Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-02 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

A JÖSNÖNÉL ...és találkozik, kedves kis­asszony, egy magas, karcsú, nagyon jóképű főiskolással, akii megkéri önt... hogy legyen a kezese a takarékpénztárban ... — Tudja, hogy ki az igazán szenvedélyes horgász? A Ko­vács! — Miért? — A múltkor beleesett a fo­lyóba. Eszméletlen volt, ami­kor kimentették. Amikor ma­gához tért, azonnal a zsebébe nyúlt azt remélve, hogy vaJla- mi hal odatévedt. A község határán tábla fi­gyelmezteti a motorosokat: „Vigyázat! A megengedett leg­nagyobb sebesség 30 kilomé­ter!“ Néhány méter után szé­les és mély árok keresztezi az utat, mögötte egy másik tábla: „Látja, látja! Miért nem tar- 'Otfca be az utasítást?“ A leleményes eszkimó (POURQUOJS PÁS) Csinos fiatal nö pró­bál cipőt az üzletben. Már húsz pár cipő hever körülötte, de egyikkel sem elégedett, mert olyat akar, ami kívül ki­csi, belül kényelmes. Vé­gül már türelmetlenül — Hány éves vagy, kisfiam? — Honnan tudjam? Amikor szülöttem az anyukám 25 éves volt. most pedig 26 esztendős! A személyzeti osztály vezető­je a jelentkezőhöz: — Úgy látom, hogy nagyon szeret állást változtatni. Az utolsó helyén mennyi időt töl­tött? — Nem tudom, mert azon a napon véletlenül nem volt ná­lam a karórám. Az erdész megállítja a gitin~ baszedó anyókát az erdőbem — Mondja szüle, nem fél* hogy mérges gomba keveredett a több közé? — Miért félnék? Holnap mindet eladom a piacon! Chicagóban két barátnő találkozik. Az egyik talpig gyászban van. — Ó, kedvesem — ki halt meg? — A férjem. — Szegény jnhnny! Es hogyan történi? — Megölte az áram. — Szerelés? — Nem. Villamosszek. Hekubáné született Csákmáté Aranka már augusztus közepétől gondos szeretettel ok- tatgatta az iskolai magatartásra Kinga nevű leánygyermekét, aki egyébként Klotild névre hallgatott, de amikor Hekubáék autót vettek, a mutatósabb Kinga nevet adományozták a lányuknak. — Aztán az iskolában csak a jobb csalá-, dókból származó gyermekekkel barátkozz! Ér­tetted? Ha meglátlak mindenféle kis huligán­nal, kapsz két nagy pofontl Értetted? Elvégre a te apád nem akárki, hanem az Egyesült Ba­rátfüle Művek főlekvározója és nekünk autónk van és négyszobás lakásunk van és nyara­lónk van ... Értetted? Kinga-Klotild nem értette, mert még igen zsenge volt és különben is végtelenül unta a naponta azonos anyai szöveget, ugyanis sze­retett volna a pincébe rohanni, ahol a házmes­ter kisfiával már hetek óta tanították kötél- táncra legújabb kedvencüket — Zénót. Zénó, a nagyon öreg varangyos béka, ezt határozot­tan rossznéven vette, egyrészt azért, mert tel­jesen hülye volt, másrészt, mert úgy vélte, hogy a két gyermek tiszteletlenül viselkedik és ez megsebezte a lelkét. A tanítás első napján Hekubáné született Csákmáté Aranka felöltöztette a lányát, per­sze a tőle megszokott mértéktartó jóízléssel. Nem akarta a gyereket flancra tanítani, ezért egy egyszerű ezüstlamé estélyi ruhát adott rá, pávatollal díszített kalapot nyomott a fejébe, nyakába egy színaranyból készült kolom pót akasztott, majd beígérte a szokásos két pofont és elindult vele az iskolába. Persze autón mentek és persze Hekubáné megsértődött, amikor a kapuban ricsajozó gyermekek megjegyezték, hogy Kinga-Klotild biztosan sánta, azért jár autóval az iskolába és különben olyan elegáns, mint egy színházi jelmeztárba beszabadult csuklyásmajom. Hekubáné született Csákmáté Aranka azon­nal lerohanta a tanítónőt, tiltakozott az őket ért sérelem miatt, közölte férje rangját, a család vagyoni állapotát, személyi összeköt­tetéseit, taglalta Kinga-Klotild páratlan lángel­méjét és erélyesen felszólította a tanítónőt, hogy mindezek tudatában a gyermeket csak „rangbélivel“ ültesse össze. Amikor a tanítónő hűvös tárgyilagossággal kijelentette, hogy ma már az Iskolában nem számít sem a szülők anyagi állapota, sem tár­sadalmi beosztása, Hekubáné elharsogta, hogy akkor ő ezt bejelenti a miniszternek, a mi­niszterelnöknek, a megyés püspöknek és az UNESCO-nak, mert az ő gyermekére ne pik­keljen senki. A tanévnyitó után elvitte a lányt a legköze­lebbi templomba, ahol több mint egy negyed­órán át mind a ketten áhítatos arcot vágtak. Amikor befejezték a buzgólkodást, Hekubáné született Csákmáté Aranka még egy utasítást adott gyermekének: — Aztán arról, hogy templomba jársz, az is­kolában nem kell beszólni, mert ha eljár a szád, kapsz két pofont, értetted? PETERFI GYULA — Tisztelt bíróság! Nem érzem ma­gam bűnösnek, mert mindenki meg­könnyítette számomra a lopást. A bri­gádvezeti) behunyta a szemét, a mes tér behúnyta a szemét, az üzemvezető bchnnyta a szemét... az éjjeliőr sze­mét meg én zártam le ... I EULENSPIEGEL j A texasi polgár svájci utazása után beszámol az élményeiről: — Nagyon szép kis ország, de ha le­számítjuk a hegyeket és a tavakat, mii marad belőle? Két vállalatvezető beszélget: — Borzalmas helyzetben vagyok. — Lemaradtál a tervteljesítéssel! — Eltaláltad! — Érthető. Kevés munkaerő, elavult a géppark, nincs folyamatos nyersanyag­ellátás ... — Dehogy! Ezen a téren nincs okom a panaszra! — Akkor nem tudom, hogy milyen ob­jektív nehézségre akarsz hivatkozni!? — Na látod, éppen ez az én problé­mám! Kezdődik a tan6v A gyermekek spontán lelkesedéssel sietnek az iskolábal .KÉREM SZÉPEN,, hol . .. VAN ITT A LSGKOZSLEBBI iSKOLAS iáiv A stréber! A tantestületek tagjai felkészültek az ifjúság fogadtatá­sára! Az ősdiák! (Gabriel Levický rajzai) — ——-—■————------­. v ’’:'," b'E9Vh'fľbebelép ° SZU V •"vehetné a kirakatból azi a pepita V A szabó villámgyor­son eleget tesz a kérés- nek. A vevő háiásan mondja: — Nagyon szépen kö­szönöm! Ugyanis napon­ta erre járok és*már lát­ni sem bírtam ezt a szörnyűséget! Kezdő művész (WELTWOCHE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom