Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-18 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
íčBMimm - THRSnDHIIIN 1973. 11. 18. 16 MINDIG DOLGOZTAK Hányszor halljuk anyánktól, nagyanyánktól, az idősebbektől: az én fiatalkoromban nem dolgoztak a nők. Apád, nagyapád, nagybátyád, boldogult férjem annyit keresett, hogy abból megélt a család. — És akkor mit csináltak a nőkí1 — kérdeztem nagyanyámat. — Otthon voltak. Beosztották a pénzt, nevelték a gyerekeket. — Akkor tehát dolgoztak. — Az nem munka — mondta ki a sok évszázados ítéletet nagyanyám. — Az otthoni munka nem munka. A munka az, amit az otthonán kívül végez az ember. Dolgozik, ha mindennap eljár egy munkahelyre, ott eltölt hat- nyolc-kilenc órát, és ezért havonta egyszer, vagy kétszer fizetést kap. így nem tudta megfogalmazni nagyanyám, de amikor elmondtam neki, rábólogatott: úgy biz a’, jól mondod. Nagyanyám hét gyermeket szült. Felnevelt belőle hármat. A gyerekeket etette, mosdatta, öltöztette. Az állatokat — csirkét, kacsát, libát, malacot, tehenet — ellátta, rendet tartott a házban és a ház körül, a konyhakertet felásta, bevetette, a növényeket kapálta, locsolta, emellett kijárt a földre nagyapámnak segíteni, emellett eljárt napszámba, aratáskor markot szedett, kévét kötött, cséplésnél etette a gépet, vagy pelyvahúzó volt, járt krumplit ásni, szőlőt kötözni, szüretelni. — Az nem volt munka? — Hát dolog mindig volt. Egy percig se tudtam én, mi az, ölbe tett kézzel ülni. Feküdni is csak akkor feküdtem, amikor a gyerekek világra jöttek. — Akkor mégiscsak dolgozott — mondom. — Hát dolgoztam. Dolgoztam én egész életemben. Napjainkban is sokan és sokszor felteszik a kérdést, hasonló értelemben: dolgozzon-e a nő, maradjon-e otthon? Az otthoni munkát, a gyermekek szülését és nevelését, a család ellátását még ma sem tartják munkának. S szentül hiszik, hogy a dolgozó nő fogalma társadalmunk vívmánya. A felszabadulás és a szocializmus építése hozta magával a nők munkába állítását. Addig a családfő annyit keresett, amiből eltartotta feleségét, gyermekeit. Csak ma nem tud annyit keresni a férfi. Csak ma van szükség arra, hogy elmenjen dolgozni, munkát vállaljon a nő. A valóságban kicsit más a helyzet. Mert a történelem folyamán mindig csak egy szűk réteg asszonyai élhettek önmaguknak, férjüknek, szeretőjüknek, a divatnak, a szórakozásnak. A gyermekeiknek. A nagy többségnek, a tömegeknek soha nem volt kizárólagos hivatása az anyaság. A nők mindig is dolgoztak. SULYOK KATALIN HÁZHOZ SZÁLLÍTJÁK Újfajta szolgáltatások • Egyre több megrendelés • Kéthetenként megéri • Telefon: 590—50 • Torta és hidegtálak • Kétezer féle árucikk A szülők és a gyermekek közül nyolcán láthatók a kepen. A szovjet családok életéből ÜNNEP. FÉNYSUGÁR, fiVEMKt ES A MIIEK A Szulajmanov házaspárnak tizenkét gyer- .nelce van: Bazarkul, Szajrakul, Majramkul, Aj- nagul, Baktigul, Nurgul, Almazbek, Bolotbek, Zsenyisbek, Kumusbek, Zsetyimisbaj és Riszpek. Tizenkét gyerek, mint a tizenkét hónap, hasonlítanak egymásra, de mind a maga módján esi nos. jóképű. Hat fiú, hat lány, mintha csak megrendelték volna. Két teljes röplabdacsa pat . . . Ne feszegessük most azt a kérdést, bogy nem túl sok-e ennyi gyerek egy családban. Ezzel kapcsolatban minden szülőnek megvan a maga véleménye. Közép-Ázsia köztársaságaiban, így Kirgíziában is, ahol Szulajmanovék élnek, nem ritka a sokgyermekes család. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai sze rint az utóbbi tíz évben a Szovjetunióban ösz- szesen 120 ezer anya hozott világra és neveli fel tíz, vagy tíznél is több gyermeket. Ha figye- lembe vesszük, hogy a Szovjetunió lakosainak száma 250 millió, akkor ez az arány jelenték telen és a jövőben várhatóan csökkenni fog. A statisztika szerint az utóbbi évek tendenciája erre utal. Egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik legfeljebb két-három gyermeke' akarnak. Tizenkét gyermek. A legkisebb másfél éve* e legnagyobb huszonhárom. Mindegyiküknek más a természete, más az érdeklődése. Egyi kük most fejezi be az egyetemet, ketten főis kólán tanulnak, négyen közép, illetve általános Iskolába járnak, ketten óvodások, ketten érett ségi után, mielőtt továbbtanulnának, dolgozni mentek. A legkisebb lány, Nurgul egyelőre a szülői házat, közvetlen környékét fedezi fel magának. 0 a szülők és testvérek figyelmének és gondoskodásának a középpontja. Ahogy Kir gíziában mondják: tisztelet az öregeknek, gyen gédség a kicsinyeknek. Az első kérdést, amely azonnal felötlik bennünk, hogy vajon miként boldogulnak a szülők egy ekkora családdal, fel sem tettük. Hiszen látjuk, hogy a nagyobbak vigyáznak a kisebbekre, segítenek a háztartásban, gondozzák a kertet, a veteményest. így aztán eszményi rend ben van minden. Az ágyásokat időben megön tözik, felkapálják, a tehén, a boci, a csirkék, a bárányok időben kapnak takarmányt és vizet, s mire a szülők megjönnek n mezőről, megfő az ebéd is. Mondanunk sem kell, a család minden tagja ismeri a kenyér értékét: pici koruk óta megta nulták, hogy tiszteljék a munka gyümölcsé Nemcsak a családi hagyományokat veszik á' egymástól, hanem az öltözéket is: előfordul hogy azt a kabátot vagy cipőt, amit a legna gyobb testvér kinőtt, minden rossz érzés néi kiil hordja tovább a kisebb. Persze az új ruhánál- mindegyik gyerek örül. Arról, hogy a család mindennapi élete a leg teljesebb mértékben rendezetten és szervezet ten folyik, mindennél ékesebben tanúskodik az a tény, hogy Kulszára Szulajmanova, a mama, harmincéves kora után leérettségizett. Fiatal korában a háború miatt nem tanulhatott: 1945- ben, a hetedik osztály elvégzése után szüleinek kellett segítenie a cukorrépaföldeken. Most is cukorrépa-termesztésben dolgozik (a cukor répa a kolhoz legfontosabb terméke), de már brigádvezető. Férje szintén a kolhoz tagja: nyáron ivóvizet szállít a mezőn dolgozó brigádoknak, télen a lovakat ápolja. Falun hosszú u munkanap, úgyhogy a Szulajmanov házaspár kevés időt tölt otthon. Amikor dolgoznak, a legidősebb gyerek veszi át az irányítást, öccsei, húgai szót fogadnak neki. A háztartási munkába egyikük sincs „beskatulyázva“ — mindenki minden munkát ellát, amire erejéből telik. Szulajmanovéknak, mint minden más családnak is, nagy segítséget nyújt az állam a gyermekek nevelésében. Minden gyermek születésekor egvszeri segélyt, azután pedig öt éven át családi pótlékot kapnák, ingyenes az általános, a középiskolai, a főiskolai, az egyetemi oktatás, az óvodai ellátás, a gyógykezelés, valamint a nyári üdülőtáborokba szóló beutaló is. A házat, amelyben laknak, a kolhoz építtette Szulajmanovéknak. a régi ház szomszédságában. Szulajmanovék szép neveket adtak gyermekeiknek: Ünnep, Nótáskedvű lány. Gyémánt, Ezüst, Acél, Vasárnap, Boldogság, Fénysugár, Győzelem ... Ezekben a nevekben nemcsak a sajátos, képszerű keleti gondolkodásmód nyilvánul meg, hanem a szülőknek az a vágya is, hogy szépnek. boldognak, erősnek tudják gyermekeiket l CIGÁNOV Kirgíziában idős es fiatal egyaránt jói lovagol. Ajnagul sein kivétel • Az ötesztendos Zsenyisbek segít őrizni a birkanyájai * Baktigul most megy első osztályba. Tanítónője a nővére, Aj- nagul lesz • Riszpek a kolhozban dolgozik, gépkocsivezető • Bazarkul és Szajräkul főisko lai hallgatók. Bratislavában újfajta szolgáltatást vezettek be a háziasszo nyok munkája megkönnyítésének érdekében: házhoz szállítják az élelmiszereket. Erre vonatkozó megrendeléseket a főváros legnagyobb önkiszolgáló élelmiszerüzletének (egykori Teta) Vörös Hadsereg utcai iro dájában vesznek jel. Az új irodahelyiségnek- már a kirakatára írottak is jelzik, hogy milyen munkát végeznek odabennt. A megrendelések intézésével egyelőre egy személy, Grünner Ladislav elvtárs foglalkozik, aki elmondotta, hogy munkába lépése első napján — október 16-án - még nem azt csinálta, amiért tulajdonképpen idejött. A festőknek és az üvegezőknek segített, akik ekkor még mindig a helyiségnek irodává való átalakításán dolgoztak. Másnap azonban telefonon megérkezett az első megrendelés. Hivatalos nyomtatványra felírta, hogy mit rendelt az illető és ezt odaadta az élelmiszerüzlet egyik dolgozójának. Ök az erre a célra elkészített kosarakba belerakták a kívánt árut és átadták Grünner elv társnak. Miután megnézte, hogy a megrendelt áru van e a kosárban, azt a tehertaxival elő állt sofőrre bízta. A sofőr a számlával együtt elvitte a meg adott címre. Ezután várta a további megrendeléseket. Estig csak egy érkezett. Másnap már négyen, harmadnap tízen telefonáltak. Volt olyan nap is, hogy 14-en rendeltek árul. A megrendelők száma azóta is állandóan emelkedik. Eddig legtöbben cukrot, lisztet, sót, olajat, vajat, húst vittek haza. Amikor látogatóban voltunk Grünner elvtársnál, egy nagy kosár élelmiszer, egy láda sör, 20 üveg hűsítő ital várt elszállításra. Ez kb. két hétig lesz elegendő annak a családnak, ahová viszik. A házhoz szállításért a belvárosban lakók 10 koronát fizetnek. A külvárosba való szállítás 14 koronába kerül. Aki egyszerre több, egy-Két hétre való élelmiszert rendel, annak megéri ennyit áldozni erre a célra. A külvárosba való szállítás kissé drágább, de bizonyára az itt lakók is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hiszen főleg az új lakótelepeken még nincs mindenütt elegendő számú élelmiszerüzlet és az ottlevő üzletekben nincs olyan nag> választék, mint itt, ahol 200u teie árucikk: alapvető fontosságú élelmiszerek, konzervek. lu- gyasztott zöldség, hús, íeiva- gott, friss zöldség, gyümölcs, kávé, tea, szeszes italok, alkoholmentes hűsítő italok, szappan, mosópor stb. kapható Közeledik a karácsony, melyet a sok-sok cipekedéssel járó bevásárlás előz meg. Amelyik háziasszony nem akar holtfáradt lenni, mire elérkezik az ünnep, az az 550-90-es telefonszámon rendeli meg a sütéshez, lőzéshez szükséges árut. Ezen a telefonszámon családi ünnepélyekre, egy egy ünnepélyes alkalomra hidegtálakat, tortát is lehet rendelni. Rövidesen ajándékcsomagok készítésére, s a megadott címre való szállítására is fogadnak el rendeléseket. A jelenlegi kapacitással naponta 50 háziasszony kérésének tudnak eleget tenni. Ha szükség lesz rá, akkor bővítik a szolgáltatást végző személyek számát. (KOVÁCS)
