Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-23 / 173. szám, hétfő

1973. VII. 23. NEM TÉTLENKEDNEK A Slávia Šamorin sportegy­letnek 150 tagja van, s ezek zöme tagja a SZISZ-nek is. Leginkább három csoportban folyik aktív sportélet: a ko­sárlabda, a kajak és a vívó szakosztályban. Az egyesület ttib kiváló sportolója országos versenyeken is sikerrel szere­pelt, mint például Safarit László, Forgács Krisztián, Domsitz Tibor, Meixner Já­nos, Földes Frigyes, Hru- sovszky Ivett. Nemrég a sportegylet mel­lett működő SZISZ alapszer- vezet bekapcsolódott a „Fesz­tivál sportjelvényszerző“ ak­cióba és 150 jelvényt már meg is szerzett. A hagyományos sportün­nepségeken vendégként részt vettek a csehországi Mélnik, valamint a magyarországi Sopron sportolói is. Az akció előkészítésében hathatósan közreműködtek Margita Po- láčková és Méry sporttársak. A sportvetélkedő a béke, a szolidaritás és a barátság je­gyében zajlott le és valóban ezt a célt szolgálta: „A sport­tal a békéért!“ SIPOSS LÍVIA A Sportowiec című lengyel sportláp arra kere­si a választ, hogy lehet-e bárhol a világon egy­értelmű feleletet adni a címben felvetett kérdés­re. Az iskolának azonban mégis van egy pontos mérőeszköze: az értékek, a jegyek táblázata, ská­lája. Ha ennek a skálának az alapján mérjük az iskolai testnevelés helyzetét és összehasonlít­juk azt más tantárgyakkal, így például a mate­matikával, a fizikával, az anyanyelvvel vagy a töténeleinmel, kiderül, hogy ebből az összeha­sonlításból a testnevelés nagyon előnyösen kerül ki. De mégsem egészen így áll a helyzet. Sokan talán sajnálkozó mosollyal fogadják ezt az összehasonlítást: matematika és testnevelés. Tekintettel azonban arra, hogy mindkét tantárgy az iskolában kötelező, így elvben mindkettő egyenrangú. Es mégis a tanárok a legtöbb helyen vonakodnak attól, hogy a többi tantárgyhoz ha­sonló szigorúsággal osztályozzák a testnevelést, mint tantárgyat. Ha a tanárok a testnevelés tan­tárgynál is alkalmazzák az elégtelen osztályzást, ez riadalmat, és felfordulást keltene. Pedig így több iskolában kialakulna az a kép, hogy ezzel a rossz osztályzattal az egész iskolai testnevelési munkát marasztalnánk el. Hány olyan eset van, hogy az iskolának megvan a maga szép sportpá­lyája, tornaterme és a diákok jártassága és ki­tartása a sportban és testnevelésben csapniva­lóan rossz. Mégis előfordul, hogy a tanulók bizo­nyítványába kerülő hivatalos testnevelési osz­tályzat ilyen est tekben is kitűnő vagy jó. Kit bíráljunk ebben az esetben? Nem történik-e meg még ma is elég gyakran, hogy a jószívű tanárok engednek a túlságosan érzékeny lelkű szülök kérésének és felmentik a szülő féltve őrzött csemetéjét a testnevelési óra látogatása alól? Vajon ilyen esetben a testneve­lő tanár és maga az iskola vezetősége elég jelen­tőséget tulajdonít-e a testnevelés ügyének? Az iskolai testnevelés és sport sem fejlődhetik az eddiginél nagyobb ütemben, ha nem változ­tatjuk meg magatartásunkat a tömegsporttal kap­csolatban. A tömegsport elterjesztéséhez már az iskolában is nagyon jő propagandára lenne szük­ség. Ezt a lengyel iskolákban általában elintézik azzal, hogy felhívásokat tesznek közzé a tömeg­sport népszerűsítésére és hogy siránkoznak a tanulóifjúság sportkészségének és sportjártas­ságának a hiánya miatt. Általában megszoktuk, hogy a televízióban, a rádióban és a sajtóban csak a versenysportot mutatjuk be vonzó és nép­szerű formában. Így a fiatalság sokkal inkább ar­ra kap kedvet, hogy passzív módon szurkoljon a televízió képernyője előtt, nem pedig arra, hogy maga is tevékenyen bekapcsolódjék bármely sportág aktív gyakorlásába. Azt megállapíthatjuk, hogy Lengyelországban az iskolai testnevelés és sport céljai általában minden szakember szemében tisztázottaknak te­kinthetők. Szükség van a tanulók fizikai jártas­ságának az emelésére, mégpedig olyan személyi jegyek kialakításával, mint a gyorsaság, a hajlé­konyság, a fürgeség, az erő és kitartás. El kell mélyíteni a tanulók szeretetét a különféle sport­játékok és mozgásgyakorlatok iránt. Meg kell erősíteni a tanulók egészségét, tartóssá tenni az egészségügyi szokásokat és megszerettetni velük a mindennapi aktív mozgást és intenzív tested- *ést. Ezeken az általános követelményeken túl azon­ban pontosan meg kell határozni a tennivalókat. A tanulók csak akkor tudnak kielégítően fejlőd­ni, ha konkrétan meghatározzuk az iskolai sport és testnevelés tennivalóit. Hiszen az iskolai tan­terv nagyon pontosan körvonalazza, hogy mikor melyik osztályban kell meigsmernie a tanulók­nak a számtani négy alapműveletet, a törtekkel való számolást stb. Hasonló szigorú követelmény­rendszer írja elő a fizika, a történelem vagy az anyanyelv tanítását. A testneveléssel kapcsolat­ban már sokkal nehezebb az ilyen szigorú köve­telményrendszer felállítása. De mégis az egyes osztályok tanulói számára felállíthatjuk a meg­felelő időbeli és térbeli értékelési előírásokat, figyelembe véve a gyorsaságot, az ugráskészsé­get, az erőt, a kitartást, a hajlékonyságot stb. A legfőbb szempont itt az, hogy az előírásokat egyszerűen állapítsuk meg, és azok kivitelezése, illetve megtanítása ne okozzon semmiféle nehéz­séget a többi tízezer testnevelési tanárnak és ta­nítónak. Ügy kell meghatározni azokat, hogy egyszerre legyenek tudományosak és gyakorla­tiak, hogy vegyék figyelembe a tanulók korát, és fizikai állapotát, s hogy számoljanak azzal a fejlődéssel, amelyet a tanuló a tízhónapos taní­tási időszakban elérhet. Ebben a testnevelési követelményrendszerben joggal állítják előtérbe a csapat- és sportjátéko­kat. A gyakorlat bebizonyította, hogy a csapat­os sportjátékok segítségével tudjuk a legköny- nyebben megszerettetni a sportot és egy életre elkötelezni a fiatalokat a sport számára. Vala­mennyiünk elsőrendű kötelessége, hogy gondos­kodjék a megfelelő sportlétesítmények biztosítá­sáról, s mindent el kell követnünk annak érdeké­ben, hogy az állam és az iskolafenntartó hatósá­gok teremtsék elő a szükséges pénzügyi forrá­sokat a megfelelő sportlétesítmények megvalósí­tására. Megfelelő sportlétesítmények birtokában és az előbb vázolt szigorú követelményrendszer felállításával össze tudjuk hasonlítani az egyes iskolák munkáját a testnevelés, különösen pedig a sportjátékok területén. A sportjátékok részve­vőit nemcsak a személyi sportjártasság ismert jegyei — mint a gyorsaság, a kitartás, a hajlé­konyság, az erő stb. — jellemzik, hanem azok a jegyek is, amelyek a kollektív tevékenység ve­lejárói, így a közösségi együttérzés, az idegek ellenállóképessége, a közösségi tevékenység le­bonyolításának összehangolt folyamata. Az egyes iskolák közötti helyzet tárgyilagos lemérésére nagyon is jó alkalom kínálkozik a sportnap. Ezt a sportnapot Lengyelország leg­több iskolájában minden évben június el­ső napjaiban rendezik meg és ilyenkor 3—4 vagy esetleg több szomszédos kisebb-nagyobb község vagy város iskolájának a tanulói mérhetik össze erejüket. Az objektív tényezők — így a sportlétesítmé­nyek építése, a megfelelő szakkáderek kiképzése stb. — szintén nagyon lényegesek. De még ha megfelelő színvonalon is áll a szakkáderek ki­képzése, ezzel sem lehetünk elégedettek, mert akárhányszor előfordul, hogy kitűnő képesítésű és gyakorlati érzékű tanárok búcsút mondanak iskolájuknak, mert jobban kifizetődő inštruktori vagy edzői állást kapnak valamelyik sportegye­sületben. Ezért gondoskodni kell olyan előírások­ról, amelyek lehetővé teszik az iskolai és iskolán kívüli testnevelési munka ésszerű egybekapcso­lását. Az iskolai sportberuházások területén az egyik legfőbb feladat az, hogy megfelelő sportlétesít­ményekkel lássuk el a különféle fokú iskolákat, de ugyanakkor gondoljunk arra is, hogy ezek a sportlétesítmények nemcsak arra hivatottak, hogy biztosítsák a kérdéses iskola sportolási lehető­ségeit, hanem arra is, hogy alkalmat adjanak a nem iskoláskorú közösség sportolási szükségle­teinek a kielégítésére is. Így elérjük azt, hogy a lakosság egyre nagyobb tömegeit tudjuk bevon­ni a kulturált sportolásba és szórakozásba. Szorosan véve iskolai kérdés a testnevelés és sport iskolai adminisztrációja. Ezen a területen feltétlenül meg kell teremteni az összhangot a testnevelés és a többi tantárgy között s ésszerű tantervet kell készíteni, amely számol a testne­velési órák minél intenzívebb kihasználásával. Nagy általánosságban a didaktikai és pedagógiai felügyelet rendszere a lengyel iskolákban még nem működik zökkenőmentesen. Különösen ott akadozik a gépezet, ahol össze kellene hangolni az iskolai testnevelés és a nem kötelező jellegű sportfoglalko^ások néha egymástól eltérő szem­pontjait. De ezeket a kérdéseket is csak az egész iskolai munka szemszögéből vizsgálva lehet meg­oldani, mindig tekintetbe véve az oktatási és nevelési szempontokat, valamint az egész lengyel társadalom érdekeit. Az NDK országos úszóbajnokságán Kornélia Ender káprázuio.an versenyzett és megjavította az utolérhetetlennek vélt ausztrál Shane Gould 100 méteres gyors Aszó világcsúcsát... Megint egy osztállyal lejjebb Húsz év leforgása alatt nagy sikereket értek el Horné Saliby (Felsőszeli) 3600 lakost számláló községben a sport terén. A he­lyi labdarúgócsapat 1953-ban alakult, s a járási II. osztályban az első helyeni végzett, tehát magasabb osztályba kerülhet. Az e faluba érkező látogató figyelmét nem kerülheti el a kor­szerű, ízléses lelátóval szegélyezett sporttelep, amelyet 1963-ban építettek, s korszerű öltözőkkel láttak el. A pályát betonkerítés, a játékteret sodronykerítés övezi. A csapat edzője Putyera Sándor, akinek nagy érdeme van az együttes jó szereplésében. A felsőszeli szurkolók apraja-nagyja kíváncsian várja, hogyan szerepel majd csapata a felsőbb osztályban. Kép és szöveg: F. SZABÚ BÉLA Ez jeiemző a Kovomúer Fi- rakovo {Fülek) labdarúgó csa­patára. amely az új idényt egy osztállyal alacsonyabb csoport­ban kezdi, miveti a kerületi I. A osztálynak búcsút kellett mondania. Mi az oka annak, hogy a fü­leki futball az utóbbi években nein ível felfelé, hanem a baj­nokságok befejeztével egyre lejjebb süllyed? Ennek legfőbb okát abban látják, hogy a városnak már évek óta nincs saját pályája, és vendéglátóként mérkőzéseit a környező falvakban, vagy Radzovcén, vagy Biskupicén kénytelen lejátszani. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a Kovomier csapata minden mér­kőzését idegenben játssza. Ez­zel az együttes elveszíti a ha­zai pálya előnyét és sporsze- rető közönségét, amelynek lét­szám;) a múltban többször el­érte az 1500-as számot is. A felelős szervek mindkét üzem részéről, valamint a hnb ré­széről sem kapják meg a kel­lő támogatást. A múltban az iskolákból ke­rültek ki a legjobb sportolók, köztük a labdarúgók is. Mint­ha nem foglalkoznának elé« hatékonyan a fiatalokkal, inerf nem akarja az ember elhinni hogy ne volnának tehetségeselv A Kovomier ifjúsági csapa­tának edzője éveken át Danyí László volt. aki nem tudott megfelelő utánpótlásit nevelni az első csapat száma, a, sőt az ifjúsági együttes is visszaesett. A jelenlegi első együttest két edző, Kozák és Körtvélyesi irányítja. Kérdés, mire viszi majd vezetésükkel a csapat. A sikerhez feltétlenül szükséges volna a jábékosgárda lelkesebb játéka, mert az meghozhatná a kívánt jobb eredményeket. Üjból hangsúlyozni keli, hogy elsősorban a megfelelő sporttelep kellene, a labdarú­gó és az atlétikai pálya egy­aránt, amely már közel 4 év óta készül Füléken. Annak hiá­nyában aligha várhatók jobb eredményeik a nagy hagyomá­nyok elérése jegyében. SrrAMO LÁSZLÓ DICSÉRE TET ÉRDEMELNEK LABDARÚGÓ-MOZÄIK NDK S PILLANATKÉP 'A tavaszi idény végével el­készült az NDK labdarúgóválo- gatottjának eddigi mérlege, amelyre érdemes felfigyelni. Az NDK legjobb labdarúgói 35 ország válogatottjával 120 mérkőzésit játszottak, 52 alka­lommal győztesen hagyták el a küzdőteret, 28 döntetlent ér­tek el és 40 vereséget szen­vedtek. ‘Összesítettt gólarányuk 229:169. A leggyakoribb ellenfél Ma­gyarország válogatottja volt, amellyel 11 alkalommal mér­kőztek, majd Lengyelország és Románia következik 10—10 ta­lálkozóval. Az NDK címeres mezét a leg­többször a még mindig a:kftív Peter Ducke, a Qarl Zeiss Jena csatára öltötte magára, _Jíi 55 válogatott találkozó aktív sze­replője volt. Utána Frenzel, a Chemie Leipzig játékosa követ­kezik 52 szerepléssel és Vog ’, P. Ducke, klubtársa, aki 49 al­kalommal volt a válogatott tagja. Az NDK válogatottjának leg­eredményesebb góllövője Hans- Jürgen Kreische volt 21 gól­lal, míg Frenzel, a másod* k legjobb, 18 ailkai ómmal vette be az NDK csapata ellenfelei­nek hálóját. Az NDK csapata a münche­ni olimpia labdarúgó-tornán bronzérmes lett. s most nagyon közeli áll ahhoz, hogy végre bemutatkozhasson a világbaj­nokság küzdelmoí során is. Ehhez azonban egyik leggya­koribb ellenfelét, Románia együttesét kell majd a lipcsei stadionban legyőznie. SWART BÚCSÚZTATÁSA Sjaak Swart, az Ajax Amster­dam jobbősszeikötője az utób­bi időben már a tartalékok ke­nyerét ette, a kispadról figyel­te jóval fiatalabb társai telje­sítményét. Csapata augusztus 8-án az angol Tottenham Hots­pur együttesét fogadja, s e^en a találkozón búcsúzik Swart az &Mtív labdarúgó szereplés­től. A most 35 esztendős Swart 17 esztendőn át játszott az Ajax színeiben és a holland válogatottban 1960-ban bemu­tatkozva 30 alkalommal szere­pelt. Véle a holland labdarú* gás egyik nagy egyénisége tá­vozik a küzdőtérről. PRATI GAZDÁT CSERÉL Prati nagy szolgálatot tett az olasz válogatottnak és klub­csapatának az AC Milan együt­tesének is, de a legutóbbi baj­noki év során gyakran volt harcképtelen és gyógykezelése hosszú időt igényelt. A legújabb hírek szerint vele kapcsolat­ban megegyezésre került sor az AC Milan és az FC Napoli között, s ennek értelmében a felgyógyult, gólerős balszélső az őszi idénytől kezdje már a tündérszép Nápoly csapatá­ban rúgja a labdát és felte­hetően a további gólokat... A kerékpárversenyen is jólesik a frissítő segítse Milyen vagy testnevelés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom