Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-15 / 245. szám, hétfő

Szükséges a szoros együMködes (Folytatás az 1. oldalról) Ezt nagyra értékeltük és meg­egyeztünk, hogy ezt UwSbb folytatjuk. Egyszóval: arról van szó, hogy harcolni kell a béké­ért, törekedni kell a háború ki­küszöbölésére, »meg kell akadá­lyozni a problémák háborús megoldását mind Európában, mind az egész világon, töreked­ni kell azoknak az ■eredmények­nek a megszilárdítására, ame­lyeket főleg a Szovjetunió ér­deméből ós velünk, a szocialista országokkal együttműködve el­értek. Ki kell dolgozni a nem­zetközi kapcsolatok olyan alap­vető rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy a problémákat bé­kés eszközökkel oldják meg, ami feloldja a feszültséget, fej­leszti a jószomszédi kapcsola tokát, elmélyíti a politikai, a gazdasági, a tudományos-műsza ki és a kulturális együttműkö­dést. Mi Csehszlovákiában — foly­tatta Husák elvtárs — szintén hozzá akarunk járulni ehhez a politikához. Ez azt jelenti, hogy rendezni akarjuk a még nyitott kérdéseket szomszédainkkal, a Német Szövetségi Köztársaság­gal és a többi állammal. Ezért a világon kialakuló minden akadály és probléma ellenére gyakorlati lépéseket teszünk Meggyőződésünk, hogy ez a poli­tika érvényesül az európai biz­tonsági konferencián, a fegyver kezés csökkentésével foglalko­zó konferencián, valamint a vi­lág többi problémájának a meg­oldása során is. A szovjet—csehszlovák együtt­működésre vonatkozó kérdésre Husák elvtárs a következő vá­laszt adta: — Részünkről elmondhatjuk — és ezt a szovjet elvtársak is gyakran hangsúlyozzák —, hogy Csehszlovákia és a Szov­jetunió, pártjaink és országaink kapcsolatai, valamint a kapcso­latok a többi szakaszokon is na­gyon jók, jobbak, mint bármikor a múltban voltak. Ennek törté­nelmi gyökere és hagyománya van. A mi államunkat a mi né­peinket a Szovjetunió szabadí­totta fel. A Szovjetunió segítsé­gére támaszkodtunk a szociallz. mus építésének időszakában. A kapcsolatok nagyon jók, azon­ban minél többet gondolkodunk a mai problémák és a jövő felett, annál inkább tudatosítjuk, hogy az együttműködést még sokkal intenzívebben kell elmélyíteni minden területen. Ki kell hasz­nálni az SZKP és a szovjet ál­lam tapasztalatait és a többi területen szerzett ismereteit, tá­maszkodni kell a Szovjetunió hatalmas emberi, gazdasági, tu­dományos és kulturális erőfor­rásaira, s ezzel meg kell gyor­sítani a szocialista társadalom felépítéséhez vezető utunkat. Természetesen egy ilyen be­szélgetés keretében nem lehet konkretizálni, de mi most a jö­vő ötéves terv összeállításakor törekedni fogunk az integrációs folyamat meggyorsítására, a gazdasági és a tudományos-mű­szaki kapcsolatok kölcsönösen előnyös elmélyítésére, s ugyan­erre törekszünk a politikai és a kulturális együttműködés terü­letén is. Ha egy mondattal aka­rok válaszolni arra a kérdésre, hogy milyenek a perspektívák, akkor azt mondhatom, hogy végtelenek, határtalanok. Csak az a fontos, —• a magunk nevé­ben beszélek —, hogy ezt min­denkor kellőképpen kihasznál­juk. A Szovjetunióval való együttműködés nemzeti és ál­lami politikánk, valamint pár­tunk politikájának az alapkö­ve. A kölcsönös kapcsolatok el­mélyítése tehát létfontosságú érdekünk. Az utolsó kérdésre válaszolva Husák elvtárs arról nyilatko­zott, hogy a CSSZSZK-ban ho­gyan teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának a határozatait. Hangsúlyozta, hogy jelentős eredményeket értünk el, s hogy a CSKP Központi Bizottsága az elmúlt két és fél évet nagyon pozitívan értékeli. — Dolgo­zó népünk hatalmas többsége — mondotta Husák elvtárs —, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség sa­játjaként fogadta a XIV. kong­resszus programját. Ezt a prog­ramot támogatja és gyakorlati­lag megvalósítja. Ennek követ­keztében nő a csehszlovák nép erkölcsi és politikai egysége, mégpedig a CSKP XIV. kong­resszusa programjának alapján. A továbbiakban Husák elvtárs népgazdaságunk fejlődésével foglalkozott, majd így folytatta: — Ezért nagyon felelősségtelje­sen jelenthetem ki, hogy a vál­ságos évek után, amelyeken Csehszlovákia átment, álla­munkban ma kialakult a politi­kai és a gazdasági stabilitás, a A Chiraira vállalat sikere (CSTK) — A súlyos szívbaj­ban szenvedők intenzív megfi­gyelésére készült komplex be­rendezések segítségével a gott- waldovi kórházban csaknem 70 százalékkal sikerült csökkente­ni az Ilyen esetekben bekövet­kező halálesetek számát. Az aneszteziológiai műsze­reknek ezt a rendszerét a cseh­szlovák Chirana vállalat és a Szovjet Orvosi Műszeripari Ku­tatóintézet közösen fejlesztette ki. Munkájuk eredményeit va­lamennyi KGST-tagország át­vette. Mindkét szervezet a tudomá­nyos-műszaki együttműködés keretében szintén sikeresen fog­lalkozik a mesterséges vérke­ringés és a mesterséges légzés fenntartására szolgáló készülé­kek, különböző sebészeti műsze­rek stb. fejlesztésével is. Értékes tapasztalatcsere Céljuk a fogyasztók elégedettsége A mosodák ós a vegytisztítok korszerűbb és színvonalasabb munkájához lényegesen hozzá­járulnak a kétévenként megtar­tott, tapasztalatcserére is jó al­kalmat szolgáltató nemzetközi konferenciák. Az október 16— 18-a közt Prágában lezajló kon­ferenciára 220 hazai és 70 kül­földi szakember jelentette be részvételét. Jirí Koči mérnök, a helyi gaz­dálkodás — mosás, tisztítás és ruhafestés fejlesztésével megbí­zott — országos jogkörű prágai kutatóintézetének a vezetője a prágai sajtótájékoztatón a nem­zetközi konferencia programját ismertette. A konferencia, amint mondotta, az üzemek legfőbb problémáival foglalkozik majd. Résztvevői megvitatják a mun­ka minősége fokozásának és ra­cionalizálásának, a szállítási határidók pontos betartásának, nem utolsósorban pedig a rek­lamációk haladéktalan elintézé­sének lehetőségeit. Az ezen a téren várható javulást ugyan­olyan fontosnak tartják a szak­emberek, mint a gépek gazda­ságosabb kihasználását lehető­vé tevő nagy teljesítményű mo­sodák szakosítását, vagy akár a gyorsabb munkát elősegítő ki­sebb mosodák berendezésének a kiegészítését. Helyenként még mindig nagy probléma a szennyes elszállítá­sa, illetve a kimosott vagy a kitisztított ruhanemű házhoz szállítása csakúgy, mint azok­nak az ismeretlen műszálból ké­szült, külföldről behozott ruha­daraboknak a helyes kezelése, amelyeknek a tisztításával ná­lunk még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal. Ez vo­natkozik a szőrmékre és a bun­dákra is, amelyeknek a tisztítá­sa több országban már nem okoz problémát. Kutatóintézetünk szakemberei szoros kapcsolatokat tartanak fenn külföldi kartársaikkal. Szolgáltatásaik fejlesztése szem­pontjából együttműködésüket különösen az NDK-val és a Szovjetunióval tartják rendkívül hasznosnak. A Szovjetunióban kifejlesztett vegy tisztításhoz használt kitűnő oldószerek is nagy segítségére vannak az in­tézetnek munkájában, melynek legfőbb célja a fogyasztók elé­gedettsége. —km— haladó fejlődés, és a nép széles rétegei fokozódó és tömegmére­tű bizalmat éreznek e program iránt, valamint szocialista tár­sadalmunk iránt mind a belpo­litika területén, mind külpoliti­kai kapcsolataink vonatkozásá­ban. E pozitív eredményekből vonjuk le azt a következtetést, hogy még intenzívebben kell dolgoznunk, s főleg a politikai munkában kell gyorsabb ütemet diktálnunk, annak érdekében, hogy a hazánkban tapasztalható kedvező fejlődés a szocialista Csehszlovákia fejlődésének tar­tós irányvonala legyen. Elmond­hatjuk tehát, hogy az ilyen fej­lődés ' nemcsak a CSSZSZK-ban szilárdítja meg a szocialista rendszert, nemcsak a mi álla­munknak ad érőt, és nemcsak a mi népünk életszínvonalát emeli, hanem egyidejűleg hozzá­járul az egész szocialista kö­zösség megerősítéséhez is. Ügy gondolom, ma már a világon senki nem kételkedik abban, hogy Csehszlovákia a szocialis­ta tábor szilárd része. Senkit nem hagyunk kétségekben afe­lől, hogy a Szovjetunióhoz fűző­dő barátságunk és szövetségünk nemzetközi kapcsolataink alap­vető irányvonala. A nyilatkozat befejező részé­ljen Husák elvtárs oroszul kö­szöntötte a Szovjet Rádió és Televízió hallgatóit és nézőit. BRANDT kancellár nyilatkozata Hamburg — Willy Brandi nyugatnémet kancellár a Szo­ciáldemokrata Párt hamburgi értekezletén annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság és a szocialista orszá­gok közti kapcsolatok a nem­zetközi enyhülés és együttmű­ködés alapján fognak fejlődni. Az értekezletről kiadott hatá­rozat külpolitikai vonatkozású része azt bizonyítja, hogy Bonn ún. keleti politikája az utóbbi hetekben ismét megerősítést nyert. Nyugat-Berlinnel kap­csolatban a határozat hangsú­lyozza, hogy be kell tartani a négyhatalmi egyezményt, vala­mint az NSZK és az NDK közti alapszerződést. GERALD FORD az új alelnök Washington — Nixon elnök szombaton rádió- és tv-nyilat- kozatban közölte, hogy az adó- és megvesztegetési botránnyal vádolt Spiro Agnew helyébe Gerald Fordot, az amerikai kép­viselőház köztársaság párti csoportjának vezetőjét jelölte ki. Az új alelnök kinevezésé­hez a kongresszus mindkét há­zának jóváhagyása szükséges. A 60 éves Gerald Ford 25 éve vezeti a köztársaság párti csoportot. Foglalkozását tekint­ve jogász, a második világhábo­rúban a haditengerészetnél szolgált, majd különböző poli­tikai tisztségeket töltött be, megfigyelők főleg költségvetési és védelmi kérdésekben tartják nagy szakértőnek. Annak ide­jén tagja volt a Kennedy el­nök meggyilkolását vizsgáló Warren-bizottságnak is. Egyéb­ként Nixon elnök kül- és bel­politikája feltétel nélküli tá­mogatójának hírében áll. MOSZKVÁBAN közzé tették az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 56. évfordulója alkal­mából kiadott jelszavait. ANDREJ BARČÁK csehszlovák külkereskedelmi miniszter nigé­riai látogatásának befejeztével látogatást tett Gowon államfő­nél és megvitatta vele a két or­szág közti együttműködés lehe­tőségeit. TODOR ZSIVKOV, a bolgár Államtanács elnöke befejezte hivatalos látogatását Ausztriá­ban és vissza érkezett Szófiá­ba. A BKP KB első titkára októ­ber másik felében a demokra­tikus Koreába látogat. Erősödik az arab országok összefogása (Folytatás az 1. oldalról) mények ellen. A légitámadások további szíriai és egyiptomi vá­rosok ellen is irányulnak. Az izraeli vezető körök kiszélesítik az agressziót az arab országok, elsősorban Egyiptom és Szíria ellen, és lábbal tiporják a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés határozatait. Az arab országok, amelyek igazságos harcot folytatnak el­rabolt területeik visszaszerzésé­ért, nagy kitartásról és bátor­ságról tanúskodnak. Kimondot­tan csak az ellenség fegyveres erői ellen harcolnak. Az izraeli falvak és városok lakóival szemben humánusan viselked­nek és ezzel tiszteletben tart­ják a nemzetközi jog normáit. A békeszerető emberiség nem bókülhet meg az izraeli agresz- szorok újabb gaztetteivel és ezért az izraeli vezetőknek tu- datosítaniok kell, hogy az ag- resszor nem maradhat büntetés nélkül, vállalnia kell a felelős­séget tetteiért. A szovjet nép határozottan elítéli a polgári létesítmények ós a békés lakos­ság elleni barbár bombatámadá­sokat. A gaztettek folytatásáért Izraelnek egyedül kell vállalnia a komoly következményeket — hangoztatja többek között a ' TASZSZ nyilatkozata. Kissinger: „Fenntartjuk a katonai kapcsolatot Izraellel" Washington — Henri Kissin­ger amerikai külügyminiszter sajtókonferencián foglalkozott a legújabb közel-keleti háború fejleményeivel. Azt mondotta, hogy a fegyveres konfliktus ki­robbanása után az Egyesült il- lamok azt a célt tűzte maga elé, hogy „minél előbb elérni a fegyveres összetűzés befejezését és stabilizálni a közel-keleti helyzetet“. Az új külügyminisz­ter elismerte, hogy a Közel-Ke­leten igen veszélyes háborús tűzfészek alakult ki, amely be­láthatatlan következményekkel járhat. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen kato­nai segítséget nyújt jelenleg Iz­raelnek, Kissinger meglehetősen kitérően ezt válaszolta: „Fenn­tartjuk a katonai kapcsolatot Izraellel“. Nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, hogy az izraeli légierő miért tá­mad polgári településeket és la­kótelepeket. Tegnap az amerikai külügy­minisztérium nevében McClos- key szóvivő ismételten foglalko­zott a közel-keleti helyzettel és kormányának „komoly sajnálko­zását“ fejezte ki amiatt, hogy Jordánia belépett a háborúba. Ugyanakkor tagadta azokat 3 jelentéseket, hogy az amerikai hadsereg közvetlen részt vesz a hadműveletekben. Vilápáretö tiltakozás az agresszió ellen A hírügynökségek a világ minden tájáról beszámolnak ar­ról, hogy a haladó emberek százmilliói aggódva tekintenek a legújabb közel-keleti fegyve­res konfliktusra és követelik az agresszió azonnali beszünteté­sét. Vatikán — VI. Pál pápa teg­napi szentbeszédében a fegyve­res összetűzés beszüntetését és a hadifoglyok jogainak tiszte­letben tartását követelte. Moszkvában a Krasznaja Zvez­da című lap katonai szemleíró­ja többek között azzal foglal­kozik, hogy az elmúlt hat év során Izrael 6 milliárd dollárt költött fegyverkezésre és az el­következő években ez az összeg eléri a 10 milliárd dollárt. Az izraeli hadvezetés annak tuda­tában robbantotta ki az új konf­liktust, hogy az 1967. évi ún. villámháborúhoz hasonlóan is­mét lesújtó csapást mór az arab országok hadseregeire. A hábo­rú eddigi kimenetele és a nyu­gati propaganda hangneme egy­aránt azt bizonyítja, hogy Tel Avivban alaposan elszámították magukat. Tel Aviv — Az izraeli rend­őrség bebörtönzött öt kommu­nistát, akik a párt Központi Bi­zottságának az agresszió be­szüntetésével kapcsolatos felhí­vását akarták kiragasztani az utcák falára. A rendőrség betört a párt Központi Bizottságának épületébe is és átkutatta a he’- lyiségeket. Helsinki — A Béke-Világta- nács mély felháborodását fejez­te ki «felett, hogy az Egyesüli Államok katonai segélynyújtás­ban részesíti Izraelt. A felhívás elítéli az izraeli agressziót, amely az egész világ békéjére nézve veszélyes. Washington — Az afrikai or­szágok Washingtonban akredi- tált diplomáciai vezetői Nixon. elnökkel történt pénteki talál­kozásuk alkalmából teljes szo­lidaritásukról biztosították a harcoló arab országokat és el­ítélték az új izraeli fegyveres agressziót. Genf — A nemzetközi Vörös- kereszt nagy mennyiségű gyógy­szert és egészségügyi berende­zést juttatott el Damaszkuszba az izraeli agresszió áldozatai­nak megsegítésére. Franciaor­szágból és Pakisztánból szintéi orvosi segítség érkezett. A JUNTA BESZÜNTETTE A SZTRÁJKJOGOT Utcát neveztek el Allendéröl Moszkvában Santiago — A chilei junta bejelentette, hogy megszünteti a dolgozók sztrájkjogát. A mun­kaadóknak ezentúl joguk lesz elbocsátani azokat a dolgozó­kat, akik béremelésért vagy egyéb követelésük teljesítéséért munkabeszüntetéshez folya­modnak. Sőt a munkavállalók a junta parancsára bevezették, hogy a dolgozók havonta egy napot ingyen dolgozzanak és az erre eső bérüket a „haza új­jáépítési alapjára“ folyósítsák. A katonai junta elrendelte a szakszervezetek feloszlatását is. Pinochet tábornok egy san- tiágoi gyűlésen bejelentette, hogy rövidesen új alkotmányt dolgoznak ki. Különböző hírforrásokból ér­kezett jelentések szerint a chi­lei junta tovább folytatja a ha­zafiak elleni kegyetlen megtor­lást. Ľawson szigetére, ahol a junta az Allende-kormány szá­mos tagját tartja fogva, az utóbbi napokban számos továb­bi baloldali vezetőt és szakszer­vezeti funkcionáriust hurcol­tak el. Az II Mondó című olasz lap santiágoi tudósítója szerint a junta pribékjei folytatják a házkutatásokat is, ezenkívül hajtővadászatot intéztek min­denki ellen, akiről az a gyanú, hogy nem támogatja a katonai puccsot. Berlin — Allende asszony, a meggyilkolt volt chilei elnök özvegye az NDK fővárosában tartott sajtóértekezleten kije­lentette, hogy a katonai puccs megszervezésében és végrehaj­tásában az amerikai imperializ­mus keze van. Meggyőződését fejezte ki, hogy a világszerte megnyilvánuló szolidaritás rá­kényszeríti a katonai juntát, hogy felhagyjon népellenes gaztetteivel. Külön megemléke­zett arról a tiltakozó hullámról, amely Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának letartóztatása ellen bontakozik ki világszerte. Moszkva — A meggyilkolt chilei elnök emlékének adózva Moszkvában utcát neveztek el a chilei nép nagy fiáról. Szá­mos szovjet társadalmi szerve­zet javaslatára rövidesen doku­mentumfilm készül Allende éle­téről és harcáról, a szovjet pos­ta pedig emlékbélyeget ad ki tiszteletére. Megjelenik Allen­de beszédeinek kötete is. Washington — A chilei kato­nai junta külügyminisztere egy washingtoni sajtóértekezleten kijelentette, kormánya megfon­tolás tárgyává teszi az amerikai rézmonopóliumok követeléseit,' hogy szolgáltassa vissza az Al­lende-kormány által államosí­tott vagyonukat. Huerta külügy­miniszter egyébként megbeszé­lést folytatott Kissinger ameri­kai külügyminiszterrel is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom