Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-11 / 216. szám, kedd
I A tranzit-gázvezeték építői Jó munkánk mérlege A nemzetközi tranzitgázvezeték építésében több csehszlovákiai vállalat vesz részt. Ezek közé tartozik a bratislavai Hydrostav nemzeti vállalat te, amelynek alkalmazottai 1971 áprilisától Szlovákia területén összesen 285 km-es szakaszt készítettek el. A gázvezeték építőinek nincs könnyű dolguk. A földmunkák, a hegesztés elvégzése, a csővezeték lefektetése gyakran nehézségekbe ütközik. A műszakiaknak és a munkásoknak egyaránt van mit tenniük, míg megoldanak egy- egy bonyolult feladatot. Az építkezés rohamos ütőmben halad előre. A Hydrostav alkalmazottai a tervezett feladatokat az esetek többségében túlszárnyalják. A közelmúltban adták át az Ausztria felé vezető 40 km-es szakaszt, amelyet az osztrák szakemberek a műszaki átvételnél kitűnőnek minősítettek. A Plavecký Peler-i központban több típusú csővezeték találkozik, s ugyanebből a központból több típusú csővezeték indul ki Ausztria, illetve az NSZK irányába. A 920 mm-es, a 700 min es, illetve az 3200 mm-es csövek összeillesztése nagy szakértelmet, jó műszaki előkészítést és jó minőségű hegesztői munkát igényel. Az armatúraközpont egy hónappal a határidő előtt készült el és megkezdték gázzal való feltöltését. Októberben kerül sor az NSZK felé irányuló gázvezeték műszaki átadására is, ami szintén a tervezett határidő előtt készült el. A legnehezebb munkát számukra a Morava folyón kérész túlhaladó csővezeték lefektetése jelentette. A folyó medrében húzódó gázvezetéket a száraz- földön szerelték össze, 150 m távolságra a folyótól. A megfelelően összeszerelt csőrendszert azután daruk segítségével helyezték a folyó medrébe. Szlovákia területén a csővezeték 80 százaléka mezőgazda- sági területen halad keresztül. A gázvezeték építőire hárul az a feladat is, hogy a feltúrt területet a mezőgazdaság számára ismét használhatóvá tegyék. A bratislavai Hydrostav nemzeti vállalat alkalmazottai közül kb. 500-an dolgoznak a tranzitgázvezetéken. Ez a szám már a műszaki dolgozókat is magába foglalja. A Hydrostav befektetési költségei eddig 1 milliárd 400 millió koronát tettek ki. A vállalat vezetőségé- neg a legtöbb gondot a hiányos műszaki tervek okozzák. Hiányosak azért, mert készítésük idején még nem számoltak az 1200 mm-es csövek használatával. Éppen ezért szükséges a tervek ésszerűsítése, mert a menet közben történő számít- gatások könnyen lemaradást okozhatnak a tervfeladatok tel jesítésében. A jövő év elején a Hydrostav dolgozói megkezdik az Ivánka pri Nitre-i 4-es számú kompresszorállomás építését, melyet a tervek szerint 1976 áprilisában helyeznek üzembe. A Hydrostav alkalmazottal, vezetői derűlátóak és bíznak abban, hogy amit vállaltak, maradéktalanul teljesítik is. Ehhez nem kis mértékben hozzájárul az is, bogy a gázvezeték építőcsoportjai versenyeznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Hogy jó minőségű munkát végeznek, az a tény is bizonyítja, hogy a műszaki átvételnél, a hyomáspróbáknál mindeddig nagyon kevés hibát találtak. P. G. A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatják a VIII. szlovákiai aratóünnepély örvendetes eseményei. Nagy érdeklődést keltettek a Dunajská Streda-i JDunaszerdahely) járás mezőgazdasági dolgozóinak gabonatermesztési sikerei, melyek páratlanok az országban. Ezek elismerése jeléül nyújtotta át Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára Nitran a Köztársasági Érdemrendet a járás képviselőinek a gabonatermelés fejlesztése terén kifejtett úttörő tevékenységükért és a mezőgazdasági termelés általános fejlesztéséért. Az ünnep befejeződött, folytatódnak a dolgos hétköznapok s a most induló őszi munkákkal biztosítani kell a jövő évi még gazdagabb termés feltételeit. Azért kerestük fel Öllé Gyula elvtársat, az SZLKP Dunajská Streda-i Járási Bizottságának mezőgazdasági titkárát, hogy válaszoljon a következő időszak feladataival kapcsolatos kérdéseinkre. • Milyen tényezők játszottak közre abban, hoyy a járás országos viszonylatban 47 mázsás hektárhozammal élre került a gabonatermesztésben? — Azzal kezdem, hogy a járási pártbizottság irányításával a mezőgazdasági üzemek dolgozói már tíz évvel ezelőtt tudatosan készültek azokra a feladatokra és eredményekre, amelyeket most a magunkénak mondhatunk. Tulajdonképpen a nagy hozamú szovjet búzafajták meghonosításával kezdődött az egész. Ma már kiváló búzafajtákkal, elegendő mennyiségű vetőmaggal rendelkezünk és kialakult a célnak megfelelő fajtaarány. Vetésterületünk 80 százalékán már most az ősszel a Kaukaz, Jubilejnaja 50-es és az Aurora búzafajták foglalják el a helyet. Ezeknek köszönhetjük ugyanis, hogy a búzatermés járási átlaga 50,04 mázsára növekedett. Céltudatosan történik a terméshozamok megalapozása azzal is, hogy a tervezett termésátlagnak megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyagot juttatunk a talajba. A növényvédelem is elérkezett odáig, hogy lényegében a gabonatáblákról eltűntek a gyomok, így a kultúrnövények használják ki a talaj tápanyagait és vízkészleteit. Az aratást is a szervezettség, a felelősségérzet és a kiegyensúlyozott, ütemes munka jellemezte. Meghatározó volt, hogy azok az emberek, akikre a szövetkezetek az aratást bízták, nagyszerűen felkészültek a fel- - adatokra. Tudták, hogy mit akarnak s a világos cél serkentette őket a nehéz munkában. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy az időjárás is kedvezett. Lehetővé tette a gabonabetakarítás idejében történő, zavartalan, folyamatos elvégzését. Külön kell szólnom arról a gondoskodásról, amelyet az aratók, vendégkombájnosaink érezhettek. A szövetkezetek, állami gazdaságok többségében az aratók munkáját úgy is segítették, hogy meleg étellel és hűsííő italokkal látták el az embereket. A sokoldalú gondoskodásnak köszönhetően a kombájnosok, magszállítók nem az egyébként szokásos munkaidő kezdetét-végét nézték, hanem a betakarítási munkák követelményeihez igazodtak. • Hogyan teljesíti a járás a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CŠKP KR 1972 áprilisi ülésének határozatait? — Ezeket a kérdéseket egyébként a járási pártbizottság mai plénuma is megtárgyalja. Elöljáróban leszögezhetem, hogy a XIV. pártkongresszus óta a pártszervezetek és a mezőgazdaság irányító szerveinek tevékenysége a határozatokból reánk háruló feladatok következetes teljesítésére összpontosult. Az ötödik ötéves tervidőszak a mezőgazdasági nyerstermelés 15 százalékos, az árutermelés tervének pedig 21 százalékos emelését irányozta elő. A tervidőszak első két évében a bruttó termelés értéke 14,8 százalékkal, az árutermelésé pedig 21,2 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv feladatait időelőnynyel, két év alatt teljesítettük. Ha már e kérdés taglalásánál tartunk, szükséges hozzátennem még, hogy tíz év alatt szövetkezeteink és az állami gazdaságok 15 mázsával emelték a hektárhozamokat, ami a gabonaeladásban 2027 vagon többletet jelentett. A húsból származó bevétel ezzel párhuzamosan 117 millió 700 ezer, a tejből 61 millió 900 ezer, a tojásból pedig 17 millió 900 ezer koronás jövedelemnövekedést eredményezett. Azok a ternié- íryek, amelyek eladásával járásunk a közellátás biztosításához járult hozzá, 10 év átlagában megkétszereződtek, hiszen az egységnyi területre számítva 830,2 kg gabonát, 306,4 kg húst, 756,81 liter tejet és 635 tojást értékesítünk. • Mint a gabonatermelés országos csúcstartói, milyen reményekkel kezdik meg a jövő évi jeladatok teljesítését? — Amikor Husák elvlárstól átvettük a Köztársasági Érdemrendet, a magas állami kitüntetés iránt érzett köszönetünk és hálánk jeléül Štefan Ferencet elvtárs, a járási pártbizottság titkára átnyújtotta a kötelezettségvállalásainkat tartalmazó levelet, amely többek között azt is tartalmazta, hogy a haladó módszereket követve járásunk a gabonatermés járási átlagát már 1974-ben 52 mázsára növeli, ami az idei gabonaterméshez viszonyítva 7600 tonna többletet jelent. Ezenkívül 1000 tonna hús terven felüli értékesítésére vállaltunk kötelezettséget. Szándékunk valóra váltásához már most, az őszi munkák során biztosítjuk a feltételeket. A járás kommunistái, mint a* előző évek folyamán, most is élen állnak a törekvésben és mezőgazdasági dolgozóinkkal vállvetve derekasan munkálkodnak a kitűzött célok eléréséért. SZOM BATH AMBRUS A közelmúltban Čierna nad Tisntin átadott munkásszálló minden igényt kielégít. Felvételünkön: rendezik a munkásszálló környékét. (Tólhpál Gyula felvétele) Husák elvtárs átnyújtja a magas kitüntetést a Dunajská Streda-i járás vezetőinek Kanovitz Gy. felvétele 1973. IX. 11. A moszkvai Pravda Sz. Mok- sin tollából érdekes cikket közölt a nemzetközi kulturális kapcsolatokról és az ideológiai harc kérdéseiről. Az alábbiakban ismertetjük a cikk Ipgfon- tosahb mondanivalóját : A szocializmus és az imperialista reakció erői közti osztályharc egyik szférája a nemzetközi kulturális kapcsolatok megváltoztatásáért folytatott küzdelem — állapítja meg a cikk. A kommunisták természetesen tudatosítják a két világrendszer országai kultúrája kölcsönös hatása folyamatában keletkező nehézségeket és reális ellentmondásokat, mivel ez a két kultúra ellentétes törvényszerűségek szerint fejlődik. Véleményünk szerint azonban a kapcsolatok kibővítése, a szellemi ismeretek és a tájékoztatások kicserélése, ami a feszültség enyhülésének viszonyai között természetes is, hozzájárul a szocializmusra vonatkozó igaz tájékoztatások terjesztéséhez, valamint ahhoz, hogy újabb híveket szerezzünk a tudományos kommunizmus gondolatának támogatására. A szocialista és a kapitalista országok közti kapcsolatok fejlesztésének problémája a burzsoá Ideológusok spekulációinak objektuma lett, s ez elsősorban a kulturális cserében nyilvánul meg. Óhajainkat sok esetben valóságként tüntetik fel és kitartóan azt a rágalmat hirdetik, hogy a Szovjetunió és A kultúrák kölcsönös hatása és az ideológiai harc A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE a többi szocialista ország fél a Nyugattal való kapcsolatoktól. Az imperializmusnak az a törekvése, hogy mesterségesen megakadályozza a kulturális értékek cseréjét a szocializmus világával, kudarcot vallott. A különböző társadalmi rendszerű országok közti kulturális kapcsolatok kibővítésének irányvonala győzött. Az SZKP és a szovjet állam elsőrendű figyelmet szentel a szocialista országokkal folytatott egyre mélyebb, gazdagabb együttműködésnek. Sok burzsoá ideológus kénytelen beismerni — állapítja meg a Pravda —, hogy az emberiség kulturális életének súlypontja egyre inkább a szocialista világ- rendszer országaiba helyeződik át. Az SZKP és a szovjet állam egyúttal érdeklődést tanúsít az iránt is, hogy sokoldalú kulturális kapcsolatokat kössön az összes nem szocialista, tehát kapitalista államokkal is. A Szovjetunió részt vesz több mint 250 nemzetközi kulturális szervezet tevékenységében. Ötvon országgal kormányközi megállapodások alapján fejleszti kulturális kapcsolatait. A nemzetközi kulturális csere állami terve alapján évente több mint 17 000 szovjet kulturális dolgozó látogat külföldre és kb. ugyanannyi külföldi tudós és kulturális dolgozó érkezik a Szovjetunióba. Mindez azt mutatja, hogy a „vasfüggönyre“, valamint ,,a nyugati kapcsolatoktól való félelemre“ vonatkozó kijelentések csupán a burzsoá propaganda koholmányai, amely arra törekszik, hogy fékezze a nemzetközi feszültség enyhülését, és újból a hidegháború viszonyai közé kényszerítse Európát és az egész világot. Az imperialista ideológusok nem tudnak felajánlani semmilyen pozitív alternatívát, semmilyen konstruktív programot a nemzetközi problémák megoldására, s ezért az antiszovjetizmus mérges fegyveréhez folyamodnak. A burzsoá ideológusok ideológiai engedményeket és „ideo lógLai megbékélést“ követelnek a szocialista országoktól, abban reménykedve, hogy a lehető legtöbb eszméjüket sikerül becsempészniük a szocialista országokba. Ezzel kapcsolatban felvethetjük a kérdést: vajon az ideológiai megbékélés hívei nem tudják, hogy a kommunisták semmilyen körülmények közölt sem mondanak le a társadalmi események értékelésének ideológiai elveiről és osztálymércéjéről? A burzsoá ideológusok talán elfelejtették, hogy nemcsak a szocialista országok, hanem a kapitalista országok nemzeteinek és szükségük van a békére, az európai kollektív biztonsági rendszerre? Nem értik meg, hogy az ideológiai harc nem akadályozza a békés egymás mellett élést és a kulturális cserét? Az imperialista reakció nem elégszik meg azzal, hogy rágalmakat és hazugságokat terjesszen a szocialista országok kezdeményező külpolitikai javaslatairól és akcióiról, hanem a legkülönbözőbb ideológiai aknamunkát folytatja azzal a céllal, hogy megakadályozza az európai és az ázsiai biztonság problémáinak a megoldását, fékezze vagy meghiúsítsa a nemzetközi feszültség további enyhülését. Az antikommunizmus hirdetői ezért az utóbbi időben nyílt provokációkhoz folyamodtak és sokat foglalkoztak az A. Szaha- rovval és A. Szolzsenyicinnel, az ún. szovjet disszidensekkel, akiknek rágalmazó koholmányai kellő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a Nyugaton újabb szovjetellenes kampányt szítsanak. Ezek a szocialista rendszer és a szovjet nép élete számára idegen emigránsok, ezek az árulók nem élvezik a közvélemény támogatását. Az imperialista propaganda ennek ellenére, az „ellenzéknek“ és „az emberi jogok harcosainak" nevezi őket. Az a demokrácia, amelyért harcolnak, lényegében a burzsoá társadalom mércéinek felel meg — írja a moszkvai Pravda. A szovjet emberek a kommunisták pártjának vezetésével új, szocialista demokráciát alakítottak ki, amely az egész nép uralmát jelenti. A mi demokráciánk állandóan tökéletesedik, fejlődik, egyre nagyobb szabadságot és -jogokat biztosít népünknek. A szovjet emberek őszinte szívből egyetértenek a párt politikájával, minden erejükkel arra törekszenek, hogy sikeresen teljesíték a kommunizmus építésének nagyszabású terveit, hogy még jobban növeljék a Szovjetuniónak, mint a béke és a világ társadalmi haladása képviselőjének nemzetközi tekintélyét. Ami pedig Szaharovot és Szolzsenyicint, a disszidenseket illeti, ők csak szégyenkezhetnek és a nép elítéli őket. A szovjet embereit haraggal és felháborodással ítélik el az imperialista reakció ezen híveinek szennyes akcióit — hangsúlyozza a cikk. A szovjet nép senkinek sem engedi meg, hogy megnyirbálja a szocializmus vívmányait, áldozatos harcának és kitartó munkájának gyümölcseit. A szovjetellenes kampányok szervezőinek sem szabad erről megfeledkezniük.
