Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-01 / 181. szám, szerda

1373 VIII 1. 3 KITÜNTETTÉK AZ OSZSZSZK-T Podgornij a gazdasági építés feladatairól Kurt Waldheim läMäsa T egnap érkezett Prágába, s ma az SZSZK fővárosa, Bra tislava üdvözölheti a magas rangú vendéget, Kurt Wald- heimet, az Egyesül: Nemzetek Szervezetének főtitkárát. Tiszte­lettel és szeretettel fogadjuk a magas rangú ENSZ-diplomatát, aki eddigi tevékenységével is bebizonyította, hogy a megértés és az országok közti együttműködés híve. Tárgyalópartnerével, Bohuslav Chfioupek külügyminiszterrel éppúgy, mint az őt foga­dó államférfiainkkal, Ľubomír Štrougal miniszterelnökkel, Vasil Biľakkal, a CSKP KB titkárával, valamint bratislavai látoga­tása során Ondrej KlokoíScsal, az SZNT elnökével és Peter Colotka miniszterelnökkel áttekintik a legfontosabb nemzet­közi kérdéseket, különös tekintettel a világszervezet adta le­hetőségekre. Kurt Waldheimet a tervek szerint fogadja Ludvik Svoboda köztársasági elnök is. Talán mondani sem kell, hogy van bőven miről beszélni. Hazánk a világszervezet aktív tagjaként támogatja a békés egymás mellett élés politikáját, s Kurt Waldheim, aki koráb­ban az osztrák kormány külügyminisztere volt a jószomszédi kapcsolatok alapján is meggyőződhetett arról, hogy ez a tö­rekvés a kor parancsa és egyetlen realitása. Az eltelt né­hány hónap azt bizonyította, hogy az U Thant örökébe lépő ENSZ-főtitkár, akit 1971. decemberében választottak meg ebbe a tisztségbe, hasznos erőfeszítéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság érdekében. Tisztában van, persze, azokkal a kor­látokkal is, melyek akadályozzák a világszervezetet a még hatékonyabb!} tevékenység kifejtésében. Mégis neki kell igazat adnunk, amikor a lekicsinylő véleményekkel szemben a ta valyi közgyűlésen így nyilatkozott az ENSZ-ről: „Könnyű de fetista vagy cinikus kijelentéseket tenni az ENSZ-ről. A nyil­vánvaló fogyatékosságok és a világ egyes részeiben népszerű, az ENSZ-t lebecsülő irányzat ellenére hosszú távon a világ- szervezet nyújtja továbbra is a legjobb alapot a nemzetközi közösségnek a fennmaradáshoz, az igazságossághoz és a ha ladáshoz, feltéve ha munkájában az összes ország részt vesz“ Hadd tegyük hozzá ezekhez a szavakhoz azt is, hogy a hi­degháború zimankós éveiben is a világszervezet adott reményt a kelet—nyugati párlxjszédre, s tartalmat is ennek megindí­tására. S bár a nemzetközi politikában bekövetkezett enyhülés eredői a világszervezeten kívül, elsősorban a kétoldalú diplo­máciai kapcsolatokban, mindenekelőtt a szovjet—amerikai vi­szony javulásában keresendők, a világszervezet igazi élvezője, gyümölcsöztetője és hasznosítója lehet ezeknek a lehetősé­geknek. S éppen az különbözteti meg a rossz emlékű előd létől, a Népszövetségtől, hogy az ENSZ a világ mind több államát átfogó szervezet, s az egyetemesség kérdése ma már ugyancsak igénnyé nőtt. Itt említjük meg azt is, hogy a né­met kérdés rendezésével éppen az őszi közgyűlésre vár, hogy tagjai közé felvegye a két német államot is. A problémákkal, konfliktusokkal terhes, s a világ nagy ki­terjedésein éhséggel küszködő országokban van mit tennie a világszervezetnek. S van mit tennie azért is, hogy az orszá­gok közötti kapcsolatokból száműzzék az erőszakot, vagy az erőszakkal való fenyegetést, s az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásával oldják meg a vitás nem­zetközi kérdéseket. Az országok közötti együttműködés új te rületei feltárásában is nagy szerep hárul az ENSZ-re. A fon­tosabb, alapvető nemzetközi kérdések közül jelenleg a lesze­relés kérdése a legsürgetőbb. A leszerelési világkonferencia összehívását a szocialista országok kitartóan szorgalmazzák, s aktívan kiveszi részét ebből a munkából az üvegpalota ven dége is. Az adósságok között tartjuk számon a közel-keleti kérdést, valamint a gyarmat! rendszer felszámolását is. Bí­zunk abban, hogy a nemzetközi enyhülés révén ezek orvos­lása sem várat soká magára. K urt Waldheim látogatása mindenképpen hasznos, s hoz­zájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez. Személyesen is meggyőződhet arról, hazánk aktívan támogatja őt abban a fe­lelősségteljes küldetésében, melyet főtitkárként a béke és biztonság érdekében a világszervezet élén magára vállalt. F. Z. Moszkva — Nyikolaj Podgor- 1xij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden átadta az Oroszországi Föderációnak a Népek Barátsá- ga-érdemrendet. Az ebből az al­kalomból a Kremlben tartott ün­nepi ülésen Nyikolaj Podgornij beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy ez a ki­tüntetés a soknemzetiségű Szov­jetunió háláját jelképezi az orosz nép Iránt, amely törté­nelmi tettet hajtott végre, so­kat fáradozott és munkálkodott a közös nagy célokért és je­lentősen hozzájárult a Szovjet­unió fejlesztéséhez. Podgornij kijelentette: jelen­leg a gazdasági építés legfon­tosabb feladata a munkaterme­lékenység növelése. Megelége­déssel állapította meg, hogy a termelékenység az Oroszorszá­gi Föderáció iparában az el­múlt fél évben a terv szerinti S százalékkal szemben 5,5 szá­zalékkal növekedett. Ez azt je­lenti, hogy a termelésnövelés 84 százalékát a munkaterme­lékenység tette lehetővé. Az életszínvonalról szólva a Legfelsőbb Tanács elnöke rá­mutatott, hogy az SZKP szünte­lenül szem előtt tartja a dol­Moszkva — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöknek és az SZKP Politikai Bizottsága több más tagjának jelenlétében nyílt meg hétfőn Moszkvában az Oroszországi Föderáció Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka, amelynek fő napirendi pontja a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások megjavításával össze­függő kérdések megvitatása. J. F. Karpova, az Oroszorszá­gi Föderáció miniszterelnök-he­lyettese referátumában elmon­dotta, hogy az elmúlt hét esz­tendő folyamán eszközölt 1,2 milliárd rubelnyi beruházás, eredményeképpen Oroszország­ban a szolgáltató üzemek szá­ma elérte a 150 ezret, a külön­féle javítóműhelyek, mosodák, fodrász- és egyéb üzemek dol­gozóinak száma pedig már meg­haladja az 1,1 milliót. Öt év alatt a szolgáltatások értéke a Kommentárunk A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának je­lentése szerint a szovjet kül­kereskedelmi forgalom 1973 el­múlt hat hónapjában 14,4 mil­liárd rubel értékű volt, ami összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakával 15 száza­lékos emelkedést jelent. E je­lentős mennyiségi növekedés bármennyire is figyelemre mél­tó, a szovjet külkereskedelmet azonban a közelmúltban nem csupán a forgalom mennyiségi növekedése, hanem mindenek­előtt más változások jellemzik. A legutóbbi két-három évben a szovjet külkereskedelemben gyökeres minőségi változások­ra került sor, a két pólus, a Kelet-Nyugat gazdasági kapcso­latait illetően. A hatvanas években, még a legmerészebb közgazdászok sem gondoltak arra, ami ma már realitás: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kész hosszú távon és széleskörűen fejleszteni a két állam kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi és gazdasági kap csolatait. Ezen törekvések konkrét eredménye a szovjet—amerikai kereskedelmi kamara megala­kulása 1973. július elején. A kamara létrehozása egyenes következménye Leonyid Brezs­gozók jólétének növelését, az ötéves tervidőszak szociális programjának végrehajtását. A szovjet parlament legutóbbi ülésszakán a közoktatás további fejlesztésének kérdéseivel fog­lalkoztak. Az ötéves tervidőszak szociális programjához tartozik a szolgáltatások gyökeres meg­javítása is. Ezzel a kérdéssel az Oroszországi Föderáció mu véget ért parlamenti ülésszakán foglalkoztak kimerítő részletes séggel. Áttérve az SZKP és a szov­jet állam külpolitikájára, Pod­gornij kijelentette, hogy az utóbbi időben telt fontosabb nemzetközi lépések teljesen megfelelnek a szovjet nép és az egész világ dolgozói érdekei­nek. A szónok kifejtette, hogy az enyhülés folyamata, a nemzet­közi helyzet változása a haladó erők javára szakadatlanul fej­lődő áramlat. „A nemzetközi fejlődés ta­pasztalatai azt mutatják, hogy minél összeforrottabbak és mi­nél egységesebbek korunk élen­járó erői, annál nagyobb sike­reket tudnak elérni a világ, a haladó irányban történő meg­változtatásában.“ városokban megkétszereződött, vidéken pedig csaknem meghá­romszorozódott. Ennek ellenére — hangoztat­ta az előadó — a szolgáltatási szféra fejlődése elmarad az ötéves terv célkitűzései mögött, és ez igen nagy gondot okoz a köztársaság vezetőinek. Tegnap a Kremlben befeje ződött az Oroszországi Föderá­ció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Határozatban mon­dották ki, hogy az OSZSZSZK állami szervei számára az egyik legfontosabb feladat a városi és a falusi lakosságnak nyújtott szolgáltatások további javítása, a szolgáltató szektor fejlődési ütemé'nek további fo­kozása. A Legfelsőbb Tanács el­nökévé az elhunyt Mihail Mi- lionscsikov utódjául Vlagyi­mir Kotyelnyikov akadémikust választották. man vallomását: „Nixon, aki nem hajlandó megengedni, hogy a kormány által kinevezett ügyész és a szenátus vizsgáló bizottsága meghallgassa a sza­lagokat, átadta azokat egy vizs­gálat alatt álló fontos személyi­ségnek, jól lehet olyan bűnügy­ről van szó, amelyben az emlí­tett személy is érintve van. Mi több, megengedte, hogy Halde- man a nyilvánosság előtt beszá­moljon a hangszalagon rögzített beszé lgetésrő 1, ol ya n módon, ami csak kedvező lehet Nixon- nak a beszélgetésre vonatkozó állításai szempontjából.“ nyev pártfőtitkár és Nixon el­nök júniusi washingtoni meg­beszéléseinek. Frederick Dent, amerikai kereskedelmi minisz­ter a kamara létrehozásával kapcsolatban kijelentette: „A oi ieuemzok kamara segítséget nyújt majd azoknak az amerikai üzleti kö­röknek, amelyek kereskedelmi kapcsolatokat kívánnak létesí tent a Szovjetunióval, illetve fejleszteni kívánják a vnár meg­lévő kapcsolatokat.“ Világos tehát az amerikai társaságok élénk érdeklődése a szovjet gazdasági eredmények iránt, ami ugyan látszatra meglepő­nek tűnik, valójában azonban csaknem természetes. Az ame­rikai monopóliumok részéről tulajdonképpen arról van sző, hogy végre rádöbbentek — eléggé megkésve ugyan — a realitásokra. Belátják, hogy lé­nyegében „létszükségleti“ kér­dés a szovjet partnerrel a ke­reskedelmi kapcsolatok bőví­tése. A jelenlegi viszonyok kö­zött lehetetlenség lenne to­vábbra is „nem odafigyelni“ a szovjet szocialista tervgazda­FRANZ MUHRINAK az Oszt­rák Kommunista Párt ©Illőiké­nek vezetésével az OKP küldött­sége az SZKP KB meghívására egyhetes látogatáson a Szovjet­unióban tartózkodik. Leonyid Kuli csen koval, az SZKP KB tag­jával, a volgográdi területi párt- bizottság első titkárával foly­tatott megbeszélést, majd pihe­nés céljából a Krímbe utazott. AZ AMERIKAI szenátus a Wa- tergate-botrány hatására ismét jóváhagyott egy törvényjavasla­tot, amely radikálisan megnyir­bálja a szövetségi választások kampányára költhető összege­ket és a választási alapokba befizethető hozzájárulásokat. A törvényjavaslat szerint az el­nökjelöltek, az előválasztások során 14 millió dollárt, az álta­lános választások kampányára pedig 21 millió dollárt költhet- néne k. AFGANISZTÁNBAN a köztár­sasági államforma megteremté­se után a helyzet teljesen norma­lizálódott, a szokásos mederben folyik az élet. Az Afgán Köztár­saság Központi Bizottsága je­lenleg a kormány megalakításán dolgozik. A lapok hangsúlyoz­zák, hogy a Szovjetunió ismer­te el elsőként a fiatal köztár­saságot. PIMEN Moszkva és egész Oroszország patrarkája Moszk­vában nyilatkozatot tett közzé, és ebben kifejezi az orosz pra­voszláv egyház szent szinódusá- nak felháborodását és határo­zott tiltakozását a portugál gyarmatosítók Moc am bi q ue^ba n elkövetett bűntettei miatt. ]ULIANNA holland királynő férjével és lányával háromna­pos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Tito elnök Brioni szii- getén fogadta a magas rangú vendégeit. A NEMZETKÖZI Valutaalap keretében alakított „húszas bi­zottság“ tagországainak pénz­ügyminiszterei Washingtonban kétnapos tanácskozást kezdtek a tőkésvilág valutarendszeré­nek reformjáról. AZ ATLANTI-ÓCEÁN térségé­ben gyakorlatozó egyik szovjet hadihajóraj augusztus 4—9 kö­zött nem hivatalos baráti láto­gatást tesz Havanna kikötőjé­ben. Az „Admiral Iszakov“ ós a ,,Gyerszkij“ romboló, vala­mint egy tengeralattjáró a ha­vannai látogatás után más ku­bai kikötőket is felkeres. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség tudósítása szerint a N. M. Rothschild and Sons limited bankház londoni irodaházának egyik «tanácskozó termében öt személy naponta kétszer álla­pítja meg az arany szabadpiaci árát. A GÖRÖG KP Központi Bizott­sága a vasárnapi népszavazás­sal kapcsolatban kiadott nyi­latkozatában hangoztatta, hogy újabb szakaszába lépett a gö­rög népnek a demokratikus sza. ba dsá g jogo k he 1 yr eá Ilit ásának küzdelme. ság eredményeire, és az esz­telen, szűklátókörű, öncélú gazdaságpolitika kockázatos ta­laján vesztegelni. A Szovjetunió nemcsak az USA val hanem a Közös Piac tagállamaival és Japánnal is a kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítésére törekszik. Ezt a tényt egyre több kétoldalú ke­reskedelmi megegyezés megkö­tése is alátámasztja. Többek között egyezség született 2,5 milliárd köbméter szovjet föld­gáz 8,8 milliárd dollár értékű szállításáról Nyugat-Európa számára. Az USA részt vesz közös gépipari és vegyipari ob­jektumok építésében a Szovjet­unióban. Az NSZK kohászati kombinátot épít Kurszk köze­lében. Japán a Közel-Kelet ha­talmas erdőségei fakincsének feldolgozásában vállalt jelen­tős szerepet. A világgazdaság mérlegén egyre jobban a Szovjetunió ja­vára billen a mérleg, hiszen je­lenleg ipara a világ ipari ter­melésének egyötödét adja. A Szovjetunióban a külkeres­kedelmi kapcsolatokban végbe­ment gyökeres minőségi és mennyiségi változások miatt az utóbbi hónapokban azoknak alapos átértékelésére került Nicosia — A moszkvai Pravda keddi számában arra hívja fel a figyelmet, hogy a reakciós erők „még bonyolultabb helyze­tet próbálnak teremteni Cipru­son provokatív céljaik elérése érdekében“. A szigetországon végbemenő eseményeket megvilágítva a sor, részletesen elemezték az eddigi eredményeket és felmér­ték azok továbbfejlesztésének lehetőségét. Szovjet közgazdá­szok nyomatékosan hangsú­lyozták az exportált áruk mi­nőségi tulajdonságainak szigo­rú ellenőrzését. Az 50 éves fennállását ünneplő szovjet ál­lami ellenőrzés sikeresen látja el ezt a feladatát. A legmaga­sabb szintű tervezési és irányí­tási központokban már most teljes lendülettel folyik a kül­kereskedelmi távlati tervek ki­dolgozása. A nyugat—keleti kereskedelmi kapcsolatok alakulásában be­állt kedvező fordulat minden bizonnyal politikai következ­ményekkel jár. Sőt, a jelenlegi nemzetközi enyhülési és együtt­működési törekvéseknek az egyik meggyorsító tényezőjévé válhat. És fordítva: a nemzet­közi politikai élet normalizá­lása szükségszerűen meggyor­sítja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok „vérkeringését“. A szovjet külkereskedelem aktivi­zálódása a más társadalmi rendszerű országokkal — álla­pította meg az SZKP KB ápri­lisi plénuma — nagymérték­ben hozzájárul a világbéke és a nemzetközi enyhülési folya­mat megszilárdításához. (APN) szovjet lap hangsúlyozza: a ter­roristák célja „a politikai ren­dezést célzó intézkedések és mindenekelőtt a ciprusi belső tárgyalások meghiúsítása. Meg akarják fosztani Ciprus népét a demokratikus vívmányoktól, félre akarják állítani Makariosz elnököt és fel szeretnék szá­molni kormányát“. A Pravda kiemeli: a reakciós erők a szlqet megosztására, vagyis függetlenségének felszá­molására törekednek és a NATO stratégiai érdekeinek akarják alárendelni Ciprust. Befolyásos NATO-körök támo­gatásával Grívasz terrorcsoport­jai folytatják aknamunkájukat. Az országban azonban nincs reális támogatásuk, s a töme­gek mindjobban szembeszállnak velük — írja a Pravda. A ciprusi hazafias erők tá­mogatják és helyeslik a kor­mánynak a rend megszilárdí­tására, a ciprusi kérdés egészé­nek megoldására hozott intéz­kedéseit. Ciprus népe készen áll füg­getlensége, szuverenitása és te­rületi egysége megvédelmezó- sére. „Ezt a harcot megérti és támogatja a világ haladó köz­véleménye“ — fejezi be cikkét a moszkvai Pravda. URUGUAY kormánya megha­tározatlan időre betiltotta a húskivitelt. Az intézkedés okát nem közölték. A hús Uruguay legfontosabb kiviteli cikke. A PNFF (Palesztinái Népi Felszabadítást Front) is hivata­losan cáfolta, hogy bármi köze lenne a japán légitársaság Bo­eing 747-es utasszállító gépének múlt heti elrablásához és fel- robbantásához. ÜLÉSEZETT az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Újabb meglepetések a Watergate-iigyben Washington — A Watergate- flgy szenátusi kivizsgálása újabb meglepetést hozott, tovább ront­va az elnök ós a vizsgáló bizott­ság: viszonyát. H. R. Haldeman, a Fehér Ház volt személyzeti főnöke tanúvallomásában ugyan­is elmondotta a szenetátorok- nak, hogy Nlxon elnök egy íz­ben átadta neki meghallgatásra a John Dean volt jogtanácsos­sal lebonyolított több beszélge­tésének azokat a hangszalag­jait, amelyeket a bizottság most hiába kér az elnöktől. A Washington Post vezércik­kében így kommentálja Halde­A Pravda a ciprusi reakció manővereiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom