Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-06 / 159. szám, péntek

A fiatal nemzedék szocialista nevelése s előkészítése az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban (Folytatás az 5. oldalról) gyen ez ünnepélyes aktus, amellyel a fiatalokat befogadják a munkásosztály soraiba. Beválik az is, ha a szakszerve­zetek a gazdasági vezetőkkel együtt biz­tosítják, hogy minden felszabadult ipa­ritanuló — betanulásának minimális ideje alatt — idősebb, tapasztalt, vér-' beli munkást kapjon védnökül. A szak- szervezetek arra is ügyeljenek, bogy minden ilyen új fiatal dolgozó szaktu­dása növelésének, továbbképzésének távlatát lássa maga előtt. A szakszervezetek alkossanak olyan fórumot, amelyen az emberek milliói vés me k részt a társadalom gazdasági, műszaki-termelési és szociális problé­máinak megoldásában, ahol megtanul­nak gazdálkodni, országos viszonylat­ban, a munkásosztály és általában a dolgozó nép érdekei szempontjából te­kinteni az alapvető gazdasági és szoci­álpolitikai kérdésekre. Tehát valóban az igazgatás és irányítás iskoláját je­lentik. Ezért a fiatalok bevonása szak- szervezeti funkciókba, a szakszervezeti aktívába legyen minduntalan a szak- szervezetek figyelmének középpontjá­ban. Jelenleg átlagban a fiatalok 20 szá­zaléka működik szakszervezeti tisztsé­gekben — az alapszervezetektől egészen a csúcsszervekig. Ez kiemelkedő hala- das a múlthoz viszonyítva. A Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom feladata, hogy tovább növelje a tisztségekben működő fiatalok részarányát és rend­szeresen foglalkozzék velük. Figyelem­mel kell kísérniük az üzemi pártszerve­zeteknek is ezeket a dolgozókat és a legjobbakat közülük vegyék fel tagje­lölteknek. Az ifjúság sokoldalú nevelésével függ össze a szakszervezeteknek az a gon­doskodása is, hogy ésszerűen és társa­dalmilag hasznosan használják ki az ifjúság szabad idejét és szervezzék meg érdeklődést kielégítő tevékenységüket. Nagyon kedvező lehetőségek vannak erre az üzemi klubokban, művelődési otthonokban, különféle kulturális- és üdülő intézményekben. A szakszerveze­tek gondoskodása az ifjú nemzedékről szembetűnőbben nyilvánuljon meg jogos szükségleteik kielégítésében, főként szo­ciálpolitikai téren, beleértve a lakás­ügyeket is. Értékelnünk kell azt a tényt, hogy az összes szakszervezeti szerv és alap­szervezet mellett ifjúsági bizottságok alakultak, amelyekben fiatal és idősebb tapasztalt funkcionáriusokból álló sok­ezer főnyi önkéntes kollektíva műkö­dik. Elengedhetetlenül szükséges, hogy e bizoltsúgok a munkahelyek alapvető feladatait tiszteletben tartó és részlete­sen kidolgozó tervek szerint dolgozza­nak és segítsenek a fiatalok problémái­nak megoldásában. E tervek fontos ré­sze legyen a kulturális és nevelő tevé­kenység is. Fejlesszük a honvédelmi és a testnevelést A Csehszlovák Testnevelési Szövet­ségnek nagy és eddig kihasználatlan le­hetőségei vannak az ifjúságra széleskö­rűen gyakorolható ráhatásban. Mint ismeretes, hazánknak régi tö meges testnevelési hagyományai van­nak. A testnevelés az ifjúságra való ráhatásnak, akarata, szívóssága edzésé­nek, kollektív szelleme, szolidaritása szilárdításának, versenyszelleme ápolá­sának egyik leghatásosabb formája. Fel­becsülhetetlen a jelentősége a fiatalok fizikai fejlődése, egészséges növekedé­se és honvédelmi felkészülése szem­pontjából. Ezért elengedhetetlenül meg kell követelni az összes felelős testne­velési funkcionáriustól és edzőtől, hogy legyenek fontos testnevelési funkcióik tudatában. Úgy tűnik, hogy testnevelé­sünk egyes jelenlegi nehézségeinek alapjában nagyon gyakran olyan okok szerepelnek, mint a testnevelési poli­tikai-nevelő munka lebecsülése az is­kolai testnevelés elhanyagolásával együtt, amint ezt már említettük. Az sem kerülheti el figyelmünket, milyen fontos a fiatalok testnevelési és sport­érdeklődésének helyes irányultsága szempontjából, hogy milyen példát mu­tatnak az élsportolók, hogyan képvise­lik szocialista hazánkat, milyen a fel­lépésük, hogyan élnek. A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége az idén fontos dokumentumot fogadott el a testnevelés küldetésének eredményes teljesítése érdekében: „A testnevelés fejlesztésének elvei a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak ér­telmében“. Ez ,,A lakosság honvédelmi nevelésének egységes rendszere“ című dokumentummal együtt irányt szab a test- és honvédelmi nevelés fejleszté­sének. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség és a Honvédelmi Sportszövetség sok jól felkészült káderrel, sok eszközzel és berendezéssel rendelkezik, akiket, il­letve amelyeket sokkal jobban fel kell használni az ifjúság érdeklődést kielé­gítő tevékenységének fejlesztésére, mind e szervezetek tagjai, mind további fiatalok érdekében. A SZISZ és pionírszervezete is for­dítson igen nagy gondot az ifjúság sza­bad időben történő test- és honvédelmi nevelésének fejlesztésére. Ez a tevé­kenység közvetlenül a SZISZ alapszer­vezeteiben és a pionírőrsökben, az is­kolák a nemzeti bizottságok, a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség és a Hon­védelmi Sportszövetség aktív segítségé­vel bontakozzék ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a tömeges testnevelési és honvédelmi te­vékenység további fejlődésének biztosí­tása érdekében elengedhetetlenül szük­séges, hogy az állatni szervekben, a Csehszlovák Testnevelési Szövetségben, a Honvédelmi Sportszövetségben, to­vábbi társadalmi szervezetekben és in­tézményekben megteremtsük a kellő feltételeket, hogy főként a 18 éven alu­li gyermekek és ifjúság díjtalanul igénybe vehesse a testnevelési berende­zéseket. Állami szervek létesítésével készülő ben van a testnevelés fejlesztéséről va­ló állami gondoskodás intézményes megoldása is. Ezt a fejlődést az irányí­tás különböző fokain ezek a szervek biztosítanák. A Csehszlovák Testnevelési Szövet­ség és a Honvédelmi Sportszövetség in­tenzíven készül ősszel tartandó kong­resszusukra. A kongresszusoknak jelen­tősen hozzá kell járulniuk ifjúsági mun­kájuk koncepciójának további rögzíté­séhez, a két szervezet nevelő funkciójá­nak, az ifjú nemzedékre gyakorolt rá­hatásának erősítéséhez. Úgyszintén teljes mértékben fel kell becsülni a tényleges katonai szolgálat nyújtotta nevelési lehetőségeket. Abból a követelményből indulunk ki, hogy a szakosított igényes katonai ki­képzést egybe kell kapcsolni a hadse­regben a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus szellemében, a fiatalok körében kifejtett politikai-ne- velo munkával. E munka ered menyei el­sősorban a parancsnokok felkészültsé­gétől függnek. A szocialista hadsereg parancsnoka legyen politikailag fejlett, eszmeileg szilárd, a maga területén értenie kell a haditechnikához és a had­tudományhoz, egyidejűleg rendelkeznie keil a jó ifjúsági nevelő tulajdonságai­val. példát kell mutatnia azoknak a fel­adatoknak teljesítésében, amelyeket a legmegtisztelőbb kötelesség — a szo­cialista haza védelmének szolgálata kö vetel meg a fiataloktól. A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége rendszeres figyelmet szentel néphadseregünk parancsnoki kara kép­zésének. Ügyel kiegészítésére, eszmei­politikai és szakmai színvonalának emelésére, harci- és erkölcsi szellemé­nek fokozására. Fontos intézkedéseket foganatosított a katonai oktatás kellő fejlesztésére és javítására. A fegyveres erők és a gyermekek, az ifjúság jó kap­csolata erősítésének kedvelt formái kö­zé tartozik az egyes helyőrségek kato­náinak találkozója a gyermekekkel és az ifjúsággal, a pionír honvédelmi játé­kok, haditechnikai bemutatók. Támogat­ni és fejleszteni kell a hadsereg és a gyermekek, az ifjúság kapcsolatának ezeket a formáit, úgyszintén az eddigi­nél sokkal jobban ki kel] használni minden megfelelő lehetőséget és a fia- talókat szocialista honpolgári szellem re a szocialista törvények tiszteleté re, a népünk békés építő életét őrzők és biztosítók felelős munkájának meg­becsülésére kell késztetni. A gyerme­kek és az ifjúság körében végzett neve­lőmunka kibontakoztatására nagy lehe­tőségei vannak, az Antifasiszta Harco­sok Szövetségének is, főként most, ami­kor folyik a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójával és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. év­fordulójával kapcsolatos akcióprogra­mok kidolgozása. A művelődési intézményekkel is számolunk zottságok, a társadalmi szervezetek és intézmények kulturális dolgozói teljes mértékben értékeljék a kulturális ne­velő tevékenység növekvő jelentőségét a fiatalok világnézetének, a szocializmus értékeihez való viszonyának formálódá­sa szempontjából, hogy mindenkor tu­datában legyenek annak, hogy ez a te­vékenység pótolhatatlan ideológiai funkciót teljesít. Látniuk kell felelőssé­güket, főként ma, amikor még mindig le keTl küzdeni a jobboldalnak a válsá­gos időszakban a kultúra és a művészet területén kifejtett bomlasztó tevékeny­sége okozta torzulások csökevényét, amikor mind a szocialista társadalom további fejlődésével, mind a nemzetközi fejlődéssel, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének elmélyülésével kapcsolat­ban nagyobbodnak a kultúrával és mű­vészettel szemben támasztott igények. Ezért a tavalyi októberi ülésen jog­gal kértük államunk kulturális-nevelé­si intézményeit, elsősorban a két mű­velődésügyi minisztériumot, a művészeti szövetségeket, a tömegtájékoztatási esz közöket, az írókat, a filmművészeti dol­gozókat, a képzőművészeket, zeneművé­szetünk képviselőit, az egyes könyvkia­dókat, az összes fokú nemzeti bizottság a szakszervezeti szervek és más társa­dalmi szervezetek felelős dolgozóit, akik sok művelődési intézményt irányí­tanak és vezetnek, hogy adjanak egy­öntetű választ arra, mit tesznek annak érdekében, hogy fokozódjék a kultúra és a művészet hatása a fiatal nemze­dék szocialista öntudatának szilárdulá- sában és elmélyülésében, hogy további kedvező lehetőségek nyíljanak a szo­cialista életmódnak, a szocializmus cél­jainak megfelelő kulturális színvonala emelkedésére. Megállapíthatjuk, hogy ezek az intéz­mények többnyire kidolgozták program­jaikat, amelyben a CSKP Központi Bi­zottságának üléséből eredő feladatokat konkretizálták. Most fontos e progra­mok megvalósítása, teljesítésének el­lenőrzése. E téren különleges feladat hárul az összes fokú nemzeti bizottság­ra, amelyek komplex felelősséggel tar­toznak a kulturális nevelőmunka álla­potáért, tartalmáért és színvonaláért, és ezt a területet minden téren irányítják és ellenőrzik. Erre hatásos eszközül szolgálnak a kulturális-nevelő tevékeny­ség egyes tervei. E tervek értelme azonban nem lehet csupán a pénzfor­rások és anyagi eszközök összpontosítá­sa, noha ez kétségtelen jelentőségű. Ám előtérben kell állnia a tervek tar­talmi irányzatának, eszmei célkitűzései­nek, hogy minden akciót pártunk kul­turális politikájával, társadalmunk szük­ségleteivel teljes összhangban valósít­sanak meg. E tervekben domborodjanak ki a kulturáis nevelési intézményeknek a jövő és következő évi fontos nemzeti évfordulókkal kapcsolatos közös akciói. BediMch Smetana születésének jövő évi 3 50. évfordulója, alkalmul szolgál a szé­les kulturális közösség és a nyilvános ság aktivizálására. A kulturális-nevelési munkaterv ki­dolgozásának jelenlegi állapota eddig azt bizonyítja, hogy sok következetlen ség és a szervezeti egybehangolás hiá­nya mutatkozik az egyes kulturális in­tézmények és berendezések működésé­ben. Túlélte magát, az az általánosan érvényesülő gyakorlat, hogy a szerve­zett szórakoztató műsoroknak és kultu­rális akcióknak elsősorban a pénzügyi eredményét figyelik. Művészetünk sokkal adósa a gyerme­keknek és az ifjúságnak, noha a gyer­mek- és ifjúsági filmek gyártásának ná­lunk jó hagyományai vannak, s e téren sok nemzetközi sikert értünk el. Még­sem állíthatjuk, hogy filmgyártásunk összes alkotó és műszaki lehetőségét felhasználja olyan szórakoztató vagy tanulságos filmek gyártására amelyek a jelenlegi eszmei-nevelési és társadal­mi szükségletekre reagálnak. Az iroda­lom és a színpadi alkotás, valamint a művészet más területein is olyan élő, időszerű művek hiányát érezzük, ame­lyek célul tűzték ki a gyermekek és az ifjúság mai gondolkodásának és érzé­sének, állásfoglalásának és életmódjá­nak pozitív befolyásolását szocialista társadalmunk adott konkrét viszonyai között. Elégedetten állapíthatjuk meg. hogy a megújhódott alkotó szövetségek reá­lisan, felelősségteljesen látják a hely­zetet és alapvető feladataik egyikének tartják a gyermek- és ifjúsági müvek­ben mutatkozó űr fokozatos kitöltését. Itt mindkét írószövetségünk jelentős feladatokat tűz maga elé. Értékelni kell azt a kezdeményezésüket is, — amely további szövetségeket is áthat —, hogy sokkal rendszeresebben, tartósan kíván­nak együttműködni ifjú szerzőkkel. írók­kal, költőkkel, színházi művészekkel. Támogatnunk kell az alkotó szövetsé­geknek ezt az értékes törekvését, egye­síteni kell ezt azokkal a törekvésekkel, amelyeket ebben az irányban a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fejt ki. Az érdeklődéseket kielégítő művészi tevékenység szervesen összefügg a szó- cialista állam kulturális-nevelő funkció* jával. Nem volt véletlen, hogy a válság éveiben teljesen megszűnt ez a tevé­kenység. Ha sikerült újjáélesztenünk, és ebbe bevonnunk a fiatalok tízezreit, akkor ez kétségtelenül jelenlegi műve­lődési politikánk egyik vitathatatlan si­kere. Ez a tevékenység alapot teremt a fiatalok spontán részvételére nagyon igényes kulturális és művészeti akciók­ban — gondoljunk csak például a fiatal művészek rendkívül nagy részvételére a Prágai Tavaszon és a Bratislavai Zenei Ünnepségeken. Az érdeklődéseket kielégítő kulturá­lis-művészeti tevékenység kibontakozta­tására sokkal jobban fel kell használ­nunk állami kulturális intézményeink, könyvtáraink, képtáraink, múzeumaink, színházaink és további intézmények nagykiterjedésű hálózatát. Mindenek­előtt az a fontos, hogy sokoldalúan tá­mogassuk, szervezzük és fejlesszük az együttesek, zenei-, színművészeti, nép­rajzi és szavalókörök és csoportok te­vékenységét. Ezek karolják fel és fej­lesztik a fiatalok alkotó vágyát, a kul­túra és művészet iránti érdeklődését. E téren haladó hagyományainkra kell épí­teni és leleményesebben fel kell karol­nunk és fejlesztenünk kell az olyan al­kotó tevékenységet, amely ösztönözni fogja az ifjúságot elkötelezett kiál­lásra és szocialista eszméink szellemé- nek megfelelő gondolkodásra. A tömegtájékoztatási eszközök hatása Előtárnak! Mint a Központi Bizottság októberi ülése hangoztatta a szocialista állam, a társadalmi szervezetek és az összes művelődési intézmény kulturális mun­kájának fontos helye van az ifjúságra való ráhatásban. Az általában kedvező fejlődés, az e téren elért jelentős eredmények elle­nére azonban még korántsem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Fő­ként az a fontos, hogy a felelős párt­munkások és az összes többi közéleti dolgozó, főként azonban a nemzeti bi­A tömegtájékoztatási eszközök mesz- szemenő hatással vannak ifjúságunkra. Jelentősen befolyásolják a fiatalok gon­dolkodását és érzését, politikai- és ál­lampolgári helytállását. Sokan második iskolának nevezik, mert naponta tájé­koztatják a gyermekeket és a fiatalo­kat a világról, bővítik ismeretüket és kulturális látóhatárukat, s mi több ne­velő és művelő műsoraikkal kiegészí­tik az iskola munkáját. Fontos, hogy to­vább fejlesszék a második iskola sze­repét, újabb és hatásosabb formákat ta­láljanak. A tömegtájékoztatási eszközök dol­gozóinak többsége tudatosítja, milyen hatással van munkája az ifjú nemzedék­re, átérzi felelősségét a fiatalok neve­léséért. Sajtónk, rádiónk és televíziónk programjában feladatul tűzi ki az if­júság élete érdekei és szükségletei irán­ti figyelem fokozását, a SZISZ és pio- níŕszervezetô munkájának segítését. Ez visszatükröződik olyan cikkek, műsorok és adások sokaságában, amelyek von­zóan és hatásosan hozzájárulnak a gyer­mekek és a fiatalok szocialista neve­léséhez. Nagy haladás ez a közelmúlt­ban még fennállott helyzettel szemben. Ám durva hibát követnénk el, hanem látnánk a tömegtájékoztatási eszközök ifjú nemzedékre irányuló ráhatásának egyes fogyatékosságait. Ez főként azok­ra vonatkozik, amelyek tömegméretben befolyásolják ifjúságunkat, elsősorban a kulcsfontosságú tájékoztatási eszkö­zökre. A televízióról a rádióról, a folyó­iratokról van szó, amelyek az ifjúság falun élő legszámottevőbb részét is érin­tik, hogy ne szoruljon valahová a pe­remre, hanem kelló figyelmet szentel­jenek nekik. A fiatal ember gondolkodásának «« érzésének alakulására döntő hatással van azoknak példája, akik munkájuk­kal, igaz mivoltukkal, a szó való értel­mében nemegyszer igazi hőstetteikkel már ma az új szocialista embert teste­sítik meg. Igen fontos, hogy a tömeg­tájékoztatási eszközök a filmmel, a színházzal, az irodalommal együtt gyak­rabban és hatékonyabban, az élet való­ságán mutassák meg az ifjúságnak pél­damutató legjobbjainkat, társadalmunk élenjáró építőit. A tömegtájékoztatási eszközök alap­vető feladata az ifjúság nevelésében az, hogy hatásosan és vonzóan mutassák meg a fiataloknak a szocializmus nyúj­totta lehetőségeket és távlatokat. Ezzel összefüggésben fontos, hogy a tömegtájékoztatási eszközök az eddigi­nél jobban világítsák meg, melyek és honnan erednek a szocialista életmód értékel. Ismeretes, hogy az imperialis­ta ideológiai központok nemcsak köz­vetlenül, kimondottan antikommunista kirohanásokkal, hanem kerülő úton, el­sősorban a tőkés életsítlus propagálá­sával támadják a szocializmust. Az if­júságot veszik célba és olyan sémákat és sablonokat akarnak rákényszeríteni, amelyek segítségével a tőkés államok tömegtájékoztatási eszközei igyekeznek manipulálni a közvéleményt. Mint is­meretes, ezek a lélektelen, üres élős­{Folytatás a 7. oldalon.) új szó 1973. VII. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom