Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-26 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 VIII. 26. (Folytatás a 4. tffikilrôľ) AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS GAZDASÁGI FOLYAMATÁNAK ELMÉLYÍTÉSE 1972 áprilisában a Csehszlovák Atomenergetikai Bizottság képviselői a Szovjetunió Atomenergetikai Áliiindó Bizottságának képviselőivel az együttműködésre vonatkozólag további jelentős egyezményt írtak alá. Ebben elsősorban kategorizálták azokat az atomenergetikai technológiai berendezéseket, amelyeket a csehszlovák gépipar fog gyártani, s elosztották a közös tudományos-kutatási feladatokat is, melyek megoldásához a mi intézményeink is hozzájárulnak. Az egyezmény főleg az új voronyezsi típusú könnyűvizű reaktorra vonatkozik. A WER 440-es nagy teljesítményű atomerőművek gyors felépítésének legfőbb feltétele a CSSZSZK és a Szovjetunió közötti széles körű nemzetközi kooperáció. Az együttműködés főleg az épülő kapacitások maximális hatékonyságának biztosítására, vagyis a legkedvezőbb műszaki-gazdasági mutatók elérésére irányul. Az atomreaktor működésére kapcsolódó elsődleges berendezést a szovjet gépgyárak szállítják. Csehszlovákia számára nagy jelentőségű az a körülmény, hogy a mi iparunk szállítja a másodlagos berendezéseket, közöttük a turbinákat, generátorokat és az erőmű további szerkezeti elemeit. Ezt az elgondolást a gazdasági kapcsolatok állambizottsági szintjén 1972 decemberében Moszkvában tovább bővítették, ahol Csehszlovákia négy további berendezési tárgy gyártását is vállalta. A csehszlovák energetikai gépipar gépiparunk jelentős ágazatát képezi. Az atomerőmű berendezései műszaki szempontból rendkívül igényes gépipari termékek, melyekben nagyon sok magas szintű műszaki tudás rejlik. Fejlesztésükhöz kedvező feltételeket kell teremteni a KGST-tagállamok atomerőműveinek építésében való részvétel által. A nukleáris energetika hatalmas programjának realizálásához fejlett atomerőmű-gépipar szükséges, amely képes lesz legyártani a szükséges mennyiségű bonyolult gépet, a megbízható műszereket és berendezéseket. Csehszlovákia jó feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy a Komplex Programban lej eletetett nemzetközi szocialista integrációnak megfelelően szakosítási és kooperációs alapon részt vegyen az atomerőművek kiválasztott szerkezeti egységeinek gyártásában mind a saját, mind a további KGST-tagállamok szükségletei számára. Az atomerőmű-berendezések gyártása számos gépipari üzem fő gyártási programjává válhat. A szovjet és csehszlovák szakemberek között 1973 márciusában újabb jelentős tárgyalásokra került sor az atomerőművek közös fejlesztésének kérdéseiben. A csehszlovák kohó- és gépipari vállalatok már a legközelebbi években részt vesznek a voronyezsi típusú atomerőmű-berendezések gyártásában, mind Csehszlovákia, mind a Szovjetunió és a további államok számára. Főleg a másodlagos berendezések, az atomreaktor, a gőzgenerátorok, stb. szovjet tervdokumentációk alapján történő gyártásáról van szó. A csehszlovák—szovjet együttműködési egyezmény fő pontja a WER 1000 megawattos tökéletesített típusának fejlesztésére vonatkozik. A Szovjetunióban már intenzíven dolgoznak az első blokk műszaki tervein. A közös feladatok megoldásában a csehszlovák kutató intézetek is részt vesznek. jelentős figyelmet szentelnek a további közös feladatoknak is, például a radioaktív hulladék problémájának megoldásában, az ionizáló sugárzás fel- használásában és főleg a reaktorok második generációjának fejlesztésében. A nátriummal hűtött gyors- reaktorokról van sző, amelyekben néhány fűtőciklus alatt fokozatosan körülbelül százszor több energia hasznosítható a természetes uránból, mint a könnyű reaktorok mai típusaiban. A gyorsreaktoroknak rendkívüli energetikai jelentőségük van, mert ún. reprodukciós folyamatot képeznek. A dúsított urán égetésénél ugyanis oly nagy mennyiségű plutónium keletkezik, amely alapjában véve az energetikai szükségletek további növekvő kielégítését is biztosítja. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÉS ÉPÍTKEZÉSI HATÁRIDŐK Az atomerőművek építése nagyon költséges, amint azt az első csehszlovák atomenergetikai központ építési költségei is bizonyítják. A további VVER-erő- művek építésénél az elsődleges berendezések gyártásánál is számításba jön a csehszlovák vállalatok hozzájárulása. Ezért nemcsak a berendezések fejlesztéséhez és gyártásához, hanem az atomerőművek építéséhez, szereléséhez és üzemeltetéséhez is sok új szakembert kell nevelni. Egyetlen atomerőmű üzemeltetéséhez 500 szakember, közülük legalább 100 mérnök szükséges, az építés és a technológiái berendezések szerelése pedig legalább 4000 dolgozót igényel. A WER 440-es atomerőművek építési programja kedvezően alakul. Az első blokk üzemelését 1977- ben kellene beindítani, a másodikat pedig egy évvel később. A tervek szerint 1978-ban a második VVER- erőmu első blokkjában Is megkezdődik a termelés, a második blokk beindítására pedig 1980-ban kerül ne sor. Ez nagyon igényes építési harmonogram, amely megfelel az atomerőmű-építés világviszony latban tapasztalt ötéves tartamának. Az építési harmonogramban a fő termelési objektumok párhuzamos építését a szovjet tapasztalatok alapján 4 Vfe évre ütemezték be, melynek megtartásához a mi feltételeink között különleges intézkedésekre lesz szükség. Az 1972-ben elkezdett élőké szítő munkák tervét sikeresen teljesítették. Az építkezési és szerelési munkák legnagyobb része az 1975—1976-os években valósul meg, évi 1,35 milliárd korona értékben. Ehhez összpontosítani kell a szükséges építkezési és szerelési kapacitásokat, gondoskodni kell a megfelelő anyagellátásról, építőmunkásokról és gépesítési eszközökről. A WER reaktorokkal működő atomerőművek felépítésével azonban nem fejeződik be a csehszlovák —szovjet atomenergetikai együttműködés. A köny- nyűvizű reaktorok üzemeltetése is sok uránt igényel, s a belőle nyert energia nem tudná fedezni a növekvő szükségleteket. A fejlődés világszerte a magasan dúsított fűtőanyagok felhasználására irányul, ami az urán energiakészletét a könnyűvizű reaktorokhoz viszonyítva mintegy huszonötször iobban hasznosítja. Dr. ing. VINCENT BÁLÁZ CSc. A viílamosenergia termelés gyors növekedese A KGST-TASAILAMBKBAN A gazdaságilag fejlett államokban, tehát a KGST-tagállamokban is fontos feladat, hogy a villamos- energia-termelés gyorsabban növekedjen. mint a többi ipari ágazat. Az ipari termelés valamennyi ágazatának automatizálása és gépesítése, a vegyiparban az új technológiai eljárások bevezetése, a vasút, és általában a szállítások villamosítása a mezőgazdasági termelés intenzifikálásával együtt egyre több nagy mennyiségű és állandóan rendelkezésre álló villamos energiát követel. Ehhez még hozzá kell számítani a lakosság anyagi és kulturális életfeltételeinek állandó növekedését, amely a korszerű háztartási villamos gépek gyors terjedésével jár együtt. Az 1966-tól 1970-ig terjedő években az egy lakosra eső villamos energia-termelés évi átlagban Bulgáriában 17,1, Romániában 17,6, Magyarországon 17,9 százalékkal növekedett. A villamosenergia-ter- melés abszolút értékében a KGST tagállamok már korábban megelőzték a Közös Piac országait, és néhány éven belül az egy lakosra eső villamosenergia-termelésben is megelőzik. 1971-ben például a KGST-tagállamokban az egy lakosra eső termelés 3036 kWó volt (1965-ben 2039 kWó], a Közös Piac országaiban pedig 3228 kWó (1965-ben 2270 kWó). A KGST-tagállamok jelenlegi ötéves terve szerint az egy lakosra eső villamos- energia-termelés 1975-ben eléri a 3900—3950 kilowattórát. A KGST-tagállamokban az utóbbi évtizedben hatalmas beruházások jellemezték az energetikai alap fejlesztését. A Román Szocialista Köztársaságban 5,8 milliárd lejt, Bulgáriában 0,2 milliárd levát, Lengyelországban 8,8 milliárd zlotyt, Magyarországon 3,9 milliárd forintot. Csehszlovákiában 3.5 milliárd koronát fordítottak az energetikai források fejlesztésére. A KGST-tagállamokban felépített energetikai berendezések döntő többségét a Szovjetunió szállította. Ezek közé tartozik a bulgáriai Ma- rica II és a Varna hőerőmű, amelyek együttes teljesítménye 1230 MW és az egész bulgáriai villamos- energia termelés 80 százalékát adják. A romániai áramfejlesztők teljes kapacitásának 60 százaléka szovjet segítséggel épült. A KGST- tagállamokban összesen 130 vil- lanyerőmű épült a Szovjetunió hozzájárulásával, melyek együttes teljesítménye eléri a 18 000 megawattot. A KGST-tagállamok ötéves gazdasági tervei a villamosenergiatermelés további gyors növekedésével számolnak. 1975-ig Csehszlovákia villamosenergia termelése 62 milliárd kWó-ra, Lengyelországé 96 milliárd kWó-ra, Romániáé 58—61 milliárd kWó-ra, a Szovjetunió villamosenergia-termelése pedig 1065 milliárd kWó-ra növekszik. E cél érdekében a KGST-tagállamok eddigi együttműködését még szélesebb keretekben kell fejleszteni. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a villamosenergia-ter- melés 90 százalékát hőerőművek szolgáltatják, melyek teljesítményét 200 megawattos, néhány államban pedig 300, sőt 500 megawattos hatalmas blokkok építésével fogják növelni. Egyes KGST-tagállamokban, főleg a Szovjetunióban, Bulgáriában és Romániában tovább növelik a vízi erőművek teljesítményét, amely már eddig is jelentős mértékű, hiszen a világ hidroenergeti- kai teljesítményének egyharmada a KGST-tagállamokra esik. Ezek közül kiemelkedik a vaskapui dunai vízi erőmű, amely 2000 MW teljesítményű és évente több mint 10 milliárd kWó villamosenergiát termel. A KGST-tagállamokban az atomerőművek fejlesztése is gyors ütemben halad, lényegesebb mértékben 1980-ban és a további évek ben fog érvényesülni az energiaszükségletek fedezésében. A Szovjetunióban a legközelebbi 10—12 évben összesen 30 000 MW teljesít rnényű atomerőművet építenek. Az 1971—1975-ös évekre a Szovjetunió Bulgáriával, Csehszlovákiával, Magyarországgal, az NDK-val és Ro- mániával atomerőművek felépítésére vonatkozó együttműködési szerződéseket kötött, amelyek a műszaki tervek elkészítésére, a fő berendezések szállítására és az építésben való közvetlen részvételre vonatkoznak. Ezeket az atomerőműveket olyan területeken épí- tik fel. ahol más energiaforrásból hiány mutatkozik. Bulgáriában és az NDK ban 1975-ig két egyenként 440 MW teljesítményű atomerőmű vet helyeznek üzembe. A villamosenergia-szükséglet« k gyors növekedésével párhuzamosan a KGST-tagállamok nemzetközi energiaelosztó távvezetékének jelentősége is megnövekszik. A/, elosztórendszerbe kapcsolt erőmüvek jelenlegi összteljesítmém« 58 000 MW. A jövőben jelentőse,<i megnövekednek a kölcsönös vilin - mosenergia-szállítások, főleg i,/ egyes országok különböző időn eső csúcsfogyasztásának kiegyenlítése céljából. Ez a csereszolgál tatás az 1960-as 1,5 milliárd kWó- ról öt év alatt 56 milliárd kWÓ-ra növekedett, 1971-ben pedig már (.! érte a 15 milliárd kWó-t. A villamos energia fő szállítói a Szovjetunió és Románia voltak. Az egys<‘ ges elosztórendszer a legközeleh' i években újabb 400 kV feszültségű vezeték építésével bővül az NDK és Lengyelország, valamint Csehszlovákia és Magyarország közölt. R. P. O. VASKAPUNÁL MAK ÉVENTE 10 MILLIARD KWŰ VILLAMOS ENERGIÁT TERMEL A DUNA
