Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-18 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. U. 18. 15 FIATALOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Építőiparunk ebben az évben ün­nepli államosításának 25. évforduló­ját. Fejlődéséhez, szép eredményeinek eléréséhez hathatósan hozzájárult és hozzájárul hazánk ifjúsága Is. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején kevés fiatal dolgozott magán- építkezéseken. Még kevesebben tanul­ták az építőipari szakmát. A februári győzelem után a fokozódó feladatok­kal együtt nőtt az építőiparban dol­gozók száma — ma Szlovákiában 200 ezren dolgoznak itt —. s természete­sen sok közöttük a fiatal. Szlovákiá­ban jelenleg az építőipari és az épí- tőanyagipari üzemekben 63 000 har­minc éven aluli fiatal dolgozik, s ebből 18 000 az ipari tanuló. Minden nagyobb építőipari vállalatnak saját szakmunkásképző központja van. ahol az új „váltást1 képezi ki. TÖBB FIGYELMET A FIATALOKNAK Az ötödik ötéves terv folyamán évről évre nagyobb feladatok hárul­nak az építőipari üzemekre, ezért a párt- és szakszervezetek is több fi­gyelmet szentelnek a fiatalokról való gondoskodásnak. Az építőipari dolgo­zók szakszervezetének szlovákiai bi­zottsága mellett külön bizottság fog­lalkozik a fiatalokat érintő kérdések­kel, s az SZSZK Építésügyi Minisz­tériumával és a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságával karöltve már számos hasznos akciót rendezett a fiatalok számára. Ugyancsak e bizott­ság munkájának is köszönhető, hogy ma már minden építőipari vállalat­ban és üzemben működnek a SZISZ alapszervezetek. A dolgozó és tanuló ifjúságról való sokoldalú gondoskodást a fiatalok növekvő munkaaktivitása és jó ered­ményei is tükrözik. Az építőiparban dolgozó fiatalok önkéntes brigádok­kal segítik a fontos építkezések mi­előbbi befejezését, bekapcsolódnak a „Tégy túl önmagadon“, az „Ifjúsági fényszóró“ és a ..Zen't“-akciókba, a szocialista munkaversenybe, különbö­ző szakmai vetélkedőkbe, részt vesz­nek a társadalmi kulturális és sport­rendezvényeken. A nyári szünidő alatt csupán a kelet-szlovákiai kerületben 2450 közép- és főiskolás és 2000 más fiatal segédkezeti az egyes építke­zéseken. ELŐTÉRBEN AZ IDEOLÓGIAI NEVELÉS A párt- és a SZISZ-szervezetek, va­lamint a szakszervezetek gondoskod­nak az építőiparban dolgozók és a tanulóifjúság eszmei neveléséről. A politikai iskolázásokon a fiatalok megismerkednek a CSKP történetével és a munkásosztály győzelméért ví­vott harcával, valamint vezető sze­repével szocialista társadalmunkban. Ezen a téren főleg a szakmunkáskép­zők SZISZ alapszervezetei érnek el azép eredményeket. A košicei Magas­építő Vállalat Szakmunkásképzője például a februári győzelem 25. év­fordulója alkalmából „A nemzetközi munkásmozgalom nagyjai“ címmel rendezett vetélkedőt. A témához fű­ződő előadásokon és beszélgetéseken több mint 420 tanuló vett részt. Az eszmei nevelés és a politikai iskolázások keretében felkészítik a fia­talokat a pártba való felvételre is. 1972—73-ban az építőipar 300 fiatal­ja lett a CSKP tagjelöltje: 50 a bratis lavai Priemstav vállalatnál, 43 a Ma­gasépítő Vállalatnál, 22 tanuló a ko­šicei Magasépítő Vállalat Szakmun­kásképzőjében stb. Az eszmei neve­lés hatására a fiatalok felelősségtel­jesebben végzik termelési és más fel­adataikat is. Példamutatóan dolgoz­nak az idősebb dolgozók szocialista munkabrigádjaiban, a szakszervezetek és a SZISZ támogatásával önálló If­júsági kollektívákat is alakítanak, versenyeznek a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért, bekapcsolódnak a Z-akcióba stb. A kelet-szlovákiai kerületben például az ifjúsági kollek­tívák 477 tagja a Z-akció köretében 49 221 brigádórát dolgozott le 858 000 korona értékben. Főleg a „szocialista munkabrigád“ címet viselő és az ér­te versenyző kollektívák érnek el szép eredményeket az építkezési és tüzelőanyaggal, valamint az elektro­mos energiával való takarékoskodás­ban. Ezek hozzájárultak a szlovákiai építőipari dolgozók e téren elért jó eredményeihez, akik ez év első felé­ben 29 millió koronát takarítottak 'meg. MEGOLDÁSRA VARO FELADATOK Az építőipari ágazatban Szlovákia területén 22 szaktanintézet és 16 szakmunkásképző központ működik, ahol a fiatalok az építőipari szakmákat sajátíthatják el. Ezekhez aiz intézmé­nyekhez azonban csak 50 műhely, 45 szertár, 9 tornaterem, 16 röplabda-, 11 futball- és 10 kosáiiabdapálya tar­tozik. Tekintettel a tanulóifjúság sport iránti érdeklődésére, ez ele­nyésző. A tanintézetek többsége tehát nem tudja teljesíteni egyik alapvető feladatát: a testnevelés biztosítását. Legrosszabb a helyzet Bratislavában, ahol csupán ae ivánkai úton egymás mellett négy szaktanintézet van, te­hát összesen 1200 ipari tanuló. A szakmai gyakorlathoz szükséges mű­helyek száma pedig minimális, s en­nél is rosszabb a helyzet a sporto­lásra alkalmas területtel. Ezeket a problémákat sürgősen meg kell oldanunk, hogy építőipa runk számára rátermett és jól kép­zett szakembereket nevelhessünk, akik a továbbiakban is vállalják az egyre igényesebb feladatok teljesíté­sét. ŠTEFAN PEKAR, MIKULÁS MATASEJE ERZSI, a szervező A Filakovói (fü- leki) Magyar Gim­názium diáksága 1970-beai egyhan gú szavazással Langstein Erzsébe tét választotta meg az iskola SZISZ- •zervezetének elnö­kévé. Ei*zsi akkor még csak elsős volt. Sem tanárai, sem diáktársai nem ismerhették teljesen, de bíztak benne. S azóta bebizonyosodott, hogy megérde­melte a bizalmat. Jó szervezőkészségé­vel. aktív munkájával fellendítette a szervezet tevékenységét is. Figyelemre méltó kezdeményezés volt a „kultúrbrigád“ megszervezése, mely­nek tagjai szabad idejüket feláldozva, színvonalas kultúrműsorral járták a kör nyék falvait. Emlékezetes, jó szórakozást biztosítottak Prsa (Perse), Holiša (Gal- saj, Boľkovce fBolyk), Kalonda. Vilke lakosainak. Rövidesen tánccsoport is alakult a szervezetben, a népviseleti ruháikat a diákok maguk hímezték. Gyakran vettek részt brigádmunkákon is, rendszerint az állami gazdaság földjein, de a városszépí- tési akciókból sem maradtak ki. Ök ké­szítették el például a füleki park új kerítésének nagy részét. S a fáradtságot nem ismerő szervező mindig Erzsi volt. — Azért nemcsak engem illet a dicsé­ret — szól közbe. Sőtl Tanáraim önzet­len segítsége nélkül nem sokra mentem volna. Ha nem segít Kalossi János tanár elvtárs — nincs tánccsoport és nincs kultúrbrigád; ha nem segít Duray Éva tanár elvtársnő — nincs irodalmi szín­pad, mely szép sikerrel szerepelt a ko- márnői Jókai-napokon is; s ha nem segít Ágoston Tibor tanár elvtárs — nincs képzőművészeti önképzőkör, és még sok minden más sem valósul meg. Erzsi rövidesen befejezi tanulmányait a gimnáziumban. Nagy tervei vannak. Már gyermekkorától különös vonzalmat érez a képzőművészet iránt. Szabad ide­jében rajzol, fest, ma már olajjal is — és nem is akárhogyan! jelenleg épp >n egy szénrajzon dolgozik. „Vágyak" lesz a címe. Az ő vágya: bekerülni a Buda­pesti Képzőművészeti Főiskolára. pálhAzy IÖZSEF születésnap, amelyről az aláb­biakban szólunk, a hagyományos születésnapoktól több tekintetben különbözik. Elsősorban, mert egész év­ben tart; az ajándék — a születésnapi torta — pedig csak jelképes. Az igaz, annál hatalmasabb és sokrétűbb. Az ünnepelt sem a megszokott egy vala­ki. Hatalmas sereg, sok kedves, mo­solygó fiatal, hazánk 565 000 pionírja. A jövő év április 24-én lesz negyedszá­zada, hogy megálakuli hazánkban a pionírszervezet. Az ezüst jubileum jó alkalom a tűnő­désre: mivel tartozunk a gyermekek­nek, mit várnak tőlünk SZISZ-tagoktól. Ez annál fontosabb, mivel a pionírok a mi utánpótlásunk. Ha elmegyünk, ki­nőjük a SZISZ-cipőnket, ők lépnek a helyünkbe. Amilyen tehát ma a pionír­szervezet, olyan lesz egykor a SZISZ is. Ezt szükséges tudatosítani, ezért kell a pionírok nagy ünnepén velük együtt ünnepelnünk; egyrészt magasztos be­szédek helyett tartalmas kötelezettség­vállalásokkal. amelyekkel vonzóbbá és érdekesebbé tesszük a pionírszerveze­tet s annak munkáját; másrészt nem egy napon, hanem egész évben, sőt azt követően is. Miben és hogyan segíthetjük a pio­nírokat. A pajtások a jubileumi évben több, nagy jelentőségű feladatot teljesítenek. Feltárják az elmúlt 25 pionírév helyi vonatkozásait, és megírják csapatuk történetét. Több kirándulást is szervez­nek, amelyek során nemcsak lakóhe­lyük közvetlen környékén, hanem ha­zánk távolabbi vidékeit is megismerik. Tovább gazdagítják a forradalmi ha­gyományokat bemutató szobáikat, s természetesen a közhasznú tevékeny­ségbe is bekapcsolódnak. Mindenekelőtt e feladatok teljesíté­SZlSZ-tagok és pionírok munkájukról, életükről kölcsönösen beszámolnak egymásnak. Mindez nem lehetetlen, s ha már megvan, nemcsak a pionírok látják hasznát, hanem a SZISZ tagok is örö­met találnak benne. Bizonyításul már­is sok-sok ifjúsági alapszervezetet em­líthetnénk, közöttük a kajalit és az ekecsit. Egész évben születésnap sében segíthetnének az ifjúsági alap­szervezetek tagjai. Egyes helyeken még mindig kevés a felnőtt, 18 évnél idő­sebb rajvezető, akik kellően tudnák irányítani a pionírokat. Ugyancsak fon­tos az anyagi támogatás. Nem pénz formájában, ezt a SZISZ alapszerveze­teitől sem kívánhatjuk. Ugyanakkor az ifjúsági alapszervezetek egy-egy pionír- kirándulásra kölcsön adhatják az üze­mi vagy szövetkezeti autóbuszt, elszál­líthatják a pajtások által összegyűjtött hulladékot, vagy elkészíthetik a pionír­szoba berendezését. Több ifjúsági alap­szervezetnek van klubhelyisége, a helyi pionírcsapatnak viszont nincs. A nap bizonyos óráiban ezt is átengedhetik fiatalabb társaiknak. Lényegében ez mind anyagi segítség. Nagyon haszno­sak a közös beszélgetések, amikor Az előbbinek 61 tagja van, elnöke Szendrődi Zoltán. Mint elmondta, e nyárig bizony ők is megfeledkeztek a pionírokról. Falujukban a SZISZ—pio­nír együttműködés hagyomány nélküli, de ennek ellenére máris szépen kibon­takozott. A legutóbbi pioníravatáson már a SZISZ-tagok is ott voltak. Az ün­nepi rész után fiatalabb társaikat ki­vitték a Vág mellé, ahol játszottak, szalonnát sütöttek — egyszóval jól érezték magukat. Amikor a pajtások betanulták a „Többsincs királyfi“-t, ők készítették el a kulisszákat; készülő esztrádműsorukat pedig a pioníroknak ingyen adják elő. A legkisebbekre is gondolnak. Egy ízben elvitték klubjuk­ba a szikrákat, ahol azok játszhattak, meséltek nekik, maid magnóra énekel­tek és viszonthallgatták a dalokat. Az akció nagyon jól sikerült, a kicsik az­óta is kérdezgetik: mikor mennek Is­mét a klubba. Már készítik acz április 24-1 műsortervet, melyet az évzárón szeretnének véglegesíteni. Az okoči íekecsi) alapiskola pajtá­sainak és a helybeli szövetkezet mel­lett működő SZISZ alapszervezet fiatal­jainak együttműködéséről Raffael Pi­roska, az iskola pionlrvezetője tájékoz­tatott. Az iskolában kilenc rajt és több érdekrajt már a helybeli SZISZ-tagok vezetnek, köztük a legnépszerűbbet, a lányok klubját is. Közös sportnapot, beszélgetést szerveztek. Az utóbbi so­rán a pionírok megismerkedtek az if­júsági szövetség célkitűzéseivel, a he­lyi alapszervezet életével és munkájá­val. Már hagyományosan minden év­ben a pionírnapot is a SZISZ-tagok szervezik. Legközelebb közösen akarják felköszönteni a falu 70 évnél idősebb polgárait: a SZISZ-é a szervezés, a műsort pedig a pionírok adják. Az if­júsági alapszervezet az áprilisban meg­rendezésre kerülő pionírhét szervezésé­ből is kiveszi részét., Még ezt megelő­zően, a Télapó ünnepélyen a SZISZ-ta- gok lesznek a pionírok vendégei. Az elmondottakat figyelmeztetésnek is szántuk, elsősorban az olyan alap­szervezetek számára, amelyek továbbra is megfeledkeznek a pionírokról. A hiá­nyosság az évzáró gyűléseken még helyrehozható EGRI FERENC Kettesben (Tóthpál Gyula felvétele) A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom