Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-02 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

KfcRESZTREJTVŕNY Rejtvényünkben Dénes György: Szeptember elseje című ver­séből idézünk a vízszintes 1. valamint a függőleges 12., 17. számú sorukban. VÍZSZINTES: 12. Orosz író, nép­rajztudós. 13. Toktermést hozó növény. 14. Eltanul valamit. 15. Azonos magánhangzók. 16. Mű­vészet latinul. 18. Ébred. 19. Ecet fele. 20. Értéke. 22. A nor­vég munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége. 24. Éghajlat. 25. Nagy japán kikötőváros. 26. Bőrből készült használati tárgy. 28. Egerben van! 29. Mindkettő — szlovákul. 30. Zsidó szer- pap-e? 32. Nem mozog. 33. Sze­mélyes névmás. 34. Titán vegy­jele. 35. Antal, Simon, Ede. 36. Rusnya (ék. f.). 38. Régi Gr­mérték. 39. Ezer — görögül. 40. Egyszerű gép. 42. folyó Közép- Ázsiában. 44. Katalin, Teréz. 45. Római 105. 46. A Garonne mel­lékfolyója Franciaországban. 47. Európai ország. 50. A Ha­lotti Beszéd egyik szava. 51. Hidrogén és kálium vegyjele. 53. Változás nélkül utánoz va­lamit. 54. Eszme. 55. Zárt edé­nyen levő nyílás (ék. f.). 57. Hatalmas termetű, 80 cm-nél magasabb kutyák csoportja. 59. Nyugat-németországi folyó. 60. Tantál vegyjele. 61. Kirak köze­pe. 63. Dolog latinul. 65. Em­lősállat-fajta Közép-Afrika ős­erdeiben. 67. Magyar filmrende­ző, háromszoros Kossuth-díjas. 68. Hiányos ágak. FÜGGŐLE­GES: 2. Afrikai főváros. 3. Rangfokozat. 4. Árpád-házi ma­gyar király. 5. Vízi növény. 6. Azonos betűk. 7. Kötőszó. 8. Farkas — szlovákul. 9. Nagytu- dású századeleji magyar mű­kritikus. 10. Hableány. 11. Kiej­tett betű. 19. Magasba helyezd. 21. Posztófajta. 22. A tűzhá­nyókból feltörő izzó, megol­vadt kőzet. 23. Teke betűi ke­verve. 26. Bizalmas megszólítás. 27. Azonos magánhangzók. 30. Édes, nem erős szeszes Ital. 31. Hanga. 32. Igen — szlovákul. 34. Évszak. 37. Folyó Romániá* ban. 38. Mezőgazdasági munkát végez. 41. Erős feketekávé. 42, Rajongva szeret. 43. Mozog. 45. Ilyen áru is van. 48. Hiányos rom. 49. Szovjet repülőgépek jelzése. 50. Helyhatározó. 52. M betűvel a végén különlegesség. 58. Lefolyástalan sós tó a Szov­jetunióban. 58. Étrend. 62. La­pát része. 63. Vaspánt. 65. Ve­gyi elem (ék. h.). 66. Kötőszó. 67. Helyhatározói rag. 68. A fa része. Az augusztus 19-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: A munka és a kulturális érdeklődés növeli az élet orö~ meit. Könyvjutalomban részesülnek: Klimek Gábor, Vozokany (Veze- kény), Antal István, Šafáriko­vo (Tornaija), Dobsonyi Tibor, Kamenný Most (KőhídgyarmatJ, Pencák Eva, Malé Raškovce (Kisráska), Zólyomi Mária, Fii. KováCe (Fülekkovácsi). A VASÁRNAPI ÜJ SZŐ KŐVETKEZŐ SZÁMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: „Lényegében a realista koncepció és a modern for­ma egységének, szintézisének megteremtéséről van szó.“ OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az Idézett mondatot, Jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szer­kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. Az augusztus 12-1 számunkban megjelent mondat „A mai fiatal nemzedék és a kommunisták“ című cikkből való. 303 helyes megfejtést kaptunk. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Gyömbér Andrea, 982 01 Šafárikovo, Škultétyho č. S. Hány medve él a Kamcsatkán? Ha a tudósok választ akar­nak adni erre a kérdésre, át kell kutatniuk az egész Kamcsatkát. Megállapítot­ták, hogy jelenleg a félszi­geten több mint kétszáz kü­lönféle fajta állat és madár él. Ott találjuk köztük a co­bolyt, rénszarvast, siiketfaj- dot. Az utóbbi években a fél­szigeten megjelent a mókus, a hiúz, a jávorszarvas, sőt még az evet is. Ezek az ál­latok a félszigetet északon a szárazfölddel összekötő kes­keny földsávon jöttek át ide. Az állatok és a madarak itt védve vannak, be van tiltva a süketfajd, dunnalúd, hattyúk, fekete darvak és jgyéb madarak vadászata. Kü­lönös figyelemben részesítik, a cobolyt. Az új helyen jól szaparodik a néhány évvel ezelőtt ide telepített pézs­mapocok és az amerikai vidranyest. Az előbit a terü­let nyolc járásában, az utób­bit négyben tenyésztik. E tarka és gazdag állatvi­lág közepette joggal illeti meg az első helyek egyike a medvéket. Az előzetes adatok szerint kilencezer medve él a félszigeten. Bár a ragadozók családjába tar­tozik, mégis a kamcsatkal medve valahogy vegetáriá­nus: gyökerekkel, bogyók­kal, cirbolyamaggal ás fű vei táplálkozik. Szöveg és képek: ANP A képen: Ez a kamcsatkai medve ugyancsak összebarátko­zott a geológusokkal. Jó étvággyal fogyasztja a felkínált tejet Szovjetunióban a Mangis lak félszigeten (a Kaszpi tenger keleti partja, Kazah SZSZK) fekvő Sevcsenkt■ városban üzembe helyezték a világ első ipari atomerő művét. Az atomerőmű reak­torainak kapacitása: 350 szer kilowatt. Ebből 200 ezer kilowatt a desztilláló részlegre esik. Az erőmű ugyanis nemcsak villany­áramot, hanem naponta 120 ezer köbméter édesvizet is termel. Az erőműben a desztillá ció módszerével sótalanít- ják a tengeri vizet. A tenger bői szivattyúzott víz páro­logtató katlanok egész rend­szerén megy keresztül. Egy- egy katlan méretét nézve, megfelel egy több emeletes épületnek. A desztillátot az­tán megkeverik ásványvíz­zel, majd a szükséges ásvá­nyi anyagok hozzáadása után egy 80 ezer lakost számláló város vízvezetéké be bocsátják. A Mangislak-félszigeten gazdag kőolaj-, gáz- és szí- A képen: Atomerőmű látja el édesvízzel a Mangislak-félszi- nesfém-lelőhelyek vannak, geten fekvő Sevcsenko várost Vízre vár a sztyeppe A kujbisevi öntözőcsator­na első 50 kilométer hosszú szakasza ez éven már meg­telik vízzel. Eddig már több mint har­minc kilométer készült el belőle. Az öntözőcsatorna a Csagra folyó torkolatától mintegy 20 kilométer távol­ságban kezdődik. A csatorna teljes hosszát 475 kilomé­terre tervezik. Miután a kuj­bisevi kerület déli részében megöntözött 324 ezer földet, az orenburgi sztyeppbe is elvezeti a vizet, ahol a ter­vek szerint még 89 ezer hektárt kell ellátnia vízzel. A fő szivattyúállomás a szaratovi víztárolóból má­sodpercenként 36 köbméter vizet juttat az öntözőcsator­nába. A csatornának össze­sen nyolc szivattyútelepe lesz. A kujbisevi öntözőcsator­na termékennyé teszi a Vol­gán túli sztyeppeket, ahol elegendő vízmennyiség mel­lett jó minőségű, fehérjék­ben gazdag búzát lehet termeszteni. A nagy csator­na egyre mélyebben nyúlik be a sztyeppbe. A kilence­dik ötéves terv végére el kell érnie a 110 kilométert. Atom segítségével nyert édesvíz hiányzik azonban az édes­víz. Szállítása nagyon sokba kerülne, ezért az atom hiva­tott biztosítani és olcsóbbá tenni a félsziget édesvíz­ellátását. Mellesleg a sev csenkoiak is egységes álla­mi áron kapják a vizet (egy tonna — 4 kopejka. A sevcsenkoi atomerőmű előnyei közé tartozik még az a tény is, hogy egy kilo­gramm felégetett atomfűtő­anyag hamujából 1,4 kilo­gramm új atomfűtőanyagot nyernek. Az új reaktor tehát nagyon célszerű, én nagyon jól ki lehet használni. A képen: A kujbisevi öntözőcsatorna első szakaszának egy része 1973. IX. 2. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom