Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-17 / 247. szám, szerda

L. GÄLY OLGA: Megoldottad mind az ismeretlent Ügy hordozod te, költő, mint Hermesz egykoron, u szárnyaslábii isten, embersorsoknak bús üzenetét. Lantodon a húr mint sürgönydrót feszül: Garda Lorea vére égig szökő kutakból most rőten permetez a holt Pablo fejére Pablo — babéros társunk, te útra készen vártad, hogy Atroposz, a párka elnyírja a fonált. Bár nyírta volna úgy — ne kellett volna látnod népednek kígyómarta hét sebét — de láttad! S még volt erőd a toll hoz, te méltó fegyveredhez, hogy üzenj a világnak. Változnak az idők, s mi nem változunk bennük — a barikádokon emberhús most is a kötőanyag. Camilo Henriquez — halld: Chile körül újra habzik a tenger. Chilében nyög a föld, mert ássák, így lett termőből temető, mert nagy halottja van, mert meghalt az igazság! Az erdők súgásából, városok zúgásából, a bányák réz öbléből, paraszt ököl bögéből, emberi őrködésből, madár-felröppenésből, asszony szem tör döf ésből, országnyi szenvedésből * és hóhérlihegésből, a Pandora szelencéjében fogott reniényből fejtetted meg tudatod szívós erejével az egyenletet. Megoldottad mind az ismeretlent, s az eredményt aláhúztad gyűlöleted zöld tintájával, hogy néped a piros vérfolyóban is felismerje az egyetlen járható utat. Szavad világos. Pablo Neruda — megpihenhetsz. GÉPZSÍROZÄS Bodzós István felvétele Vendéglátó: a 700 eves bányaváros Országos szeminárium Rožňaván (Rozsnyón) <£ Tapasztalatcsere a polgári ügyek testületeinek tagjai között £ Egyre népszerűbbek az új családi és társadalmi szo­kások, ünnepségek Újabb iskoláztatást tartott a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya. Ezúttal a polgári ügyek testületeinek el­nökei és tisztségviselői jöttek össze, hogy megtárgyalják az új családi és társadalmi ren­dezvényekkel kapcsolatos te­endőket, kicseréljék tapasztala­taikat. A Rožňavai (rozsnyói) Városi Nemzeti Bizottság ta­nácstermében megtartott há­romnapos iskoláztatáson az or­szág magyarlakta városaiból és falvaiból összesen 45-en vettek részt. Fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, munkások és értelmiségeik Bratislavától Ki­rály helmecig képviselték a pol­gári ügyek testületéit és mond­tak véleményt munkájukról, el­képzeléseikről. Többen azt fej­tegették, milyen módszerekre, intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy az új családi és társadalmi szokások mindenütt gyökeret verjenek, és a világ­nézeti nevelés élharcosai pél­dásan dolgozhassanak. A polgári ügyek bizottságai­nak feladata és felépítése, a Példák és tapasztalatok a Ma­gyar Népköztársaságból, vala­mint az Irodulmi segédanyag a polgári ügyek testületei tevé­kenységéhez címmel elhangzott előadások elméleti és gyakor­lati oldaláról elemezték, hogy mi a polgári ügyek testületei­nek és az új családi, társadal­mi ünnepeknek a célja, szere­pe. A gyakorlati életből vett tényekkel bizonyították, hogy az új társadalom az elavult, régi szokásokat elveti vagy korszerűsíti, egyben új szoká­sokat vesz fel, alakít ki. A ré­gi szokások újjávarázsolásával azt fejezi ki, hogy tiszteli a hagyományt, de a múltból csak azt őrzi meg, ami értékes, ha­ladó, ami előre mutat. A téves nézetek szolgálatában álló és értéktelen „hagyomány“-t azért szorítja háttérbe, mert a jelen és a jövő többet, szebbet ígér. Kifejezésre jutott az is, hogy a szocialista nevelés szolgála­tában álló testületek ott mű­ködnek a legeredményesebben, ahol az állami és társadalmi szervektől támogatásban része­sülnek, és sikerül elérniük, hogy rendezvényeink minden tekintetben megfelelnek a la­kosság igényének. A Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának folyó év március 28 án kelt határozata szerint a polgári ügyek testü­letéi a nemzeti bizottságok ön­kéntes aktívái. A testületeket a tevékenységük szerint ille­tékes nemzeti bizottság létesíti. Amelyik nemzeti bizottságnál az iskola- és kulturálisügyi munkakörrel megbízott alelnök függetlenített, ott az illető egyben a testület elnöke is. Ahol a nemzeti bizottságnak nincs az iskola- és kulturális­ügyi munkaszakasszal megbí­zott függetlenített alelnöke, ott a polgári ügyek testületének el­nöke a nemzeti bizottság vala­melyik képviselője. Immár kialakult gyakorlat, hogy a testület tagjaivá — elsősorban a kultúra, a népmű­velés, az iskolaügy, az egész­ségügy stb. szakaszáról, azaz azokról a munkahelyekről, amelyek valamilyen formában kapcsci'atban állnak az új csa­ládi és társadalmi ünnepek kel — a. politikailag fejlett ál­lampolgárokat, a társadalmi szervezetek képviselőit és a nemzeti bizottságok dolgozóit választják. Fontos követelmény, hogy a testület tagjai a mate­rialista, illetve a tudományos világnézet hívei legyenek. Fel­adata teljesítéséhez a testület igénybe veszi az önkéntes mun­katársak, a társadalmi és tö- megszervezetek, valamint az üzemek és intézmények segít­ségét. A helyi (városi), valamint a járási és kerületi nemzeti bi­zottságok mellett működő pol­gári ügyek testületeinek fel­adatát meghatározó említett irányelv értelmében a polgári ügyek testületei segítik a nem­zeti bizottságokat, hogy az új családi és társadalmi ünnepek szocialista szelleműek legye­nek, méltó társadalmi keretet kapjanak, eszmei és kulturális színvonal tekintetében is egyre igényesebbé váljanak, és mind a magán- mind a társadalmi életben hatékonyan hozzájárul­janak a vallási hagyományok felszámolásához. A helyi (vá­rosi) testületek igyekeznek el­érni, hogy rendezvényeikre az egész társadalom felfigyeljen. Annál is inkább, mert a testü­leteknek az is hivatásuk, hogy tevékenységükkel hozzájárul­janak a szocialista emberi kap­csolatok kialakításához, a szo­cialista társadalomhoz fűződő állampolgári viszony pozitív vonásainak megszilárdításához, valamint, hogy egyre szélesebb körben terjesszék az új esz­mét, a szocialista-kommunista tanítást. A járási vagy kerületi nem­zeti bizottság mellett működő polgári ügyek testülete figye­lemmel kíséri és értékeli az alacsonyabb fokú nemzeti bi­zottság mellett létesített tes­tület tevékenységét, segítséget nyújt a polgári szertartások színvonalának emeléséhez, . a testületek tagjai számára isko­láztatásokat és tapasztalatcse­rét szolgáló gyűléseket rendez, megszervezel a helyi (városi) testületek versenyét stb. A já­rási és kerületi testület saját tagjai révén biztosítja a nem­zeti bizottság illetékes ügyosz­tályainak és intézményeinek, valamint a társadalmi szerve­zeteknek a testületeket segítő koordinált tevékenységét, és az illetékes nemzeti bizottság tanácsának olyan intézkedése­ket javasol, amelyek a testü­let tevékenységéhez kedvező feltételeket teremtenek. Az irányelv szabályozza a polgári ügyek testületeinek a többi szervekhez, illetve intéz­ményekhez fűződő kapcsolatát is. Eszerint a testületek tevé­kenységükkel nem helyettesí­tik a nemzeti bizottságok más szerveinek a tevékenységét, sem a népművelési, nevelő, szo­ciális és egészségügyi létesít­mények tevékenységét. Azonban figyelemmeil kísérik e szervek és intézmények ama feladatai­nak a teljesítését, amelyek érintik a testületek küldetését és az ügyek természete sze­rint közvetlen intézkedéseket javasolnak, szorgalmazzák az együttműködést, e szervek és intézmények segítségét kérik, javaslataikat a nemzeti bizott­ság tanácsa elé terjesztik. A testületek szorosan együtt­működnek elsősorban a nép­művelési és kulturális intézmé­nyekkel, az iskolákkal, a szo­ciális és egészségügyi létesít­ményekkel. A népművelési és kulturális intézmények, az isko­lák, a szociális és egészség­ügyi intézmények saját felada­taik keretében és tevékenysé­gük területén járulnak hozzá a testület feladatainak teljesíté­séhez. Többek között támogat­ják a polgári szertartások és a polgári ünnepélyek szervezé­sét, e rendezvényekre megfe­lelő kulturális műsort biztosíta­nak és helyiségeiket a szük­séglet szerint bocsátják a tes­tületek rendelkezésére. A já­rási népművelési központok tanácsokat, módszertani segéd­anyagot. adnak, egyben isko­láztatásokat, tapasztalatcserét és tanulmányi kirándulást szer­veznek. A nemzeti bizottságok anyakönyvvezetői főleg azzal támogatják a testületeket, hogy közlik a családi és tár­sadalmi ünnepekhez szükséges adatokat, és maguk is részt vesznek a rendezvények előké­szítésében. A polgári ügyek testületei tehát sokrétűen dol­gozhatnak és dolgoznak is. Érdemes megemlíteni, szó volt róla a szemináriumon is, hogy Szlovákiában jelenleg összesen 1790 polgári ügyek testülete működik. Ezek közül 1091 az anyakönyv vezetésére kötelezett nemzeti bizottság, 699 pedig anyakönyv vezeté­sére nem kötelezett nemzeti bizottság mellett dolgozik. A tagság összlétszáma: 11699. E tekintélyes szám — ha még nem is sok — arra enged kö­vetkeztetni, hogy az új családi és társadalmi szokások köz­igényből erednek, és egyre tö­megesebbé válnak. A rozsnyói szeminárium hall­gatói az iskoláztatás első nap­ján ellátogattak Dernőre és Pelsőcre, ahol megtekintették a helyi nemzeti bizottság es- ketői, illetve névadó és más családi és társadalmi ünnepsé­gek megtartására berendezett dísztermét, majd kicserélték tapasztalataikat a testület he­lyi tagjaival. Az iskoláztatás másnapján Rozsnyón, a váro­si nemzeti bizottság dísztermé­ben névadó ünnepségen és es­küvőn vettek részt, majd itt is eszmecserét folytattak a polgá­ri ügyek testületének tagjaival. Általában mind az előadá­sok és a vita, mind a tapasz­talatcsere során az az egységes vélemény alakult ki, hogy a polgári ügyek testülete által rendezett ünnepségek (az új formában megtartott esküvők, névadók, névnapok, születésna­pok, személyazonossági igazol­ványok átadásai, a házassági évfordulók, a szakmunkás ava­tások, a bevonulok köszöntései, a temetések stb.) haladó, a mai kornak megfelelő eszmei- politikai tartalmat hordoznak, egyben új esztétikai, valamint erkölcsi-etikai normák kiala­kulását segítik elő. Rozsnyó a közelmúltban ün­nepelte megalapításának 700. évfordulóját. A jubileum alkal­mából a város központjában, a Bányászok terén ezrek jöt­tek össze, és a jól végzett munka tudatában hajtották meg az elismerés zászlaját a város forradalmi múltja és gazdagon gyümölcsöző jelene előtt. Bár a nagyméretű ünnepség óta már több hét telt el, Rozsnyó kissé még mindig a jubileum jegyében él. Utcái, terei pél­dásan tiszták, házai ünneplőbe öltöztek. Jubileumi hangulat jellemezte az említett szemi­náriumot is. A város vezetősé­ge, amely a tanfolyamot min­den tekintetben támogatta, a hallgatóknak azzal is kedves emléket szerzett, hogy levetí­tette a 700. évforduló alkalmá­ból rendezett ünnepségről ké­szült színes filmet. A doku­mentum értékű film megeleve­nítette a jubiláló várost, és az ünneplőket. A magyar nyelven folyt is­koláztatásnak sajátos színt és értéket kölcsönzött, hogy a ta­nácskozást mind a három nap Ľudovít Lučko, a Rožňavai Vá­rosi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg és zárta be. Köz­ben tájékoztatta a hallgatókat a város életéről, a nemzeti bizottság, valamint a polgári ügyek testülete tagjainak mun­kájáról. Megtudtuk, hogy Rozsnyón tavaly már 32 temetést rendez­tek az új szokás szerint. Ez év első felében — az új csa­ládi és társadalmi szokásoknak megfelelően — 14 névadó, 69 házassági, 9 évfordulós, 8 más jellegű ünnepélyt, valamint 18 temetést tartottak. Elmondták azt is, hogy bekapcsolódtak a polgári ügyek testületei között folyó versenybe, és eddig már több mint 3000 pontot szerez­tek. A versenyt a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Művelődés- ügyi Minisztériuma mellett működő polgári ügyek testüle­tének szlovákiai tanácsa hir­dette meg a februári győzelem 25. és a testület megalakulásá­nak 20. évfordulója alkalmából azzal a céllal, hogy a CSKP XIV. kongresszusának határo­zata értelmében terjedjenek el széles körben a szocialista szellemű családi és társadalmi ünnepek, és egyre emelkedjék ezek eszmei és kulturális szín­vonala. Az 1973. április 1-én kezdődött és 1974. június 30-ig tartó verseny eredményét a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóján, 1974. augusztus 29-én hirdetik ki. Az eddigi eredményeik alapján remélhető, hogy Rozsnyó is a nyertesek közé kerül. A 700 éves ősi bányaváros jó vendéglátónak bizonyult. Az országos szeminárium résztvevői Rozsnyót nemcsak megismerték, hanem meg is szerették. BALÁZS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom