Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-26 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

megnövekszik a csúcsfogyasztás idején üzemelő energiatermeink teljesítménye. AZ ATOMENERGIA FEJLESZTÉSÉNEK KÉRDÉSEI A CSSZSZK BAN A népgazdaság villanyenergia-ellátásában mutat­kozó bonyolult helyzethez u csehszlovák atomener getika eredeti koncepciója is hozzájárult. Erre a tényre 1970. december 10-én dr. Gustáv Husák elv társ, a CSKP KB főtitkára is rámutatott a CSKP KB ülésének elnöki beszámolójában: „Ahhoz — mon dotta —, hogy a fűtőanyag- és villanyenergia-ellá- tásban mutatkozó mai nehézségeket íeküzdhessük. melyek fő előidézői voltak a hatvanas évek máso­dik felében a szén jövesztésével kapcsolatos helyte­len nézetek, az erőművek folyamatos építésében 1967-ben bekövetkezett megingás, s az atomenergia fejlesztésének helytelen koncepciója, a következő ötéves terv egész tartama alatt nagy erőfeszítések­re, a fűtőanyagokkal és az energiával való szigo rúan pontos gazdálkodásra, és jelentős beruházási eszközökre lesz szükség, amelyek természetesen máshol fognak hiányozni.“ A Jaslovské Bohunicén épített A—1 atomerőmű alapegysége a 1150 MW teljesítményű, széndioxiddal hűtött nehézvlzű reaktor. Fűtőanyagként természetes uránércet használnak. A további csehszlovák nukleáris erőműveket az eredeti fejlesztési koncepció szerint a bohunlcei pro­totípusból kellett volna többnyire saját kutatással kifejleszteni, annak ellenére, hogy üzemelésével kap­csolatban eddig még nem voltak lényegesebb gya­korlati tapasztalatok. Az A—1 atomerőmű építésénél megmutatkozott, hogy nem volt kellő mértékben felbecsülve az épí­tés rendkívüli igényessége. Az ijyen bonyolult prob­lémák megoldásához az erőmű építése folyamán fel kellett építeni a technológiai berendezés kutatási, fejlesztési alapját, ami szintén késleltette a befeje­zés határidejét. Az említett nehézségek ellenére a csehszlovák atomerőmű hosszú ideig tartó felépítése számos ér tékes tapasztalattal járt, főleg a kutatás és a heren dezések ipari termelése szempontjából. Az A—1 atomerőmű olyan alkatrészei, mint például a reak tor nyomástartálya, a fűtőelemek, a reaktor szabá lyozó berendezései, a cirkulációs gázkompresszorok, ' a gőzgenerátorok és az elsődleges csővezeték a csehszlovák és a szovjet ipar csúcsteljesítményei kö zé tartoznak, s több esetben felülmúlják a légigé nyesebb konvenciós termékek színvonalát. A KS 150-es nehézvizű reaktor Csehszlovákia szá­mára továbbra is érdekes marad, főleg azért, mert sikeres, üzemzavaroktól mentes állandó működteté­se lehetővé teszi, az értékes hazai nyersanyagfor­rás, a természetes urán felhasználását. Ennek töké- ! let es kiégetése közben egyúttal nagy mennyiségű 4 plutónium is keletkezik, amely az atomenergetikai 1 komplexum további fejlesztésében fontos szerepet fog játszani. CSEHSZLOVÁKIA ÉS A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS TECHNIKAI EGYÜTTMÜKÖ DÉSE AZ ATOMENERGETIKÁBAN Nem kisebb gondot kell azonban fordítani a fűtő- . anyagok és a villanyenergia biztosítására a hatodik * és az ötödik ötéves tervben. Az említett körülmé­nyekre és nehézségekre való tekintettel a villany- j energetika további fejlesztési koncepcióját a már ' bevált típusú reaktorokkal működő atomerőművek folyamatos építésére kell irányítani. Á világ valamennyi iparilag