Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-23 / 173. szám, hétfő
1973. VII. 23. NEM TÉTLENKEDNEK A Slávia Šamorin sportegyletnek 150 tagja van, s ezek zöme tagja a SZISZ-nek is. Leginkább három csoportban folyik aktív sportélet: a kosárlabda, a kajak és a vívó szakosztályban. Az egyesület ttib kiváló sportolója országos versenyeken is sikerrel szerepelt, mint például Safarit László, Forgács Krisztián, Domsitz Tibor, Meixner János, Földes Frigyes, Hru- sovszky Ivett. Nemrég a sportegylet mellett működő SZISZ alapszer- vezet bekapcsolódott a „Fesztivál sportjelvényszerző“ akcióba és 150 jelvényt már meg is szerzett. A hagyományos sportünnepségeken vendégként részt vettek a csehországi Mélnik, valamint a magyarországi Sopron sportolói is. Az akció előkészítésében hathatósan közreműködtek Margita Po- láčková és Méry sporttársak. A sportvetélkedő a béke, a szolidaritás és a barátság jegyében zajlott le és valóban ezt a célt szolgálta: „A sporttal a békéért!“ SIPOSS LÍVIA A Sportowiec című lengyel sportláp arra keresi a választ, hogy lehet-e bárhol a világon egyértelmű feleletet adni a címben felvetett kérdésre. Az iskolának azonban mégis van egy pontos mérőeszköze: az értékek, a jegyek táblázata, skálája. Ha ennek a skálának az alapján mérjük az iskolai testnevelés helyzetét és összehasonlítjuk azt más tantárgyakkal, így például a matematikával, a fizikával, az anyanyelvvel vagy a töténeleinmel, kiderül, hogy ebből az összehasonlításból a testnevelés nagyon előnyösen kerül ki. De mégsem egészen így áll a helyzet. Sokan talán sajnálkozó mosollyal fogadják ezt az összehasonlítást: matematika és testnevelés. Tekintettel azonban arra, hogy mindkét tantárgy az iskolában kötelező, így elvben mindkettő egyenrangú. Es mégis a tanárok a legtöbb helyen vonakodnak attól, hogy a többi tantárgyhoz hasonló szigorúsággal osztályozzák a testnevelést, mint tantárgyat. Ha a tanárok a testnevelés tantárgynál is alkalmazzák az elégtelen osztályzást, ez riadalmat, és felfordulást keltene. Pedig így több iskolában kialakulna az a kép, hogy ezzel a rossz osztályzattal az egész iskolai testnevelési munkát marasztalnánk el. Hány olyan eset van, hogy az iskolának megvan a maga szép sportpályája, tornaterme és a diákok jártassága és kitartása a sportban és testnevelésben csapnivalóan rossz. Mégis előfordul, hogy a tanulók bizonyítványába kerülő hivatalos testnevelési osztályzat ilyen est tekben is kitűnő vagy jó. Kit bíráljunk ebben az esetben? Nem történik-e meg még ma is elég gyakran, hogy a jószívű tanárok engednek a túlságosan érzékeny lelkű szülök kérésének és felmentik a szülő féltve őrzött csemetéjét a testnevelési óra látogatása alól? Vajon ilyen esetben a testnevelő tanár és maga az iskola vezetősége elég jelentőséget tulajdonít-e a testnevelés ügyének? Az iskolai testnevelés és sport sem fejlődhetik az eddiginél nagyobb ütemben, ha nem változtatjuk meg magatartásunkat a tömegsporttal kapcsolatban. A tömegsport elterjesztéséhez már az iskolában is nagyon jő propagandára lenne szükség. Ezt a lengyel iskolákban általában elintézik azzal, hogy felhívásokat tesznek közzé a tömegsport népszerűsítésére és hogy siránkoznak a tanulóifjúság sportkészségének és sportjártasságának a hiánya miatt. Általában megszoktuk, hogy a televízióban, a rádióban és a sajtóban csak a versenysportot mutatjuk be vonzó és népszerű formában. Így a fiatalság sokkal inkább arra kap kedvet, hogy passzív módon szurkoljon a televízió képernyője előtt, nem pedig arra, hogy maga is tevékenyen bekapcsolódjék bármely sportág aktív gyakorlásába. Azt megállapíthatjuk, hogy Lengyelországban az iskolai testnevelés és sport céljai általában minden szakember szemében tisztázottaknak tekinthetők. Szükség van a tanulók fizikai jártasságának az emelésére, mégpedig olyan személyi jegyek kialakításával, mint a gyorsaság, a hajlékonyság, a fürgeség, az erő és kitartás. El kell mélyíteni a tanulók szeretetét a különféle sportjátékok és mozgásgyakorlatok iránt. Meg kell erősíteni a tanulók egészségét, tartóssá tenni az egészségügyi szokásokat és megszerettetni velük a mindennapi aktív mozgást és intenzív tested- *ést. Ezeken az általános követelményeken túl azonban pontosan meg kell határozni a tennivalókat. A tanulók csak akkor tudnak kielégítően fejlődni, ha konkrétan meghatározzuk az iskolai sport és testnevelés tennivalóit. Hiszen az iskolai tanterv nagyon pontosan körvonalazza, hogy mikor melyik osztályban kell meigsmernie a tanulóknak a számtani négy alapműveletet, a törtekkel való számolást stb. Hasonló szigorú követelményrendszer írja elő a fizika, a történelem vagy az anyanyelv tanítását. A testneveléssel kapcsolatban már sokkal nehezebb az ilyen szigorú követelményrendszer felállítása. De mégis az egyes osztályok tanulói számára felállíthatjuk a megfelelő időbeli és térbeli értékelési előírásokat, figyelembe véve a gyorsaságot, az ugráskészséget, az erőt, a kitartást, a hajlékonyságot stb. A legfőbb szempont itt az, hogy az előírásokat egyszerűen állapítsuk meg, és azok kivitelezése, illetve megtanítása ne okozzon semmiféle nehézséget a többi tízezer testnevelési tanárnak és tanítónak. Ügy kell meghatározni azokat, hogy egyszerre legyenek tudományosak és gyakorlatiak, hogy vegyék figyelembe a tanulók korát, és fizikai állapotát, s hogy számoljanak azzal a fejlődéssel, amelyet a tanuló a tízhónapos tanítási időszakban elérhet. Ebben a testnevelési követelményrendszerben joggal állítják előtérbe a csapat- és sportjátékokat. A gyakorlat bebizonyította, hogy a csapatos sportjátékok segítségével tudjuk a legköny- nyebben megszerettetni a sportot és egy életre elkötelezni a fiatalokat a sport számára. Valamennyiünk elsőrendű kötelessége, hogy gondoskodjék a megfelelő sportlétesítmények biztosításáról, s mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az állam és az iskolafenntartó hatóságok teremtsék elő a szükséges pénzügyi forrásokat a megfelelő sportlétesítmények megvalósítására. Megfelelő sportlétesítmények birtokában és az előbb vázolt szigorú követelményrendszer felállításával össze tudjuk hasonlítani az egyes iskolák munkáját a testnevelés, különösen pedig a sportjátékok területén. A sportjátékok részvevőit nemcsak a személyi sportjártasság ismert jegyei — mint a gyorsaság, a kitartás, a hajlékonyság, az erő stb. — jellemzik, hanem azok a jegyek is, amelyek a kollektív tevékenység velejárói, így a közösségi együttérzés, az idegek ellenállóképessége, a közösségi tevékenység lebonyolításának összehangolt folyamata. Az egyes iskolák közötti helyzet tárgyilagos lemérésére nagyon is jó alkalom kínálkozik a sportnap. Ezt a sportnapot Lengyelország legtöbb iskolájában minden évben június első napjaiban rendezik meg és ilyenkor 3—4 vagy esetleg több szomszédos kisebb-nagyobb község vagy város iskolájának a tanulói mérhetik össze erejüket. Az objektív tényezők — így a sportlétesítmények építése, a megfelelő szakkáderek kiképzése stb. — szintén nagyon lényegesek. De még ha megfelelő színvonalon is áll a szakkáderek kiképzése, ezzel sem lehetünk elégedettek, mert akárhányszor előfordul, hogy kitűnő képesítésű és gyakorlati érzékű tanárok búcsút mondanak iskolájuknak, mert jobban kifizetődő inštruktori vagy edzői állást kapnak valamelyik sportegyesületben. Ezért gondoskodni kell olyan előírásokról, amelyek lehetővé teszik az iskolai és iskolán kívüli testnevelési munka ésszerű egybekapcsolását. Az iskolai sportberuházások területén az egyik legfőbb feladat az, hogy megfelelő sportlétesítményekkel lássuk el a különféle fokú iskolákat, de ugyanakkor gondoljunk arra is, hogy ezek a sportlétesítmények nemcsak arra hivatottak, hogy biztosítsák a kérdéses iskola sportolási lehetőségeit, hanem arra is, hogy alkalmat adjanak a nem iskoláskorú közösség sportolási szükségleteinek a kielégítésére is. Így elérjük azt, hogy a lakosság egyre nagyobb tömegeit tudjuk bevonni a kulturált sportolásba és szórakozásba. Szorosan véve iskolai kérdés a testnevelés és sport iskolai adminisztrációja. Ezen a területen feltétlenül meg kell teremteni az összhangot a testnevelés és a többi tantárgy között s ésszerű tantervet kell készíteni, amely számol a testnevelési órák minél intenzívebb kihasználásával. Nagy általánosságban a didaktikai és pedagógiai felügyelet rendszere a lengyel iskolákban még nem működik zökkenőmentesen. Különösen ott akadozik a gépezet, ahol össze kellene hangolni az iskolai testnevelés és a nem kötelező jellegű sportfoglalko^ások néha egymástól eltérő szempontjait. De ezeket a kérdéseket is csak az egész iskolai munka szemszögéből vizsgálva lehet megoldani, mindig tekintetbe véve az oktatási és nevelési szempontokat, valamint az egész lengyel társadalom érdekeit. Az NDK országos úszóbajnokságán Kornélia Ender káprázuio.an versenyzett és megjavította az utolérhetetlennek vélt ausztrál Shane Gould 100 méteres gyors Aszó világcsúcsát... Megint egy osztállyal lejjebb Húsz év leforgása alatt nagy sikereket értek el Horné Saliby (Felsőszeli) 3600 lakost számláló községben a sport terén. A helyi labdarúgócsapat 1953-ban alakult, s a járási II. osztályban az első helyeni végzett, tehát magasabb osztályba kerülhet. Az e faluba érkező látogató figyelmét nem kerülheti el a korszerű, ízléses lelátóval szegélyezett sporttelep, amelyet 1963-ban építettek, s korszerű öltözőkkel láttak el. A pályát betonkerítés, a játékteret sodronykerítés övezi. A csapat edzője Putyera Sándor, akinek nagy érdeme van az együttes jó szereplésében. A felsőszeli szurkolók apraja-nagyja kíváncsian várja, hogyan szerepel majd csapata a felsőbb osztályban. Kép és szöveg: F. SZABÚ BÉLA Ez jeiemző a Kovomúer Fi- rakovo {Fülek) labdarúgó csapatára. amely az új idényt egy osztállyal alacsonyabb csoportban kezdi, miveti a kerületi I. A osztálynak búcsút kellett mondania. Mi az oka annak, hogy a füleki futball az utóbbi években nein ível felfelé, hanem a bajnokságok befejeztével egyre lejjebb süllyed? Ennek legfőbb okát abban látják, hogy a városnak már évek óta nincs saját pályája, és vendéglátóként mérkőzéseit a környező falvakban, vagy Radzovcén, vagy Biskupicén kénytelen lejátszani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kovomier csapata minden mérkőzését idegenben játssza. Ezzel az együttes elveszíti a hazai pálya előnyét és sporsze- rető közönségét, amelynek létszám;) a múltban többször elérte az 1500-as számot is. A felelős szervek mindkét üzem részéről, valamint a hnb részéről sem kapják meg a kellő támogatást. A múltban az iskolákból kerültek ki a legjobb sportolók, köztük a labdarúgók is. Mintha nem foglalkoznának elé« hatékonyan a fiatalokkal, inerf nem akarja az ember elhinni hogy ne volnának tehetségeselv A Kovomier ifjúsági csapatának edzője éveken át Danyí László volt. aki nem tudott megfelelő utánpótlásit nevelni az első csapat száma, a, sőt az ifjúsági együttes is visszaesett. A jelenlegi első együttest két edző, Kozák és Körtvélyesi irányítja. Kérdés, mire viszi majd vezetésükkel a csapat. A sikerhez feltétlenül szükséges volna a jábékosgárda lelkesebb játéka, mert az meghozhatná a kívánt jobb eredményeket. Üjból hangsúlyozni keli, hogy elsősorban a megfelelő sporttelep kellene, a labdarúgó és az atlétikai pálya egyaránt, amely már közel 4 év óta készül Füléken. Annak hiányában aligha várhatók jobb eredményeik a nagy hagyományok elérése jegyében. SrrAMO LÁSZLÓ DICSÉRE TET ÉRDEMELNEK LABDARÚGÓ-MOZÄIK NDK S PILLANATKÉP 'A tavaszi idény végével elkészült az NDK labdarúgóválo- gatottjának eddigi mérlege, amelyre érdemes felfigyelni. Az NDK legjobb labdarúgói 35 ország válogatottjával 120 mérkőzésit játszottak, 52 alkalommal győztesen hagyták el a küzdőteret, 28 döntetlent értek el és 40 vereséget szenvedtek. ‘Összesítettt gólarányuk 229:169. A leggyakoribb ellenfél Magyarország válogatottja volt, amellyel 11 alkalommal mérkőztek, majd Lengyelország és Románia következik 10—10 találkozóval. Az NDK címeres mezét a legtöbbször a még mindig a:kftív Peter Ducke, a Qarl Zeiss Jena csatára öltötte magára, _Jíi 55 válogatott találkozó aktív szereplője volt. Utána Frenzel, a Chemie Leipzig játékosa következik 52 szerepléssel és Vog ’, P. Ducke, klubtársa, aki 49 alkalommal volt a válogatott tagja. Az NDK válogatottjának legeredményesebb góllövője Hans- Jürgen Kreische volt 21 góllal, míg Frenzel, a másod* k legjobb, 18 ailkai ómmal vette be az NDK csapata ellenfeleinek hálóját. Az NDK csapata a müncheni olimpia labdarúgó-tornán bronzérmes lett. s most nagyon közeli áll ahhoz, hogy végre bemutatkozhasson a világbajnokság küzdelmoí során is. Ehhez azonban egyik leggyakoribb ellenfelét, Románia együttesét kell majd a lipcsei stadionban legyőznie. SWART BÚCSÚZTATÁSA Sjaak Swart, az Ajax Amsterdam jobbősszeikötője az utóbbi időben már a tartalékok kenyerét ette, a kispadról figyelte jóval fiatalabb társai teljesítményét. Csapata augusztus 8-án az angol Tottenham Hotspur együttesét fogadja, s e^en a találkozón búcsúzik Swart az &Mtív labdarúgó szerepléstől. A most 35 esztendős Swart 17 esztendőn át játszott az Ajax színeiben és a holland válogatottban 1960-ban bemutatkozva 30 alkalommal szerepelt. Véle a holland labdarú* gás egyik nagy egyénisége távozik a küzdőtérről. PRATI GAZDÁT CSERÉL Prati nagy szolgálatot tett az olasz válogatottnak és klubcsapatának az AC Milan együttesének is, de a legutóbbi bajnoki év során gyakran volt harcképtelen és gyógykezelése hosszú időt igényelt. A legújabb hírek szerint vele kapcsolatban megegyezésre került sor az AC Milan és az FC Napoli között, s ennek értelmében a felgyógyult, gólerős balszélső az őszi idénytől kezdje már a tündérszép Nápoly csapatában rúgja a labdát és feltehetően a további gólokat... A kerékpárversenyen is jólesik a frissítő segítse Milyen vagy testnevelés?
