Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-30 / 179. szám, hétfő
AZ IDŐJÁRÁS HATÁSA AZ EMBERS SZERVEZETRE Az időjárás nem csupán az emberi tevékenységre, hanem az emberi szervezetre is hatással van. Erről sokan meggyőződhettek a közelmúltban uralkodó nagy hőségek idején, az e hónapban uralkodó többnapos kánikula alatt. Sok ember közérzete rosszabb volt, mint azelőtt, a szívbetegek és a gyomorfekélyben szenvedő betegek nehezen viselték el a nagy hőséget. Miként és mikor reagál tulajdonképpen az emberi szervezet az időjárásra? Az időjárás hatását nem mindenki érzékeli egyformán. Az egészséges ember szervezete ellenállóképesebb, az éghajlati kilenségekre kevésbé, s nem olyan gyakran reagál, mint a beteg szervezet. Az emberre leginkább a hirtelen éghajlati változások gyakorolnak nagyobb hatást. Sokan levertek, reumatikus fájdalmakat éreznek, többen idegesek, rosszkedvűek, fejfájásra, légzési bántalmakra panaszkodnak. A leginkább azok érzik az időjárás hatását, akik ágyhoz kötöttek. Ezt legjobban a kezelőorvosok bizonyíthatják. Az éghajlatnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával és a hatás problémáival már régóta foglalkoznak nemcsak az orvosok, hanem a meteorológusok is. Az orvosok az emberi szervezet tevékenységét, a meteorológusok pedig az időjárást figyelik. Az eredményeket azután összehasonlítják és levonják a következtetéseket. Eddig nem sikerült még részletesebben megoldani ezt a szemlátomást egyszerű, a valóságban azonban igen bonyolult problémát. A komplikáció főleg abban áll, hogy eddig még nem Ismert a külső környezet vala mennyi — az emberi szervezetre hatást kifejtő tényezője. Elsősorban az nem világos, valón az időjárás mint egész, vagy pedig csak néhány tényezője okoz változást a szervezet fiziológiai folyamataiban olyan mértékben, hogy azután ez a jelenség rossz közérzetben, megbetegedésben, vagy a beteg állapotának leromlásában nyilvánul meg. Vegyük e*t a problémát szemügyre az időjárás, tehát a meteorológus szempontjából. Az időjárás tulajdonképpen áz éghajlatnak egy bizonyos helyen való állapota, amelyet egyes elemek jellemeznek. Közülük a legfőbb a hőmérséklet, a légnyomás és a levegő nedvessége. Ezek kölcsönös hatására felhősűrűsödés, tehát egy bizonyos időjárási helyzet alakul ki, mégpedig eső, köd, zivatar stb. formájában, s ugyanakkor a szél iránya és sebessége. Az időjárás megváltozása nem véletlenszerű. Az időjárás jelensége és állapota között kölcsönös összefüggés, fizikális törvényszerűségekkel kapcsolatos összefüggés létezik. Mivel a nap sugarai nem egyenlően melegítik fel a föld felszínét, az atmoszférában légáramok keletkeznek, mégpedig nagyobb mértékben is, mondhatnánk nagy kiterjedésű cirkulációs folyamatok, amelyek aztán a meleg és a hideg levegőt az egyik helyről a másikra viszik, s ennek következtében változik az időjárás is. A meleg és a hideg levegő áramlása között hőhatárok, úgynevezett frontátvonulások alakulnak ki, ezt említik gyak ran a rádió és a televízió meteorológiai jelentésében is. Az éghajlati frontok területén nemcsak felhőképződés, eső keletkezik, hanem ugyanakkor hirtelen megváltoznak az időjárási értékek, elsősorban a levegő hőmérséklete, a légnyomás, a levegő nedvessége, ugyanakkor a szél iránya és sebessége is. Minél nagyobb a meleg és a hideg levegő áramlása egy bizonyos terület felett, annál bizonytalanabb a nevezett terület éghajlata. A frontátvonulások az időjárás gyors és hirtelen megváltozása miatt nemcsak a meteorológusokat. hanem az orvosokat is foglalkoztatják, akik az éghajlatnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával és e hatás tanulmányozásával foglalkoznak. A meteorológusok és az orvosok statisztikai feljegyzéseinek kölcsönös összehasonlítása azt mutatja, hogy bizonyos betegségekben szenvedő páciensek állapota a frontátvonulás idején rosszabbodik. Ilyenkor nagyobb az elhalálozás, például a szívinfarktusban szenvedő betegek körében, néha bizonyos komplikációk következnek be a komolyabb műtéteknél, beavatkozásoknál. Néhány orvos azt a véleményt vallja, hogy a hirtelen időváltozás komplikálja a szülések lezajlását is. A gyomorbetegeknél a hirtelen időváltozáskor állnak be a fájdalmak, főleg azonban tavasz- szal és ősszel, amikor rendszerint a legtöbb az ilyen változás. Az asztmás rohamok a nedves tengeri levegő behatolásakor, vagy zivataros időben erősödnek. Igen komoly tényező továbbá a légnyomás. Az egyes emberek fáradságot, rossz közérzetet. szorongást éreznek magas légnyomás esetén, mások ugyanilyen érzésekkel küzdenek például alacsony légnyomás esetében. Felsorolhatnánk még további —1 az egyes betegségekre hatást gyakorló jelenségeket. Ezek mind bonyolult, s főleg a beteg emberek egészségi állapotának leromlását okozó hatások. A probléma annál bonyolultabb, hogy a reakció ugyanannál az embernél nem mindig egyforma. Néha nagyobb, néha kisebb, néha pedig egyáltalán nem észlelhető. Ez természetesén az egyén egészségi állapotától függ, ami a betegeknél gyakran változik. Az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása még nincs tisztázva. Tanulmányozásának a világ számos országában nagy figyelmet szentelnek. A meteorológusok az egyes országokban a kórházak számára bioklimatikus előrejelzéseket adnak ki, amelyekben felhívják a figyelmet főleg a frontátvonulásokra, amikor hirtelen időjárásváltozás állhat be. Ezek a jelentések azt szolgálják, hogy az orvosok például a hirtelen frontátvonulások alkalmával ne végezzenek komolyabb műtéteket, és nagyobb figyelemmel foglalkozzanak a súlyos betegekkel. Dr. PETER FORGÁC 1973 va. 30. A SZOVJET HADIFLOTTA ÜNNEPE \ lengyel hajúi irgalomban nemcsak a tengeri, de a folyami kikötőknek is fontos szerepük van. Képünkön: Az Odera folyónál levő Kozle kikötő, ahol vasércet, szenet és más árut raknak át többnyire Csehszlovákia részére. A múlt évihez képest az idén 14 százalékkal több árut fognak szállítani, (Felvétel: ČSTK—CAF) Már több mint 30 éve július utolsó vasárnapján ünnepük a szovjet hadiflotta napját. Ezen a napon — 34 évvel ezelőtt — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány határozatot fogadott el a szovjet hadiflotta napjának megünneplésére, hogy ezzel is kifejezze a szovjet nép elismerését és tiszteletét a fegyveres erők ezen hadineme iránt, amely nemcsak sokévi és dicsőséges hagyománnyal rendelkezik, hanem ma is a Szovjetunió és a szocialista tábor felségvizei védelmében fontos és döntő szerepet játszik. A harci cselekményeken'kívül az orosz tengerészek más területeken és figyelemre méltó tetteket hajtottak végre. A világ térképén több mint 600 sziget, kikötők és folyók elnevezése örökíti meg a híres orosz felfedezők és tengerészek nevét és bátorságát. Meg kell említeni a dicsőséges Potyem kin és Ocsakov cirkálót, a le- gendáris Aurorát és tengerészeit, akik 1917-ben a Téli Palota ostrománál az első osztagok között harcoltak. A külföldi intervenció és a polgár- háború éveiben a tengerészek a Vörös Hadsereg katonáival együtt harcoltak és védelmezték a fiatal szovjet köztársaságot. A szovjet hadiflotta forradalmi hagyományai azonban legjobban a Nagy Honvédő Háború idején a fasiszta hordák elleni harcban bontakoztak ki. Több mint félmillió tengerész harcolt akkor Moszkvánál, Leningrád nál, Szevasztopolnál, Ogyesszánál, a Kaukázusban, a Karéliai-félszigeten és a Baltitenger partján. A tengerész alakulatok súlyos harcokat vívtak a tengeri kikötőkért és az utakért. Az ellenség tápvonalának a megrongálásában több önálló hadműveletet, valamint partraszállást hajtottak végre, továbbá a szárazföldi hadsereg egységeinek és a tengerparti objektumok védelme érdekében sikeres harcokat folytattak. A szovjet hadiflotta önálló hadműveleti térsége a szárazföldi hadsereg előrenyomulásával egyidejűleg jelentős mértékben kiszélesedett — a háború végén a hadiflotta 61 sikeres hadműveletet fejezett be. A második világháború alatt a szovjet hadiflotta több mint 9 millió személyt telepített át és több mint 94 millió tonna árut szállított: 1600 ellenséges hajót süllyesztett el. A harci feladatot sikeresen teljesítette a „Kirov“ cirkáló személyzete is, amely vízre bocsátása után 1938-ban a Baltitengeren még alaposan meg sem „melegedett“, és már tűzkeresztségen esett át. Bevetésére először a Finnország elleni háborúban került sor, később a németek elleni harcban. A háború után a cirkáló ormán feltüntették a számadást: 30 lelőtt ellenséges repülőgép, egy elsüllyesztett torpedóromboló és 5 torpedócsónak, ezenkívül 12 tengerparti tüzérüteget tettek ártalmatlanná. A második világháború után a Szovjetunió rendkívüli figyelmet szentelt a hadiflotta kiépítésének. Fő ütőerejévé fokozatosan a tengeralattjáró flotta és a rakétahordozó tengerészeti légierő lett. A szovjet hadiflottát a háború utáni években a különböző fegyvernemek és harci eszközök rohamos fejlődésével egyidejűleg és össz hangban fejlesztették, hogy váratlan támadás esetén a nukleáris háború feltételei között is sikeresen tudja teljesíteni a reá háruló feladatokat. A szovjet hadiflotta kötelékébe erős légierők is tartoznak, amelyek alkalmasak a nagy távolságban levő összes célok felfedezésére és megsemmisítésére. Ez mind csak rövid áttekintés, de biztos, hogy a szovjet hadiflotta ma már öli 11 ütőerőt képez —, hogy a NATO legfelsőbb szervei is fokozott figyelemmel kísérik. A hadiflotta legénysége jelenleg az SZKP XXIV. kongresz- szusa határozatának megvalósítására törekszik — a harci és a politikai felkészültségben kiváló eredményeket ér el, és minden téren tökéletesíti tudását. A Szovjetunió kormánya a katonák mesteri tudását megfelelően értékeli: az utóbbi időben több ezer tengerész kapott magas állami kitüntetést, közülük 17-én a Szovjetunió Hőse címet. A szovjet tengerészek internacionalista kötelességüket is teljesítik. A szovjet hadsereg összes fegyveres erőivel együtt továbbra is védelmezik a szovjet nép és az egész szocialista tábor alkotómunkájának eredményeit. A szovjet tengerészeknek ünnepük alkalmából a szovjet néppel együtt mi is sok sikert kívánunk nehéz és felelősségteljes munkájukban. }án Mičátek alezredes Honvédelmi előkészítés A Komenský Egyetem trnavai pedagógiai kara Ján Uher szakelőadó vezetésével felelősségteljesen foglalkozik a honvédelmi előkészítés kabinetjében az egységes honvédelmi rendszerről szóló párthatározat feladatainak a teljesítésével. A honvédelmi előkészítési kabinet az 1972—1973. oktatási év végén öt turnusban honvédelmi gyakorlatot szervezett a második évfolyamú hallgatók — diáklányok — számára a Smolenice melletti Jahodníkon. A kiképzés néhány kisebb fogyatékosságtól eltekintve (tantermek, lövölde) nagyon jól sikerült. A tanszék hallgatói elegendő ismeretet szereztek, és megvan minden feltétel arra, hogy a jövendő tanítók az iskolákban képesek lesznek majd a honvédelmi előkészítés irányítására, oktatására. A diáklányok a pontosan kidolgozott tervek szerint előadások keretében, majd gyakorlati kiképzésben is tanúje- tét adhatták ismereteiknek a lövészetben, a topográfiai előkészületben, az egészségügyi fel- készültségben, a lakosság vegyi-elhárítási előkészítésében, a fizikai felkészültségben, és ugyancsak más, ide vonatkozó szakaszokon. Az előadásokat filmekkel egészítették ki, amelyeket az esti órákban vetítettek. Természetes, hogy a honvédelmi előkészítési kabinet dolgozói az itt említett igényes feladatokat nem teljesíthették volna a Polgári Honvédelmi Szövetség járási bizottságának, a járás különböző katonai alakulatai parancsnoki testületének aktív segítsége nélkül. A tanítók, például dr. Juraj Hajda, (án Putek, Jozef Hoppan, Julius Nemec, Pavol Urbančok, Milan Zelník, Ján Makovinský tisztek és mások, a legnagyobb figyelmet szentelték a kiképzésnek. s ezért elismerés illeti őket. A Komenský Egyetem pedagógiai kara a jövőben Hörka nad Váhomban saját gyakorlóközpontot épít. E központ minden szükséges berendezéssel, szálláshellyel, tanteremmel, lövöldével rendelkezik majd, ezenkívül a hallgatók honvédelmi kiképzése számára még más szükséges helyeket is berendez. Ebben a kiképzési központban a hallgatókat már szerves alakulatokba csoportosítják és a kiképzés idején egyenruhát öltenek, Ján Uher szakelőadó, a honvédelmi előkészítési kabinet vezetője, szilárdan meg van győződve arról, hogy a Komenský Egyetem pedagógiai kara mindig is jól fogja teljesíteni a hallgatók honvédelmi előkészítésének feladatát, s ilyen módon hozzájárul az ifjúság körében a polgári bnny&delinl ismeretek fokozásához. .gf. Teljesítik feladatukat A néphadsereg kötelékéhez nemcsak harci egységek, liánéin számos olyan üzeni és intézmény is tartozik, amely néngazdaságunk- nak is nagy segítségére van. Ezek munkájáról, elért eredményeikről gyűitöttünk ösz- sze néhány tudósítást. Előtérben a szocialista munkaverseny A prágai katonai tervintézet nemcsak a néphadsereg, hanem népgazdaságunk más ágazatai részére is dolgozik. Fennállásának 22 éve alatt még egyszer sem fordult elő, hogy ne teljesítette volna évi feladatát. Jó munkájáért már többször részesült kitüntetésben. Az eredmények elérésében nagy szerepet játszik a szocialista munkaverseny. Az intézet dolgozóinak 70 százaléka a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért fáradozik. A közelmúltban fölülvizsgálták a kötelezettségvállalások teljesítését és örömmel állapították meg, hogy 3 millió 763 ezer 866 korona értéket hoztak létre. Értékes munkát végeznek Néphadseregünk vasutas egységei az utóbbi években szép eredményeket értek el. Az elmúlt évben gyakorlataik keretében 155 km vasútvonalat újítottak fel, rendbe tettek 22 hidat, és 2 távközlő berendezést, összesen 269 millió 687 ezer korona értékben Abban az egységben, ahol Karéi Se- inenec alezredes irányítja a politikai munkát, megdöntötték a sínpárlerakás csehszlovák rekordját, amikor is egy műszak alatt 250U folyóméter sínpárt fektettek le. A szóban forgó évben a vasutasegységek katonái 22 000 órát dolgoztak le bri- gádmnnkában — amivel 133 406 korona értéket alkottak — s megtakarítottak 50 000 korona értékű anva got. Hulladékgyűjtéssel 13 00n koronát szereztek. Hogy hamarabb elkészüljön A prágaiak, de hazánk dolgozóinak nagy része is türelmetlenül várja, hogy a földalattin utazhasson. Hogy ez mielőbb valóra válhasson, elősegítik a katonai építővállalat dolgozói. A szocialista munkaverseny jó mozgatóerőnek bizonyult. Míg tavaly a vállalatnál iit kollektíva versenyzett a szocialista munkabrigád megtisztelő címért, addig ma már 6 közösség e cím viselője, 77 pedig ennek elnyerését tűzte ki célul. Több milliós megtakarítás A tervfela.alok túlszar nyalása a jelszó abban a katonai kötelékben és üzemben, ahol Ján Drlik ezredes irányítja a politikai munkát. Tavalyi kötelezettségvállalásaik teljesítésével 25 millió 725 ezer korona értéket hoztak létre. Csaknem 900 újítási javaslat bevezetésével 16 millió 421 ezer koronás megtakarítást értek el. Az ez évi kötelezettségvállalások értéke több mint 7 és fél millió korona. Jó kollektíva A katonai építészeti dolgozók között sok a kitűnőnek mondható munkakol- lektíva. Ezek egyike |aro- slav Pokorný csoportja, amelybe Nečesal, Pánoch, Prokop és Enger elvtárs tartozik. Mivel gépkocsivezetők, így csak a műszak előtt, illetve műszak után találkoznak. Ennek ellenére jó a kollektív szellem.