Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

remmamm - tiirsiidiiidn 1973. VII. 8. ü t 1 16 A gyermekvédelmi ügyosztály aktáiban böngészve Catherine Cometnak, a Párizsi Opera első karmesternőjének csupán az a problémája: milyen ruha illik a karmesteri pálcá­hoz. A karmesteri foglalkozás so­káig elérhetetlen volt a nők számára. A női támadás elindí tója ebben az esetben a fiatal, 27 éves francia Catherine Co­met, akire a következő balett- szezönban rábízták a Párizsi Opera zenekarának vezénylé­sét. Ilyen fiatal lány, és olyan ze­nekart vezényel, amely csak­nem száz férfiból áll, akik kö­zött még egyetemi tanárok is vannak. Hasonló esetről nem nagyon hallani, és lehet, hogy ez „tűszúrásként hatott volna ✓ a darázsfészekbe“, ha Catheri­ne a foglalkozásbeli képességei­hez nem csatolt volna egy adag női diplomáciát és bájt is, ami­vel általános szimpátiát keltett. A zenészek három kategóriába sorolják a karmestereket: kar­mester, aki előtt a zenészek reszketnek; karmester, aki fe­leslegesen senkit sem zaklat és végül karmester, aki vezényel. Catherine Comet, úgy tűnik, ez utóbbi csoportba tartozik, és ezért a zenekar tagjai a kezde­ti kételkedés után egyhangúan elismerték. Catherine Comet 21 éves volt, amikor először vezényelt nyil­vánosság előtt. „Emlékszem egy vidám történetre. Amikor be akartam menni a színházba, a portás nem akarta elhinni, hogy én vagyok a zenekar karmeste­re. Azt hitte, hogy ezzel a csellel akarok jegy nélkül be­jutni a terembe. Ez Cannes-ban történt hat évvel ezelőtt!" És ahhoz, hogy neve ismert legyen, elég volt ez az egyet­len hangverseny. Aztán franciaországi és bel­giumi körút, londoni fellépés következett, ahol a fiatal kar­mesternőt az a megtiszteltetés érte, hogy a BBC híres szimfo­nikus zenekarát vezényelhette. Catherine a kötelezettségek, a munka és a hivatása iránti lelkesedés ellenére sem mond le a nők mindennapi életéről Négy éve férjnél van, és remé­li, hogy hamarosan gyermekei is lesznek. „Sok gyermeket aka­rok, és meg vagyok róla győ­ződve, hogy mindegyik zenész lesz.“ Annak, aki az iránt érdeklő­dik, nem okoz-e neki problémát olyan zenekar vezénylése, mint a Párizsi Operáé, Catherine azt válaszolja: „Bizonyos mértékig igen, de ez csupán az öltözkö dést érinti. A karmesterek sötét öltönyt, vagy frakkot öltenek és kész! De én? Gyakorlati okok miatt le kell mondanom a túl nőies, mély kivágású, karcsúsí­tott estélyi ruhákról, mert gá­tolnának a mozgásban. Mit te­gyek tehát? Egyelőre nem tu­dom, de éppen valami alkalmas „egyenruhát“ keresek. És be­vallom, hogy ez nagyon nehéz.“ Éva kiskorától kezdve gyermekott­honban nevelkedik, pedig anyja is, ap­ja is él. Mind a ketten más-más falu­ban laknak ugyan, de egészségesek, rendezett anyagi körülmények között élnek. A ma tizenegy éves kislányt eleinte a nagymamája nevelte, mivel azonban ő maga is ápolásra szorult, Évát az anyja és mostohaapja gyer­mekotthonba adta. Egy gyermektelen házaspár szívesen örökbe fogadta vol­na, ezért gyakran látogatták, sőt egy ideig náluk is lakott. Ekkor azonban megjelent a kislány keresztanyja, aki arra nem volt hajlandó, hogy felnevel­je, de arra igen, hogy elrontsa a házas­pár és Éva között kialakuló jó viszonyt. A Dunajská Streda-i (Dunaszerda­helyi) Járási Nemzeti Bizottság gyer­mekvédelmi ügyosztályának dolgozói, akik végig figyelemmel kísérték Éva sorsának alakulását — kerestek számá­ra helyet a gyermekotthonban az első alkalommal Is, s ők szorgalmazták, hogy családi környezetbe kerüljön, ők bosszankodtak amiatt, hogy ez nem si­került — újra a gyermekotthonban he­lyezték el. Murgitka is gyermekotthonban van. öt azonban a szülők szívesen hazavin- nék. Talán jogtalanul vették el tőlük? Nem. Amíg otthon volt, ütötték-verték, nem adtak neki enni. Egy alkalommal úgy megverték, hogy eltörött a lába és az oldalbordája. A kórházból értesítet­ték a gyermekvédelmi ügyosztály dol­gozóit, hogy mi történt Margitkával. Az illetékesek felkeresték a kislány szüleit és látták, hogy a K. házaspár a többi gyerekkel szemben sem teljesíti szi^lői kötelességét. Az apa nem dolgo­zik rendszeresen, az anya háztartásbe­li címen szintén otthon van. Egy hiá­nyosan berendezett szobában laknak a szülők és a négy gyerek. Ráadásul Mar- gitka „fekete bárány“-volt a családban, minden mérgüket rajta töltötték ki a szülők. Ezért a jnb gyermekvédelmi ügyosztálya javaslatot tett á bíróság­nak, hogy K.-éket fosszák meg szülői jogaiktól. A döntés még nem született meg, de a kislányt már előzetesen gyer­mekotthonban helyezték c', hiszen csak ott van biztonságban. Hogy a házaspár miért ragaszkodik mégis a gyerekhez? Azért, mert ha a férfi mégis rászánja magát, hogy dol­gozzon, akkor családi pótlék fejében szép összeget kap havonta a négy gyerek után. Így pedig a családi pótlé­kot a gyermekotthonba küldik, és rá­adásul nekik is fizetni kell és ez se­hogy sincs az „ínyükre“. K.-ék megfeledkeznek róla, hogy szo­ciális juttatás fejében kifizetett pénz­összeggel azért támogatja az állam a családokat, hogy azt a gyermekek ne­velésével járó kiadásokra fordítsák, s azért, hogy ezzel is emeljék a családok életszínvonalát, nem pedig azért, hogy az italra költsék, mint ahogy az az ő esetükben is történt. 4112 akta közül vettek ki kettőt, annak alapján ismertettük a fenti ada­tokat. — Sok hozzájuk hasonló gyerek van a járásban? — Nem — nyugtat meg bennünket Čsibrey Zsuzsanna, a gyermekvédelmi ügyosztály vezetője. Itt van például a három Aranyosi-árva esete. Nekik szin­tén kartotékjuk van nálunk, mégsincs velük semmi „baj“. A rokonok, sőt egy idegen család is kitűnően gondoskodik a nevelésükről. De megemlíthetem Sz. Józsikát is, akit az édeanyja elhagyott, a nagymamája azonban nem vált meg az unokájától, ő neveli. Vagy a Takács­házaspárt, akiknek két saját gyerme­kük van, de otthont adtak egy rokon kislánynak, akinek a nevelését a szülei elhanyagolták. Takácsék úgy szeretik a kis rokont, mint a saját gyermekei­ket. Összesen nyolcvankét gyerek van a járásban, akiket nem a saját szüleik nevelnek, de mégis rendezett családi körülmények között élnek. Elismerés illeti e gyermekek nevelőszüleit, a nagymamákat és az idegeneket . . . Fő­leg azért, mert valamennyien még ak­kor nyújtottak segédkezet az elárvult vagy elhagyott gýermekeknek, amikor azért semmiféle anyagi támogatásban nem részesültek. Egyszerűen természe­tesnek, kötelességüknek tartották. Mint tudjuk ez év június elsejétől havonta ötszáz koronát kapnak azok, akik hasonlóan cselekednek. A Dunajská Streda-i Jnb gyermekvé­delmi osztályának dolgozói ettől az in­tézkedéstől várják, hogy az eddiginél több gyereket sikerül családok gond­jaira bízni, s így csökken a gyermek- otthonokban nevelkedő gyermekek lét­száma. Ebben a járásban három gyer­mekotthon van. Egy Čakany (Csákány) községben, egy Dunajská Stredán és egy Šamorínban (Somorján). Ezekben összesen 120 gyermek nevelkedik, kö­zülük többen más járásból kerültek ide. Ezekben a gyermekotthonokban — mint valamennyiben az országban — jó ellátásban részesülnek a gyerekek. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a családi környezetben való nevelés, még­ha szerényebb körülmények között is folyik, jobban javára válik a gyermek­nek. A nyilvántartottak létszámát szapo­rítják továbbá azok a gyermekek is, akikről az egyik szülő — rendszerint az anya — rendesen gondoskodik, a másik azonban nem. Legtöbb esetben elvált szülők gyermekéről van szó, ahol az apa nem fizeti rendszeresen, vagy egyáltalán, a bíróság által megítélt gyermektartásdíjat. A gyermekvédelmi ügyosztály dolgozóinak a feladata, hogy a bíróságon keresztül rábírják az apát a tartásdíj fizetésére. Bosszantó, hogy ilyen felelőtlen egyé­nek is élnek közöttünk. Viszont jó ér­zéssel tölt el bennünket az, hogy sok a becsületes ember, akik befogadják az arra rászoruló gyerekeket. De azok az Évák és Margitkák, akik nem kerültek családokhoz, sem elhagyottak. A gyer­mekvédelmi ügyosztály dolgozói értük is mindent megtesznek, hogy ezek a gyermekek emberhez méltó környezet­ben nőjenek fel.-kv­RUHA-DIVAT A ruha mindennapi szerepét egyre Inkább a szoknya-blúz, illetve a szoknya pulóver veszi át, ezért fiataloknak főleg alkalmi, színházi viseletként ajánljuk a ruhát. Jerseyből, zsorzsetből, vékony gyapjú, esetleg szintetikus szövetből készülhet. Klasszikus és mindig nagyon divatos formája az ingruha, mely nem­csak a 30-on felüliek ruhadarabja, jól illik az egészen fiataloknak is, szinte minden alkalomra és minden évszak­ban. A teltebb alakúaknak az egybe­szabott ingruha az előnyösebb, hosszan­ti szabásvonalakkal és letűzött hajtá­sokkal, vékonyabbak viselhetik a de­rékban szabott, rakott, vagy hólos szok- nyájú ingruhát. Újdonság a férfi ing szabású ruha. A jól variálható alapru­ha nem hiányozhat a fiatalok ruhatárá­ból sem. Rendkívül praktikus, különbö­ző ötletes kiegészítőkkel sokféleképpen, több alkalomra is hordható. Ha jól vá­lasztjuk meg alapanyagát és formáját, sok pénzt takaríthatunk meg, mert egy ruhát négy-öt különböző ruhaként is viselhetünk. A rajzon bemutatott mo­dell sötétkék, piros, barna vagy fekete színű jerseyből készül. a) varrhatunk rá fehér gallért. Nagyon csinos lesz az alágombolt csikós nyakkendő­vel; b) színházba fehér fodros organza gallérral és saját anyagából készített rolni övvel viseljük. Az övbe virágot Is tűzhetünk; c) készíthetünk hozzá mintás jerseyből hosszú mellényt, vagy horgolhatunk egészen rövidet színes fonálmaradékokból. NYÁRON A LAKÁSBAN úgyszólván éjjel-nappal nyitva vannak az ab­lakok. A nylonfüggöny vagy egyéb sűrű szö­vésű függönyön lassabban hatol át a levegő. Viszont, ha elhúzzuk a függönyt, berepülnek a legyek (különösen faluhelyen), vagy estefelé az éjjeli pillangók. Jól szellőzik a szoba, ha nádfüggönyt, gyöngyfüggönyt vagy csomózott hálófüggönyt készítünk az ablakra. A) Vízszintes bordázású nádfüggöny. Ha nem tudunk egyenletesen vékony szálú nádat sze­rezni, helyettesíthetjük műanyagból (pl. uma- kartból) vágott csíkokkal Is. Ezeket zsinór-, ral átfűzzük, a szélét henger alakú farudacská­hoz erősítjük, amelynél fogva a függöny szük­ség esetén felhúzható (lásd a képen!) B) A gyöngyfüggöny készülhet különböző szí­nű és nagyságú gyöngyökből vagy zsinórra fű­zött fagoiyókból. A gyöngyöt helyettesíthetjük felfűzött kukoricaszemekkel Is — nagyon ere­deti és ötletesl C) A hálófüggöny csomózott eljárással ké­szül, vékony spárgából, tetszés szerinti alak­zatokban csomózva, s a csomózás helyén egy- egy színes fagolyóval, másutt gyönggyel, majd fémkarikákkal díszítve. Használhatunk színes mfianyagkarlkát és műanyag gyöngyöt is. Mind a gyöngyfüggönyt, mind a csomózott hálófüggönyt felül vastagabb szalaghoz vagy textilcsíkhoz erősítjük, és erre varrjuk rá a karikákat vagy a boltokban kapható fémcsíp- tetőket teszünk rá. —P— I VéllWBxmnJM

Next

/
Oldalképek
Tartalom