottsághoz fordul kérelmével. Tőlük várja ügyé­nek intézését. Az ingatlanok nyilvántartása, eladása és kisajátítása, va­lamint az építkezési engedélyek kiadása során történik a legtöbb helytelen döntés. Több képviselő is foglalkozott az engedély nélküli építkezések kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy nem kell megvárni, míg egy-egy házat, vagy garázst felépítenek, hanem az építés megkezdésekor felelősségre kell vonni azokat, akik engedély nélkül építenek és meg kell akadályozni az építést. A trenčíni járásban 112 ga­rázst, a martini, trnavai, zvoleni járásban, valamint Bra­tislava környékén igen sokan hétvégi házat és nyaralót építettek engedély nélkül. Az állampolgárok döntő több­sége elítéli azokat, akik megszegik a rendeleteket, jogsza­bályokat és elvárja, . hogy a nemzeti bizottságok erélye­sen intézkedjenek. Ahol ezt nem teszik, ott a nemzeti bizottságok dolgozói saját maguk ássák alá tekintélyüket. Az aparátusban dolgozók részrehajlása és következetlen­sége negatívan hat az állampolgároknak a nemzeti bizott­ságokról alkotott véleményére. A gyors és pontos ügyinté­zés erősíti, a felületesség és tévedések gyengítik a nem­zeti bizottság iránti bizalmat. Ezért kell igen következetesen javítani a nemzeti bizott­ságok államigazgatási tevékenységét. CSETŰ JÁNOS Őszi hangulat mm 1973. XI. 6 A „Bodrogköz arcai" című ciklusból (Tóthpál Gyula felvétele]

Next

/
Oldalképek
Tartalom