Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-03 / 183. szám, péntek

Mind nagyobb követelmények Évente 50—55 000 gépkocsivezetőt képeznek ki • Az autóiskolák 70 százaléka kor­szerű épületben van elhelyezve # Jövőre 10 000 diák is megszerzi a hajtási jogosít­ványt ® Egyre korszerűbbek az oktatási segédeszközök • Szlovákia összes autóis­kolája versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért # A Vietnam megsegíté­sére létesített alapra 247 000 koronát utaltak át Hazánkban évről évre nö­vekszik az autótulajdonosok száma. Ez a tény egyre na­gyobb feladatok elé állítja a PHSZ (Zvüzarm) autósisko­láit. A férjen kívül a feleség, később a gyerekek is meg akarják szerezni a hajtási jogosítványt. Hogy az autóis­kolák hogyan birkóznak meg az egyre növekvő követelmé­nyekkel, ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést Michal Taragel elvtársnak, a Polgári Honvédelmi Szövet­ség Szlovákjai Központi Bi zoťtsága autóiskola-szakosz- tálya vezetőjének. • Hány gépkocsivezetőt ké­peznek ki évente és milyen a várakozási idő? — Szövetségünknek Szlová­kiában 33 járásban van autóis­kolája, amelyek 69 részleggel rendelkeznek. Csaknem 600 ál­landó tanító és mintegy 800 külső munkatárs évente 50—55 ezer gépkocsivezetőt képez ki. A várakozási határidő járások szerte különböző. Míg például a komárnói (komáromi), a nit- ívii fe a Bratislava-vidéki járás­ban úgyszólván várakozás nél­kül bekerülhetnek az érdeklő­dők a tanfolyamokba, addig több járásban fél évet is kell várakozniuk. Ennek oka az au­tótulajdonosok számának gyors ütemű növekedése mellett a ta­nítók és az oktatók hiánya. Igyekszünk ezen a nemkívána­tos helyzeten segíteni. Például a trnavai és a Banská Bystri- ca-i járásba más autóiskolákból küldtünk segédeszközöket és oktatókat. A jelen helyzetben ez a megoldás a legreálisabb. • Úgy hallottuk, hogy az is­kolákban is megkezdik a gép­kocsivezető-képzést. — Igen, már ebben az évben 2000 diák szerzi meg a hajtási jogosítványt. Jövőre ez a szám 10 000-re növekszik. Ez a tény nem kis gondot okoz. Az anya­gi és a segédeszközöket, vala­mint a szükséges járműveket kellő időben be tudjuk szerez­ni. Rosszabb a helyzet a taní­tók, illetve az oktatók terén, jelenleg 74 betöltetlen helyünk van. Ha az említett feladatokat maradéktalanul teljesíteni akar­juk, akkor további 70 oktatót kell felvennünk. S ez nem köny- nyű dolog. • Az autóiskolák megjelelő körülmények között dolgoznak? — Általában igen. Iskoláink 70 százaléka új épületben van elhelýezve. Hatvan százalékuk trenazsérral is el van látva. En­nek előnye, hogy öt órai gya­korlat után a tanuló — termé­szetesen felügyelet mellett — autóba ülhet és vezethet. Ezen­kívül egy órával növeli a gya­korlati autóvezetést. Hét iskola már rendelkezik, öt pedig az idén kap „modifika“ típusú ok­tatási gépet. Tavaly a brnói árumintavásáron sikerült 15 db „Syncrofox“ típusú, japán talál­mány alapján az NSZK-ban gyártott oktatási gépet is be­szerezni. Hogy el ne felejtsem, évente három autóiskola kap trenazsérberendezést, így lassan ezzel is minden iskolánkat el­látjuk. • A szocialista munkaver­seny meghonosodott-e az autó­iskolákban? — A munkaversenynek ná­lunk már hagyományai vannak, Növek sz ik külkereskedelmünk hatékonysága A Csehszlovák Sajtóiroda politikai szerkesztősége az el­ső félév eredményeivel kapcsolatban kérdéseket intézett gazdasági életünk vezető személyiségeihez. Az alábbiak­ban ing. Andrej Barcák, külkereskedelmi miniszter vála­szait közöljük. # Hogyan értékeli, miniszter elvtárs, az 1973-as év első fél­évnek eredményeit a CSKP XfV. kongresszusának határozata és az idei népgazdasági terv tel­jesítése szempontjából ? — A CSKP XIV. kongresszu­sának egyik külkereskedel­münkre vonatkozó határozata az volt. hogy az általánosnál gyorsabb ütemű fejlődést ér­jünk el a gépipari termékek exportjában. Az első félév ered­ményei szerint ezt a feladatot is sikerült teljesíteni. 1973 első hat hónapjában az évi kiviteli feladatoknak csaknem 50 szá­zalékát teljesítettük. Kivitelünk az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva több mint 8,9 százalékkal növekedett, ennek keretében a kapitalista álla­mokba irányuló k'ivtitel növeke­dése elérte a 14,4 százalékot. A gépek és berendezések kivitelé­nek átlagos növekedése 10,6 százalékos volt, ezen belül a kapitalista államokba irányuló gépkivitel 21,5 százalékkal nö- yekedett. A behozatal növekedése az el­ső félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,8 százalékot ért el. ennek kere­tében a kapitalista államokból származó behozatal 20,5 száza­lékkal növekedett. Főleg a gép­ipari termékek behozatalával le­hetünk elégedettek, ahol az át­lagos növekedés 24 százalékos volt. Itt a szocialista államok­ból származó behozatal növeke­dett gyorsabb ütemben, mégpe­dig 26,9 százalékkal. # A/, ötödik ötéves tervidő­szak első fele is mögöttünk van. Hogyan jellemezhető ez az idő­szak a feladatok teljesítése szempontjából? — Az ötödik ötéves terv első felében elért külkereskedelmi eredmények kielégítőek. Az ál­lami terv által előirányzott 1971-es és 1972-es kiviteli fela­datokat teljesítettük és túlszár­nyaltuk. Mint már mondottam, az idei év első fele is sikeresen alakult. Azonban annak ellené­re, hogy az idén jelentősen megnövekedett a gépipari ter­mékek kivitele, az egész eltelt időszakkal nem lehetünk elé­gedettek. mert az első két év­ben éppen a gépek és berende­zések kivitele maradt el az öt­éves tervben foglalt feladatok- tói. Az egész kivitel pozitív fej­lődésének viszont döntő szere­pe volt abban, hogy fizetésű mérlegünkben nem ismétlődtek a korábban gyakori feszültsé­gek, ami jelentős stabilizációs tényezőnek bizonyult. # A most következő időszak­ban a fejlesztés mely irányza­tai és kérdései kerülnek előtér­be. és milyen konkrét utakon, milyen eszközökkel akarja tel­jesíteni az ágazat az idei évi terv és az ötödik ötéves terv igényes feladatait? —■ A legközelebbi igényes fe­ladatok teljesítéséhez továbbra is biztosítani kell a jó belpo­litikai helyzet feltételeit, el kell mélyíteni a szocialista ál­lamokkal való együttműködést, és elő kell segíteni a nemzet­közi helyzet további kedvező alakulását. Figyelmünket a népgazdasági terv konkrét fela­datainak teljesítésében a ter­meléssel való szorosabb együtt­működésre fogjuk összpontosí­tani, s az év végéig rendelke­zésre álló időt a külkereske­delmi és a termelési dolgozók közös igyekezetével az állami tervfeladatok maradéktalan tel­jesítésére fogjuk kihasználni. E feladatok teljesítésével mind a szocialista, mind a kapitalista államokkal dinamikusan növek­vő árucsere-forgalmat biztosí­tunk. A jelek szerint ebben az évben az ötödik ötéves terv fe­ladatainak teljesítésében bizo­nyos előnyhöz is jutunk, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a ter­meléssel együtt növelhessük külkereskedelmünk hatékony­ságát. és 1957-től minőségi és tartal­mi változáson ment keresztül. Tavaly a nitrai autóiskola fel­hívással fordult Szlovákia autó- iskoláihoz, hogy kapcsolódjanak be a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért folyó versenybe. Örömmel mondha­tom, hogy az összes autóiskola bekapcsolódott ebbe a verseny­be. A közelmúltban értékeltük ki az első fél év eredményeit. Az említett idő alatt 43 000 ko­rona értékű oktatási segédesz­közt készítettek, 80 000 korona értékű társadalmi munkát végez­tek az autóiskolák és részlegei­nek csinosításánál, a szövetség­be több mint 7000 új tagot, több mint 528 önkéntes véradót, 3200 lapelőfizetőt szereztek, díjtala­nul számos szakelőadást tartót; tak. A munkaidőn kívül ingye­nes oktatással 247 000 koronát szereztek, amelyet Vietnam megsegítésére utaltunk át. A „Szocialista brigád“ címért fo­lyó verseny feladata továbbá, hogy közelebb hozza egymáshoz az autóiskolák dolgozóit. Pél­dául a topol'canyiak a családta­gokkal együtt 14 napos romá­niai kiránduláson vesznek részt. • Közeleg a PHSZ II. szlo vákiai kongresszusa. Mivel kö­szöntik e jelentős eseményt az autóiskolák? — Természetesen a feladatok teljesítésével, illetve túlszárnya­lásával. Ezenkívül a bratislavai Klement Gottwald Pionírpalotá­ban szeptember 6-a és 18-a kö­zött megrendezzük a korszerű oktatási segédeszközök kiállítá­sát. • Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Sok szakmai dologról nem esett szó, de erről majd más al­kalommal. Feladataink nagyok, és évről évre változnak a köve­telmények is. Míg például 1963- ban 11 458-an szerezték meg motorkerékpárra a hajtási jogo­sítványt, addig tavaly csak 5112 volt az érdeklődők száma. A személyautóknál ennek a fordítottját tapasztalhatjuk. 1963- ban 1551-en szerezték meg a hajtási jogosítványt, tavaly vi­szont már 19 323-an. Hogy ezek a számok senkit ne tévesszenek meg, meg kell mondanunk, hogy az évi 50—55 ezerben ben­ne vannak a tehergépkocsira szóló jogosítványok tulajdono­sai stb. is. N. J. Taps a Dunajská Streda-i járásnak A Rudé právo augusztus 1-i számában Svätopluk Smutný tollából az alábbi írás jelent meg. Az idei aratás során a Dunajská Streda-i (dunas/.erdahe- iyi) járás földművesei 50,4 métermázsa átlagos búzatermést értek el hektáronként. Hozzá kell tennünk, hogy a sikert nem kísérleti területen, de tiszteletre méltó nagyságú te riileten, 20 136 hektáron érték el. Ilyen nagy hozamot ilyen óriási vetésterületen első ízben mutatunk ki Csehszlovákiá­ban. Ezért köszönet illet meg mindenkit, aki hozzájárult ehhez a sikerhez. Aki a szövetkezeti tagoknak, az állami gazdaságok dol­gozóinak, a járás párt- és gazdasági vezető tényezőinek céltudatos sokévi törekvését ismeri, azt ez a siker nem lepi meg. Az 50 mázsás határ túlszárnyalása már két ízben is „ott lógott a levegőben“, míg végül is siker koronázta az áldozatkész munkát. Az idén sem volt az utolsó pillanatig világos, hogy mi­lyen lesz a járási átlag. Hiszen áprilisban, májusban és júniusban az egész járásban aszály uralkodott. De az el­múlt évek fokozatosan összegyűjtött tapasztalatai az áldo­zatkész munkával egyUtt leküzdötték az akadályokat. Ez alkalommal hangsúlyoznunk kell, hogy az idei siker alapját a 12 évvel ezelőtt bevezetett nagy terméshozamú szovjet búzafajták teremtették meg. Az első szakaszban a Bezosz- taja és a Mironvszkaja búzafajták, a második szakaszban a biológiai szempontból még értékesebb Kaukaz, Auróra és ftibilejanaja fajták gyors ütemben fokozták az addig köze­pes hektárhozamokat. Kutatóintézeteink és mezőgazdasági főiskoláink dolgozói­val szoros együttműködésben tanulták meg földműveseink az agrotechnikai eljárást az igényes búzafajtával szemben, hogy megteremtsék a gazdag terméshozamok lehető leg jobb feltételeit. Megtanulták azt is, hogy a talaj tápértéke fokozásának korszerű ismereteit felhasználva hogyan küzd­jenek az időjárás kedvezőtlen befolyása ellen, és a mező­gazdasági gépek gondos karbantartásával a lehető legke­vesebb szem veszteséget érjék el a gabonabegyűjtés során. Az idén tehát a sokévi igyekezet a Dunajská Streda i járásban az 5U métermázsás határ túlszárnyalásával érte el tetőfokát. A Dunajská Streda-i járási pártbizottság elnöksé­gének a CSKP KB-hoz intézett levelében ez áll: „Földmű­veseink tudatában vannak annak, hogy ezért a járásunk életében elért sikerért pártunkat illeti a köszönet, amely nemcsak a feltételeket teremtette meg ehhez a szocialista mezőgazdaság felépítésével, hanem állandóan gondoskodott a korszerű technika és kémia biztosításáról is, s így lehe­tővé tette, hogy évről évre jobb eredményeket érhessünk el.“ A járási pártbizottság köszönetét fejezte ki a párt vala­mennyi alapszervezetének is. Köszönetét fejezte ki mind a kommunistáknak, mind a pártonkívülieknek, akik hozzájá­rultak a sikerek eléréséhez. Hogy a nagy terméshozam biz­tosítva legyen, ahhoz szükség volt valamennyi mezőgazda­sági dolgozó magas színvonalú munkájára. Az idei aratáskor a mezőgazdasági üzemek egész sora be­bizonyította, hogy a nagy teljesítményű szovjet búzafajták még nagyobb terméshozamokat is adhatnak — számos efsz- ben és állami gazdaságban, így pl. Medved'ovban, Lúčban, Horný Barban, KFúčovecben, a földművesek hektáronként 60 mázsánál nagyobb terméshozamokat értek el. Ez a cél áll előttünk, amelynek az elérésére már most törekednünk kell. Közvetlenül a gabonabegyűjtés után fek­tetjük le a jövő évi termés alapjait, egyrészt a vetőmag, másrészt a talaj és a tápanyagok kifogástalan és átgondolt előkészítésével. A Dunajská Streda-i járás kimagasló sike­reket ért el. Mezőgazdasági dolgozói bebizonyították, hogy a nagy terméshozamok mestereivé váltak. Elegendő tapaszta­latokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a szovjet gabonafajták­kal még nagyobb teljesítményeket érjenek el. Például szolgálnak a többi járás számára, hogy a kitűnő vetőmaggal, a tudományos ismeretek és az áldozatkész munka alapján hogyan járulhatnak hozzá a gabonaproblé- ma megoldásához. Ma őket illeti meg a taps; de meg va­gyunk győződve arról, hogy ők is őszintén fognak tapsolni mindazoknak, akik követni fogják példájukat. Az erkölcs osztályjellege és a tudományos-műszaki haladás A tudományos-műszaki és az erkölcsi haladás problémája nagyon bonyolult, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a társadalmi mozgás szubjektív, objektíve feltételezett ténye­zőinek területéről van szó, ahol sok esetben nagyon nehéz elvont módszerekkel kimutatni a műszaki haladás és az er­kölcs, a tudományos-műszaki forradalom és az erkölcs ösz- szefüggését. Amint az SZKP XXIV. kongresszusának, a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, és a CSKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülésén rámutattak, ez a kérdés rend kívül időszerű. Történelmi visszapillantás Az erkölcsre vonatkozó eddigi tudományos ismeretek azt bi­zonyítják, hogy ezek a kérdé­sek azóta állnak fenn, amióta az emberi társadalom szerve­ződni kezdett, és mindig meg­határozták gazdasági fejlődé­sének színvonalát. Ezt bizo­nyítja az emberi társadalom fejlődésének kezdeti stádiuma, amikor az erkölcs természete­sen a létfeltételek adott foká­ból következett és az emberek magatartásának bizonyos szabá­lyait alkotta. A törzs, illetve a család iránti viszony, az embe­rek közti kapcsolatok, a kol­lektív élet — mindez tudatos, általánosan elismert elv, vagy­is társadalmi erkölcs lett. Az emberi társadalomnak osztályokra történő feloszlásá­val és az állami szervezet ki­alakításával az erkölcs több objektív tényező következtében szükségszerűen osztály jelleget öltött. Egyúttal az adott ural­kodó osztály nagyon hatékony fegyvere lett az elnyomott osz­tályok leigázásának. Az uralkodó osztályok vala­mennyi kizsákmányoló jellegű társadalmi-gazdasági alakulat­ban mindig arra törekedtek, hogy elkendőzzék osztályural­mukat és saját kizsákmányoló osztályérdekeiket össztársadal­mi érdekekként tüntessék fel. Az ideológiában a kizsákmá­nyoló erkölcsöt humánus er­kölcsként tüntették fel, amely­nek szerintük örök változtatha­tatlan igazság jellege van, a konkrét egyénektől, a létező társadalmi-gazdasági rendszer­től függetlenül az emberi tár­sadalom fölött áll. Az új erkölcs történelmi szempontból két irányban ha­tol a munkásosztályba és a dolgozók közé. Először is a szubjektív tényező hatása ál­tal, vagyis az új erkölcs mar­xista propagálásával. Ezenkívül a könyörtelen kizsákmányolás természetes ellenállásra, és az ellenállás ideológiai alátámasz­tására késztette a dolgozókat. Többek között a munkásosztály ezért értheti meg a nemzetkö­zi szolidaritásra vonatkozó fel­hívásokat, ezért tudatosította, hogy a dolgozóknak közös az érdekük. A proletár erkölcs a munkáskörnyezelben alakult ki és a marxista propaganda ma­gyarázta és elmélyítette a pro­letár erkölcs megértését. Az erkölcs osztályszempontjai A proletariátus osztályöntu- datosításnak folyamatában fo­kozatosan olyan erkölcsi tulaj­donságok alakulnák, mint a saját osztályérdekei iránti be­csületes viszony, a fegyelme­zettség, a kölcsönös támogatás, az áldozatkészség és a szerve­zettség. Az új proletárerkölcs­nek ezen jellemvonásai a szo­cialista erkölcs alapját képe­zik, amely már a kapitalizmus­ban kezdett kialakulni a bur­zsoá erkölcs ellentéteként. A Nagy Októberi Szocialista For- dalom, a proletárdiktatúra első államának megalakulása után új helyzetbe kerültek ezek az erkölcsi tényezők. Mind a ka­pitalizmus, mind a szocialista társadalmi rendszer viszonyai között is belső dialektikus el­lentmondásban kell mérlegelni az új erkölcs kialakításának a folyamatát. Objektíve a gazda­sági tényezők meghatározó jel­legűek maradtak, do a régi er­kölcs csökevényeit, amint ezt a szovjet meg a mi tapaszta­lataink is mutatják, aktív ideo­lógiai hatással kell leküzde- nünk. A szocialista erkölcs egyik alapvető jele a kollektivizmus, amely a munkafolyamatban, a mi viszonyaink között a szocia­lista tevékenység folyamatában új szó 1973. VIII. 3. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom