Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
A második világháború legsötétebb napjaiban, 1942. novemberében 28 ország fiatalságának képviselői találkoztak Londonban, hogy megvitassák: mit tegyen a fiatal nemzedék saját és az egész emberiség jövőjének megmentéséért. „Egységben a fasizmus ellen“ — adták ki a jelszót a tanácskozás résztvevői, felismerve, hogy az egész világot fenyegető fasiszta Németország és szövetségesei elleni harcban a legkülönbözőbb ideológiai-politikai irányzatokat követő ifjúsági szervezetek, a legszélesebb ifjúsági tömegek közös akcióira van szükség. Az egység gondolata természetesen a fasizmus leverése után is tovább élt. Ezért küldték el ismét képviselőiket az angol fővárosba 63 ország haladó ifjúsági szervezetei, ahol 1045 novemberében az Ifjúsági Világ- konferencia úgy határozott, hogy egyetlen szervezetbe tömöríti a különböző fiatalokat. A megalakult Demokratikus Ifjúsági Világszövetség „ .. . harcol a békéért, a szabadságért, a függetlenségért és az egyenlőségért..— fogalmazta meg az alapszabályzat. A világszervezet kibontakozó mozgalmai kezdettől fogva ezeket a célokat szolgálták. 1946 végén a spanyol diktatúra ellen harcoló demokratikus erőket segítő mozgalom, 1947-ben a világ különböző részein élő fiatalok helyzetét tanulmányozó delegációk, 1948-ban a varsói munkásifjúsági konferencia, 1953-ban az ifjúság jogainak védelmét megvitató bécsi tanácskozás, a stockholmi leszerelési konferencián való részvétel és az országok egész sorában kezdeményezett békemegmozdulások jelentették a sokoldalú tevékenység egy-egy kiemelkedő állomását. A szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek, a gyarmati felszabadító mozgalmak segítését először az 1948-as calcuttai nemzetközi ifjúsági konferencián tűzte napirendre a Demokratikus ifjúsági Világszövetség. Az 1960-as évek második felétől kezdve a szolidaritási mozgalom akcióiban egyre nagyobb szerepet kapott Vietnam népeinek támogatása. A végrehajtó bizottság 1968-as budapesti ülése hirdette meg a „Világifjúsági kampányt a vietnami nép győzelméért, a szabadságért, a függetlenségért és a békéért“. A kezdeményezéshez több mint 80 ország közel 120 szervezete csatlakozott, köztük számos olyan szervezet is, amely nem tagja a világszövetségnek. Egyetlen hőnap alatt ezer tüntetés, e vietnami és a haladó amerikai fiatalok stockholmi és budapesti találkozója, világtalálkozó Helsinkiben, százezer dollár értékű anyagi segítség — mindez azt jelezte, hogy a világ ifjúsága körében példátlanul széles körű egység bontakozott ki. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség felemelte szavát az izraeli agresszió, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni provokációk, a Kuba elleni blokád, a Portugália gyarmati háborúja, a fejlődő országok függetlenségét veszélyeztető újgyarmatosító törekvések, a fasizmus, a militarizmus, a fajüldözés, a kizsákmányolás ellen is. A világszövetség negyed évszázados története után új szakasz kezdetét jelentette az 1970 es budapesti közgyűlés. Az elfogadott program felhívta a világ ifjúságát, hogy erőit egyesítve, korunk nagy problémáinak megoldásából cselekvő részt vállalva harcoljon az imperializmus ellen, a szabadságért és függetlenségért, a békéért és a társadalmi haladásért. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulása óta eltelt közel 28 év természetesen nem volt könnyű, a szervezetet gyakran támadták jobboldali és szélsőbaloldali, álforradalmi jelszavakkal. Az a tény azonban, hogy jelenleg öt kontinens több mint 200 ifjúsági szervezete tartozik soraihoz —, amelyek a világ ifjúsága mozgalmában meghatározó szerepet játszanak — bizonyítja: a szervezet következetes politikája, a haladó ifjúsági mozgalom imperialistaellenes egységének megteremtéséért és megszilárdításáért vívott harca nem maradt megválaszolatlanul az ifjúsági tömegek körében. A világszövetség kezdeményezte 1947-ben, hogy az öt kontinens haladó, demokratikus fiatalságának képviselői Prágában találkozzanak. Az első Világifjúsági és Diáktalálkozóval nagyszerű sorozat indult el, olyan mozgalom kezdődött, amelynek népszerűsége az évek során egyre fokozódott. Az NDK fővárosában, Berlinben, sorra kerülő tizedik találkozó előkészületeiben ismét tekintélyes és befolyásos méltó részt vállalt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. (A VILÁG IFJÚSÁGA nyomán) HASZNOS B Emi MII A Nitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszéke mellett működő Gj Fórum irodalmi kör szünidő előtti munkáját nyilvános verseleinzöesttel zárta, melyen Tőzsér Árpád Érintések című kötetének egyes verseit elemezték. Az esten jelen volt maga a költő is, aki egyben az irodalmi kör vezetője. Elsőként Zalabai Zsigmond, az Irodalmi Szemle szerkesztője, aztán a kör tagjai elemezték a verseket. Az est hasznos volt: egyrészt az ifjú irodalmárok adhattak számot körön belüli munkájuk eredményeiről, másrészt a diákok ízelítőt kaptak a vers megközelítésének hogyanjából. BODNÁR GYULA 1973. VII. 8. S' a redtek: Egy arab fiú leoldja a könyökére kötött két fehér selyemkendőt, csomót köt rá és ebbe a rögtönzött kötélbe kapaszkodik két új barátja, egy csehszlovák fiú és egy venezuelai lány. így legalább nem veszítik el egymást, mindhárman beszélnek, három különböző nyelven. Hogy mégis megértik egymást, ez a fesztivál titka. Helsinkiben beteljesülnek Francesco Juliano brazil munkásfunkcionárius szavait: „A világ népe örül, hogy ifjúsága találkozik; az ifjúság, mely épp oly szép, mint az éppen felkelő nap.“ A pesszimista életbölcsesség szerint az ifjúság múlandó. Az optimisták, akik nem akarnak engedelmeskedni az életkor törvényének, csak legyintenek erre: az a fontos, hogy az ember lelke fiatal maradjon. A lényeg azonban nem néhány örökifjú élnivágyó ember frisseségében rejlik. A fiatalság valóban nincs alárendelve az időnek, minden kornak megvan a maga ifjúsága és ez az ifjúság sohasem öregszik. Ezt a tényt tudatosítottam a helsinki világifjúsági találkozón, arra gondolva, hogy a küldöttek nagy része az I. prágai VIT idején még színes ceruzáik végét harapdálva az első kis „csendéleteiket“ rajzolta, amelyek alighanem labdákat és homokformákat ábrázoltak. Ma pedig mint a béke felnőtt és felelős őrei biztosítják a világ kis gyermekeit: igen, sütni fog a nap! Ezek a fiatal emberek apjuktól örökölték a békevágyat és tovább adták ezt sok milliónyi kis pajtásuknak, akik a világ különböző tájain élnek, akik számára a békét ezek a világos értbímű szavak jelentik, hogy „nap“, „égbolt“, „anyuka“, „én“. Helsinkiről szóivá nem feledkezhe- tem meg Jurij Gagarlnról. A világ első űrhajósa a 700 tagú szovjet küldöttséggel érkezett a VIII. VIT-re. A mindig vidám és mosolygó Jurij kétségtelenül a VIII. VIT legnépszerűbb küldöttje volt. Kiitos, Helsinki! — Köszönet, Helsinki! SZIGETI GYÜRGY A sviti Tatrasvit n. v. harisnyakészítő részlegének szocialista munkabrigádja az üzem legjobb kollektívái közé tartozik. A szocialista munkabrigádnak, mely a „Kiváló munkáért“ kitüntetés tulajdonosa, 5B nőtagja van. Az év első öt hónapjában 1 249 U0n pár zoknit készítettek. A gyártmányok nagyobb részét a Szovjetunióba és az NDK-ba szállítják. Képűnkön: Mária Kubišová, a brigád egyik fiatat tagja a zoknik szemfelszedése közben. (ČSTK — A. Haščák felvétele) föld köti össze az ország többi részével. július 29-én, vasárnap az olimpiai stadionban — amely 1952-ben az olimpiai játékok színhelye volt — nyolc gongütés adta tudtul a világnak, hogy megnyílt a VIT. Hét ebből a múltat idézte, egy-egy előző fesztivált elevenített meg lelki szemeink előtt, míg a nyolcadik gong az itteni tartalmas színes napok nyitányát jelezte. És míg a Mannerheimmintien, vagyis a mi nyelvünkön a Mannerheim úton hömpölygött a színes menet, eszembe jutottak az itt eltöltött első órák, a küldöttekkel folytatott beszélgetések és a fő kérdés, vajon miért jöttek ide, Helsinkibe? És a leggyakoribb válasz ez volt: „Nem azért, mert Helsinki szép és vonzó, és nem is csak azért, mert más országok fiaival és leányaival lehet itt találkozni — bár ez sem közömbös számukra —, a küldöttek legtöbbjét és ez megnyugtató, a jövő iránti felelősségérzet hozta ide Finnország fővárosába. Helsinkiben a fesztivál időszakában épp a fehér éjszakák idejét éltük át. A nap ilyenkor még este tízkor is szépen ragyog, a természet e csodája jó szövetségese a vigadni akaró fiataloknak. A különböző nemzetek küldöttei mindjárt a megnyitó után összekeveSZENEGALI TÁNCEGYÜTTES FELLEPESE A HELSINKI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÖ EGYIK RENDEZVÉNYÉN Mevald — ČSTK — felvétele KSIT0S. HELSINKI A Vili. Világifjúsági Találkozóra 1962 nyarán ismét kapitalista országban, a semleges Finnország fővárosában, Helsinkiben került sor, ahol már 137 ország 18 000 ifjú küldötte találkozott. A siker itt sem maradt el, pedig a provokátorok Helsinkiben is mindent megkíséreltek a fesztivál meghiúsításáért. Amikor a propaganda nem járt sikerrel, a legaljasabb provokációktól sem riadtak vissza. Felbérelt huligánokat vetettek csatába. A fesztiválellenes akciókban különösen a VIT-re érkezett amerikai „turisták“ vállaltak szerepet. Észak „fehér városának“ nevezik Helsinkit szerte a világon. így került be a földrajzkönyvekbe, s ahogy tanultuk, természetesen úgy él elképzelé seinkben is. Amikor 1962. július 27 én kora reggel Iljusinunk leszállásra készült a helsinki repülőtéren és a magasból először pillantottam meg a várost, azt gondoltam, a könyvek becsaptak. A színekből a zöld és a világoskék dominált, i házak elvesztek a haragos zöld erdők, parkok és az üdezöld rétek, mezők sokaságában. Halványkék volt az ég, és ugyanannak tűnt a víz is. A kis repülőtér a magasból inkább hegyi tisztásnak tűnt. Amikor a repülőgép ablakából megpillantottam Helsinkit, eszembe jutott egy megállapítás, melyet egykor erről a városról olvastam. Helsinki területe úgy lóg az országon. mint egy körte a fán. A várost mindenütt tenger veszi körül, mély öblök darabokra kaszabolják területét és magq a főváros is szigetekre és szigetecskékre oszlik, és ahogy a körtének is csupán vékony szára van, úgy Helsinkit is csak egy vékony csík szárazA VIT történetéből • A VIT történetéből • A VIT történetébö
