Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

A jel en é s a múlt j a mozivásznon h J® o.: mint történ ész és látnok Q Karét Kachyiia a Szere­lem című film utómunkálatait végzi. A szülők és a gyerme­kek érzelmi világának problé­máival foglalkozó film több szerepeiben Milena Dvorskát, František Veleckýt, Jaroslava S< hallerovát és Oldrich Kai­ser! láthatjuk. I ] Nyikolaj Gubenkot, a nép­szerű szovjet színészrendezőt a lenini Komszomol díjával tüntették ki. A tehetséges mű­veszt a hazai közönség az utóbbi években a Nemesi fé­szek, az Igazgató című filmek­ben láthatta. Rendezőként 1971-ben mutatkozott be, debü- táns munkája A katona vissza­tért a frontról. Štefan Uher, a kolibai stúdió rendezője a VÖLGY című film utómunkálatait végzi. A Miloš Krno for­gatókönyve alapján készült alkotás cselekménye a Szlovák Nemzeti Felkelés idején játszódik, s a harc legdrámaibb perceiLen egy születő szerelem­ről szól. A főbb szerepeket Andrea Čunderlíková, Emil Horváth, Gustáv Valach, Ján Kroner, Anton Šulík játssza. A képen: ANDREA ČUNDERLÍKOVÄ és ANTON ŠULÍK a film egyik jelenetében □ Iskolakerülők címmel há­rom fiatal cseh rendező — Já­rom ír Dvoráček, Jaromír Bo­rok és Jaromír Hník — filmet forgat a mai középiskolások életéről. □ Egy egészségügyi nővér­ről szól a Jula, Júlia, Julianna avagy Egy fiatal nő élettörté­nete című NDK-beli film, Ul­rich Thein munkája. Az alkotás egy látszólag boldog, rendezett családi körülmények közt élő egészségügyi nővérről szól. A valóság azonban merőben más: közte és férje közt túlságosan mély a szakadék ahhoz, hogy boldogok legyenek . .. □ {erzy Anlzah lengyel ren­dező Éjszakák és nappalok címmel új filmet készített. 0 Gyarmathy Lívia befejez­te az Álljon meg a menet! cí­mű új magyar film forgatását. Q Philippe Labro új filmjé­ben Jean-Paul Belmondo érett­ségét és tekintélyét bizonyítja: eddigi szerepeitől eltérően üz­letembert alakít. Egy gazdag örököst játszik, aki Rómába utazik, hogy felkutassa apja halálának körülményeit. Labro teljesen átformálta Belmondót. A hanyag csábítóként, gúnyoló­dó vagányként vagy gengszter­ként ismert népszerű színész ezúttal jó szabású öltönyt, fe­hér inget és sötét nyakkendőt viselő komoly családapa, egy vállalat leendő igazgatója. Lab­ro szerint Belmondo teljesen megváltozott a forgatáson, s fi­zikailag és erkölcsileg egy­aránt a film hősének megtes- tesílőjévé vált. Bernardo Bertolucci, a nagy port felvert Utolsó tangó Párizsban című produkció alkotója új filmjének forgatására készül. A film köz­ponti alakja Benito Mussolini lesz, aki a húszas években olyan sok fiatal olaszt öltöztetett fekete ingbe, s hordájának élén 1922-ben bevonult az örök városba és eszelős képzeletéből született fasiszta ideológia alapján felállította a terror és a bűnözés rémuralmát. Ez a film, amelynek Bertolucci most írja a forgatókönyvét, A XX. század című trilógia első része lesz. A rendező három kétórás film­ben akarja bemutatni századunk történetét, méghozzá 1900 tói kezdve 1955-ig. Tehát nemcsak a történész, hanem a látnok szerepére Is vállalkozik. A trilógia első részének a forgatására készülve már a szereposztást is latolgatja a rendező. Meggyőződése, hogy az Utolsó tangó Pá­rizsban sikerében sokat köszönhet Marion Brandónak. Mivel ezt a véleményét már korábban kinyilvánította, az újságírókat egyáltalán nem lepte meg, amikor közölte, hogy Mussolininak, a -betegesen megalomániás komikus szörnynek a szerepét Marion Brandónak szánta. Q Antónián Bendeira tábor­nok, a brazil rendőrség új fő­nöke egy 1946-ban meghozott törvényre hivatkozva a mozi­műsoron levő produkciókból el­kobzott tíz filmet. A rendőrfő­nök közölte, hogy a cenzúra az eddiginél szigorúbb lesz, különösen az „erotikus és szubverzív“ filmekkel szemben. Az elkobzott produkciók kö­zött van a Sacco és Vanzetti, a Mimi, az önérzetében megsér­tett fémmunkás, a Queimada és A kaland az kaland című hí­res film is. QJ A következő időszakban a jugoszláviai Neoplanta külön figyelmet szentel a forradalmi témájú játékfilmeknél Mint is­meretes, koproducerként együtt­működik az Inex vállalattal az Užicei Köztársaság című nagy­szabású film forgatásában. Ezenkívül tovább folynak a Híd a Bosuton és a Petőfi-bri- gád című fiira előkészületi munkái. A román filmesek munkájáról Az alig egy éve új szervezési formát kapott romániai film­gyártás öt alkotócsoportja a legjobb úton halad, hogy minél nagyobb mértékben eleget tegyen a hetedik művészettel szem­ben támasztott társadalmi igényeknek. Számos film van készülőben, és nagy részüknek a témája a jelenkor társadalmi problémáit tárgyalja. Mihai Constantinescu fiatal rendező most készülő filmje például arról a felszaba- dultságról, a munkában való feloldódásról és kielégülésről szól, amellyel csak akkor találkozik az ember — még a saját mes­terségén belül is —, ha érzi, hogy szükség van rá. A témát Constantin Chirita Szenvedély című regényéből merítette a ren­dező; az alkotás egy fiatal mérnök életéről szól, és ezen ke­resztül a fiatalok sorsát meghatározó nagy jelentőségű pilla­natról; a pályaválasztásról. A főbb szerepeket három Ismert színész: Ovidiu luliu Moldovan, Tamara Cretulescu és Ion Ca- ramitru vállalták. Malvina Ursianu rendezőnő, aki megérdemelt elismerést ví­vott ki magának a Mosoly nélküli Gioconda és az Eslély című filmjeivel, most egy, az értelmiség problémáival foglalkozó fil­men dolgozik Múló szerelmek címen. A honvágy nemes és le­győzhetetlen érzéséről szóló filmben újra együtt dolgozik Sil­via Popoviei, Georye Motoi, Gina Putriéin és Cornel Coman. •„Filmet készítek magunkról, gondolatainkról, tetteinkről: ar­ról, ami a mai embert általában foglalkoztatja, címe A szere­lem pénteken kezdődik" — így nyilatkozott most készülő mun­kájáról Virgil Caloteseu rendező. Egy lányról szól, aki a sa­ját kárán tanulva jön rá élete tragikus tévedéseire. Adina Popescu és Andy Ilerescu fiatal tehetségeken kívül a román színjátszás és filmművészet néhány nagy alakja is ját­szik a filmben: Emil Bottá, Liviu Ciulei, Tója Caragiu, Marga­reta Pogonat, Sergiu Nieolaescu és Peter Paulhoffer. Nagy érdeklődés előzi meg a fiatal rendező, Radu Gabrea A sivatagon túl című most készülő filmjét, amelynek forgató- könyvét Fanus Neagu nagy . sikerű regénye Az angyal kiáltott nyomán írt. „Nyolc éven át dolgoztam a regényen — vallotta az író a filmforgatás kezdetekor —, beleszőttem egy fél évszá­zadot azok életéből, akiket szerettem, akiknek jó része, sajnos, elköltözött már az élők soraiból, de benne van gyermekkorom minden kedves és kevésbé kedves emléke, életem sok hiába­való gyötrelme, szívemnek viharai és a jól megszolgált, csen­des megnyugvás.“ A film főbb szerepeire a rendező Emil Bot­fát, Gina Patrieliit, Mireea Albuleseut, George Constantint, Vio- leta Andreit, Dán Nutut és Gheorghie Dinicát kérte fel. A változatos, színes jelenkori témák között számos, a közel­múltról beszélő eseményről írt forgatókönyv vár feldolgozásra. Nagy részük a párt vezette ellenállási mozgalomról, más ré­szük a szocializmus építésének kezdeti nehézségeiről szól. Vla­dimír Popeseu-Doreanu rendező Kod című filmje az illegalitás éveiben játszódik, a kommunista párt egyik alapszervezetének tagjairól szól, akik emberfeletti küzdelmet folytatnak az Anto- nescu-féle diktatúra ellen. Megerdemelt sikert aratott a tavaly bemutatott Tiszta kézzel című film, amely Titus Popovici és Petre Saleudeanu forgató- könyve alapján készült, Sergiu Nieoleascu rendező irányításával. 1945 telének megrázó eseményei elevenednek meg a vetítő­vásznon, látványos, fordulatos cselekménysorban, amely leg­inkább a bűnügyi filmekkel tart rokonságot. A Tiszta kézzel című film főhősének, a kommunista Mihai Románnak életútja még három filmben folytatódik, Az utolsó golyó, a Menekülés és az Összeesküvés címűekben, amelyekben a milícia kötelékei­ben dolgozó kommunista végig küzdi a háború utáni nehéz éve­ket az ellenforradalmi bandákkal, feketézőkkel folytatott har­cot. A kalandfilmekre jellemző izgalmas, fordulatos cselek­ményre épült alkotás Manole Marcus rendező munkája, akinek az elmúH évben bemutatóit megrázó hatású filmjét, a Hatalom és igazság-ol nagy sikerrel játsszák ma is a filmszínházak. Nemrég érkezett hír arról, hogy a már említett Sergiu Ni­eoleascu — aki úgy látszik, hogy a leggyorsabban dolgozó ro­mán filmes — újabb történelmi témán dolgozik, az Európa- szerte sikert aratott vitéz Mihai folytatásán, amelynek címe Vihar után. ffv/ 1973. Vili. 12. ben elkészült a TRÓJAI NŐK harmadik változata. Euripidész Trójai nők című drámájának tv változata héverő egykori Tróját. A főbb szerepeket Sulyok Mária, Szalai Edit, Almási Éva, Ruttkai Éva, Latino- vits Zoltán, Ernyei Béla, Bessenyei Ferenc játssza. Á képen: Sulyok Mária és Szalai Edit — a tv-dráma egyik jelenetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom