Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-11 / 216. szám, kedd

I A tranzit-gázvezeték építői Jó munkánk mérlege A nemzetközi tranzitgázveze­ték építésében több csehszlo­vákiai vállalat vesz részt. Ezek közé tartozik a bratislavai Hyd­rostav nemzeti vállalat te, amelynek alkalmazottai 1971 áprilisától Szlovákia területén összesen 285 km-es szakaszt készítettek el. A gázvezeték építőinek nincs könnyű dolguk. A földmunkák, a hegesztés el­végzése, a csővezeték lefekte­tése gyakran nehézségekbe üt­közik. A műszakiaknak és a munkásoknak egyaránt van mit tenniük, míg megoldanak egy- egy bonyolult feladatot. Az építkezés rohamos ütőm­ben halad előre. A Hydrostav alkalmazottai a tervezett fel­adatokat az esetek többségében túlszárnyalják. A közelmúltban adták át az Ausztria felé ve­zető 40 km-es szakaszt, amelyet az osztrák szakemberek a mű­szaki átvételnél kitűnőnek mi­nősítettek. A Plavecký Peler-i központban több típusú csőve­zeték találkozik, s ugyanebből a központból több típusú cső­vezeték indul ki Ausztria, illet­ve az NSZK irányába. A 920 mm-es, a 700 min es, illetve az 3200 mm-es csövek összeillesz­tése nagy szakértelmet, jó mű­szaki előkészítést és jó minő­ségű hegesztői munkát igé­nyel. Az armatúraközpont egy hónappal a határidő előtt ké­szült el és megkezdték gázzal való feltöltését. Októberben ke­rül sor az NSZK felé irányuló gázvezeték műszaki átadására is, ami szintén a tervezett ha­táridő előtt készült el. A legnehezebb munkát szá­mukra a Morava folyón kérész túlhaladó csővezeték lefekteté­se jelentette. A folyó medrében húzódó gázvezetéket a száraz- földön szerelték össze, 150 m távolságra a folyótól. A megfe­lelően összeszerelt csőrend­szert azután daruk segítségé­vel helyezték a folyó medrébe. Szlovákia területén a csőve­zeték 80 százaléka mezőgazda- sági területen halad keresztül. A gázvezeték építőire hárul az a feladat is, hogy a feltúrt te­rületet a mezőgazdaság számá­ra ismét használhatóvá tegyék. A bratislavai Hydrostav nem­zeti vállalat alkalmazottai kö­zül kb. 500-an dolgoznak a tranzitgázvezetéken. Ez a szám már a műszaki dolgozókat is magába foglalja. A Hydrostav befektetési költségei eddig 1 milliárd 400 millió koronát tet­tek ki. A vállalat vezetőségé- neg a legtöbb gondot a hiányos műszaki tervek okozzák. Hiá­nyosak azért, mert készítésük idején még nem számoltak az 1200 mm-es csövek használatá­val. Éppen ezért szükséges a tervek ésszerűsítése, mert a menet közben történő számít- gatások könnyen lemaradást okozhatnak a tervfeladatok tel jesítésében. A jövő év elején a Hydro­stav dolgozói megkezdik az Ivánka pri Nitre-i 4-es számú kompresszorállomás építését, melyet a tervek szerint 1976 áprilisában helyeznek üzembe. A Hydrostav alkalmazottal, vezetői derűlátóak és bíznak abban, hogy amit vállaltak, ma­radéktalanul teljesítik is. Eh­hez nem kis mértékben hozzá­járul az is, bogy a gázvezeték építőcsoportjai versenyeznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Hogy jó minősé­gű munkát végeznek, az a tény is bizonyítja, hogy a műszaki átvételnél, a hyomáspróbáknál mindeddig nagyon kevés hibát találtak. P. G. A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatják a VIII. szlovákiai aratóünnepély ör­vendetes eseményei. Nagy ér­deklődést keltettek a Dunaj­ská Streda-i JDunaszerdahely) járás mezőgazdasági dolgozói­nak gabonatermesztési sikerei, melyek páratlanok az ország­ban. Ezek elismerése jeléül nyújtotta át Gustáv Husák elv­társ, a CSKP KB főtitkára Nit­ran a Köztársasági Érdemren­det a járás képviselőinek a gabonatermelés fejlesztése te­rén kifejtett úttörő tevékeny­ségükért és a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésé­ért. Az ünnep befejeződött, foly­tatódnak a dolgos hétköznapok s a most induló őszi munkák­kal biztosítani kell a jövő évi még gazdagabb termés feltéte­leit. Azért kerestük fel Öllé Gyula elvtársat, az SZLKP Du­najská Streda-i Járási Bizottsá­gának mezőgazdasági titkárát, hogy válaszoljon a következő időszak feladataival kapcsola­tos kérdéseinkre. • Milyen tényezők játszottak közre abban, hoyy a járás országos viszonylatban 47 mázsás hektárhozammal élre került a gabonatermesztés­ben? — Azzal kezdem, hogy a já­rási pártbizottság irányításával a mezőgazdasági üzemek dol­gozói már tíz évvel ezelőtt tu­datosan készültek azokra a fel­adatokra és eredményekre, amelyeket most a magunké­nak mondhatunk. Tulajdonkép­pen a nagy hozamú szovjet búzafajták meghonosításával kezdődött az egész. Ma már kiváló búzafajtákkal, elegendő mennyiségű vetőmaggal ren­delkezünk és kialakult a cél­nak megfelelő fajtaarány. Ve­tésterületünk 80 százalékán már most az ősszel a Kaukaz, Jubilejnaja 50-es és az Aurora búzafajták foglalják el a he­lyet. Ezeknek köszönhetjük ugyanis, hogy a búzatermés já­rási átlaga 50,04 mázsára nö­vekedett. Céltudatosan történik a terméshozamok megalapozá­sa azzal is, hogy a tervezett termésátlagnak megfelelő mennyiségű és összetételű táp­anyagot juttatunk a talajba. A növényvédelem is elérkezett odáig, hogy lényegében a ga­bonatáblákról eltűntek a gyo­mok, így a kultúrnövények használják ki a talaj tápanya­gait és vízkészleteit. Az aratást is a szervezettség, a felelősségérzet és a kiegyen­súlyozott, ütemes munka jelle­mezte. Meghatározó volt, hogy azok az emberek, akikre a szö­vetkezetek az aratást bízták, nagyszerűen felkészültek a fel- - adatokra. Tudták, hogy mit akarnak s a világos cél serken­tette őket a nehéz munkában. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy az időjárás is kedvezett. Lehetővé tette a gabonabetaka­rítás idejében történő, zavarta­lan, folyamatos elvégzését. Külön kell szólnom arról a gondoskodásról, amelyet az aratók, vendégkombájnosaink érezhettek. A szövetkezetek, ál­lami gazdaságok többségében az aratók munkáját úgy is se­gítették, hogy meleg étellel és hűsííő italokkal látták el az embereket. A sokoldalú gondos­kodásnak köszönhetően a kom­bájnosok, magszállítók nem az egyébként szokásos munkaidő kezdetét-végét nézték, hanem a betakarítási munkák követel­ményeihez igazodtak. • Hogyan teljesíti a járás a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CŠKP KR 1972 áprilisi ülésének határoza­tait? — Ezeket a kérdéseket egyébként a járási pártbizottság mai plénuma is megtárgyalja. Elöljáróban leszögezhetem, hogy a XIV. pártkongresszus óta a pártszervezetek és a me­zőgazdaság irányító szerveinek tevékenysége a határozatokból reánk háruló feladatok követ­kezetes teljesítésére összponto­sult. Az ötödik ötéves tervidő­szak a mezőgazdasági nyerster­melés 15 százalékos, az áruter­melés tervének pedig 21 száza­lékos emelését irányozta elő. A tervidőszak első két évében a bruttó termelés értéke 14,8 százalékkal, az árutermelésé pedig 21,2 százalékkal emelke­dett, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv feladatait időelőny­nyel, két év alatt teljesítettük. Ha már e kérdés taglalásánál tartunk, szükséges hozzáten­nem még, hogy tíz év alatt szövetkezeteink és az állami gazdaságok 15 mázsával emelték a hektárhozamokat, ami a ga­bonaeladásban 2027 vagon több­letet jelentett. A húsból szár­mazó bevétel ezzel párhuzamo­san 117 millió 700 ezer, a tej­ből 61 millió 900 ezer, a tojás­ból pedig 17 millió 900 ezer koronás jövedelemnövekedést eredményezett. Azok a ternié- íryek, amelyek eladásával já­rásunk a közellátás biztosítá­sához járult hozzá, 10 év átla­gában megkétszereződtek, hi­szen az egységnyi területre szá­mítva 830,2 kg gabonát, 306,4 kg húst, 756,81 liter tejet és 635 tojást értékesítünk. • Mint a gabonatermelés or­szágos csúcstartói, milyen re­ményekkel kezdik meg a jö­vő évi jeladatok teljesíté­sét? — Amikor Husák elvlárstól átvettük a Köztársasági Érdem­rendet, a magas állami kitünte­tés iránt érzett köszönetünk és hálánk jeléül Štefan Ferencet elvtárs, a járási pártbizottság titkára átnyújtotta a kötelezett­ségvállalásainkat tartalmazó le­velet, amely többek között azt is tartalmazta, hogy a haladó módszereket követve járásunk a gabonatermés járási átlagát már 1974-ben 52 mázsára növe­li, ami az idei gabonaterméshez viszonyítva 7600 tonna többle­tet jelent. Ezenkívül 1000 ton­na hús terven felüli értékesí­tésére vállaltunk kötelezettsé­get. Szándékunk valóra váltásá­hoz már most, az őszi munkák során biztosítjuk a feltételeket. A járás kommunistái, mint a* előző évek folyamán, most is élen állnak a törekvésben és mezőgazdasági dolgozóinkkal vállvetve derekasan munkál­kodnak a kitűzött célok elérésé­ért. SZOM BATH AMBRUS A közelmúltban Čierna nad Tisntin átadott munkásszálló minden igényt kielégít. Felvételünkön: rendezik a munkásszálló környé­két. (Tólhpál Gyula felvétele) Husák elvtárs átnyújtja a magas kitüntetést a Dunajská Stre­da-i járás vezetőinek Kanovitz Gy. felvétele 1973. IX. 11. A moszkvai Pravda Sz. Mok- sin tollából érdekes cikket kö­zölt a nemzetközi kulturális kapcsolatokról és az ideológiai harc kérdéseiről. Az alábbiak­ban ismertetjük a cikk Ipgfon- tosahb mondanivalóját : A szocializmus és az imperia­lista reakció erői közti osztály­harc egyik szférája a nemzetközi kulturális kapcsolatok megvál­toztatásáért folytatott küzde­lem — állapítja meg a cikk. A kommunisták természetesen tu­datosítják a két világrendszer országai kultúrája kölcsönös hatása folyamatában keletkező nehézségeket és reális ellent­mondásokat, mivel ez a két kultúra ellentétes törvénysze­rűségek szerint fejlődik. Véle­ményünk szerint azonban a kapcsolatok kibővítése, a szel­lemi ismeretek és a tájékozta­tások kicserélése, ami a fe­szültség enyhülésének viszo­nyai között természetes is, hoz­zájárul a szocializmusra vonat­kozó igaz tájékoztatások ter­jesztéséhez, valamint ahhoz, hogy újabb híveket szerezzünk a tudományos kommunizmus gondolatának támogatására. A szocialista és a kapitalista országok közti kapcsolatok fej­lesztésének problémája a bur­zsoá Ideológusok spekulációi­nak objektuma lett, s ez első­sorban a kulturális cserében nyilvánul meg. Óhajainkat sok esetben valóságként tüntetik fel és kitartóan azt a rágalmat hirdetik, hogy a Szovjetunió és A kultúrák kölcsönös hatása és az ideológiai harc A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE a többi szocialista ország fél a Nyugattal való kapcsolatok­tól. Az imperializmusnak az a törekvése, hogy mesterségesen megakadályozza a kulturális értékek cseréjét a szocializmus világával, kudarcot vallott. A különböző társadalmi rendszerű országok közti kulturális kap­csolatok kibővítésének irány­vonala győzött. Az SZKP és a szovjet állam elsőrendű figyelmet szentel a szocialista országokkal folyta­tott egyre mélyebb, gazdagabb együttműködésnek. Sok bur­zsoá ideológus kénytelen beis­merni — állapítja meg a Prav­da —, hogy az emberiség kul­turális életének súlypontja egy­re inkább a szocialista világ- rendszer országaiba helyeződik át. Az SZKP és a szovjet állam egyúttal érdeklődést tanúsít az iránt is, hogy sokoldalú kul­turális kapcsolatokat kössön az összes nem szocialista, tehát kapitalista államokkal is. A Szovjetunió részt vesz több mint 250 nemzetközi kulturális szervezet tevékenységében. Öt­von országgal kormányközi megállapodások alapján fej­leszti kulturális kapcsolatait. A nemzetközi kulturális csere ál­lami terve alapján évente több mint 17 000 szovjet kulturális dolgozó látogat külföldre és kb. ugyanannyi külföldi tudós és kulturális dolgozó érkezik a Szovjetunióba. Mindez azt mutatja, hogy a „vasfüggönyre“, valamint ,,a nyugati kapcsolatoktól való fé­lelemre“ vonatkozó kijelenté­sek csupán a burzsoá propa­ganda koholmányai, amely ar­ra törekszik, hogy fékezze a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, és újból a hidegháború vi­szonyai közé kényszerítse Eu­rópát és az egész világot. Az imperialista ideológusok nem tudnak felajánlani semmilyen pozitív alternatívát, semmilyen konstruktív programot a nem­zetközi problémák megoldásá­ra, s ezért az antiszovjetizmus mérges fegyveréhez folyamod­nak. A burzsoá ideológusok ideo­lógiai engedményeket és „ideo lógLai megbékélést“ követelnek a szocialista országoktól, ab­ban reménykedve, hogy a lehe­tő legtöbb eszméjüket sikerül becsempészniük a szocialista országokba. Ezzel kapcsolatban felvethet­jük a kérdést: vajon az ideoló­giai megbékélés hívei nem tud­ják, hogy a kommunisták sem­milyen körülmények közölt sem mondanak le a társadalmi események értékelésének ideo­lógiai elveiről és osztálymér­céjéről? A burzsoá ideológusok talán elfelejtették, hogy nem­csak a szocialista országok, ha­nem a kapitalista országok nemzeteinek és szükségük van a békére, az európai kollektív biztonsági rendszerre? Nem ér­tik meg, hogy az ideológiai harc nem akadályozza a békés egymás mellett élést és a kul­turális cserét? Az imperialista reakció nem elégszik meg az­zal, hogy rágalmakat és hazug­ságokat terjesszen a szocialis­ta országok kezdeményező kül­politikai javaslatairól és akciói­ról, hanem a legkülönbözőbb ideológiai aknamunkát folytat­ja azzal a céllal, hogy mega­kadályozza az európai és az ázsiai biztonság problémáinak a megoldását, fékezze vagy meghiúsítsa a nemzetközi fe­szültség további enyhülését. Az antikommunizmus hirde­tői ezért az utóbbi időben nyílt provokációkhoz folyamodtak és sokat foglalkoztak az A. Szaha- rovval és A. Szolzsenyicinnel, az ún. szovjet disszidensekkel, akiknek rágalmazó koholmá­nyai kellő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a Nyugaton újabb szovjetellenes kampányt szítsa­nak. Ezek a szocialista rend­szer és a szovjet nép élete szá­mára idegen emigránsok, ezek az árulók nem élvezik a köz­vélemény támogatását. Az im­perialista propaganda ennek el­lenére, az „ellenzéknek“ és „az emberi jogok harcosainak" nevezi őket. Az a demokrácia, amelyért harcolnak, lényegében a bur­zsoá társadalom mércéinek fe­lel meg — írja a moszkvai Pravda. A szovjet emberek a kommunisták pártjának vezeté­sével új, szocialista demokrá­ciát alakítottak ki, amely az egész nép uralmát jelenti. A mi demokráciánk állandóan töké­letesedik, fejlődik, egyre na­gyobb szabadságot és -jogokat biztosít népünknek. A szovjet emberek őszinte szívből egyetértenek a párt po­litikájával, minden erejükkel arra törekszenek, hogy sike­resen teljesíték a kommuniz­mus építésének nagyszabású terveit, hogy még jobban nö­veljék a Szovjetuniónak, mint a béke és a világ társadalmi haladása képviselőjének nem­zetközi tekintélyét. Ami pedig Szaharovot és Szolzsenyicint, a disszidenseket illeti, ők csak szégyenkezhetnek és a nép el­ítéli őket. A szovjet embereit haraggal és felháborodással íté­lik el az imperialista reakció ezen híveinek szennyes akcióit — hangsúlyozza a cikk. A szovjet nép senkinek sem engedi meg, hogy megnyirbálja a szocializmus vívmányait, ál­dozatos harcának és kitartó munkájának gyümölcseit. A szovjetellenes kampányok szer­vezőinek sem szabad erről megfeledkezniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom