Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-18 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

íčBMimm - THRSnDHIIIN 1973. 11. 18. 16 MINDIG DOLGOZTAK Hányszor halljuk anyánktól, nagyanyánktól, az időseb­bektől: az én fiatalkoromban nem dolgoztak a nők. Apád, nagyapád, nagybátyád, boldogult férjem annyit keresett, hogy abból megélt a család. — És akkor mit csináltak a nőkí1 — kérdeztem nagy­anyámat. — Otthon voltak. Beosztották a pénzt, nevelték a gyere­keket. — Akkor tehát dolgoztak. — Az nem munka — mondta ki a sok évszázados ítéletet nagyanyám. — Az otthoni munka nem munka. A munka az, amit az otthonán kívül végez az ember. Dol­gozik, ha mindennap eljár egy munkahelyre, ott eltölt hat- nyolc-kilenc órát, és ezért havonta egyszer, vagy kétszer fizetést kap. így nem tudta megfogalmazni nagyanyám, de amikor elmondtam neki, rábólogatott: úgy biz a’, jól mon­dod. Nagyanyám hét gyermeket szült. Felnevelt belőle hár­mat. A gyerekeket etette, mosdatta, öltöztette. Az állatokat — csirkét, kacsát, libát, malacot, tehenet — ellátta, rendet tartott a házban és a ház körül, a konyhakertet felásta, be­vetette, a növényeket kapálta, locsolta, emellett kijárt a földre nagyapámnak segíteni, emellett eljárt napszámba, aratáskor markot szedett, kévét kötött, cséplésnél etette a gépet, vagy pelyvahúzó volt, járt krumplit ásni, szőlőt kö­tözni, szüretelni. — Az nem volt munka? — Hát dolog mindig volt. Egy percig se tudtam én, mi az, ölbe tett kézzel ülni. Feküdni is csak akkor feküdtem, ami­kor a gyerekek világra jöttek. — Akkor mégiscsak dolgozott — mondom. — Hát dolgoztam. Dolgoztam én egész életemben. Napjainkban is sokan és sokszor felteszik a kérdést, ha­sonló értelemben: dolgozzon-e a nő, maradjon-e otthon? Az otthoni munkát, a gyermekek szülését és nevelését, a csa­lád ellátását még ma sem tartják munkának. S szentül hiszik, hogy a dolgozó nő fogalma társadal­munk vívmánya. A felszabadulás és a szocializmus építése hozta magával a nők munkába állítását. Addig a családfő annyit keresett, amiből eltartotta feleségét, gyermekeit. Csak ma nem tud annyit keresni a férfi. Csak ma van szük­ség arra, hogy elmenjen dolgozni, munkát vállaljon a nő. A valóságban kicsit más a helyzet. Mert a történelem folyamán mindig csak egy szűk réteg asszonyai élhettek önmaguknak, férjüknek, szeretőjüknek, a divatnak, a szórakozásnak. A gyermekeiknek. A nagy többségnek, a tömegeknek soha nem volt kizárólagos hiva­tása az anyaság. A nők mindig is dolgoztak. SULYOK KATALIN HÁZHOZ SZÁLLÍTJÁK Újfajta szolgáltatások • Egyre több megrende­lés • Kéthetenként megéri • Telefon: 590—50 • Torta és hidegtálak • Kétezer féle árucikk A szülők és a gyermekek közül nyolcán láthatók a kepen. A szovjet családok életéből ÜNNEP. FÉNYSUGÁR, fiVEMKt ES A MIIEK A Szulajmanov házaspárnak tizenkét gyer- .nelce van: Bazarkul, Szajrakul, Majramkul, Aj- nagul, Baktigul, Nurgul, Almazbek, Bolotbek, Zsenyisbek, Kumusbek, Zsetyimisbaj és Riszpek. Tizenkét gyerek, mint a tizenkét hónap, hason­lítanak egymásra, de mind a maga módján esi nos. jóképű. Hat fiú, hat lány, mintha csak megrendelték volna. Két teljes röplabdacsa pat . . . Ne feszegessük most azt a kérdést, bogy nem túl sok-e ennyi gyerek egy családban. Ezzel kapcsolatban minden szülőnek megvan a maga véleménye. Közép-Ázsia köztársaságaiban, így Kirgíziában is, ahol Szulajmanovék élnek, nem ritka a sokgyermekes család. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai sze rint az utóbbi tíz évben a Szovjetunióban ösz- szesen 120 ezer anya hozott világra és neveli fel tíz, vagy tíznél is több gyermeket. Ha figye- lembe vesszük, hogy a Szovjetunió lakosainak száma 250 millió, akkor ez az arány jelenték telen és a jövőben várhatóan csökkenni fog. A statisztika szerint az utóbbi évek tendenciája erre utal. Egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik legfeljebb két-három gyermeke' akarnak. Tizenkét gyermek. A legkisebb másfél éve* e legnagyobb huszonhárom. Mindegyiküknek más a természete, más az érdeklődése. Egyi kük most fejezi be az egyetemet, ketten főis kólán tanulnak, négyen közép, illetve általános Iskolába járnak, ketten óvodások, ketten érett ségi után, mielőtt továbbtanulnának, dolgozni mentek. A legkisebb lány, Nurgul egyelőre a szülői házat, közvetlen környékét fedezi fel magának. 0 a szülők és testvérek figyelmének és gondoskodásának a középpontja. Ahogy Kir gíziában mondják: tisztelet az öregeknek, gyen gédség a kicsinyeknek. Az első kérdést, amely azonnal felötlik ben­nünk, hogy vajon miként boldogulnak a szülők egy ekkora családdal, fel sem tettük. Hiszen látjuk, hogy a nagyobbak vigyáznak a kiseb­bekre, segítenek a háztartásban, gondozzák a kertet, a veteményest. így aztán eszményi rend ben van minden. Az ágyásokat időben megön tözik, felkapálják, a tehén, a boci, a csirkék, a bárányok időben kapnak takarmányt és vizet, s mire a szülők megjönnek n mezőről, megfő az ebéd is. Mondanunk sem kell, a család minden tagja ismeri a kenyér értékét: pici koruk óta megta nulták, hogy tiszteljék a munka gyümölcsé Nemcsak a családi hagyományokat veszik á' egymástól, hanem az öltözéket is: előfordul hogy azt a kabátot vagy cipőt, amit a legna gyobb testvér kinőtt, minden rossz érzés néi kiil hordja tovább a kisebb. Persze az új ruhánál- mindegyik gyerek örül. Arról, hogy a család mindennapi élete a leg teljesebb mértékben rendezetten és szervezet ten folyik, mindennél ékesebben tanúskodik az a tény, hogy Kulszára Szulajmanova, a mama, harmincéves kora után leérettségizett. Fiatal korában a háború miatt nem tanulhatott: 1945- ben, a hetedik osztály elvégzése után szüleinek kellett segítenie a cukorrépaföldeken. Most is cukorrépa-termesztésben dolgozik (a cukor répa a kolhoz legfontosabb terméke), de már brigádvezető. Férje szintén a kolhoz tagja: nyáron ivóvizet szállít a mezőn dolgozó brigádoknak, télen a lovakat ápolja. Falun hosszú u munkanap, úgyhogy a Szu­lajmanov házaspár kevés időt tölt otthon. Ami­kor dolgoznak, a legidősebb gyerek veszi át az irányítást, öccsei, húgai szót fogadnak neki. A háztartási munkába egyikük sincs „beskatu­lyázva“ — mindenki minden munkát ellát, ami­re erejéből telik. Szulajmanovéknak, mint minden más család­nak is, nagy segítséget nyújt az állam a gyer­mekek nevelésében. Minden gyermek születése­kor egvszeri segélyt, azután pedig öt éven át családi pótlékot kapnák, ingyenes az általános, a középiskolai, a főiskolai, az egyetemi oktatás, az óvodai ellátás, a gyógykezelés, valamint a nyári üdülőtáborokba szóló beutaló is. A házat, amelyben laknak, a kolhoz építtette Szulajma­novéknak. a régi ház szomszédságában. Szulajmanovék szép neveket adtak gyermekeik­nek: Ünnep, Nótáskedvű lány. Gyémánt, Ezüst, Acél, Vasárnap, Boldogság, Fénysugár, Győze­lem ... Ezekben a nevekben nemcsak a sajá­tos, képszerű keleti gondolkodásmód nyilvánul meg, hanem a szülőknek az a vágya is, hogy szépnek. boldognak, erősnek tudják gyermekei­ket l CIGÁNOV Kirgíziában idős es fiatal egyaránt jói lovagol. Ajnagul sein kivétel • Az ötesztendos Zsenyis­bek segít őrizni a birkanyájai * Baktigul most megy első osztályba. Tanítónője a nővére, Aj- nagul lesz • Riszpek a kolhozban dolgozik, gépkocsivezető • Bazarkul és Szajräkul főisko lai hallgatók. Bratislavában újfajta szolgál­tatást vezettek be a háziasszo nyok munkája megkönnyítésé­nek érdekében: házhoz szállít­ják az élelmiszereket. Erre vo­natkozó megrendeléseket a fő­város legnagyobb önkiszolgáló élelmiszerüzletének (egykori Teta) Vörös Hadsereg utcai iro dájában vesznek jel. Az új irodahelyiségnek- már a kirakatára írottak is jelzik, hogy milyen munkát végeznek odabennt. A megrendelések in­tézésével egyelőre egy személy, Grünner Ladislav elvtárs fog­lalkozik, aki elmondotta, hogy munkába lépése első napján — október 16-án - még nem azt csinálta, amiért tulajdonképpen idejött. A festőknek és az üve­gezőknek segített, akik ekkor még mindig a helyiségnek iro­dává való átalakításán dolgoz­tak. Másnap azonban telefonon megérkezett az első megrende­lés. Hivatalos nyomtatványra felírta, hogy mit rendelt az il­lető és ezt odaadta az élelmi­szerüzlet egyik dolgozójának. Ök az erre a célra elkészített kosarakba belerakták a kívánt árut és átadták Grünner elv társnak. Miután megnézte, hogy a megrendelt áru van e a ko­sárban, azt a tehertaxival elő állt sofőrre bízta. A sofőr a számlával együtt elvitte a meg adott címre. Ezután várta a to­vábbi megrendeléseket. Estig csak egy érkezett. Másnap már négyen, harmadnap tízen tele­fonáltak. Volt olyan nap is, hogy 14-en rendeltek árul. A megrendelők száma azóta is állandóan emelkedik. Eddig legtöbben cukrot, lisztet, sót, olajat, vajat, húst vittek haza. Amikor látogatóban voltunk Grünner elvtársnál, egy nagy kosár élelmiszer, egy láda sör, 20 üveg hűsítő ital várt elszál­lításra. Ez kb. két hétig lesz elegendő annak a családnak, ahová viszik. A házhoz szállí­tásért a belvárosban lakók 10 koronát fizetnek. A külvárosba való szállítás 14 koronába ke­rül. Aki egyszerre több, egy-Két hétre való élelmiszert rendel, annak megéri ennyit áldozni er­re a célra. A külvárosba való szállítás kissé drágább, de bizonyára az itt lakók is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hiszen főleg az új lakótelepeken még nincs mindenütt elegendő számú élel­miszerüzlet és az ottlevő üzle­tekben nincs olyan nag> vá­laszték, mint itt, ahol 200u teie árucikk: alapvető fontosságú élelmiszerek, konzervek. lu- gyasztott zöldség, hús, íeiva- gott, friss zöldség, gyümölcs, kávé, tea, szeszes italok, alko­holmentes hűsítő italok, szap­pan, mosópor stb. kapható Közeledik a karácsony, me­lyet a sok-sok cipekedéssel já­ró bevásárlás előz meg. Ame­lyik háziasszony nem akar holt­fáradt lenni, mire elérkezik az ünnep, az az 550-90-es telefon­számon rendeli meg a sütéshez, lőzéshez szükséges árut. Ezen a telefonszámon családi ünnepélyekre, egy egy ünnepé­lyes alkalomra hidegtálakat, tortát is lehet rendelni. Rövide­sen ajándékcsomagok készíté­sére, s a megadott címre való szállítására is fogadnak el ren­deléseket. A jelenlegi kapacitással na­ponta 50 háziasszony kérésé­nek tudnak eleget tenni. Ha szükség lesz rá, akkor bővítik a szolgáltatást végző szemé­lyek számát. (KOVÁCS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom