Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-12 / 217. szám, szerda

Kommentárunk Az el nem kötelezett orszá- gok vasárnap befejező­dött, sorrendben immár negye­dik algíri csúcsértekezlete a nemzetközi helyzetben bekövet­kezett reménytkeltő változások időszakában ült össze. Az első, 1961-ben Belgrádban megtartott konferencián öt alapelvben fek­tették le az el nem kötelezett országok politikájának célkitű­zéseit. Ezek: a békés egymás mellett élés, a függetlenségi po­litika, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, pozitív módon közelítik meg a világ kérdéseit, s egyeznek az elkö­telezett, tehát katonai szövet­ségbe tömörült, szocialista or­szágok külpolitikai célkitűzései­vel. Az első csúcsértekezlet óta eltelt több mint egy évtizedben a nemzetközi politikai életben bekövetkezett változások termé­szetszerűen számos új kérdési vetettek fel a katonai szövetsé­gi rendszerekhez nem tartozó or­szágok viszonylatában is. Az imperialisták és a kínai vezető körök megkísérelték, hogy éket verjenek a fejlődő országok és leghívebb szövetségesük, a szo­cialista közösség közé. Különfé­le hamis elmélet látott napvilá­got, amelyek a haladás és a reakció erőinek világküzdelmét figyelmen kívül hagyva, gazdag és szegény, nagy és kicsi, észa­ki és déli államokat emleget­tek. Nem kevésbé hamisak azok az elméletek, amelyek „közben­ső övezetek“ létesítését szorgal­mazzák az úgynevezett szuper^ hatalmak között. A mostani algíri csúcsérte­kezletnek tehát lényegében ar­ra kellett választ adnia, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben milyen szerepet vállalnak az el KISSINGER POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEI Washington — Henry Kissin­ger kijelölt amerikai külügymi­niszter a kinevezésének meg­erősítéséhez szükséges szenátu­si meghallgatáson ismertette a maga elé tűzött politikai cé­lokat. Kissinger hangsúlyozta, hogy külpolitikájában elsőrendű fontosságot tulajdonít Európá­nak, de a Nyugat-Európával va­ló „az új korszaknak megfele­lő“ kapcsolatok kiépítésébe szükségesnek tartja bevonni ja­pánt is. Mint mondotta, az általa ko­rábban meghirdetett „új atlanti charta“ névhez nem ragaszko­dik, de alapvetően fontosnak üartja, hogy bevonják Japánt az „új NATO“ tervezésébe. Európáról szólva Kissinger hangsúlyozta a változó straté­giai helyzet jelentőségét, a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlődését, a nyugat európai egységtörekvések, továbbá a Nyugat-Ruiópa és az Egyesült Osló — A norvég parlamenti választásokon — a szavazatok 99,5 százalékának összeszámlá* lésa után közölt adatok szerint — az úgynevezett Szocialista Tömb 7H, a polgári pártok 77, ezen belül Korvald miniszterel­nök koalíciós kormányának pártjai (a Centrum, a Keresz­tény Néppárt és a Liberális Párt] összesen 44 mandátumot szereztek a 155 tagú parlament­ben. Korvald kedden hajnalban bejelentette, hogy amennyiben az eredményeket hivatalosan is megerősítik, kormánya lemond. A norvég belpolitikai helyzet különös vonása, hogy a tíratteli volt miniszterelnök vezette — jelenleg ellenzékben lévő — munkáspárt, amely a szocialista Államok közötti megváltozott gazdasági kapcsolatok fontos­ságát. Katonai- kérdésekre át­térve megismőtelte korábbi ál­láspontját amely szerint ellen­zi az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámá­nak egyoldalú csökkentését“. Izraeli diplomáciai források szerint Henry Kissinger, akit már csak a szenátusi megerő­sítés választ el a külügymi­niszteri tárcától, hétfőn este találkozott Izrael washingtoni nagykövetével. E források szerint Kissinger hangsúlyozta, hogy Nixon el­nöknek az utóbbi Időben a Kö­zel-Keletről és az olajválságról elhangzott kijelentései nem je­lentenek változást az amerikai politikában. A Kissinger és a nagykövet megbeszélésén foglalkoztak az ENSZ közgyűlésének közelgő ülésszakával és ICAO Polgári Légügyi Szervezet értekezleté­vel is. csoportosulás legnagyobb párt­ja, a legutóbbi 196U-es válasz­tásokhoz képest 11 mandátumot vesztett ugyan, 63 képviselői helyével mégis a legesélyesebb a kormányalakításra. A Norvég Kommunista Párt — tizenkét év után először — ismét képviselőt küldhet a par lamentbe. A vele választási szö­vetségben tömörült Szocialista Választási Liga összesen 15 mandátumot szerzett, így a Munkáspárttal koalícióban ;i képviselői helyek többségével rendelkezne. Megfigyelők azon­ban valószínűnek tartják, hogy Bratteli ragaszkodik elhatáro­zásához, és pártja egyedül ala­kít majd kormányt. nem kötelezett országok. Közös küzdelmük hagyományai — a békés egymás mellett élés, az imperialistaellenesség, a függet­lenségi mozgalmak támogatása — szellemében a konferencia e kérdésre pozitív választ adott, egyértelműen megmutatta, hagy a mozgalom aktív szerepet ki­ÁMsfoglalós Algírban ván játszani a nemzetközi po­litikában. Ugyanakkor a csúcsértekezle­ten elhangzott államfői beszé­dek jól tükrözték a mozgalom­hoz tartozó 76 ország — első­sorban a volt gyarmatok, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országai — politikai, gazdasági, társadalmi és történelmi adott­ságaiból eredő eltéréseket. Egy­öntetű állásfoglalás az el nem kötelezettség leghaladóbb ha­gyományainak számító kérdé­sekben alakult ki. Ezek: a nem­zeti felszabadító mozgalmak tá­mogatása, a nemzetközi impe­rialista monopóliumokkal való szembeszállás, az el nem köte­lezett országok nemzeti kincsei szuverenitásának megvédése. Az algíri tanácskozáson nagy visszhangot keltett Fidel Castro kubai miniszterelnök beszéde, amelyben határozottan leszö­gezte: a világ kapitalista és szocialista országokra oszlik, minden más megkülönböztetés csak az imperializmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió nem imperialista hatalom, a szovjet nép áldozatai nélkül sok, ma már független ország nem is Brüsszel — A kilenc közös piaci ország külügyminiszterei koppenhágai értekezletük má­sodik napján a többi között az európai biztonsági értekezlet előkészítésévé!, az ENSZ ülés­szakán szereplő problémákkal foglalkoztak. Az első nap létrejött megál­lapodásokat a Közös Piac szék­helyén jelentős előrelépésnek, több hónap meddő vitái után a megegyezési készség jelének minősítették. A várt erőpróba az utolsó percekben elmaradt, s ehelyett a kilenc külügymi­niszter olyan javaslatot foga­dott el, amelyből kimaradtak a vitát keltő problémák, illetve amely félreteszi az ilyen nehéz­ségeket. A legfontosabb — s ez a francia álláspont sikerét jelen­ti — hogy a kilencek az Egye­sült Államokkal folytatandó tárgyalásaikból kiiktatják a ka­tonai kérdéseket s ezeket a Peking — Kedden helyi idő szerint 15 órakor, közép európai idő szerint reggel 8-kor — Tung Pi-vu ügyvivő elnök és Csou Enlaj kormányfő meghí­vására Pekingbe érkezett Pom­pidou francia köztársasági el­nök, aki egyhetes látogatást tesz a népi Kínában, elsőként nyugat európai államfők közül. A fellobogózott pekingi repü­lőtéren Csou En-laj kormány­fővel az élen a kínai párt újon­nan megválasztott Politikai Bi­zottságának számos tagja és több ezer főnyi ünneplő, táncoló tömeg fogadta a francia köz- társasági elnököt ós kíséretét. A himnuszok elhangzása után Pompidou és kísérete ellépett a fegyvernemek tisztelgő egy­ségei és az ünneplő tömeg sor­fala előtt, majd a diplomáciai testület üdvözlete után a fel­lobogózott városközponton ke­resztül a kormány vendégházá­ba hajtatott. Georges Pompidou az első nyugat európai államfő, ki hi­vatalos látogatást tesz Kíná­ban. A látogatásra nem egé­szen tíz évvel azután került sor, hogy De Gaulle tábornok 1964 januárjában elismerte Kínát. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi saj­tóorgánuma kedden első olda­lon közölte Pompidou elnök fényképét. Peking ünnepi zász- lódiszbe öltözött. A középüle­tek előtt elhelyezett hatalmas feliratos táblákon a francia el­nököt „forrón üdvözlő“, Fran­létezhetne. A kubai miniszterel­nök beszédének jelentőségét növelte az a tény, hogy szavai­val közvetlenül válaszolt Burgi- ba tunéziai elnöknek, aki nyíl­tan támadta a Szovjetuniót a konferencián, „a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizalmas flörtjéről“ beszélt, úgy akarta beállítani, mintha a két nagy­hatalom a kis országok rovásá­ra kötne' megállapodásokat. A Castro beszédét követő nagy taps megmutatta, hogy a ta­nácskozáson résztvevők többsé­ge a kubai miniszterelnökkel értett egyet, s a tanácskozás antiimperialist a jellegét kívánta hangsúlyozni. Az algíri konferencia impe­rialistaellenes állásfoglalása egyértelmű. Megerősítette, hogy az. el nem kötelezettek moz­galma támogatja Indokína né­peit, elítéli az Egyesült Álla­mokat és a saigoni kormányt a párizsi békemegállapodások megsértéséért, követeli az Iz­rael által megszállt arab terüle­tek felszabadítását és a palesz­tinai nép törvényes jogainak helyreállítását. Támogatja Afri­ka népeinek a nemzeti felsza­badulásért a faji megkülönböz­tetés ellen, valamint Latin-Ame­rika népeinek a nemzetgazda­ságuk védelmében folytatott harcát. A konferencia további pozitívuma, hogy állás foglalt az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítása mellett. Ugyanakkor az el nem kötele­zett országok „az ENSZ szerke­zetének felülvizsgálását" kér­ték, hogy hatékonyabban részt vehessenek a nemzetközi békét és biztonságot érintő határoza­tok elfogadásában. Nagy érdeklődés előzte meg az algíri csúcs gazdasági téren NATO fóruma elé utalják. A gazdasági és a katonai téma különválasztása Párizs régi kö­vetelése. Ugyancsak francia si­kernek tekinthető, hogy a ki­lencek elvben megegyeztek a közös nyugat-európai politika általános alapelveiben, bár a részletek kidolgozása itt is el­maradt. Párizsi javaslat volt az is, hogy a közös piaci országo­kat az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokon kez­detben egy közös szóvivő, a miniszteri tanács elnöke, jelen esetben Andersen dán külügy­miniszter képviselje. Az enged­mények fejében Párizs hajlan­dóbb volt az enyhébb fogalma- zású angol javaslat egyes ré szeinek elfogadására, sőt Jobert külügyminiszter a tárgyalások idején megbeszéléseket folyta­tott a bonni delegáció vezetői­vel, ezzel mintegy pontot téve az augusztusi párizs—bonni n y i 1 a f k oz a t h á ború r a. ciaország és Kína barátságát, valamint a világ összes népei­nek egységét éltető jelszavak olvashatók. Georges Pompidou, francia köztársasági elnök kedden, alig egy órával Pekingbe való meg­érkezése után megkezdte hiva­talos tárgyalásait a kínai veze­tőkkel. Kínai tisztviselők tájékoztatá­sa szerint pekingi szálláshelyén — az állami vendégházban — „rövid, de szívélyes eszmecse rét“ folytatott Tung Pi-vuval, a Kínai Népköztársaság ügyveze­tő elnökével és Csou En lajjal, az államtanács elnökével. Je­len volt Csi Peng-fej külügy­miniszter is. Weinberger nyilatkozata Washington — Caspar Weinber­ger amerikai egészségügyi-, okta tási- és népjóléti miniszter, haza térve tizenhat napus szovjetunió beli és lengyelországi útjáról, hét­tőn Washingtonban sajtóértekezle­tet tartott, amelyen kijelentette: az amerikai tudósuknak az a fel­adatuk, hugy támogassák a szov­jet kollégáikkal közösen elvégzen­dő kutatások terveit, ahelyett, hogy a napi sajtóban vádaskodná­nak a Szovjetunió ellen. Weinberger e megjegyzéssel Philip Handlernek, az Egyesül Ál­lamok Tudományos Akadémiája el­nökének arra a vasárnapi megnyi­latkozására célzott, amelyben az elnök az amerikai tudósok nevé­ben önkényesen nyilatkozva vé­delmébe vette Andrej Szaharov szovjet tudóst. hozott határozatait is, hisz a „harmadik világ“ többségét fej­lődő országok alkotják, tehát gazdasági függetlenségük, nem­zeti gazdaságuk fejlesztése ér­dekében számos súlyos problé­mával kell megbirkózniuk. A konferencián a küldöttek rámu­tattak, hogy a nemzetközi hely­zet kedvező fejlődése jó felté­teleket teremt e problémák megoldásához is. Bumedien, al­gériai államfő igen éles szavak­kal ítélte el a nyugati nagyha­talmak és monopóliumok gaz­dasági nyomását. „Ezek az álla­mok rátelepednek a fejlődő or­szágokra azért, hogy fékezzék fejlődésüket" — mondta. Ezért az algíri konferencia záródoku­mentumában leszögezi a fejlő­dő országok természeti kincsei feletti szuverenitásuk elvét és a külföldi beruházások ellenőr­zésének jogát. Pozitív, új mo­mentum a gazdaságfejlesztési és szolidaritási alap létrehozá­sa is, amelyből a közös fejlesz­tési terveket és a műszaki se­gítséget finanszírozzák majd. Az algíri konferenciát általában az jellemzi, hogy eddig páratlan mértékben állást foglalt az el nem kötelezett országok gazda­sági együttműködése és közös akciói mellett. Az algíri csúcsértekezlet vilá­gosan kifejezésre juttatta, hogy az imperializmus viseli a törté­nelmi felelősséget a harmadik világhoz tartozó államok nagy részének gazdasági és kulturá­lis elmaradottságáért — írta a moszkvai Pravda. Az el nem kötelezett országok ezért a to­vábbi nemzetközi fejlődést szo­ros kapcsolatba hozzák orszá­guk gazdasági felszabadításával az imperialista monopóliumok uralma alól.“ PROTICS JOLÁN események margójára JÓAKARATUNK SZILÁRDSÁGA Általánosan elismert tény Csehszlovákia és az NSZK kap­csolatai rendezésének európai és világjelentősége. Köztársa­ságunk türelmesen hosszú és nehéz tárgyalásokat folytatott az NSZK-val, hogy biztosítsa a vitás 'kérdések mindkét fél számára elfogadható megoldá­sát s a két ország eredményes együttműködésének feltételeit közös érdekükben, valamint az európai béke érdekében. Mint ismeretes, a tárgyalások eredménye az államaink köl­csönös kapcsolatairól szóló szerződés szövege, amelyet jú­niusban Bonnban a külügymi­niszterek parafáltak, s amelyet tervezett látogatása alkalmából, Willy Brandt nyugatnémet sző- vetségi kancellárnak szeptem­ber első hetében Prágában kel­lett volna aláírnia. Brandt kancellár látogatása egyelőre elmaradt s a szerző­désit sem írták alá, aminek okait Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtit­kára a nyitrai aratóünnepélyen mondott beszédében ismertette s amelyekről sajtónk is írt. Ľubomír Štrougal miniszter- elnök a vasárnapi olomouci aratóünnepélyen újból emlékez­tetett Husák elvtárs szavaira, hogy érdekünk Csehszlovákia és az NSZK jószomszédi viszo­nya, u lealázó müncheni diktá­tumtól, napjainkig felhalmo­zódott összes vitás kérdések megoldása. Újra kiemelte, hogy az alapvető dokumentumokat, főként az országaink kölcsönös viszonyának rendezéséről szóló szerződést mindkét részről pa- rafálták, s az okmány aláírás­ra vár. „E fontos lépés elhalasztását illetően nem érezzük magunkat hibásnak, ellenkezőleg, sajnál­juk, ami az utóbbi napokban történt. Örömmel fogadtuk Brandt szövetségi kancellár po­litikájának realista elemeit, melyek főként abban nyilvánul­tak meg, hogy szerződést kö- töttek a Szovjetunióval és Len­gyelországgal, rendezték az NSZK és az NDK alapvető vi­szonyát. Meggyőződésünk, hogy ez a megkezdett út a többi szocialista ország irányában is folytatódik s főként lezárulnak a köztünk és az NSZK között felhalmozódott, történelmileg égető kérdések. Türelmesek va­gyunk s nem nyugtalanítanak minket a jelenlegi akadályok. A világközvélemény teljes mér­tékben megérti álláspontunkat. A két állam, egész Európa ér* dekei és végeredményben a szé­lesebb érdekek is most megkö­vetelik, hogy ne tartóztassa fölösleges huzavona a megér­tés, a biztonság és az együtt­működés útját. A testvéri szocialista orszá­gok is egyértelműen támogat­ják a csehszlovák álláspontot. A Népszabadság például ki­emelte: Husák elvtárs nyitrai beszédében joggal mutatott rá, hogy Bonn jelenlegi követelé­sei ellentétben vannak a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyol­dalú megállapodással, s annak a reményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia jószándé­kát reálisan fogadják majd az NSZK-ban. A nyugatnémet DPA sajtóiro­da Štrougal elvtárs beszédéből azt emelte ki, hogy derűlátóan tekint a kölcsönös kapcsolatok vitás kérdéseinek rendezése körüli problémára. Annál in­kább csodálkozva olvashatjuk ugyanannak a sajtóirodának egy másik jelentését arról, hogy Sudetendeustche Zeitung című revansista zuglapban meg­jelent Paul Frank bonni kül- iigyminisztériumi államtitkár le­vele, amelyben annak a néze­téhek ad kifejezést, hogy az 1938. évi ún. müncheni egyez­mény, amelyet a júniusban pa­rafáit szerződés semmisnek nyilvánított, állítólag joghatály- lyal jött létre. A gyalázatos müncheni diktátum közelgő 35. évfordulójának napjaiban külö­nösen negatívnak találjuk az ilyen állásfoglalást. Husák elvtárs kiemelte, hogy érdekünk a múlt akadályainak eltávolítása, a két ország nor­mális, jószomszédi viszonya. (j. b.J Norvég választási eredmények MA NYÍLIK MEG A GATT ÉRTEKEZLET Tokió — Ma délelőtt nyílik meg Tokióban az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT miniszteri értekezlete, amelyen a világ kilencvennyolc országa képvi­selteti magát több mint hatszáz küldöttel. Magyarország hatta­gú delegációval elsőízben vesz részt teljesjogú tagként a GATT tanácskozásán. A japán fővárosban szeptem­ber 12. és 14. között lezajló ér­tekezlet legfőbb feladata az úgynevezett tokiói nyilatkozat megvitatása és elfogadása. E nyilatkozat alapján bonyolít­ják majd le azokat a tárgyalá­sokat, amelyek célja egy disz­krimináció-mentes multilaterális kereskedelmi rendszer kiül aki tása. Ezt a rendszert Tokióban „japánfordulónak“, a nyugati országok körében pedig „Nixon fordulónak“ keresztelték el. Megfigyelők rámutatnak, hogy a GATT-értekezlet zárt aj­tók mögött lezajló vitáinak központi kérdése egyrészt az Egyesült Államok és a nyugat­európai Közös Piac, másrészt az iparilag fejlett nyugati országok és a harmadik világ közötti el­lentétek lesznek. ELMARADT AZ ERŐPRÓBA Pompidou Pekingben

Next

/
Oldalképek
Tartalom