Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
Bitter István lig pislákol a nyirkos felhők börtönébe szorult nap fénye. Apró szemű, szürke eső áztatja a faleveleket. Hiába, az ősz csak ősz marad. Törvényszerűen a szomorúság, a bánat kifejezője. Réveteg tekintettel figyelheted a sárga falevelek hullását, az eső szemer- kélését. Erre, majd arra gondolsz. Akaratlan is szomorú gondolatok lepnek meg. Nos, Pohronský Ruskov (Oroszka) községben, a cukorgyár kéményének a tövében, egészen pontosan: a fűtőházban, nem érnek rá ilyesmire a fűtők. Lehet, hogy az emberi lélek vigasztalan állapotának leghatásosabb ábrázolására valamennyi évszaknál alkalmasabb az ősz, de itt, a fűtőházban egészen másról van szó. Undok az időjárás? SebajI Gyönyörű, verőfényes a vénasszonyok nyara? Nem számítl Tavaly naponként 190 tonna cuzog, testtartása határozottan férfias, látszik: az idősebb nemzedékhez tartozik. — Az idős kor olyan — kezdi —, mint a betegség, ki kell belőle gyógyítani az embereket. Már két éve nyugdíjas vagyok, de én gyógyítgatom magamat. Munkával persze. Itt lakom a szomszédban. A szó legszorosabb értelmében a gyár a szomszédom. Nem kell messzire fáradnom egy kis orvosságért. Különben géplakatosként itt dolgoztam azelőtt is. Két gyermekünk van. Az egyik tanító. A lányom nemrégiben ment férjhez. Nem bánnám, ha már unokára is lenne ... Azután már megint a fűtésről beszél. Véleménye szerint nagyon jó fűtőanyag a mazut. Ogy kell figyelmeztetnem, hogy még adós a fiatalokra vonatkozó válasszal. — Úgy van az, kérem — magyarázza —, hogy a mai fiatalok bizonyos dolgokban többet tudnak, mint mi, de azért lépten-nyomon tapasztalható, hogy hiányzik a gyakorlat... Azon nyomban közbeszólok. — Megszerzik idővel a gyakorlati tapasztalatot is. Ogy gondolom, hogy akkor már... Nem engedi befejezni a mondatot. — Akkor már nem is olyan fiatalok. Már szakik. Hiába no, ilyen az élet. Ha fiatal az ember, több szabad idő kellene, de csak a ledolgozott évek után kap szabadságot. Mire pedig megöregszik valaki, volna elég szabad ideje, mert nyugdíjba küldték, szinte töri magát a munka után ... Nem lehetne valahogy fordítani ezen? Mosolygunk. De aztán • nagyon komolyan arról beszél, hogy a mai fiataloknak nem egy, hanem több szakmát kellene tanulniuk, ha igazán jó szakemberek szeretnének lenni. Példának mindjárt Gervenansky Jozef elvtársat, a főgépészt említi, aki a fűtőház vezetője, de lakatos volt azelőtt, több más szakmában is dolgozott, viszont ma már '■ -?v. •• , ■ . - . „SZÁMOK MINDENKI SZÁMÁRA” korrépát dolgoztak fel. Az idén, ha csak lehet 200 tonnányit kell feldolgozni. S ehhez sok egyeben kívül elsősorban gőzre van szükség. Erről van szó! Éjjel és nappal. Mindig szükség van a gőzre. Három műszakban váltják egymást a fűtők. Most éppen ketten dolgoznak a gyárkémény tövéhez épített fűtőházban. Tőlük függ, hogy milyen a gőz, van-e megfelelő nyomása, tudják-e huzamosan, a gyártási technológia előírása szerint a kellő időben emelni, vagy csökkenteni a gőz nyomását. A főnök látszatát keltő Bittér István sértő megjegyzéseket tesz az égre és a földre, mert való, hogy ezekben a napokban pocsék az időjárás, de sokkal inkább érdekli a szén és a mazut, vagyis a fűtőanyagok minősége. — Tőlünk függ — magyarázza —, hogy milyen minőségű cukor lesz. Ha nem jól adagoljuk a gőzt, nincs kellő nyomása, vagy éppen túlnyomás ta- tasztalható, akkor fuccs a minőségnek. Bennünket ezért érdekel a fűtőanyag minősége. Mi sem vagyunk csodatevő angyalok, ha kevés a szén fűtőértéke, ha a mazut összetétele ... Egyszóval, eddig nem volt különösebb hiba. Csak azért mondom, hogy jobban értsék ennek a munkának a fontosságát. Nem is vitatjuk. Inkább megkérdezzük, hogy hol lakik, mióta fűtő, van-e családja, s mi a véleménye a mai fiatalokról, mert bár fiatalosan moigazi főnök. Nem azért, mert kinevezték, hanem azért, mert nagyszerűen érti a dolgát. Munkatársa, Katona Vince Idősebb, de még nem nyugdíjas, bár korhatáron felüli. Nem tudja hivatalosan igazolni a ledolgozott éveket. Szomorú, kérdő tekintettel néz maga elé. — Mit tegyek? A bényi kolónián, gazdáknál dolgoztam. Nem fizették a betegbiztosítást. Most azért dolgozom, hogy a nyugdíjhoz szükséges éveket megszerezzem, jövőre már talán igazi nyugdíjas leszek én is... Megkérdezem:-r- És akkor majd otthon marad? Elgondolkozva magyarázza: — Nem úgy kell érteni... Idénymunkára majd akkor is bejövök a gyárba, ha igazi nyugdíjas leszek, hisz itt, a fűtőházban még nálam idősebbek is dolgoznak. A második műszakban még hetvenen felüliek is ... összehúzza magát, mert magán érzi a fényképész vizsgálódó tekintetét. Jobbnak látja, ha inkább a hosszú életkorról társalog. — Hajlandó vagyok bármeddig dolgozni. Ezzel persze azt Is mondom, hogy hajlandó vagyok bármeddig élni, mert munka nélkül csak olyan az élet, mint a gumiszál, nyújtjuk, cibáljuk, huzigáljuk, míg el nem szakad ... Érti, ugye? Mondaná tovább is életbölcsességet tanúsító gondolatait, de munkatársa rászól. — Csökken a nyomás, Vince! Gyerünk a ketteshez, átkapcsoljuk ... ! ... mert arról van szó, hogy tavaly naponként 190 tonna cukorrépát dolgozott fel a gyár, az idén pedig, ha csak lehet, 200 tonnányit kell feldolgoznia, s ahhoz elsősorban gőzre van szükség... Künn a gyárudvaron hideg őszi szél taszít mellbe. összehúzom a kabátomat, s míg a tócsákat kerülgetem, arra gondolok, hogy csúnya az ősz. Szomorú, bánatos. De amikor már kívül vagyok a gyárkapun, s visszatekintek, észreveszem, hogy a gyárkémény füstlobogóval integet felém, már másra gondolok. Arra, hogy a gyárkémény tövénél, a fűtőházban két idős ember életvidáman dolgozik. Megédesül a gondolat is. Mintha két kockacukrot dobott volna valaki a gondolatok kÖZé HAJDÜ ANDRÁS (A felvételeket KONTÁR GYULA készítette) A Cseh és a Szlovák Statisztikai Hivatal együttműködésével a Szövetségi Statisztikai Hivatal dolgozóinak munkaközössége írta és állította össze ezt a kiadványt, amely köztársaságunk népgazdaságáról és népünk életszínvonalának emelkedéséről tájékoztat. A könyvben foglalt tényekből a következőket emeljük ki: NÉPGAZDASÁGUNK 1972-BEN A CSSZSZK népgazdaságának dinamikus fejlődését 1972-ben mindenekelőtt a nemzeti jövedelem növekedése jellemzi, amely az 1971. évvel szemben 5,6 százalékkal növekedett. Ez az ipari termelésnek és az építőiparnak az érdeme. A mezőgazdasági termelés bruttó értéke 1972-ben 71,8 milliárd korona, az ipari termelésé 463,3 milliárd korona volt. Az ipari termelés növekedését az 1971. évvel szemben, ami 23 milliárd koronát tesz ki, mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozása biztosította. A népgazdaság kedvező fejlődése a lakosság életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. A korona vásárlóerejének megszilárdítása 1972-ben a bankbetétek összességének 12 milliárd koronával való növekedésében mutatkozott meg úgyhogy az év végén a bankbetétek összege több mint 86 milliárd korona volt. A lakosság jövedelme, az efsz dolgozók nélkül, több mint 252,7 milliárd koronát' tesz ki 2092 koronás havi átlagfizetéssel. Az 1971. évvel szemben az átlagfizetés több mint 4 százalékkal emelkedett. Növekedett a lakosság szociális jövedelme is, éspedig az 1971. évvel szemben csaknem 8 százalékkal. A lakosság kiadásai 1972-ben csaknem 240 milliárd koronát ért el, ami körülbelül 5 százalékkal volt több, mint 1971-ben. AZ IDÉN A MINŐSÉG JEGYÉBEN A nemzeti jövedelemnek az idén 5 százalékkal kell növekednie. Ennek fő eszköze újra a társadalmi munkatermelékenység lesz. A közszükségleti ipar 1973-ban biztosítani fogja az olyan áruk gyártását, amelyek jobban megfelelnek — a bel- és a külkereskedelem követelményeinek. A közszükségleti ipar bruttó termelése csaknem 6 százalékkal növekedett. Ojra növekszik a lakosság anyagi jövedelme is, éspedig a már említett csaknem 253 milliárd koronával szemben (1972-ben) további 5,5 százalékkal. A lakásépítkezés terén további 110 000 lakás felépítését vették tervbe. A többgyermekes családok és a fiatal házasok megsegítésére, a CSKP KB decemberi ülésén elfogadott Intézkedések megvalósítása keretében, több mint 2,5 milliárd koronát fordítanak. A FÖ CÉL AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSE A „Számok mindenki számára“ című kiadvány további fejezetében a szocialista és a tőkésországok életszínvonala emelkedésének ösz- szehasonlítására kerül sor. A szocialista országok gazdasági politikája a szociális biztonság széles skáláját biztosítja a lakosság számára, többek között például a munkához váló jogot. Köztársaságunkban nincs munkanélküliség, sőt ellenkezőleg, munkaerő- hiány mutatkozik. Ezzel szemben az USA-ban 5 és fél millió (1972-ben), Nagy-Britanniában 834 000, Kanadában és Olaszországban több mint félmillió a munkanélküliek száma. Munkanélküliség van Franciaországban és az NSZK-ban is. Anglia iparában havonta kb. 20 ezer embert érint a munkanélküliség. Az USA kormányának adatai szerint az 1971. év első felében 25 000 mérnök részesült munkanélküliségi segélyben. A munkanélküliek közül csaknem 1 millió 400 ezren az ún. „fehérgalléros“ dolgozók voltak, ami az ottani elnevezés szerint a nem munkás hivatás megjelölésére szolgál. Hazánkban a lakosság anyagi jövedelme növekedésének fejlődését biztosítja az a tény is, hogy mindnyájan részesülnek azokból az anyagiakból, amelyek a társadalmi fogyasztási alapból kerülnek szétosztásra az egészségügy, az oktatásügy stb. területén. A tőkésországokban a szétosztott anyagiaknak kb. egynegyede a burzsoáziára esik, amely azonban a társadalomnak csak kis részét képezi, pl. az NSZK- ban a lakosságnak csupán 14 százalékát. Közben pedig a szétosztott anyagiaknak pl. Belgiumban 1967-ben a nemzeti jövedelemnek 37,5 százaléka, Franciaországban 31,5 százaléka, Ausztriában 30,4 százaléka, Svájcban 28 százaléka a burzsoázia jövedelemrészesedését jelentette. A statisztikai adatoknak csak kis részét emeltük ki a kiadvány tartalmából, amely terjedelmével, adatai feldolgozásának színvonalával és kiválasztásával, gyakorlatilag a tevékenység minden szakaszán felhasználható. —r— Katona Vince 1973. X. 14. A
