Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-09 / 161. szám, hétfő

Az ifjúság szocialista nevelése a párt és az egész társadalom ügye Az SZLKP KB Elnökségének jelentése, amelyet Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára terjesztett elő az SZLKP KB július 5-i ülésén Tisztelt Elvtársak! Közvetlenül a CSKP KB júliusi ülése után jöttünk össze, amely az ifjúság szocialista nevelésének kérdéseiről tár­gyalt. A Központi Bizottság értékelte a CSKP XIV. kongresszusán az ifjú nem­zedéknek fejlett szocialista társadal­munkban az életre és munkára való fel­készítéséről hozott határozata teljesí­tése során elért eddigi eredményeket. Megállapította, akárcsak társadalmi életünk egyéb területén, a kongresszusi program teljesítésének eredményei ezen a téren is pozitívak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fejlődé­si szakasz új igényes feladatokat tá­maszt az ifjúság nevelésével szemben. Törvényszerűen az egész párt és társa­dalom figyelmének előterébe kerül az ifjú nemzedék szocialista nevelése kér­déseinek komplex megoldása. A CSKP KB júliusi ülésének határozatai az el­következő időszakban nagy ösztönzést adnak valamennyi párt-, állami szerv és szervezet, a nemzeti bizottságok, az is­kolarendszer, a társadalmi és a terme­lőszervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök és más intézmények tevékeny­ségének. Az SZLKP KB mai ülésének feladata, hogy értékelje az eddigi eredményeket, azokat, amelyeket az ifjú nemzedék ne­velése terén kitűzött irányvonal teljesí­tésében, az CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta elértünk, s feladata, hogy Szlovákia viszonyaira alkalmazza a CSKP KB júliusi ülésének határozatait. Társadalmunk jelenlegi fejlődési sza­kaszát sokoldalú dinamikus fejlődés, a Ľudovít Pezlár elvtárs előterjeszti a KB Elnökségének jelentését (ČSTK-felvétel) tudományos-műszaki forradalom térhó­dítása, a KGST országainak fokozódó integrációja, a dolgozók életszínvonalá­nak és társadalmi aktivitásának a ,to­vábbi növekedése jellemzi. Ezek a vál­tozások a szocializmus és a kapitaliz­mus világa közötti éles osztályharcban, a két társadalmi világrendszer szünte­len konfrontációja közepette mennek végbe. A békés egymás mellett élés fel­tételei között ez a küzdelem egyre in­kább áthelyeződik a gazdasági verseny, az ideológia, a tudomány, a művelődés, a kultúra és a művészet területére. Földünk eléggé nagy ahhoz, hogy békességben élhessünk rajta Az ifjú nemzedék nevelésének, jövő­jének és távlatainak problémái elvá­laszthatatlanul öszefüggnek a világpo- rondon kibontakozó folyamatokkal. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi szakaszát a nemzetközi fe­szültség enyhülése jellemzi, ami a Szov­jetunió vezette szocialista országok szé­leskörűen kibontakozott békeoffenzívá- jának az eredménye. Ennek konkrét eredményei a vietnami háború befejezé­se és a béke helyreállítása, új helyzet fokozatos kialakulása Európában, a Szovjetunió, Lengyelország ős az NDK valamint az NSZK között megkötött szerződések következtében, az európai biztonság és együttműködési értekez­let és számos további nem kevésbé je­lentős tény világszerte nagy visszhan­got keltenek. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az Egyesült Ál­lamokban tett látogatása, Nixon elnök­kel folytatott tárgyalásai, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkö­tött fontos egyezmények további jelen­tős tényezői a világbéke megszilárdítá­sának és az atomháborús veszély elhá­rításának. Leonyid Brezsnyev elvtárs szavai, — amelyek az Egyesült Álla­mokban tett látogatása során hangzot­tak el — szerint földünk eléggé nagy ahhoz, hogy békességben élhessünk raj­ta, de túlságosan kicsi, hogy kitegyük magunkat az atomháború veszélyének, kidomborítják annak szükségességét, hogy állandóan aktívan harcolni kell a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a szilárd béke biztosításáért, az emberi­ség haladása, s elsősorban az ifjúság békés jövője érdekében. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk a szocialista közösség többi országa népeivel szilárd egységben jelentős mértékben kiveszi részét e békeprog­ram megvalósításából. A CSSZSZK és az NSZK közötti kölcsönös kapcsolatokról szóló szerződés parafálása fontos lé­pés az európai biztonság megszilárdítá­sa felé. A Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára vezette párt- és kor­mányküldöttségünk nemrégi látogatása a Mongol Népköztársaságban és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság­ban jelentős hozzájárulás a szocialista világ országai kölcsönös politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatainak megszilárdításához ami a békéért és haladásért folyó világharc fő ereje. Azok a sikerek azonban, amelyeket a szocialista világ a békeprogram megva­lósítása során elért, nem jelentik azt, hogy megváltozott a jelenkori kapita­lizmus agresszív lényege. Az imperia­lista hatalmak uralkodó köreinek azon­ban számolniok kell az új világhely­zettel és tiszteletben kell tartaniuk a valóságot, mindenekelőtt a Szovjetunió vezette szocialista világrendszer erejé­nek és hatalmának szüntelen növekedé­sét. A két ellentétes világrendszer kö­zötti osztályharc, ami a nemzetközi ese­mények tengelye, a jelenlegi feltételek között a katonai összecsapások, veszé­lye, a fegyverkezés és a feszültség terü­letéről egyre inkább a gazdaság és fő­ként az ideológia területére helyeződik át. E történelmi küzdelem elválasztha­tatlan része az ifjúság gondolkodásá­ért és cselekedeteiért, a haladó és a reakciós erők világméretű küzdelmé­ben elfoglalt helyéért és jövőjéért ví­vott harc. A társadalmi haladás döntő tényezője 1973 VI|. 9. Az ifjúság nevelésének problémái, az ifjú nemzedék felkészítése az életre és az alkotó munkára rendkívül fontos a fejlett szocialista társadalom építésé­nek folyamatában. Olyan szakasz ez, amelyben egyre erőteljesebben érvénye­sülnek az új társadalmi rendszer elő­nyei, gyors ütemben fejlődnek a terme­lőerők, elmélyülnek és megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok, kiala­kulnak a személyiség sokoldalú fejlő­désének előfeltételei és lehetővé válik a kommunizmus magasabb fázisába va­ló átmenet. A fejlett szocialista társa­dalom — jellegüket és nagyságukat te­kintve — új problémákat old meg. Eb­ből következik e fejlődési szakasz bo nyolultsága és sokrétűsége is. Ezzel összefüggésben szüntelenül növekszik az egész társadalom, s annak vala­mennyi intézményes összetevőjének felelőssége az ifjúság kommunista ne­veléséért, az igényes építési feladatok teljesítésére való sokoldalú felkészítésé­ért. Az egyén kiváló felkészültsége a fej­lett szocialista társadalomban végzendő munkára a tudományos-műszaki forra­dalom feltételei között, a társadalom minden egyes tagjának alkotó szellemű aktivitása egyre inkább a társadalmi előrehaladás egyik döntő erejévé vá­lik. A haladás döntő mértékben a dől gozók alkotó erejének, és képességeinek a sokoldalú fejlődésétől függ. Ez nem­csak az emberek szűk körének magas fokú szocialista öntudatosságát, művelt­ségét és szakképzettségét követeli meg, hanem az egész társadalomét és főként az ifjú nemzedékét. Az ifjú nemzedék politikai, szakmai és erkölcsi felké­szültségétől függ a feladatok megvalósí­tása, ettől függ, hogyan fogunk előre haladni a fejlett szocialista társadalom építése során. Az ifjú nemzedék körében végzett munka érdekében a CSKP XIV. kong­resszusa által kitűzött irányvonal és az SZLKP kongresszusának határozatai teljesítése szempontjából nagy jelentő­ségű volt az SZLKP KB múlt évi no­vemberi ülése a párt ideológiai mun­kájának kérdéseiről, amely Szlovákia feltételeire alkalmazva feldolgozta a CSKP KB októberi ülésének határoza­tait. A két plenáris ülés anyagait meg­tárgyalta az összes párt-, állami és köz­életi szerv és szervezet s konkrét intéz­kedéseket hagytak jóvá politikai nevelő és eszmei munkájuk elmélyítése érde­kében. Az eddigi eredmények arról ta­núskodnak, hogy a párt egyéb ideoló­giai munkájának fő feladatát — a la­kosságnak a marxizmus—leninizmus eszméi szellemében való nevelését, az új szocialista ember állandó formálását — sikerrel teljesítik. A politikai nevelőmunka kibontakoz­tatásában fontos határkövet jelentettek az évzáró taggyűlések, a járási és ke­rületi pártkonferenciák, amelyek érté­kelték a CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának és az SZLKP kongresz- szusa határozatainak a teljesítése során társadalmi életünk valamennyi szaka­szán elért eddigi eredményeket. Tár­gyalásaik a kitűzött feladatok teljesíté­se tárgyilagos és komplex megközelíté­sének jegyében folytak le. Az eszmei nevelőmunka kérdéseinek, s elsősorban az ifjú nemzedék nevelésének fokozott figyelmet szenteltek mind az elnöksé­gek beszámolóiban, mind pedig a kül­döttek vitafelszólalásaiban. Konkrét in­tézkedéseket hagytak jóvá a fogyaté­kosságok kiküszöbölésére, és a párt ideológiai munkájának elmélyítésére. Az ifjú nemzedék a szocialista társa­dalom oszthatatlan része. Igen népes, az életkor és a szociális összetétel szempontjából belsőleg differenciált ré­teg, amelynek sajátos vonásai biológiai­pszichológiai, szociális-gazdasági ős po­litikai-eszmei sajátosságaiból adódnak. A jelenlegi ifjú nemzedék nézetei és ál­lásfoglalása döntő mértékben a szocia­lizmus sikeres felépítésétől, a gazda­sági élet, a politika, a kultúra, az élet­mód területén elért eredményeinktől és az erkölcstől függ. Jelentős hatással van ifjúságunkra a haladó és a hátra­húzó erők közötti világküzdelem folya­mata. A szocializmus a jelenlegi ifjú nem­zedék számára olyan feltételeket terem­tett, amelyeknek népeink történetében nincs párja. Ezek a feltételek a mun­kásosztály vezette dolgozók forradalmi küzdelmének eredményei, amelynek élén a kommunista párt áll. A szocialis­ta társadalom számos vívmánya, ame­lyek ifjú nemzedékünk számára már magától értetődővé váltak, a tőkés ál­lamok ifjúsága számára azonban elér­hetetlenek, s ezért harcolnak a haladó erők. A kommunista párt arra törek­szik, hogy az ifjú nemzedék becsület­tel megállja helyét a szocializmus és a kommunizmus végső győzelméért vívott harcban, a haladó erők világviszonylat­ban folyó történelmi küzdelmében. A szocialista társadalomban az ifjú nemzedéknek minden előfeltétele meg­van az érvényesüléshez, teljes össz­hangban a történelmi haladással. Eb­ből fakad a fiatalok széleskörű, sokré­tű aktivitása a politika, a gazdaság, a kultúra terén. Ez az aktivitás megerő­síti, hogy a szocialista társadalom fej­lődésével együtt nő az ifjúságnak mint aktív alkotó erőnek a szerepe is. Ahhoz a marxista—leninista tanítás­hoz igazodva, hogy az emberek szelle­mi és erkölcsi formálásában az alkotó munkának döntő szerepe van, a párt elsőrendű figyelmet fordít a fiatalok megnyerésére az aktív építőmunkába, az állampolgári tevékenységbe, az ifjú­ság energiáját a fontos társadalmi fel­adatok megoldására irányítja. A szocia­lista építés eddigi eredményei igazol­ták, hogy az ifjú szocialista nemzedék alkotó munka közepette növekedik és nevelődik. Az ifjú nemzedék fő kötelessége és feladata a szocialista társadalom iránt, hogy konkrétan hozzájáruljon az előző nemzedékek forradalmi művéhez, kez­deményező munkával, gondoskodjon azokról a maradandó szellemi és anya­gi értékekről, amelyek a múltbeli és a mai küzdelmek eredményeként jöttek létre. Arról van szó, hogy az ifjú nem­zedék teljes mértékben megértse a szocialista társadalom továbbfejleszté­sének szükségleteit, hogy tudatosítsa jogait, ám kötelezettségeit is s társadal­mi felelősséggel elkötelezze magát a párt politikájának megvalósításáért. A fejlett szocialista társadalom építésé­ben való aktív részvétel és a kommu­nizmus győzelmének meggyorsítása: ez a mai ifjú nemzedék életének forradal­mi célja és értelme. Nagyobb igények A tudományos-műszaki forradalom térhódítása, s annak szociális-gazdasági következményei mérhetetlenül megnö­velik az ifjú nemzedék felkészültsé­gével szemben támasztott igényeket, fo­kozott követelményeket támasztanak műveltségi színvonalával, világnézeti állásfoglalásának szilárdságával szem­ben. Rohamosan megnövekszik a maga­san képzett, a szakmailag és politikai­lag fejlett káderek iránti szükséglet. Ezzel összefüggésben sürgőssé válik az ifjúság új, társadalmi tudatának a kialakítása, hogy az megfeleljen a mun­kásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség minőségileg új szakmai és szakképzettségi összetételének. A párt, s a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség és más szervezetek fontos fel­adata, hogy minden egyes fiatalt be­vonjanak, az építőmunkába, a társada­lom magasabb politikai, műszaki és kulturális színvonaláért folyó harcba. A mai ifjúság az idősebb nemzedé­kektől eltérően nem járta ki a kapi­talizmus elleni forradalmi osztályhar­cok iskoláját. Mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a fiatalok konkrét el­képzelést nyerjenek arról, milyen áron, milyen áldozatokkal harcoltuk ki azokat a nagy jogokat, amelyeket élveznek. Az ifjúság körében végzett eszmei-politikai munkának nemcsak a társadalmi jelen­ségek helyes értelmezését kell elősegí­tenie, hanem a kommunista erkölcs alapelveit mélységes, személyes meg­győződéssé kell átalakítania. Célunk büszke és bátor, a kommunizmus végső győzelmében rendíthetetlenül meggyő­ződött ifjú nemzedék nevelése. Különböző összefüggésekben gyak ran felmerül a kérdés: milyen is tulaj­donképpen a mai ifjúság? A teljesség­re való igény nélkül a következő leg­fontosabb vonásokra mutathatunk rá. A szocialista építés évei, valóságunk megteremtették a feltételeket az ifjú­ság sokoldalú fejlődéséhez, mélyen be­folyásolták gondolkodását és cseleke­deteit. Ifjúságunk egészében a szocia­lizmus pozícióin áll. Aktívan részt vesz népünk nagy építő küzdelmeiben. Nagy többsége tudatában van annak, feltét­lenül el kell mélyítenie műveltségét és szakképzettségét ahhoz, hogy lépést tarthason a társadalmi haladással. A mai ifjúság műveltségi színvonala sok­kal magasabb, mint az előző nemzedé­keké. A szocialista társadalmi rend szé­lesen kitárta a kapukat a művelődés előtt. A fiatalokat a művelődés és az érvényesülés iránti vágy jellemzi. Ugyancsak örvendetes, hogy az ifjúság többsége nemcsak él a szocializmus vív­mányaival, amelyek számára magától értetődőek, hanem tudatában van a társadalomban betöltött szerepének és a további fejlődésért viselt felelősségé­nek is. A fiatal emberek aktivitása, nagy tettekre vágya nem viseli el a köpö­nyegforgatást, a merevséget, a meg­csontosodást. Az építő feladatokban való növekvő részvétel folyamatában szüntelenül mé­lyül az ifjúság szocialista öntudatossá­ga. Nem érthetünk egyet azokkal az elszórtan jelentkező nézetekkel, ame­lyek szkeptikusan nyilatkoznak az ifjú nemzedékről, s azt egészében elmarasz­talják. Ugyanakkor azonban látni kell a ko­moly problémákat is, amelyek bonyo­lulttá teszik a jelenlegi ifjú nemzedék arculatának kialakítását. Mindenek­előtt nem szabad szem elől téveszteni, amint már rámutattunk, hogy az ifjú­ságnak nincs elegendő élettapasztalata, s ez néha megnehezíti tájékozódását a bonyolult helyzetekben és fokozza a politikai öntudatossággal szemben tá­masztott igényeket. Tekintettel arra, hogy a fiatalok maradéktalaniil élvezik társadalmunk vívmányait és nem is­merik az előző, a kapitalizmusban élt nemzedék létfenntartási nehézségeit és küzdelmeit, gyakran nem rendelkeznek (Folytatás a 4. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom