Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

A szovjet filmművészet évtizedek óta ra csillaga Ljubcv Orlova, a Szovjetunió kivál vésze kiváló művi □ A kolibai stúdióban jelen­leg 8 játékfilm előkészületi, forgatási, illetve gyártási mun­kálatai folynak: Rejtett forrás (Vladimír Bahna), A szív köte­lén (Oto Krivánek), Campanella (Martin Ťapák], Pásztordal (Jo­zef Zachar), A csapodár szép­ség (Andrej Lettrich), Völgy (Štefan Uher), Napforduló (Jo­zef Režucha), Fegyverbe kuru­cok! (Andrej Lettrich). □ Lövések Mariánske Lázné- ban a címe Ivó Toman készülő filmjének, melynek cselekménye az 1933—36-os években, Hitler hatalomra jutását követően ját­szódik, s Theodor Lessing pro­fesszor, német politikai mene­kült meggyilkolása körül bo­nyolódik. □ laroslav Bálik befejezte a Szerelmesek az 1. évből című film forgatását. A lélektani dráma két fiatalról szól, akik a háborút követő első évben ke>- resik helyüket az életben. A film két főszereplője Viktor Preiss és Marta Vančurová. □ Galgóczi Erzsébet Pókháló című novellájából Mihályfi Im­re rendezésében film készül. A rendező véleménye szerint az alkotás a változó falut, a vál­tozó falusi embertípust konkrét történelmi pillanatban ragadja meg. A készülő film szereplői: Avar István, Madaras József, Konz Gábor és Káldi Nóra. □ Szergej Geraszimov, a ná­lunk is jól ismert szovjet ren­dező, több mai témájú film al­kotója ezúttal történelmi tárgyú játékfilmet forgat. Alekszej Tolsztoj regénye alapján filmet készít Nagy Péter cárról és a 17—18. századi orosz társada­lomról. □ Az NDK egyre eredmé­nyesebb együttműködést folytat a szocialista országok filmstú­dióival: a szovjet filmesekkel közös vállalkozásban készül a Városok és évek című film, a bolgárokkal közösen készítik A kalapács és üllő című filmet, mely J. Dimitrovnak állít emlé­ket. Csehszlovák együttműkö­déssel készült Az ördög elixírje című film; jelenleg a Hamupi­pőke három diója című mese­filmen dolgoznak együtt, s rö­videsen megkezdik a Theodor Lessing című film forgatását, mely a nácizmus előretörésének idejét idézi a nézők elé. □ A budapesti televízióban Felnőttek címmel képernyőre viszik Jávor Ottó két novelláját, az Árvákat és a Küszöböt. A fa­játék rendezője-Málnay Levente. Az alkotás cselekménye a há­ború útolsó éveiben játszódik, de a történelmi háttér csak az atmoszférát adja. Tulajdonkép­pen két ember felelősségvállalá­sáról szól a mű, arról, hogyan alakul az egyén, a kisember fe­lelőssége egy váratlan és sors­döntő pillanatban. A főbb sze­repeket Páger Antal, Tomanek Nándor és Némethy Ferenc ala­kítja. □ George Sand szerelmek­ben. eseményekben gazdag éle­tét megfilmesítik. Liv Ullmanra vár a feladat, hogy a francia regényírónőt, korának legérde­kesebb asszonyát, megszemélye­sítse. Csak egy a bökkenő: George Sand, aki elbűvölte Cho­pint, Liszt Ferencet, Musse-t, erős dohányos volt; élethű port- réjait szivarfüst nélkül elkép­zelni sem lehet. Liv Ullman pe­dig nem bírja a dohányzást. Ljuba Orlova négy évtizede a szovjet filmművészet ragyogó csillaga. Neve a szovjet filmművészet első nagy sikereivel és felvirágzásának korával fűződött össze elvá­laszthatatlanul. Főszerepet játszott a Vidám fickók, a Cir­kusz, a Volga, a Dicső út című filmekben, melyeket a leg­jobb filmvígjátékok közt tartanak számon o filmkritikusok. Mindez a harmicas években volt. A háború utáni években újabb nagyszerű alkotásokban nyújtott kiemelkedő alakításokat: a Tavasz és a Találkozás az Elbán című filmekben. E filmek egyike sem került le mindmáig a mozik műsoráról, noha egyiket-másikat már újból kellett hangosítani. Fiatal korában zenés színházakba vagy koncertpódiumra készült. Balettiskolába járt, aztán elvégezte a moszkvai konzervatórium zongora tanszakát, s egyidejűleg énekelni is tanult. Aztán Nyemirovics-Dan- csenko szerződést ajánlott fel neki zenés színházban, mely ma az ő nevét viseli. Orlova sikerrel játszotta például a Corneville i harangok című operett főszerepét. A harmincas évek elején Grigorij Rosal rendező felaján lotta a fiatal énekesnőnek, hogy játssza el a Pétervári éjsza­ka című filmjében Grusenykának, egy vidéki színésznőnek a szerepét. Ezzel a szereppel kezdődött Ljubov Orlova kar rierje a filmművészetben. A kritikusok azt írják róla, hogy Orlova a legsokoldalúbb szovjet filmművésznő, s ebben mindmáig senki sem tud ver­senyezni vele. Úgy táncol, mint egy hivatásos balett-tán­cosnő, dublőz nélkül játszik a cirkuszban forgatott jelene­tekben, s énekelni is maga énekel filmjeiben. A moszkvai Moszszovjet Színházban Orlova a klasszikus színműiroda­lom főszerepeiben is sikerrel teszi próbára tehetségét. Ellenállhatatlan a szépsége: nőiessége elbűvölő és dia­dalmas. A nőolvasóknak készülő lapok, meg a sportújságok is részletesen ismertetik napirendjét, tervszerű és követ­kezetes fizikai tréningjét; hangsúlyozzák, hogy szigorúan őrzi formáját... Ez azonban az egyik vonatkozása csupán annak a rendkívül magas fokú színészi mesterségbeli felké­szültségnek, amely Orlovára olyannyira jellemző. S most újra a kamera elé áll Ljubov Orlova. Ezúttal Gri­gorij Alekszandrov Seregély és lant című filmjében játszik majd, mely hírszerzőkről szól, akik a béke erősítésének lehetőségeit kutatják. A filmben, melynek cselekménye az 1941-től napjainkig terjedő időszakban játszódik, Ljubov Orlova Líra felderítőnő szerepét alakítja. Amikor Orlova még pályája elején az operettszínpadon lépett fel, egy német impresszárió azt kérte Nyemirovics- Dancsenkótól, engedje vele a fiatal énekesnőt. „Csillagot csinálok Orlovából“ — mondta. Orlova csillag lett a kül­földi impresszárió segítsége nélkül is. Hiszen a filmcsilla­got — ha idézőjel nélkül használjuk a szót — a művészet legmagasabb foka, a legnagyobb művészi tudás jellemzi. És ezenkívül a filmcsillagot rendkívüli népszerűség övezi, a nézők rajonganak érte. Olyan szeretet ez, melyet nem mesterséges reklámozás, nem extravagáns viselkedés vált ki, hanem az alakításokban nyújtott teljes odaadás, mely el jut az egész nép művészeti tudatába. N. GROMOV jCsokonai Dorottyája tv-filmen 1 < ' - ­Horváth Jenő, a budapesti te­levízió rendező­je filmforgató­könyvet írt Cso­konai Dorottyá­jából. A tévé­film Csokonai születésének 2Ü0. évfordulója alkalmából ke­rül a képernyő­re. A Dorottya — a rendező nyilatkozata szerint — a sze­relem minden- hatóságáról szól majd, hiszen a mű egy népi plebejus költő­nek rokokó báj­jal körülszőtt története, amelyben a rusztikus hang­vétel és a föl­döntúli lebegés ábrázolása egy­szerre hoz létre egy reálisan ir­reális történe­tet. így aztán Dorottya egy személyben tes­tesíti meg az el­múlást és a megújulás ígé­retét. A film fősze­repeit Gobbi Hil­da (Dorottya), Sinkovits Imre (Csokonai), Sin- kó László (Kar­nevál herceg), Náray Teri, Si- mor Erzsi, Ke- resztessy Mária, Ladomerszky Margit és Po­gány Margit játssza. A képen: Cso­konai (Sinkovits Imre) a karne­vál famulusa. 1973. VII. 22. ' W: ilt ‘är.v : • KALANDOZÁSOK SAN JAGA Dl CAM PANELLÁBA címmel új film készül a ko­libai stúdióban. Martin Topák rendező a mesék világába „kirándult", s látvá- ’Mmós, szórakoztató filmet forgatott a leg­kisebb nézők számára. Az egzotikus cí­mű filmben számos ismert színésszel ta­lálkozhatunk, így láthatjuk JOZEF KRO NERT, KVÉTA FIALOVÄT (mindketten a képen), IVAN RAJNIAKOT, MILKA VÄSÄRYOVÄT és másokat 111 11 luľfj 111 lil Hifi

Next

/
Oldalképek
Tartalom