Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 X. 14. (Folytatás a 4. oldalról) egyszerű. Mindaz, ami az elektronikus számítógépek műszaki berendezéseivel kapcsolatos, a hardware fogalmához tartozik. Az viszont, ami a programokkal, a programozási segédletekkel, a számítógépek alkalmazásának mikéntjével (hogy egy újabb divatos angol szóösszetételt használjunk: know Tzoíü-jával) kapcsolatos, a szakemberek nyelvén a software-1 jelenti. Ezeket a kifejezéseket úgy jegyezhetjük meg a legjobban, ha a szavak szó szerinti jelentésére gondolunk (hardware = kemény áru, software = puha áru). Maga a berendezés valóban kemény, a programok elméleti rendszere viszont inkább mondható puhának, „zaftosnak“. Ennyi talán elég is volna ebből a megerőltető fejtornából, egy további dolgot azonban mégsem hagyhatunk figyelmen kívül. Az elmúlt hónapban tudomást szerezhetett róla a világ, hogy a HRA 4241-es hibrid számítórendszer a brnói őszi vásáron aranyérmet kapott. Miért nevezzük hibridnek ezt a számítórendszert? Egyszerűen azért, mert két különböző elven alapuló számítógépből, éspedig egy MEDA 41 TC típusú analóg számítógépből, egy SPOZA-2 összekapcsoló berendezésből és egy ROBOTRON 4200-as digitális, azaz számjegyrendszerű gépből áll. Az analóg számítógépeknél a kiszámítandó fizikai rendszert olyan féeikai modellel utánozzuk, amely ugyanazzal a matematikai összefüggéssel fejezhető ki, mint az eredeti rendszer. Az analóg számításnál nagy sebesség érhető el, de hátránya a korlátozott pontosság, ami az alkalmazott fizißai építőelemek mérsékelt pontosságából adódik. A bináris számrendszerrel dolgozó digitális gépek ezzel szemben tökéletes pontossággal dolgoznak, de aránylag lassabban. Mindkét számító gépnek megvannak tehát a maga előnyei és hátrányai, amelyek közös felhasználásában egymást kiegészítik. A HRA 4241-es hibrid számítórendszer érdekességét az is növeli, hogy az analóg gép az Aritma n. v., a digitális pedig az NDK-bell VEB Robotron gyártmánya. A szakkörökben gyakran emlegetik még a számítógépek ’különböző nemzedékeit is. Tájékozódás szempontjából azt is megemlíthetjük, hogy az első nemzedékhez az elektroncsöves számítógépek tartoztak, ezeket a félvezetős számítógépek követték, és jelenleg világszerte már a számítógépek harmadik nemzedékét, az integrált áramkörösöket gyártják. A kisebb-nagyobb számítógépek nemzetközi társasága Az utóbbi évek során az elektronikus számítógépek számos változata terjedt el az egész világon. A Szovjetunióban például jól beváltak a kis méretű Mir és Nairi számítógépek, amelyek nagyon megbízhatók és könnyen kezelhetők. Ezeket olyan emberek is igénybe vehetik, akik nem rendelkeznek speciális programozó ismeretekkel. Könnyen befogadják a feladatokat, s az ember számára érthető betűk és számok nyelvén közük az eredményeket. A Mir-2 számítógép például képernyőn szolgáltatja a feladatok megoldását. A Nairi 3 integrált hibrid áramkörös, mérete nem haladja meg egy íróasztalét. A Szovjetunió nagyobb számító- központjaiban azonban nagy teljesítményű és gyors számítógépeket is használnak. Ilyenek például a BESZM-6 típusú számítógépek, amelyek egyidőben egymástól függetlenül több feladatot is megoldhatnak. Az üzemekben és a gyárakban kisebb méretű berendezéseket alkalmaznak. Az UMVNH vezérlőberendezés a Cserepoveci Kohászati Kombinátban például egy 750 tonna/óra teljesítményű hengersort irányít, alkalmazásával 180 000 rubel megtakarítást érnek el évente, ami a számítógép értékének ötszöröse. A különféle közgazdasági, Információs vagy statisztikai feladatok megoldására széles körben alkalmazzák a Minszk-32 számítógépet. Ez a közepes teljesítményű gép szintén nagyon célszerű, mert hatalmas mennyiségű információt képes feldolgozni. Főleg az automatizált tervezési és irányítási rendszerekben érvényesül. A nyugati államokban használt kisebb és a közepes számítógépek közül legalább a Siemens S 4004/15-ös, az IBM 360/20-as, az UNIVAC 1004-es, az IBM 1401-es, a Honeywell 200-as, az IBM 360/30-as és a CDC 3200- as gépet említhetjük meg. A kisebb és a közepes számítógépek között rendszerint nem húzhatunk éles határt, a különbség inkább csak abból adódik, hogy a kis gépek lyukkártyákat, a közepesek pedig mágnesszalagokat alkalmaznak az adatok tárolására. A nagy számítógépek, például az UNIVAC 1108-as, a CDC 3800-as és az IBM 360/91-es gépek már annyira drágák, hogy egy percig sem henyélhetnek, tárolóikat és vezérlőegységüket maximális mértékben ki kell használni, hogy üzemeltetésük kifizetődjön. Rjad — JSEP — ESZ Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia a KGST XXV. ülésszakának határozata alapján 1972-ben egységes számítógép- rendszert dolgozott ki és kezdett gyártani. Az egységes számítógéprendszer (magyar rövidítése ESZ, szlovákul JSEP — jednotný systém elektronických počítačov —, oroszul csak egyszerűen R, azaz rjad — sorozat) harmadik generációs gépekből áll. A gyártásukban és a periférikus berendezések gyártásában megnyilvánuló nemzetközi együttműködést a mellékelt táblázatban ismertetjük. Az elektronikus számítógépek közös gyártása számos gazdasági és műszaki előnnyel jár. Nagyjából a Zetor traktorok unifikált sorozatainak gyártásához hasonlíthatnánk, ahol szintén ígéretesen kezd kialakulni a nemzetközi kooperáció. Ezeknél a bonyolult rendszereknél azonban még kifejezőbbek ezek az előnyök. A KGST-tagországok felhasználhatják a számítógépek fejlesztésében elért legfrissebb eredményeket, így olyan egységeket gyárthatnak, amelyek a lehető legjobban megfelelnek a modern számítástechnika követelményeinek. Az is fontos szempoQt, hogy a szakosított termelés nagyobb szériák gyártását teszi lehetővé. Az ESZ-rendszerhez tartozó gépeknél növelhető a perifériák mennyisége, azok választéka, az operatív memória befogadóképessége, a kiegészítő berendezések kölcsönösen felcserélhetők stb. Az egységes számítógéprendszer első bemutatkozására ez év májusában-júniusában került sor a számítógépek szakosított moszkvai kiállításán. Azóta már nagy sikerrel szerepeltek a különböző nemzetközi vásárokon, így a XV. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron is, s remélhetőleg rövidesen a gyakorlatban is érvényesülni fognak. Ez azonban már nem a számítógépek gyártóitól függ, hanem az egész társadalom hozzáállásától. MAKRAI MIKLÖS A nagyüzemi mezőgazdasági termelés számtalan új összetett kérdést vet fel a termelés irányítóipak. Említsük meg ezek közül legalább a legismertebbeket. A leggyakrabban előforduló kérdés például az, hogy milyen és mennyi gabonát, valamint takarmány félét termeljen a mezőgazdasági üzem az adott vetési terület, állatállomány, géppark, talaj- és éghajlati viszonyok és munkaerő-ellátottság figyelembevételével, hogy teljesítse az előírt terveket, maximálisan kihasználja a természeti adottságokat, a termelőeszközöket és a munkaerőt, s így a lehető legjobb gazdasági eredményt érje el. A mezőgazdasági üzemek vezetői gyakorlatból is tudják, hogy e kérdés megközelíthető megválaszolásához nagyon sok számítást kell elvégezni. Számításba kell venni a kitűzött cél szempontjából — az adott esetben ez a lehető legjobb gazdasági eredmény — az összes adottságokat, illetve-*3 korlátokat, a vetési terület nagyságát, az előírt értékesítési feladatokat, A program ebben a formában már érthető, de még olvashatatlan a számítógép számára. Ezért a gépkezelők a programot lyukszalagra, lyukkártyára, esetleg mágnesszalagra viszik át. A gép ezekről már el tudja olvasni, és saját gépi nyelvéire tudja fordítani az adatokat. A „gép nyelve“ csupa számokból és különböző jelekből áll, amelyek az emher számára rendkívül nehezen érthetők. Amikor már elkészült a gép saját nyelvére fordított program, a gépkezelők az adatokat betáplálják a gépbe, amely elvégzi a szükséges számításokat és közli az eredményt. Ezt az eredményt a számítógép áttekinthető, rendezett formában közli, szinte úgy fest a dolog, mintha a számítógép önállóan terjesztene valamilyen javaslatot. A számítógépet ezért „elektronikus agynak“ is szokták nevezni, s így tudatosan vagy tudattalanul a gondolkodás képességeivel ruházzák fel. Pedig bármennyire is tökéletes egy számítógép, mégsem több egyszerű munkaeszköznél — egy gép csupán, GAZDÁLKODÁS a takarmányszükségletet, az egyes növények munkaerő-szükségleteit, a felvásárlási árakat, stb. Megoldásként számtalan lehetséges kombinációhoz jutunk, amelyek közül csak egyetlenegy a legjobb. Ma már azok a módszerek is ismeretesek, amelyek segítségéveľaz ilyen is az ehhez hasonló problémák megoldása megtalálható. E módszerek gyakorlati felhasználásának terjesztésében vitathatatlanul érdemei vannak Dr. Pavel Kubaš CSc. vezérigazgatónak és az általa irányított Mezőgazdasági Számítástechnikai Vezérigazgatóságnak, valamint a vezérigazgatósághoz tartozó üzemeknek. Az említett intézmény úttörő jellegét az is bizonyítja, hogy bratislavai székháza még építés alatt áll, de befejezett részeiben már elhelyezték a legkorszerűbb számítógépeket, s a mezőgazdaság korszerű irányításának kezdeményezői már hozzá is láttak a legfőbb feladatok megoldásához. Ismerkedjünk meg röviden az intézmény egyes munkahelyeivel. Az egyik szakaszon olyan szakemberek dolgoznak, akik a mező- gazdasági termelésben és az élelmiszeriparban jelentős elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek. Ők a bevezetőben említett problémákat kutatják, igyekeznek megtalálni a meg oldáshoz vezető legjobb módszereket és ezek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Szakmai nyelven szólva ezeket a kutatókat rendszertervezőknek nevezzük. Egy másik munkahelyen a rendszertervezők által kidolgozott módszereket alakítják át, éspedig abból a célból, hogy ezek a számítógépek számára is érthetők legyenek. Az összetett számítási műveleteket, mérlegeléseket a legelemibb összetevőikre bontják. Ezeket már utasításoknak nevezzük, amelyek bizonyos rendszerbe állítva programot képeznek. Ezért azokat a szakembereket, akik ezen a munkaszakaszon dolgoznak, programátoroknak nevezik. melybe tömérdek alkatrészt építenek be. s ezek segítségével rendkívül gyorsan, pontosan és részrehajlás nélkül végzi el az embertől kapott utasításokat. A gép csak engedelmeskedik, de nem gondolkozik: az ember adja neki a programot, az embernek kell meggondolnia, hogy mire utasítja, az embertől függ, hogy a békés jövő építéséhez vagy pedig a háborús romboláshoz járul-e hozzá. A bratislavai Mezőgazdasági Számítástechnikai Vezérigazgatóságnál jó kezekben vannak a számítógépek. Csodálatra méltó képességeikkel azokat a kérdéseket kutatják, hogy miként lehet még többet, jobbat és olcsóbban termelni a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. E téren már néhány szép eredmény is született. Számos földművesszövetkezet és állami gazdaság számára ezek a gépek végzik a termelési nyilvántartást, az anyaggazdálkodástól kezdve a bérelszámoláson keresztül egészen a könyvelési főkönyv és a mérleg összeállításáig. Vagy itt van egy másik példa: számítógép tartja nyilván Szlovákia valamennyi mezőgazdasági nagyüzemének szarvasmarháit a tenyésztési eredmények és a tejtermelés szempontjából, s e nyilvántartás alapján az állat- tenyésztő szakemberek megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek munkájuk eredményességének további fokozásához. További példákat is említhetnénk, de az elért eredmények mellett inkább azt kell hangsúlyozni, hogy még nagyon sok a tennivaló addig, amíg a számítógép is olyan természetes termelőeszközzé válik, mint például a gabona- kombájn. És mivel lényegesen összetettebb technikáról van szó, talán a célhoz vezető út is göröngyösebb lesz. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés azonban a lehető legjobb feltételeket biztosítja a nagy cél eléréséhez. SÁRKÖZI DÉNES, mérnök AZ EGYSÉGES SZÄMÍTÔGÉPRENDSZER BERENDEZÉSEINEK SZAKOSÍTOTT GYÄRTÄSA A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A számítógép megnevezése gyártó állam periférikus berendezés gyártó állam ESZ—1010 MNK villamos írógép memóriatárcsa egyéb berendezés CSSZSZK BNK MNK ESZ—1020 SZSZKSZ és BNK lyukszalag olvasó egyéb berendezés CSSZSZK SZSZKSZ—BNK ESZ—1021 CSSZSZK minden berendezés CSSZSZK ESZ—1030 SZSZKSZ és LNK lyukszalag olvasó memóriatárcsa egyéb berendezés CSSZSZK BNK SZSZKSZ—LNK ESZ—1040 NDK lyukszalag olvasó szalaglyukasztó lyukkártya olvasó momóriatárcsa egyéb berendezés LNK LNK SZSZKSZ BNK NDK ESZ—1050 SZSZKSZ villamos írógép lyukszalag olvasó egyéb berendezés CSSZSZK CSSZSZK SZSZKSZ