fejlett államát a hó erőművekről az atomerőművekre való áttérés jellem zi. Jelenleg világszerte többnyire könnyűvizű reakto­rokkal felszerelt atomerőműveket építenek. Az atomerőművek építése rendkívül igényes és terjedelmes beruházási-pénzügyi program, amit mint kisebb, illetve közepesen nagy ország, korlátozott lehetőségeinkre és a KS 150-es atomreaktor kése­delmes fejlesztésére való tekintettel, csak a szocia­lista nemzetközi együttműködés keretében tudunk megvalósítani. Ezért a CSSZSZK kormánya elhatá rozta, hogy az 1980-ig és a további időszakra szük­séges kapacitások építésében a WER 440-es szovjet könnyűvizű típusú atomreaktorra fog támaszkodni, melynek iparilag felépített egységei már az üzemi , termelésben is jól beváltak. 1970. június 23-án Csehszlovákia és a Szovjetunió r aláírta az atomenergetikai fejlesztésben való tudo­mányos-technikai együttműködésről szóló jegyző- J könyvet. Ez volt az első jelentős akció az iparilag .‘fejlett szocialista államok gazdasági integrációjának I ezen a fontos szakaszán. Az alom energetika cseh­szlovák kutatási és fejlesztési alapja bekapcsolódott a közös programba, melynek célja a nagy teljesít­ményű nukleáris reaktorok építése a csehszlovák és a szovjet ipar közös együttműködésében. A kutatási és fejlesztési munkák célszerű elosz­tását úgy valósították meg, hogy a csehszlovák fél által megoldott feladatokat termelési programjuk­ban a csehszlovák üzemek realizálhassák. A koope­rációban elért kutatási eredményeket mindkét állam együttesen fogja hasznosítani az atomerőművek ter­vezésénél és szerkesztésénél. Az 1970. VIII. 14-én aláírt újabb egyezménnyel le­zárult a két szovjet nagy teljesítményű atomerőmű behozatalát és felépítését előkészítő munkák első szakasza. A befejezett tárgyalások a műszaki terve­zésre vonatkoztak. A tárgyalások folyamán mérle­gelték és jóváhagyták a két voronyezsi típusú atom­erőmű elhelyezésére vonatkozó javaslatokat, melyek mindegyikében két-két WER 440-es típusú reaktor lesz elhelyezve. Az elhelyezésre vonatkozó döntésben két szem­pontnak volt döntő jelentősége: elegendő hűtővíz, és a CSSZSZK energetikai rendszerének legnagyobb szükségleti helye. Ezeknek a szempontoknak Szlo­vákia délnyugati része és a délmorva vidék felelt meg, amelyek energetikai szempontból deficites tér­ségek. Az első voronyezsi típusú atomerőmű felépí­tésére ismét jaslovské Bohunice határában kerül sor, ahol az A—1 atomerőmű befejező munkáival összefüggésben jó szervezési feltételek vannak, és a közeli Vág elegendő ipari vizet tud szolgáltatni. A másik erőművet Dukovany község mellett építik fet a trebíči járásban, a most épülő dalešicei vízi erőmű közelében. NEHÉZVIZÜ ÉS KÖNNYÜVIZÜ REAKTOR A WER atomreaktort (vodovodný energetický reaktor, magyarul vízvezetékes energetikai reaktor) könnyűvizűnek nevezzük, mert itt a moderátor sze­repét — a megliasadáskor keletkező neutronok se­bességét fékező közeg — könnyűvíz tölti be, amely egyúttal hűti is a reaktort. A könnyűvizű reaktor­ban enyhén dúsított uránt égetnek, amely kb. 3 % 325-ös izotópot tartalmaz. A 440-es szára azt jelzi, hogy egy reaktor 440 MW teljesítményt nyújt, ez azonban a szovjet feltételekre vonatkozik, ahol hi­degebb a hűtésre használt víz. A mi feltételeink kö­zött 411—420 megawattos teljesítmény várható. A saját uránérc-készletek békés felhasználásának eredeti koncepciója a Korpus 150-es nehézvizű reak­tor szerkesztésére irányult, amelyben természetes, tehát nem dúsított uránt égetnek és gázzal hűtik. Összehasonlító tanulmánnyal megállapították, hogy a mi koncepciónk beruházási szempontból drágább, annak ellenére, hogy olcsóbb fűtőanyagot igényel. Gazdasági szempontból a kilowattórára fordított költségeké a döntő szerep, ez viszont a WER típusú könnyűvizű reaktornál alacsonyabb. Az arányok szemléltetésének kedvéért megemlíthetjük, hogy egy kWó a nehézvizű koncepciónál körülbelül 20 fillér­be, a könnyűvizűnél 15—17 fillérbe kerül. A voronyezsi típusú atomerőmű blokkjának kon­vertora 1 tonna körülbelül 3,5 % U 235-ös izotóppal dúsított uránból mintegy 200 GWó energiát tud ki­termelni. Ez már kedvező műszaki-gazdasági mutató, mert a természetes uránnal működő reaktornál 1 tonna természetes uránból csupán 25—30 GWó ener­giát tudunk nyerni. A WER 440-es típusú könnyüvizű energetikai reaktor az eddigi tapasztalatok szerint megbízha­tóan üzemel. A novovoronyezsi atomerőmű 1964-ben adta az első áramot, ekkor helyezték üzembe első 200 MW teljesítményű blokkját. 1968-ban 278 mega­wattos rekordteljesítményt értek el benne. Érdemes megjegyezni, hogy 1964-ben egy kilo­wattóra termelési költsége 1,62 kopek volt, ez 1968- ban 0,94 kopekra csökkent. A novovoronyezsi atom­erőmű 440 megawattos harmadik blokkjában egy kilowattóra mindössze 0,60 kopekba fog kerülni. Az idén az atomerőmű több mint 8 milliárd kWó ára­mot fog termelni. A második blokk reaktorja már tökéletesebb, mert azonos méretekkel az első blokk három turbinájá­val szembein öt turbinát hajt, melyek együttes tel­jesítménye 375 MW. A 440 megawattos harmadik reaktor 1971 végén szolgáltatta az első áramot. Je­lenleg megkezdték már a negyedik blokk szerelését, és előkészítik az 1000 MW teljesítményű ötödik blokk építését. Az első három ma már működő reak­tor együttes teljesítménye több mint egymillió kW, s az egész atomerőmű teljesítménye már a közeljö­vőben eléri a 2,5 millió kilowattot. ' (Folytatás az 5. oldalon) A szocialista gazdasági integráció lehetővé teszi. • hogy az egyes népgazdaságok modern termelőerőinek : fejlesztésében jobban érvényesülhessenek a tudomá­nyos-műszaki forradalom vívmányai; ennek fontos te- . rülete a KGST-tagállamok fűtőanyag- és energetikai alapjának a fejlesztése. A CSSZSZK fűtőanyag- és« energetikai mérlegében az ötödik ötéves tervidőszak­ban a szilárd fűtőanyagok maradnak túlsúlyban. A szénfejtés tervezett bővítése főleg az észak-csehorszá­gi barnaszénmedencére vonatkozik, melynek készletei 50—60 évre mutatkoznak elégségesnek. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának érteimé ben gyorsabb ütemben kell növelni a népgazdaságban a nemesebb energiaforrások felhasználását, a Szov- ' jetunióból importált kőolaj és földgáz mennyiségének a növekedése, valamint az atomenergia-termelésben Saját urániumkészleteink fokozottabb felhasználása ál tál. Az elkészült prognózisok szerint 1980 után a vil-.. lamosenergia-terraelés további növekedését már csak • atomerőművek építésével fogjuk biztosítani. Fűtő anyag- és energetikai mérlegünk szerkezete %-ban kifejezve az eddigi feltételezések szerint így fog ala­kulni: Energiaforrások 1970 1980 1990 2000 szilárd fűtőanyagok 73,8 57,0 41,6 27,6 kőolaj 20,1 29,7 31,9 25,4 ~T gáznemű fűtőanyagok 3,3 7,5 6,1 4,3 atomenergia — 3,3 17,9 40,4 vízi energia és egyéb 2,8 2,5 2,5 2,3 A CSSZSZK energiagazdálkodásának fejlesztésével járó feladatok megoldásának szükségességét a KGST tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való együtt működés elmélyítése által, a CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta. Erre utal az a feszültség is, amely az ötödik ötéves terv hátralevő éveiben a villanyener- gia-termelés terén mutatkozik mind az anyagi terme­lés, mind a szolgáltatások, mind pedig a lakosság fogyasztási szükségleteinek a kielégítésében. A vil lanyenergía-fogyasztás évi átlagos 7 százalékos növe­k edéséhez 1975-ig a villanyerőművek készenléti tel­jesítményét 3700 megawattal kellene növelni. Az ötö­dik ötéves terv szerint a villanyenergia-termelés 3300 MW új kapacitással bővül, az 1974—1975-ös évekre tehát kb. 900 MW deficit mutatkozik. Energetikai rendszerünk nem rendelkezik megfe- i lelő tartalékokkal, amelyekkel rugalmasan lehetne-i alkalmazkodni a népgazdaság követelményeihez. A ' helyzet javítására irányuló intézkedéseket az ötéves terv tartalmazza. Egyelőre körülbelül 13 %-os telje­sítménytartalékkal rendelkezünk, de az általános tapasztalatok szerint 18%-ra lenne szükség. Ezért a népgazdaság, főleg a termelőüzemek energiaellá­tásában az ötödik ötéves tervidőszak utolsó éveiben bonyolult helyzettel kell számolni. Az energiagazdálkodás kiegyensúlyozatlan mérle­gére való tekintettel az ötödik ötéves tervben fog- - lalt energetikai beruházások programja olyan mére­tű, amilyenre eddig még nem volt példa. Az elsőd leges energiaforrások termelésében 19, a villany- energia-termelésben 37 százalékos növekedést aka­runk elérni. 3300 MW teljesítményű villanyenergia­termelő kapacitást üzembe helyezni és továbbiak építését megkezdeni (1972-ben a megkezdett ener­getikai építkezések együttes kapacitása 3900 MW volt, ez 1974-re 7500 MW-ra növekszik), beleértve az a töm erőművek öl év alatti felépítését, az eddigi tapasztalatokhoz viszonyítva rendkívül igényes fel­adat. Tekintettel arra, hogy a hatodik és a hetedik 1 ötéves tervidőszak folyamán az új villanyenergia termelő kapacitások építése állandóan növetkvő ten denciát mutat, megvalósításuk megköveteli a szük­séges intézkedések idejében való végrehajtását mind a műszaki tervezésben, mind az építkezések egyéb előkészítő munkáiban. A csehszlovák népgazdaság további fejlesztésének . alapvető feltétele a szükséges energetikai forrásokV kiépítése. A villanyenergia továbbra is ntegtartja a nemesebb energiahordozók között betöltőit vezető, szerepét. A jelenlegi számítások szerint Csehszlová- • kia villanyenergia-termelése 1990-ig több mint a há­romszorosára növekszik. Az 1990-es 160 milliárd kWó fogyasztás fedezésére 1975 után körülbelül 20 000 MW új villany energia-termelő kapacitást kell felépíteni, ebből 9000 megawattot az atomerőművek fognak szolgáltatni. Az energetika távlati beruházási programjában alapvető szerkezeti változásokra kerül sor, amelyek röviden így jellemezhetők: • a hőerőművek kategóriájában többnyire az 500 MW teljesítményű blokkok jönnek számításba, • az atomerőművek építése fő fejlesztési prog­rammá válik, • az eddigi helyzethez viszonyítva alapvetően 1973. Vili. 26. 4 AZ»MERŐMÜVE*JLESZTÉSÉ$ÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom