Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-15 / 245. szám, hétfő
Nyilatkozat a KGST végrehajtó bizottságának 64. ülésszakáról "MT* TKBT" TBľ* ■biSSU aJBkSwÉH «JSSiTrHS ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Hasznos munkál végeznek František Hamouz, a szövetségi kormány aielnöke, a KGST állandó csehszlovák képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának nemrég lezajlott 64. ülésszakával kapcsolatban nyilatkozatot adott a ČSTK tudósítójának. — A kommunista és munkáspártok főtitkárainak júliusi krími találkozója és a KGST XXVII. júliusi prágai ülésszaka a nemzetközi szocialista gazdasági integráció szervezett folyamatát számos új indítványnyal gazdagította — mondotta Hamouz elvtárs. Ez a fejlődés, amely teljes összhangban áll a KGST-tagországok változó szükségleteivel, elsősorban a Komplex Program elfogadása óta eltelt két év eredményeinek, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista állam kezdeményező békepolitikájának köszönhető. Egyúttal azt is figyelembe vehetjük, hogy a KGST küldetése minőségileg is fejlődik, bár fő feladata továbbra is a tagállamok sokoldalú gazdasági és tudományos-technikai együttműködésének az elmélyítése. Az integráció fejlesztése következtében a KGST egyre inkább nemzetközi gazdasági szervezetté válik, amely világ- viszonylatban és a gazdaságipolitikai kapcsolatokban szervezeti egységként is fellép. A KGST-tagországokban és a tanács szerveiben — folytatta Hamouz elvtárs — intenzíven folyik a problémák és feladatok feldolgozása. Elsősorban a tervezési együttműködésről, a kiemelt integrációs intézkedések nemzetközi tervéről és a népgazdasági tervek szorosabb összehangolásáról van szó. Napirendre kerül továbbá a termelési-gazdasági szféra intenzívebb kapcsolatainak kiépítése, elsősorban a termelési-gazdasági egységek, a nemzetközi gazdasági társulások és hasonló szervezetek szintjén. A végrehajtó bizottság 64. ülésszaka például olyan intézkedések előkészítésével foglalkozott, amelyek atomerőművi berendezések, textilipari gépek és elektrotechnikai berendezések gyártására vonatkoznak. A KGST gazdasági közösségének külső kapcsolatai is előtérbe kerülnek. Ezt nemcsak a KGST és Finnország gazdasági együttműködését előkészítő bizottság tevékenységének kezdete jellemzi, hanem az első nem hivatalos kapcsolatok felvétele is a KGST és az EGK között. Az integrációs folyamatok pozitív fejlődésére a KGST állandó külkereskedelmi bizottságának jelentése is rámutatott, melyben értékelték a KGST-tagországok és Jugoszlávia távlati kereskedelmi szerződéseinek teljesítését az eltelt két és fél évben. Az a tény, hogy az ötéves időszakra előirányzott áruforgalom terjedelméből az első két év alatt már több mint 38 százalékot teljesítettek, s hogy az árucsere-forgalom idei első félévi növekedési üteme jelentős mértékben megelőzi az elmúlt év azonos időszakában tapasztalt növekedési ütemet, nemcsak azt bizonyítja, hogy elmélyül az együttműködés a résztvevő államok népgazdaságai között, hanem azt is, hogy ez a folyamat valamivel gyorsabb a feltételezett ütemnél. Ami Csehszlovákiát illeti — folytatta Hamouz elvtárs —, megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy a KGST-tagorszá- gokkal és Jugoszláviával kapcsolatos árucsere-forgalmunknak az 1971—1975-ös évekre előirányzott terjedelmét az 1971-es és az 1972-es években több mint 39 százalékra teljesítettük, s ez az egész csehszlovák külkereskedelem 67,1 százalékát adja. Az árucsere növelésének további lehetőségeit természetesen még távolról sem merítettük ki. Sokkal jobban kihasználhatnánk például a nemzetközi munkamegosztás intenzív útjait, a szakosítást és az együttműködést közvetlenül a termelésben. Az együttműködés keretében realizált szakosított áruszállítások az egész árucsere-forgalomnak alig 11 százalékát adták. Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában ez az arány valamivel jobb (átlagosan 13 százalékos, a gépipari kivitelben pedig 18 százalékos J, de népgazdaságunk szerkezetére és fejlettségére való tekintettel e folyamatok további elmélyítése objeküv szükségszerűségnek mutatkozik. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely arra irányul, hogy a KGST-tagországok vegy-, cellulóz- és papíriparát modern, nagy termelékenységű berendezésekkel lássák el. Ezt a programot a KGST gépipari és vegyipari állandó bizottsága közösen dolgozta ki és terjesztette elő. A program a műtrágyatermelés, a petrolkémia, a nehéz szintetizáló szerves kémia, a műanyag-, monomer- és műszálgyártás, az anorganikus kémia, a szintetikus kaucsukgyártás, a papír- és cellulózipar gépeire vonatkozik. Az eddig aláírt szerződéseken kívül további 11 szerződést írunk alá a tudományos— műszaki együttműködésre, 13 szerződést a közös tervezésre és körülbelül 30 szerződést a termelési szakosításra és kooperációra. A csehszlovák gépipar számára ez a program az ammóniák- és etiléngyártás, valamint az alkálikus kloridok elektrolízise szempontjából fontos, ahol a berendezések jelentős szállítói vagyunk. A végrehajtó bizottság 64. ülésszakán jóváhagyták a KGST külkereskedelmi1 állandó bizottsága által előterjesztett javaslatot a gép- és berendezésszállításokkal összefüggő szerelések és más műszaki szolgáltatások általános feltételeiről. A végrehajtó bizottság ajánlotta a KGST tagországoknak, hogy az általános szerelési feltételeket 1974. január 1-vel léptessék életbe. A jóváhagyott általános szerelési feltételek az építőipari munkák előkészületben levő általános feltételeivel, valamint a már jóváhagyott általános műszaki szolgáltatási feltételekkel együtt a KGST-tagországok nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait szabályozó jogi előírások egységes rendszerét egészítik ki. A mai modern világ integrációs folyamatai, mint a gazdaság, a tudomány és a technika internacionalizálásának logikus következményei objektív gazdasági törvényszerűségekre épülnek, s a tudományostechnikai forradalom feltételei között nemzetközi munkamegosztáshoz vezetnek. Ezek természetesen új folyamatok, melyek lényege a két világgazdasági rendszer országaiban eltér egymástól. E folyamatok tudományos vizsgálatának nagy jelentősége van az integráció céltudatos irányítása szemponjábóL E tekintetben a végrehajtó bizottság 64. ülésszaka pozitívan értékelte a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet ilyen irányú első lépéseit. Megállapította, hogy az intézet alapjában megoldotta a szerveződési időszakkal kapcsolatos kérdéseket és jóváhagyta az intézet legközelebbi évekre vonatkozó kutatási tervét. A szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézetnek fejlett kapcsolatai vannak a KGSTtagországok tudományos intézeteivel, a szocialista országok szakembereinek széles körű kollektíváját tömöríti maga köré, s jelentős mértékben elősegíti az együttműködést e kérdések tudományos kutatásában. Itt csupán néhány fontos és jellemző problémát említettem a végrehajtó bizottság 64. ülésszakának programjából — mondotta befejezésül Hamouz elvtárs. — Egyébként az egész ülésszak annak az állandó és folyamatos igyekezetnek a jegyében folyt le, amely az általános és a konkrét problémák következetes megoldására irányul, s amely szerves részét képezi a szocialista integráció dinamikus és egyre komplexebbé váló fejlődésének. A CSSZSZK lakosságának egységes honvédelmi nevelési rendszerében jelentős helyet foglal el a tartalékos parancsnoki karral való munka a Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjában. Ezzel a tevékenységgel néhány évvel ezelőtt a Polgári Honvédelmi Szövetséget bízták meg. A tevékenység jelentőségét újból kiemelte a CSKP KB Elnökségének 1973. március 30-án hozott határozata is „A Polgári Honvédelmi Sző vétség feladatai és fejlődésének további irányai“-ről. A klubokban a tartalékos zászlósokkal és tisztekkel végzett munka fő célja azoknak a gyakorlati és elméleti ismereteknek az elmélyítése, melyek feltétlenül szükségesek a honvédelmi feladatok megoldásához. A tartalékos parancsnoki karral végzett munka a Polgári Honvédelmi Szövetség legújabb tevékenysége közé tartozik. Ez a rövid idő arra késztet, hogy elgondolkodjunk a távlati tervekről. . A Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának tevékenysége a hazafias és internacionalista szellemben való nevelésre, a nép és hadsereg közötti kapcsolatok megszilárdítására, a tartalékos parancsnokok katonai-szakmai és politikai színvonalának emelésére, továbbá a honvédelmi sport fejlesztésére irányul. Az elmúlt rövid időszak igazolta, hogy a Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubja általában véve sikeresen teljesíti társadalmi küldetését. Helyesen és kedvező irányban fejlődött a politikai nevelő és a honvédelmi sportjellegű tevékenység. Munkájukban a politikai tömegmunka különböző formáit alkalmazták; így pl. politikai tematikájú előadásokat, beszélgetéseket tartottak, többek között a filmgyártásról, a klubokon kívüli politikai munkáról, különösen az ifjúsággal való munkáról az iskolákban, a Harminc éve múlott, hogy a szovjet hadsereg Kurszk térségében kiemelkedő jelentőségű győzelmet aratott a náci Németország haderői felett. A kurszki ívben a világtörténelem egyik legnagyobb páncélos csatája zajlott le, amely egyben a Nagy Honvédő Háborúnak és a második világháborúnak is egyik legdöntőbb ütközete volt, mert a sztálingrádi diadalt követően megteremtette a szovjet csapatok további előrenyomulásának a lehetőségét. A kurszki csata előtt az erőviszonyok jelentős mértékben megváltoztak a Vörös Hadsereg javára, amelynek harci technikája kétszeresen felülmúlta a hitleri haditechnikát. Ezt a változást a Szovjetunió hadiiparának gyors fejlesztése tette lehetővé, amelyről G. Zajcsenko, a csel- jabinszki egyesült traktorüzemek vezérigazgatója is beszélt. Mint ismeretes, ezek az üzemek a háború alatt harckocsikat gyártottak. Hasonló módon biztosították a repülőgépgyártás fejlesztését, az ágyúk, a többi fegyverek és .a lőszer gyártását is. 1933. június 1-én megkezdték a cseljabinszki traktorgyárban a szovjet mezőgazda- sági nagyüzemi termelés részére az első traktorok gyártását, éppúgy a népgazdaság többi ágazata részére is, kb. 100 000 traktort szállítottak. Kitört a második világháború. Üzemünk a nehéz traktorok helyett nehéz harckocsikat kezdett gyártani. A kezdet nem volt könnyű. A gyár összes kommunistája mindjárt a háború első napjaiban kérte a frontra való irányítását. Példájukat sokezer pártonkívüli hadkötelesekkel, a lakosság honvédelmi neveléséről stb. Az ilyen irányú tevékenység nemcsak a klub tagjai, hanem a nyilvánosság — különösképpen az ifjúság — számára is vonzó. A Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának másik téren való tevékenysége honvédelmi sport jellegű, mint pl. katonai alakulatok meglátogatása egybekötve a harci technika megtekintésével, beszélgetések a katonaság életéről, szakelőadások, valamint céllövőverseny a nemzet- védelmi miniszternek és a keleti-katonai körzet parancsnokának vándorserlegéért, a honvédelmi sportnapok és ehhez hasonlóak a klub tagjainak és nem tagjainak az érdeklődését egyaránt kielégítették. Ezek a pozitív vonások jellemzik az SZSZK Polgári Honvédelmi Szövetségéhez tartozó Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának eddigi működését. A legaktívabb klubok közé tartoznak a Považská / Bystrica-i, trnavai, zvoleni, michalovcei, Nové Zámky-i, Rimavská Sobota-i, Košice- városi, nitrai, Banská Bystrica-i, martini a poprádi és több más járások klubjai. Ebben a tevékenységben a kedvező helyzet ellenére is akadnak még megoldásra váró problémák. Erre figyelmeztet a CSKP KB Elnökségének már említett 1973. március 30-án kelt határozata is. Arról van ugyanis szó, hogy a Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának munkájában elsősorban a fiatalabb korosztályú tartalékos zászlósok és tisztek vegyenek részt, hogy a klub munkája az elméleti és gyakorlati tudás növelésére irányuljon. A csehszlovák néphadseregben a tartalékos parancsnokok maximálisan vegyék ki részüket a lakosság honvédelmi nevelése terén, főleg az ifjúsággal foglalkozzanak lakóhelyükön és munkahelyükön egyaránt. Nem lehet semmi akadálya annak, hogy a Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának a tevékenykövette, akik egyidejűleg kérték a pártba való felvételüket is. Az így keletkezett nehéz helyzetet úgy kellett megoldani, hogy az üzemben a termelés zökkenőmentes legyen és ezenkívül a gyár a Vörös Hadsereg fő harckocsi fegyvertárává is váljék. Emellett célszerűnek látszott a többi harckocsit gyártó üzemek egyesítése egy nagy gyártási egység létrehozása céljából. így jött létre üzemünk egyesülése a nagy leningrádi, harkovi, moszkvai és sztálingrádi gyárakkal, amelyekből egy nagy gigantikus vállalat (Tan- kograd) keletkezett. Ezzel megkezdődött a fő erőmérés a szovjet harckocsiüzemek és a hitleri Németország háborús ipara között, amelynek a megszállt országokban és a tengelyhatalmakhoz tartozó európai államokban számos üzem állt szolgálatában. Az első nehéz harckocsik 1941. október 22-én estek át a tűzkeresztségen a Moszkva alatti ütközetben. Már a következő évben, a szovjet dolgozók áldozatkész erőfeszítésének köszönhetően, a hitleristák lélegzetüket visszafojtva figyelték a szovjet harckocsigyártás gyors ütemét: 24 668 szovjet harckocsi ellenében a hitleristák csak 9300 harckocsit tudtak előállítani. Ezzel kedvező feltételeket teremtettek, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a hitlerista páncélos alakulatok fölényének a fronton is. Az erőviszonyok megváltozásában a minőségi változás is közrejátszott: az új T-34 típusú harckocsi a Wermacht réme lett. Blumentritt náci tásége a következő időszakban erre összpontosuljon. így még jobban kielégítheti a klub tagjainak egyéni érdeklődését. A Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubjának honvédelmi sporttevékenysége terén 1973. szeptember 8—9-én megtartott- ták a már hagyományos országos lövészversenyt a csehszlovák nemzetvédelmi miniszternek és a keleti katonai körzet parancsnokának a vándorserlegéért. A verseny abszolút győztese pisztolyból és géppisztolyból a trnavai járás Tartalékos Zászlósok és Tisztek Klubja lett, és elnyerte a keleti-katonai körzet parancsnokának a vándorserlegét is. A legjobb lövész géppisztolyból Štrbík, a Banská Bystrica-i TZTK tagja lett. A pisztolyversenyben első helyen Nemiek elvtárs végzett a trnavai járásból. A géppisztoly és pisztoly céllövőverseny abszolút győztese úgyszintén Nemček elvtárs lett. 1973. október 5—7- én Píseken megrendezték a céllövészet IV. országos versenyét, melynek keretében a nemzetvédelmi miniszternek vándorserlegéért versenyeztek. A versenyen részt vettek az SZSZK Polgári Honvédelmi Szövetsége öt legjobb klubjának a csoportjai is a trnavai, a galantai, a Banská Bystrica-i, a Bratislava-vidéki és a Považská Bystrica-i járásból. Ez a verseny a honvédelmi és sportjellegén kívül teljesíti főleg politikai, társadalmi küldetését is. A tartalékos parancsnoki kar, a csehszlovák néphadsereg és a társadalom jelentős tényezője, jelenlegi tevékenységében helyesebb tájékozódásával lényegesen nagyobb befolyást gyakorolhat nemcsak a rendszeres politikai szakmai felkészülés terén, hanem a CSSZSZK lakosságának honvédelmi nevelési rendszerének szélesebb és konkrétabb alapokra való helyezésében is. M. IX bornok abban az időben kijelentette: „Ami 37 és 50 mm-es harckocsielhárító ágyúink a T-34-esek elleni harcban any- nyira hatástalanok, hogy gyalogságunk előttük egészen védtelen“. Amikor a T-34-eseket új 85 mm-es ágyúval szerelték fel, az ellenség soraiban ez pánikszerű rémületet váltott ki. A kurszki csatában az 50 kg-os lövedékek a legvastagabb hitlerista harckocsik páncélját is szétzúzták, harcképtelenné tették. Ezt követően megkezdték az új IS-1 és IS-2 típusú nehéz harckocsik gyártását, amelyeknek páncélzatát megerősítették, s azt 120 mm-es ágyúval szerelték fel. Az IS-2-t joggal tekintették a második világháborúban a legjobb nehéz harckocsinak és amint harcba vetették, a hitlerista vezetőség azonnal sürgős parancsot adott ki az összes páncélos alakulatoknak, hogy az IS-2-esekkel közvetlen harcba ne bocsátkozzanak, és tüzet rájuk csak biztos fedezékből nyissanak. A tankogradi gyár dolgozói a háborús években nagy műszaki felkészültségről tettek tanúságot. Ezt különösen akkor bizonyították be, amikor megkezdték a nehéz lánctalpas harckocsik gyártását. Sehol másutt a világon nem gyártottak 45 tonnás harckocsikat szerelőszalagon. Ezenkívül számos szerszámgépet is tökéletesítettek, és új technológiai folyamatot vezettek be, ez a gyártási folyamat meggyorsítását szolgálta. A háborús években szerzett gazdag tapasztalatok az egyes üzemek dolgozó kollektíváinak lehetővé tette a szovjet népgazdaság különböző ágai részére szükséges traktorok háború utáni folyamatos gyártását. T«n h o g v ad
