Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-18 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

sa szempontjából, elég ha megemlítjük: a légi autóút óránkénti átbocsátó ké­pessége 900 kocsi, vagyis az autópá­lya kapacitása közel négyszeresen na­gyobb. S a forgalmas főútvonalon ez már sokat jelent. Lozorno körzetében — széj) környe­zetben — korszerűen berendezett és felszerelt motel épül, ahol az autósok különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A Lozorno-motel teljes kiépí­tése után kétszáz személy elszállásolá­sára alkalmas (kétágyas szobákban), a Motorestben egyszerre 150 személy étkezhet. A motel mellett többek között üzemanyagtöltő-állomás és gyorsszerviz is lesz. Az autósok számára tehát már ná­lunk is időszerű a kérdés: hogyan kell az autópályán közlekedni? A kérdéssel ezen a helyen nem kívánunk részlete­sen foglalkozni — szeretnénk azonban felhívni az autósok figyelmét arra, hogy az autópályán való közlekedést külön rendelkezések szabályozzák. Eze­ket a rendelkezéseket a Szövetségi Bel- (igyminiszíérium 1971. június 17-én kel­tezett 42-es hirdetménye tartalmazza, amely módosítja és kiegészíti az 1966- ban kiadott közlekedési szabályzatot [80-as). Azok számára tehát, akik igénybe veszik az autópályát, ajánlatos az említett hirdetmény tüzetes tanul­mányozása. A D—2-es pályaszakasz 52 hónap alatt épült fel, s közel 700 millió ko­rona beruházást igényelt. Tény viszont, hogy a jövőben építendő pályaszaka­szok közül ez volt a legolcsóbb. A he­gyes vidékeken ugyanis az egy kilo­méterre eső összeg többszörösen meg­növekszik. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a Doprastav a „tájékozódás“ után bát­ran kilépett: folyamatban van a Ma­lacky—Kúty közötti 24 km-es pályasza­kasz építése — 673 millió korona be­ruházással —, amely átadását 1978-ra tervezik. Ugyanakkor a vállalat egy másik munkacsoportja a Bratislava— Senec közötti 18 km-es szakaszon dől* gozik — a beruházás értéke 475 mil­lió korona — s a tervek szerint 1975- ben adják át rendeltetésének. A vál­lalat természetesen igyekszik kihasznál­ni a kapacitásokat, amit az is bizonyít, hogy már a jövő évben szeretné meg­kezdeni a Senec—Trnava közötti sza­kasz építését is, hogy ezzel bizonyos időelőnyre tehessen szert. Nagyvona­lakban ezek a Doprastav legközelebbi tervei, feladatai. A vállalat különben (kelet felé) Lipovicig építi az autópá­lyát — innen a szovjet határig a koši- cei Mélyépítő Vállalat veszi át a stafétát. A Doprastav dolgozóinak erő­bedobására jellemző még, hogy kapa­citásának egyharmadát az autópálya foglalja el — évi 300 millió korona értékben —, ami átlag 10 km hosszú autópályát jelent. Ez a teljesítmény ajzonban évről évre növekedni fog, s a 80-as években eléri a háromnegyed milliárd koronát. Hasonló ütemben fej­leszti teljesítményét a košlcei Mélyépí-* tő Vállalat Is, amely a jelenlegi 100 mil­liós évi beruházást 1978-ig negvedmll-' liárd koronára növeli. A távlati program szerint országos viszonylatban 1700 km-nyi autópályát építünk. Az előirányzott költségvetés 70 milliárd korona. Nyilvánvaló. hogy amíg ez a terv megvalósul — évtizedek múlnak el... A távlatokat azonban ma építgetjük, s minden kilométerrel kö­zelebb kerülünk a kitűzött célhoz. Az első szlovákiai autópálya átadását te­hát azért is üdvözöljük, mert tudjuk, hogy az építők a következő években még több örömet szereznek az autósok­nak. KEREKES ISTVÁN AZ ELSŐ SZLOVÁKIAI 1973 XI. 18. AUTÓPÁLYA A segélyhívó telefon. Egy gombnyomás és jön a segítség . .. A szerző felvételei ' November 5-én — a központi párt­ós állami szervek képviselőinek jelen­létében — ünnepélyesen átadták ren­deltetésének a Bratislava—Malacky kö­zötti D—2-es autópályát. A közel har­minc kilométeres pályaszakasz felépí­tésével a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban is megkezdődött a korszerűbb és gazdaságosabb közúti közlekedés időszaka. Nemcsak a motorizmus gyors­ütemű fejlődése, hanem népgazdasági szempontból is jelentős létesítményről van sző, ezért dicséretre méltó az a lel­kesedés és erőfeszítés, amit a tervezők és építők kifejtettek. ^ D—2-es autópálya építését 1969- ben kezdte meg a bratislavai Dopra­stav. A vállalatnak sok nehézséggel kellett megküzdenie, az ilyen jellegű építkezésre nem volt megfelelően fel­készülve, amit főleg az okozott, hogy tisztázatlan volt a munkák terjedelme és nem álltak rendelkezésére a szük­séges beruházási eszközök sem. Ehhez hozzájárult még a tervrajzokban és a geológiai felmérésekben megnyilvánuló fogyatékosságok is. Ezeket menetköz­ben kellett kiküszöbölni, ami viszont nagyban hátráltatta a munkák gyors és folyamatos előrehaladását. Ma már természetesen lényegesen jobb a hely­zet. A kormány jóváhagyta a munkák gépesítésének távlati tervét, aminek köszönhető, hogy már korszerű gépek­kel és berendezésekkel dolgozhatnak. (Ezek értéke ma meghaladja a 150 millió koronát). A korszerű, nagy tel­jesítményű gépek munkába állítása nagyban meggyorsította az építkezés ütemét. Közben a Doprastav, és az au­tópálya építésében érdekelt többi vál­lalat dolgozói is „felnőttek“ a feladat­hoz. tapasztalatokra tettek szert. Mind­ez lehetővé tette, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 56. évfor­dulójának tiszteletére szocialista köte­lezettséget vállaljanak: a D—2-es autó­pályát a tervezett határidő előtt átad­ják a forgalomnak. Nos, az építők de­rekasan helytálltak, megtartották adott szavukat; közel kéthónapos időelőny nyel az autósok rendelkezésére áll az első szlovákiai autópálya. ☆ Az autósokat természetesen főleg az érdekli, hogy milyen az autópálya, ho­gyan lehet rajta közlekedni? A „mi lyen“ kérdésre válaszolva elsősorban is meg kell állapítanunk, hogy minősé gi szempontból megfelel az európai színvonalnak. A jellemző adatok közül a következőket említjük: hossza 29,3 kilométer, szélessége 26,5 méter. Két úttesttel és úttestenként két forgalmi sávval rendelkezik. Minden utat és vasúti pályatestet külön szintben keres? tez. Az autópályára — beleértve kéz delét és végét — négy csatlakozó út vezet. A kereszteződések kivilágítottak. A pályaszakaszokon 33 hidat építettek (szint fölötti és szint alatti keresztező­dések). A pályatest fölött ívelő hidak különböző technológiával készültek más-más típusúak s impozáns látványt nyújtanak. Az autópályát Bratislavától négy kilométeres távon 120 kilométe rés, ezt követően pedig 150 kilométe rés sebességre tervezték, de ha a köz­lekedést befolyásoló tényezők kedve zőek, lényegesen nagyobb óránkénti sebességre is alkalmas. Forgalomirá nyitó központ is létesült, amely felügye’ a közlekedés folyamatosságára és biz­tonságára. A bajba jutott autósok — baleset vagy üzemzavar esetén — az autópálya mindkét oldalán kétkilomé- teres távolságokban elhelyezett segély hívó telefonokon keresztül léphetnek kapcsolatba az irányító központtal. Tér mészetesen gondoskodni kell a pálya­test karbantartásáról is Erre a célra Malackyban műhelyeket, garázsokat és raktárakat építettek — más szóval itt van az autópályát karbantartó központ. A 20—25 évre tervezett autópálya ka­pacitása 3300 gépkocsi óránként. Hogy mit jelent ez a forgalom meggyorsítá­egy híd a sok közül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom