Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-06 / 159. szám, péntek
A fiatal nemzedék szocialista nevelése s előkészítése az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban A CSKP KB Elnökségének beszámolója * Jan Fojtik elvtárs előadói beszéde a CSKP KB ülésén (Befejező rész) Elotársnők! Eivtársak! Iskolarendszerünk helyzetének elemzése, valamint az előterjesztett iskola- üggyel kapcsolatos dokumentumokban tartalmazott következtetések egész sora E törekvésünkben alapvető fontossága vau a gyermekek és az ifjúság szocialista nevelésének. Emellett arra kell törekednünk, hogy az összes nevelő tényező, — az iskola és az egész társadalom — együtt és egységesen hasson, pártunk politikájának szellemében. Ami az iskolai nevelési rendszert illeti, sikerességének előfeltétele, hogy világos, konkrét nevelési célokat tűzzünk ki az iskolák valamennyi fokán, úgy, hogy a fiatal ember szocialista öntudatosságának, szocialista állásfoglalásának, marxista—leninista világnézetének kialakítása összefüggő szakaszokat alkosson és összhangban álljon az ifjúság korbeli sajátosságaival. A gyermekek és az ifjúság tudományos világnézetének, erkölcsi és állampolgári — politikai arcélének kialakítását egybe kell kapcsolni a társadalmi jelenségek és fejlődési törvényszerűségek szakszerű magyarázatával az egyes tantárgyak oktatásával, amelyek színvonala megfelel az ismeretek jelenlegi fokának. Arról van szó, hogy minden egyes tantárgy sajátos hozzájárulást jelent, de különös szerepet töltenek be a társadalom tudományi tantárgyak. jelentős helyet foglal el főként az állampolgári nevelés. Ennek szerepét még nemrégen erősen lebecsülték, és a válságos időszak folyamán tanítását lényegesen csökkentették. Válságos helyzet nyilvánult meg főként azon a téren, hogy teljes hiány volt tankönyvekben, továbbá abban, hogy helytelen volt a tantervek irányzata. E fontos tantárgy oktatására a tanítókat egyáltalán nem készítették elő. E fogyatékosságukat az utóbbi időben fokozatosan kiküszöböljük. Azonkívül, hogy új pdlgári neveléstani tantervek s a tansegédeszközök egész sorát adták ki, bevezettük az egyetemi szintű képzést pedagógiai és bölcsészeti karokon. A polgári nevelés újból teljesíti feladatát, az iskola nevelő munkájának rendszerében hozzájárul a diákok és a hallgatók szocialista meggyőződésének kialakításához, és ahhoz, hogy helyes osztályszemléletet nyerjenek társadalmunk életéről és a világ eseményeiről, pártunk politikájáról. Ennek ellenére számos iskolában a polgári nevelést még mindig mellékes tantárgynak tekintik, amelynek oktatását igen gyakran csak rögtönzik. Helytelen az a törekvés is, hogy e tantárgy oktatásával a többi tantárgy nevelő hatását helyettesítsék. A gyermekek és a fiatal emberek nevelésében még mindig nem értékelik kellőképpen az olyan tantárgy jelentőségét, mint az irodalom. Nem arról van szó, hogy az irodalom oktatása során a diákok összefoglaló széles körű adatokat sajátítsanak el a legkülönfélébb írók és költők, gyakran másodrendű irodalmárok életéről és műveiről. Az irodalom oktatásának az a célja, hogy a fiatal emberben mindenekelőtt a legnemesebb, valóban humánus érzéseket ápolja megerősítse benne az élethez való optimista, aktív viszonyt, azt a vágyat, hogy a társadalom számára hasznos cselekedetekben valósítsa meg önmagát, közelebbről megismerje a nép életét és munkáját, hazaszeretetre, a szülőföld szeretetére, a nemzetek tiszteletére neveljen és szolidaritásra késztessen azokkal a népekkel, amelyek bármilyen szociális 'és nemzetiségi elnyomás ellen harcolnak. Az irodalmon kívül különös jelentősége vau a történelemnek. A történelem oktatása során lehet elsősorban szervesen egybekapcsolni népeink és más országok népei múltjának adatait a történelem materialista értelmezésének magyarázatával. Arra kell összpon- tosílanunk, hogy megértessük az osz- tályiiarc jelentőségét a történelemben és azokat a feladatokat, amelyeket a munkásosztálynak a kommunista és a Az iskolai szocialista nevelésben, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell értékelni a nevelési-oktatási folyamat politechnikai részét. A nevelés szempontjából elsősorban azért jelentős, mert a fiatal emberekbe beoltja az öntudatos munkához való viszonyt, gazdaságosságra és fegyelmezettségre veazt mutatja, hogy a párt XV. kongresz- szusáig feltétlenül el kell készítenünk iskolarendszerünk további fejlesztésének tervét. A jelenlegi időszakban a XIV. pártkongresszus irányelveivel összhangban következetesen javítanunk kell az oktató-nevelő munkát. forradalmi felszabadító mozgalomnak a jelenlegi időszakban kell megoldania. E tantárgy oktatása szinte felbecsülhetetlen a szocialista hazaszeretet és a proletái nemzetköziség kialakítása, a helyes osztályszemlélet kialakítása szempontjából, amely magába foglalja a forradalmi és haladó nemzeti hagyományok tiszteletét s ugyanakkor a munkásosztálynak és a dolgozóknak a szocializmusért és a kommunista jövőért vívott harcát. Az esztétikai nevelés feladata gazda gítani a fiatal ember belső életét, kialakítani kulturális érdeklődését, megtanítani arra, hogy megértse a művészetet, érezze szükségességét, megbecsülje népünk kulturális örökségét, hazánk természeti szépségeit. Arra kell ösztökélnie, hogy életkörnyezetének javítására és szépítésére törekedjék. A fiatalokat arra kell vezetnie, hogy a szocializmus eszményeinek megvalósítására, törekedjen és segítséget kell nyújtania abban, hogy meg tudja különböztetni a tényleges kulturális értékeket a legkülönfélébb divatos irányzatoktól és sznobisz- tikus túlkapásoktól. Ebben a szellemben kell hatniuk az állam kulturális-nevelő intézményeinek, a művészeti iskoláknak is. Az iskolák munkájában nagy segítséget nyújthatnak a művészek alkotó szövetségei. Az iskolák nevelési rendszerében kellőképpen kell értékelni az orosz nyelv tanítását. Ez elősegíti a Szovjetunió népei életének, az első szocialista állam szociaiista rendszerének a kommunizmus felé tartó ország életének megismerését. Fontos eszköze a haladó orosz irodalom és a jelenlegi szovjet kultúra, tudomány és technika eredményei megismerésének, valamint baráti kapcsolatok felvételének és megszilárdításának a szovjet emberekkel. Az orosz ma a szocialista világrendszer népeinek közös nyelve, a haladó és forradalmi erők nyelve. Ennek ismeretét ma nem nélkülözhetik a művelt emberek az egész világon. Ezért szükséges, hogy iskoláink valamennyi fiatalnak jó orosz nyelvismeretet biztosítsanak. A gyermekek és az ifjúság nevelésében főként materialista-tudományos világnézetük ateista szemléletük kialakításában nélkülözhetetlen jelentőséggel bírnak a természettudományi tantárgyak, a biológia, a matematika, a fizika és a vegytan. Elsősorban ezekben a tantárgyakban nem engedhető meg semmilyen leegyszerűsítés az oktatás és a nevelés semmiféle mechanikus egyesítése. E tantárgyak nevelési jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy racionális szemlélethez, korszerű, dialektikus materialista gondolkodáshoz vezetnek, ellenkezést keltenek bármilyen elmaradottsággal szemben. Újabb és újabb érveket szolgáltatnak a tudományos szocializmus mellett. Itt természetesen különösen fontos e tantárgyak tanítóinak hozzáállása. Az iskolai nevelés szerves részét kell alkotnia a diákok és a hallgatók egészséges fizikai fejlődéséről való gondoskodásnak is. Szükséges, hogy az iskolákban folyó testnevelés éppúgy, mint a honvédelmi nevelés vonzóbbá váljék az ifjúság számára, a diákok és hallgatók körében egészséges versengést, kollektív szellemet ápoljon, szilárd akaratra, bátorságra, fegyelmezettségre nevelje őket és megszilárdítsa egészségi állapotukat. Ahhoz, hogy a kötelező testnevelés elérje e céljait, és kedvelt tantárggyá váljék, a testnevelés oktatójának jó pedagógusnak kell lennie és szükséges, hogy aktívan viszonyuljon a sporthoz. A fiatalokat rá kell szoktatnia arra, hogy rendszeresen tornázzanak és sportoljanak, tartósan érdeklődjenek a sportesemények iránt, amelyek a társadalom általános kultúrájának fontos részét alkotják. zeti őket, érdeklődést kelt bennük a társadalmilag hasznos, termelőtevékenység iránt. A politechnizálásnak természetesen mint tudjuk, szélesebb körű küldetése is van — megismerteti a diákokat a korszerű termelés szervezési alapjaival, a műszaki, technológiai, köz- gazdasági ismeretekkel, megtanítja őket a munkaesaköaök, gépek használatára es megismerteti veliik az automatizálást, továbbá a fiatalokban érdeklő dést kelt a technika iránt és megköny- nyíti saáinukra a helyes pályaválasztást. Iskolánk munkájának politechnikai jellege — mint tudjuk, ez jelentős lenini alapelv — kell hogy áthassa az iskolák valamennyi fokának egész nevelési, oktatásň tevékenységét, irányzatukkal és profiljukkal összhangban, jss szükséges, hogy a tanítók felkészítésében is tükröződjék. Egyenesen meg kell mondani, hogy iskoláink politechnizá- lásának jelenlegi helyzete nem kielégítő, nem felel meg a szocialista iskola szükségleteinek, sem pedig azoknak a követel mén veknek, amelyeket a társadalom ezen a téren az iskolával szemben támaszt. Ennek oka az, hogy iskoláink politechnizálásának még maga a koncepciója sincs teljesen tisztázva, s ezért a konkrét megvalósítás is lemarad. Iskoláink politechnizálásának általá nos helyzetével és ezzel kapcsolatban ennek neveld hatásával haladéktalanul foglalkoznia kell mindkét oktatásügyi minisztériumnak, és a többi, főként termelési szakágazattal együttműködésben ki kell dolgozni a nevelési folyamat politechnizálásának olyan teljes programját, amely megfelel a jelenlegi követelményeknek. Ľ program keretében A konszolidáció folyamán és főként a XIV. pártkongresszus után létrejöttek a legnélkülözhetetlenebb feltételek a jó politikai nevelőmunkáhoj'. a főiskolákon is. Ezen iskolák hallgatóit arra kell vezetni, hogy megértsék a világban végbemenő jelenlegi politikai változások bonyolultságát, hogy megerősödjék bennük a szocializmushoz, a kommunista párt politikájához való pozitív, aktív viszony, és hogy felelősségteljesen viszonyuljanak a t #'uiáshoz, jövő hivatásukra való felkészüléshez és valamennyi kötelességükhöz. Újból hangsúlyozni kell, hogy a politikai nevelőmunka nem csupán a pártszervezetek, a szakszervezetek, és a SZISZ dolga, hanem valamennyi felelős főiskolai funkcionárius, katedravezető és tanító saját ügye. A nevelőmunkában központi helyet kell elfoglalnia a marxizmus—leninizmus tanulmányozásának, beleértve annak valamennyi alkotó részét — a marxista—leninista filozófiát, a politikai közgazdaságtant, a tudományos kommunizmust, valamint pártunk és a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom történetének tanul mányozását. Főiskoláinkon egyes hallgatók a marxizmus—leninizmus tanulmányozásában csupán valamilyen többletet látnak, ami elveszi az időt az alapos szakmai felkészüléstől. Ez a nézet a válságos időszakban elfoglalt állásfoglalások csöke- vénye, amikor a jobboldali opportunisták, a marxizmus—leninizmus tanítását a főiskolákon gyakorlatilag felszámolták. Ezt a csökevényt táplálja egyes szaktárgy tanítójának állásfoglalása, akik maguk is közömbösen viszonyulnak a marxizmus—leninizmus elméletének tanulmányozásához. Ezt az állapotot sehol sem lehet eltűrni. Főiskolai műveltségű szocialista szakember csak olyan ember lehet, aki saját szakának vagy a rokonszakmák problémáinak ismereteit egybekapcsolja a marxista—leninista elmélet mélyreható megértésével, és aki széles körű Elvtársnők! Elvtársak! A fiatal nemzedék oktatásának és nevelésének minősége mindenekelőtt a tanítóktól, a nevelő dolgozóktól, a szakképzés mestereitől, politikai, pedagógiai, szakmai, de erkölcsi színvonaluktól továbbá a pedagógiai testületek egységes öntudatos eljárásától, politikai eszmei vezetésétől és szakirányításától függ. A. tanítók és a nevelők felelőssége sokkal nagyobb, mint számos más hivatásban. Ebből következik a munkájukkal szemben támasztott nagy igényesség is. A párt és a szocialista állam köteles sége, a tanítókat és a nevelőket e felelősségtudatra vezetni és munkájukhoz megteremteni a nélkülözhetetlen feltételeket. Az egész pártnak, az állami intézményeknek és valamennyi társadalmi szervezetnek meg kell szilárdítania a szocialista tanító tekintélyét, meg kell gátolnia az iskola munkájának megzavarását. Szilárd meggyőződésünk, hogy az ilyen eljárás mellett tanítóink becsületkonkrét intézkedéseket kell tenni a po- litechnizálás anyagi és káderekkel való ellátására is. E program kidolgozása során Tel kell használni a többi szocialista állam, főként a Szovjetunió tapasztalatait is. A politechnikai oktatás fejlesztése során — tokintettel a múltbeli tapasztalatokra —. a legnagyobb mértékben fontos leküzdeni azokat a törekvéseket, amelyek az iskola és a termelés formális kapcsolatára irányulnak. E kérdés felületes megközelítése könnyen a fontos alapelv lejáratásához vezetne. Az iskolák oktató-nevelő munkájának megjavítása céljából továbbra is támogatni kell a napközi otthonokban és iskolai klubokban folyó iskolán kívüli tevékenységet. Ezeknek a napközi otthonoknak és kluboknak egyrészt neve- lő, másrészt szociális küldetésük van. Eddigi fejlődésük azonban nem felel meg jelentőségüknek. A CSSZK napközi otthonaiban az első évfolyamtól az ötödikig a diákok 27 százaléka, az SZS^K- ban pedig lti százaléka kapcsolódik lie az iskolai klubok munkájába. A hato- dik és a kilencedik évfolyam köpött csupán a tanulók két százaléka vesz részt ezeken a foglalkozásokon. A többi szocialista országban vé.tílwv ruenő fejlődéssel összhangban támogatni kell az alapiskolákban az e,t*ész napos nevelési rendszer fokozatos fejlesztését is. kulturális látókörrel rendelkezik, dolgozni tud az emberekkel és meg tudja nyerni őket ahhoz, hogy részt vegyenek a szocializmus értékeinek kialakításában. A marxizmus—leninizmus oktatása segíti hozzá a fiatal szocialista szakembereket ahhoz, hogy a tudományos világnézet számukra valóban iránytű legyen, világos irányt mutasson szakmai munkájukban, alkotó gondolkodásuk tovább^ fejlesztésében és életükben. Ebben természetesen nélkülözhetetlen a tanszékek segítsége, ami nélkül a marxizmus intézetei feladatukat nem teljesíthetik. A CSKP KB Elnöksége és titkársága 1969 óta több ízben foglalkozott a marxizmus—leninizmus főiskolai oktatásával és számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy ez az oktatás teljes mértékben biztosított legyen és hogy a marxizmus—leninizmus elméleti alapjainak alkotó szellemű élő elsajátításához, szocialista társadalmunk fejlődése törvényszerűségeinek a szocializmus előnyeinek, a munkásosztály és a kommunista párt szocializmusért és kommunizmusért vívott harca értelmének megértéséhez vezessen. Az oktatásügyi minisztériumok és a kerületi (városi) pártbizottságok feladatává tette, hogy rendszeresen foglalkozzanak a marxizmus—leninizmus intézetei munkájának kérdéseivel, megfelelő káderekkel való kiegészítésükkel, olyan rendszer kialakításával, amely biztosítja a társadalomtudományi tárgyak tanítóinak szükséges fejlődését, valamint az oktatás színvonalának emelését. Fontos szerepet kell betöltenie — főként a marxizmus—leninizmus tanítóinak felkészítésében —, a CSKP KB politikai főiskolájának és a CSKP Kit Marxizmus—Leninizmus Intézetének is. Időszerű fontos feladat ezen intézmények számára új tankönyveket, elsősorban kommunista pártunk történetének tankönyvét előkészíteni. tel teljesíteni fogják társadalmi küldetésüket és nevelőmunkájukba minden tudásukat, lelkesedésüket, tehetségüket, áldozatkészségüket latba vetik, ami éppen a gyermekek és az ifjúság körében végzett munkánál nélkülözhetetlen. Tudatában vagyunk annak, hogy nem minden pedagógus teljesíti maradéktalanul azokat a kötelességeit, amelyeket társadalmunk megkíván a szocialista tanítótól. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ilyen tanítók címére elhangzott bíráló szavakat. Tanítóinkra és nevelőinkre bízzuk társadalmunk legértékesebb kincsét, — a gyermekeket, a fiatal embereket — országunk jövőjét. Ugyanakkor tudjuk, hogy a tanítók és nevelők nagy része tudatában van társadalmi küldetésének, a gyermekhez való emberi, optimista viszony jellemzi őket, igényesek és érzékenyek, igyekeznek minden egyes tanulónak és hallgatónak megmutatni miben érvényesülhet sikerrel, megfelelő öntudattal ruházzák fel, példát mutatnak, megnyerik őt tekintélyükkel, amely az önina(Folytatás a 4. oldalon] Egységesen a pártpolitika szellemében Fejlesszük az iskola politechnikai jellegét A marxizmus—leninizmus tanulmányozása A tanítók és nevelők felelőssége
