Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-06 / 159. szám, péntek

A fiatal nemzedék szocialista nevelése s előkészítése az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban (Folytatás a 6. oldalról) <li életet, a valóság felületes szemléletét propagálják. Énekesek csodálatos köny- nyű karrierjéről szóló legendákkal, a fényűzés aranymázával, állítólag az „erős egyéniségnek“ a kapitalizmus ál­lal nyújtott rendkívüli lehetőségekről szóló mesékkel akarják letéríteni a fia­lni embert a helyes útról, leért éktele- níleni szemében a szocialista életmód alapelvét, azt az alapelvet, amely ab­ból indul ki, hogy az ember bol­dogsága, sokoldalú fejlődésének lehe­tőségei, jövőjének biztos távlata a szo­cialista társadalom javára végzett ön­tudatos munkájával függ össze. Sajnos, nem állíthatjuk, hogy a fiatalokat min­dig meg tudjuk védeni a burzsoá pro­paganda bomlasztó hatásától. Vannak olyan esetek is, amikor még egyenesen kedveznek az ilyen befolyásnak. Természetesen a döntő az, hogy a tájékoztatási eszközök, elsősorban az Előtárnak! A fiatal nemzedék nevelésében kitű­zött feladatok, az iskola, a család, a társadalmi szervezetek, a képviseleti szervek, a tömegtájékoztatási eszközök, főként a rádió és a televízió, a művé­szet, az állam kulturális nevelési és művelődési intézményei, az egész tár­sadalom előtt jelenleg kitűzött felada­tok igényesek és bonyolultak, de meg­győződésünk, hogy teljesíthetők. Arra törekszünk, amit a kor követel, ez korparancs. Társadalmunk további átalakulásainak megvalósítása, a fejlett szocialista társadalom felépítése csak annak alapján lehetséges, hogy a fia­talokat széleskörűen aktivizáljuk, hogy felelősségteljesen felkészüljenek e tár­sadalomban való életre és munkára. Lenin több mint ötven évvel ezelőtt, az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. Összoroszországi kong­resszusán 1920-ban így foglalta össze annak a nemzedéknek fő feladatát, „amely már új körülmények között lát hozzá a munkához, olyan körülmények között, amikor nincs kizsákmányolási ifjúság problémáival foglalkozó rádió- és tv-műsorok offenzíven, meggyőző ér­veléssel, érthetően meg tudják mutat­ni a szocialista életmód előnyeit, a szo­cializmus távlatait, és meg tudják ró­luk győzni az embereket. A szerkesztő­ségek vezetősége és a Csehszlovák Új­ságíró Szövetség e követelmény betar­tásában lássa fontos szerepét és ugyan­akkor ügyeljen arra, hogy a gyerme­keknek ós fiataloknak szóló műsorok színvonalasak, hatásosak legyenek, ne éreződjék bennük valamilyen gyámkodó hang, sematizmus. Elengedhetetlenül szükséges, hogy va­lamennyi szerkesztőségben a fiatalok körében végzett munka jó tapasztalatai­ra támaszkodjanak és növeljék a fiata­lokra gyakorolt kellő hatást. Hatásosan támogassák őket a mai világ és fejlődé­se helyes szemléletében, főként késztes­sék őket arra, hogy minden fiatal vál­jék az új szocialista élet öntudatos, meggyőződése« úttörőjévé. viszony az emberek közölt“. Híres rö­vid jelszava: „Tanulni“ — tanulni a kommunizmust, elsajátítani minden ér­tékeset, amit az emberiség a tudás te­rén alkotott, megtanulni az ismeretek érvényesítését az osztály nélküli tár­sadalom felépítéséért, a dolgozó ember javáért vívott küzdelemben, minden szakaszon, a mindennapi életben, a konkrét munkában. „Önök előtt az építés feladata áll s ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg, ha elsajátítanak minden korszerű isme­retet, ha képesek lesznek a kommuniz­must készen kapott, betanult formulák­ból, tanácsokból, receptekl>ől, előírások­ból, programokból olyan eleven erővé változtatni, amely egységbe foglalja az Önök közvetlen munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezérfonalává tenni. Ez az Önök feladata, amelynek önöket az egész ifjú nemzedék képzésénél, neve­lésénél, magasabb színvonalra emelésé­nél vezérelnie kell“, — fordult akkor a kommunizmus jövendő építőinek ifjú élcsapatához. Egész törekvésünkben Leninnek eb­ből az örökéből kell kiindulnunk. Min­dent me« kell tennünk azért, hogy ne­velő-művelő rendszerünk ezzel az örök­séggel összhangban hasson, hogy már a szocializmusban élő ifjúságunknak a legjobb lehetőségei legyenek, hogy fel­vértezzék mindazzal, ami a szocializmus további építésében, az előző nemzedékek forradalmi harcai és munkája méltó betetőzésével és eredményei kibonta­koztatásával összefüggő problémák és feladatok megoldásához elengedhetetle­nül szükséges. Az ifjúsághoz intézett lenini felhívás éppen ma sürgető, ami­kor arról van szó, hogy a lehető leg­teljesebb mértékben használjuk ki az új társadalmi rendszer előnyeit, széles­körűen bontakoztassuk ki a dolgozó tö­megek alkotó erejét, emeljük a múltban elképzelhetetlen színvonalra a gazda­ságot, a tudományt és a kultúrát. E felhívás sürgőssége akkor is kitű­nik, ha tudatosítjuk, hogy a szocializ­mus további fejlesztésében minden tö­rekvésünket internacionalista köteles­ségekkel kell egybekapcsolnunk, hogy a forradalmi és haladó erőknek az im­perializmus ellen, a békéért és a népek szabad életéért, a szocializmus világ­győzelméért vívott közös küzdelmében tudatában kell lennünk mai és holna­pi feladatainknak. A szocializmus a történelem menetét meghatározó, a ka­pitalizmus válságával kapcsolatos ve­szélyeket leküzdő erővé válik, éppen azért, mert elsajátítja csakis a kizsák­mányolás és minden társadalmi elnyo­más felszámolása alapján lehetséges, valóban modern életformákat, mert el­sajátítja a tudomány, a technika és a kultúra vívmányait, fejlődésükre a leg­szélesebb lehetőségeket teremti meg és azért is, mert az általa alkotott értéke­ket az ember javára, a társadalom fel­virágoztatására tudja felhasználni. Erre a tényre épül a Szovjetunió te­kintélyének erősödése, a nemzetközi történésre ható erősödő befolyása, kül­politikájának eredményessége, amellyel kedvező feltételeket teremt az egész szocialista világrendszer és a forradal­mi, an ti imperial ista mozgalom fejlődé­sére. A világszerte lezajlott, a szocializ­musnak, eszméinek és értékeinek fölé­nyét biztosító fontos változások, vala­mint a XIV. kongresszus programjának eredményes megvalósítása társadal­munk életének minden területén pozi­tívan hat. if jóságunkra, egyre nagyobb részére, amely látja a szocialista tár­sadalmunk további fejlődésével össze­függő feladatok és igények bonyolult­ságát, amely felelős aktív állásfoglalást követel tőle, s tőle is függ, hogyan fog tovább fejlődni a szocializmus. Arra vezessük ifjúságunkat, hogy tel­jes mértékben felfogja helyét a szocia­lizmus további győzelméért vívott küz­delemben, megértse felelősségét, hogy minden fiatal tudatosítsa, hogy a dolgo­zók közösségében, kollektívájában, a világ forradalmi és haladó erőinek szo­lidaritásában gyökerező mely értelmű életének a kovácsa. Késztessük ifjúsá­gunkat arra, hogy becsülje a szocialis­ta társadalmi rendszert, legyen kész minden erejét és képességét, energiáját és elszántságát e rendszer további fej­lesztésére. az apák és anyák forradal­mi örökének beteljesítésére, és ha kell ennek megvédésére fordítani. Pontos célokat tűztünk ki a nevelési, művelődési tevékenységben, ifjú nemze­dékünk fejlett szocialista társadalom­ban való életre és munkára történő fel­készítésében. ’'őst minden szándékaink megvalósításától függ. Meggyőződésünk, hogy elsősorban ezen a felelős és igényes szakaszon, képviseleti törvényhozó testületekben, a nemzeti bizottságokban, a kultürális-ne- velési intézményekben, a Szocialista Ifjúsági Szövetségijen, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a testűt' velési szervezetekben, a Honvédelmi Sportszövetségben, a hadseregben, a te levízióban ós rádióban, az összes tömeg­tájékoztatási eszközökben, a Nemzeti Front összes szervezeteiben és a szocia­lista állam intézményeiben működő párttagok, kommunisták tesznek meg mindent az ezen az ülésen elfogadar dó határozatok megvalósítására és erre megnyernek mindenkit, akik ilyen vagy olyan mértékben felelősséget viselnek az ifjú nemzedék neveléséért. Igényes, de teljesíthető feladatok SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE ÚJ SZÓ 1973. VII. B. ' (Folytatás az 1. oldalról) Rendkívüli figyelmet szentel a csehszlovák szocialista hazafi­asságra és a proletár interna­cionalizmusra való nevelésnek. A jelentés hangsúlyozza az iktatás és a művelődés óriási minőségi és mennyiségi fejlő­dését az SZSZK-ban, ami eddig nem tapasztalt lehetőségeket teremtett az egész fiatalság mű­velődése számára. Ennek kö­szönhetően lényegesen megvál­tozott Szlovákia lakosságának szakképzettsége s annak szín vonala. A jelentés az ifjúság nevelését és művelődését szo­cialista társadalmunk forradal­mi átalakulása jelentős részé­nek tartja, amellyel a munkás- osztály Csehszlovákia Kommu­nista Partjától vezetve megerő­síti a burzsoázia felett aratott politikai győzelem eredményeit, fejleszti a szocialista gazdasá­got és kultúrát. Ebben a törté­nelmi küzdelemben az iskola és az oktatási rendszer váljék fon­tos eszközzé, melynek segítsé­gével a párt tudományos vi­lágnézettel, kommunista er­kölccsel és az öszes szükséges ismeretekkel, gyakorlottsággal ruházza fel a felnövekvő nem­zedéket és a dolgozó tömege­ket, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy képessé­geit és tehetségét a társadalom érdekében érvényesítse, teljes mértékben kibontakoztassa. A jelentés a továbbiakban ki­emeli a tömegszervezetek — az FSZM, a SZISZ, a Pionírszer­vezet- és egyéb szervezetek a fiatalság jelleme formálására gyakorolt hatásának jelentősé­gét. Az itt említett szervezetek, a kulturális művészeti és test- nevelési intézmények, ugyan­csak a nemzeti bizottságok és a tömegtájékoztatási eszközök még nagyobb igyekezetei fejt­senek ki az ifjú nemzedék ne­velésénél, a szocialista építés­ben való bekapcsolásánál. Befe­jezőül a jelentés külön is hang­súlyozza, hogy az ifjú nemze­dék nevelési folyamatában pó­tolhatatlan szerepe van a párt­tagok, főleg a pártjunkcionáriu­sok személyes példamutatásá­nak. A kommunisták jó példával járuljanak elő, segítsenek az if­júságnak a párt politikai kér­déseinek megértésében, mozgó­sítsák az ifjúságot az aktív tár­sadalmi életre. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának tanácskozása vitával folytatódott. A vitában elsőként fan Krúlik elvtárs, a nyugat-szlovákiai ke­rületi nemzeti bizottság elnöke szólalt fel. A CSKP XIV. kong­resszusa és az SZLKP kongresz- szusa oktatásüggyel foglalkozó határozatainak teljesítéséről szólt kerületi viszonylatban, majd az ifjúság nevelésében és a hivatásra való előkészítésé­ben felmerült néhány fogyaté­kosságról. fán Kvasnicka elvtárs, a bru- tislavui Komenský Egyetem pro­rektora több főiskola példáján ismertette a nevelési folyamai pozitív, a legutóbbi két-három évben végbement fejlődését. Megemlítette, hogy a kitűnő elő menet élű hallgatók nagy érdek lődést tanúsítanak a Csehszlo­vákia Kommunista Pártjába va­ló belépés iránt. Zofia Dzurendova elvtársnő, a Szlovák Nöszövetség presovi já­rási bizottságának titkára az if­júság nevelésének kérdéseivel, a diákok és a dolgozó ifjúság körében kifejtett ideológiai munkával foglalkozott. Ismer­tette a tapasztalatokat, amelye­ket a járásban a világnézeti ne­velés terén szereztek. Vojtech Melúch elvtárs, a Po­važská Bystrica-i gépgyár üze­mi pártszervezetének elnöke vi­tafelszólalásában a munkás utánpótlás nevelésének problé­máját taglalta. Michal Zozuták elvtárs, a SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke megállapí­totta, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein elhangzott jelentések komplexen elemzik, az ifjúság nemzedék nevelése problematikáját. A tanácskozás résztvevőit tájékoztatta ugyanr akkor Szlovákia ifjúságának a berlini X. VÍT re való előkészü létéiről. Stefan Chochol elvtárs, az SZSZK oktatásügyi minisztere felhívta a figyelmet, mennyire szükségszerű megteremteni a további feltételeket a munkásif­júság teljes középiskolai vég­zettsége számára. Ezzel kap csolatban hangsúlyozta főleg az ipari szaktanintézetek színvona­la emelésének fontosságát. Délután a vitában felszólalt jun Fojtík elvtárs, a CSKP KB titkára, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga küldöttségének vezetője, aki liang súly ózta az iskola nevelő küldetésének jelentőségét a fia­tal nemzedék életre és mun­kára való felkészítésében a szó cialista társadalomban. Ezzel kapcsolatlxin beszélt a tanítók kötelességeiről, az iskola kap­csolatáról az élettel, politech­nikai jellege elmélyítéséről és a világnézeti nevelés fontossá­gáról. Az ifjúság esztétikai nevelése kérdéseivel foglalkozott Róbert IJúbravec elvtárs, a Szlovák Képzőművészek Szövetségének elnöke. Vojtech Michálik elv­társ a művészi alkotó munka és a tudományos világnézet for múlása néhány kérdését fejte­gette. A testnevelés fejlesztésé­vel összefüggő kérdésekről Vla­dimír Cernusák elvtárs, a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség elnöke beszélt, míg fozef Bo- cák elvtárs felszólalásában ki­emelte a szakmunkásképző is­kolák továbbfejlesztésének kon­cepcióját. A vitában felszólalt fozef Le­ltárt elvtárs is, aki a résztvevő­ket tájékoztatta a külpolitikai kérdésekről, valamint a KGST prágai XXVII. ülésszakának eredményeiről. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga ezután jóváhagyta a határo­zatot és a káderintézkedések javaslatát. Az ülés az Internacionáli hangjaival ért véget. MUNKAERDEMREND KAROL MARTINKANAK (ČSTK) — fozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap átnyújtotta a Munkaérdem­rendet Karol Martinkának, az SZSZK kormánya alelnökének. Az érdemrendet Martinka elv- társnak 50. születésnapja alkal­mából a köztársasági elnök adományozta. A jubilánsnak gratulált töb­bek között Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke. Az SZLKP KB gratuláló le veiben méltatta a jubilánsnak a szocialista államunk tervezési szerveiben betöltött felelősség- teljes tisztsége keretében kifej- tett érdemes munkáját, továb­bá a párt gazdaságpolitikai el­vei alkotó érvényesítésénél szerzett érdemeit, áldozatkész­ségét a CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak megvalósítá­sánál, továbbá a gazdasági kon­szolidációhoz való hozzájáruld* sat. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI ÉS ELELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN Csütörtökön a prágai Magyar Kultúrában, közel félszáz újság­író jelenlétében Fehér Gyula, az MNK mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériuma tájé­koztatási főosztályának vezető­je sajtótájékoztatón ismertette az augusztus 24 — szeptember 2. között a Fučík Parkban ter­vezett magyar mezőgazdasági kiállítás tartalmát és küldeté­sét. A kiállítás célja a magyar mezőgazdaság és élelmiszergaz­daság helyzetének, dinamikus fejlődésének, termelési és ex­porttevékenységének bemutatá­sa. A magyar elvtársak han­goztatták: szeretnénk ezúton is elősegíteni a KGST keretén be­lüli kétoldalú együttműködés kiszélesítését, a két ország gazdasági szervezetei és tudo­mányos intézményei közötti kapcsolatok további erősítését. A kiállítás áttekintést nyújt egyes magyar vállalatok ex­portra ajánlott áruválasztéká­ról, s témakörönként csoporto­sítja a látnivalókat. A látogató ezekben a témakörökben meg­megismerkedhet a magyar élel­miszergazdaság általános jel lemzőivel, a növénytermesztés helyzetével, a kertészeti ága­zattal, s a meliorációs tapasz­talatokkal. Külön témakörben mutatják be a magyar állatte nyésztés dinamikus fejlődését, ezen belül az országaink kö­zötti együttműködést a takar­mányok minősítése és ellenőr­zése terén. A termékforgalma­zást érzékeltető részlegen a la- togatúk betekintést nyerhetnek abba, hogy a magyar élelmi- szeripari vállalatok az utóbbi időszakban milyen új élelmi­szerekkel lepték meg a házi­asszonyokat. A prágai kiállítással egy idő­ben több csehszlovák—magyar mezőgazdasági szakember-talál- kozót terveznek, amelyeken te­rítékre kerülnek a növényter­mesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripar fejlesztésének legfőbb kérdései. A kiállításon húsz magyar szakfilmet mutat­nak be mezőgazdasági szakem­bereinknek. A Fučík Parkban a kiállítás ideje alatt egy magyar étterem gondoskodik arról, hogy a lá­togatók konkrét elképzelést kapjanak a magyar borok mi­nőségéről és a magyar ételkü- lön legességek ről. (sm) Ifjú horgászok tábora A komáromi járás pionír horgá­szai Kolárovo (Gútaj mellett ütöttek tábort a vakáció első napján. Szaktáborozás kereté­ben tökéletesítik horgásztudo­mányukat. A tábor parancsnoka Nagy Gyula elvtárs, a járási pionírház dolgozója. Tizenöt ifjú horgász a tábor lakója, mind­annyian valamelyik horgász­szakkör tagjai. Egy hétig tart táborozásuk. haj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom