Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-09 / 161. szám, hétfő

Az ifjúság szocialista nevelése a part és az egész társadalom ügye

(Folytatás a 3. oldalról) elegendő szívóssággal és bátorsággal, hogy megbirkózzanak az akadályokkal és a nehézségekkel. Az ifjú nemzedéket bizonyos türelmetlenség jellemzi a társadalmi célok megvalósításával kapcsolatban, és nem ritkán az eszményeket gépiesen azonosítja a valósággal.

Komoly probléma az ifjú nemzedék eszmei-politikai fejlettségének a szüntelen növelése. Gyorsul a társadalmi átalakulások dinamikája és a megoldásra váró feladatok egyre igényesebbek. Ezért sürgetővé válik a feladat: elmélyíteni az ifjúság ideológiai fejlettségét úgy, hogy az megfeleljen műveltségi szintjének és életszínvonalának.

Az ifjú nemzedék fő feladata, amirrt a CSKP KB júliusi plénuma hangsúlyozta, hogy hozzájáruljon a társadalom további fejlesztéséhez, a tudomány, a technika és a kultúra fejlesztéséhez és elsajátításához. Az ifjú nemzedék e történelmi feladatot nem teljesítheti a marxizmus—leninizmus ismereteinek mélyreható elsajátítása nélkül, a tudományos-műszaki haladásért, a termelés növeléséért és hatékonyságának fokozásáért vívott gyakorlati harc nélkül. Ma is igen időszerűek Lenin szavai arról, hogy az ifjúság akármelyik faluban, akármelyik városban naponta oldja meg a társadalmi munka valamilyen

feladatát, legyen az bármilyen kis, vagy bármilyen egyszerű feladat.

Az ifjú nemzedék magasfokú politikai és erkölcsi tulajdonságait döntő mértékben a szocialista valóság, a párt, az állam és a társadalmi szervezetek, mindenekelőtt a Szocialista Ifjúsági Szövetség sokrétű munkája határozza meg. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a fiúk és a leányok világnézete a világszocializmus és kapitalizmus közötti szívós harc feltételei között alakul ki. Az antikommunista központok és a burzsoá ideológusok rendkívüli figyelmet fordítanak az ifjúság eszmei lefegyverzésére, gyengíteni igyekeznek forradalmis'ágát, tompítani osztályöntudatát, az ifjúságot az idősebb nemzedékkel szembe akarják állítani, apolitikusságot igyekeznek terjeszteni, s az ifjúságot burzsoá ideológiával és erkölccsel akarják megfertőzni. Amint a „Tanulságok“ megállapítják, konkrét tapasztalataink egyértelműen megerősítik e tény igazságát.

Ilyen körülmények között feltétlenül lényegesen erősíteni kell az ifjúság körében végzett nevelőmunkát. Az ifjúság szocialista nevelése, forradalmi, osztályöntudatos megacélozása és marxista —leninista műveltsége pártunk és államunk számára az egyik legjelentősebb és legsürgetőbb feladat.

A világnézeti nevelés jelentősége

Az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatos legfőbb feladat kialakítani az ifjúság szocialista öntudatosságát, felkészíteni a fejlett szocialista társadalomban való életre és munkára. Különös jelentősége van az eszmei nevelés osztály- és internacionalista tartalmának, a marxista—leninista tanok alapelvei magyarázatának és elsajátításának.

A CSKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet Bil'ak elvtárs, a CSKP KB 1972 októberi ülésén adott elő, rámutat, hogy pártunk ideológiai munkájának legfontosabb feladata terjeszteni és tovább fejleszteni a tudományos., világnézetet — a marxizmus—leninizmust. El kell érnünk, hogy az ifjúság a marxista—leninista világnézettel belsőleg azonosuljon, hogy a természet és a társadalom jelenségeit ennek alapján értékelje, s aktívan alkalmazza az életben, képes legyen ezt védelmezni és tovább fejleszteni. Szlovákia feltételei szempontjából nagy jelentőségű az ifjú nemzedék világnézeti nevelése.

Igen jól tudjuk, hogy az emberben kialakított világnézettől függ, hogyan értelmezi a világot, és az életet, és jelentős mértékben ettől függ az is, hogy azután az életben milyen álláspontot foglal el és hogyan cselekszik. A történelem folyamán egyetlen uralkodó osztály sem hagyta a társadalom tagjai s még kevésbé az ifjú nemzedék világnézete kialakításának kérdését az ösztönösségre. Ez még inkább érvényes a szocialista társadalomra, amely tudományos alapon valósítja meg a világ

forradalmi átalakítását. Valamennyi dolgozónak és főleg az ifjúságnak a marxista—leninista világnézet szellemében való aktív, céltudatos nevelése az ideológiai munka elsőrendű fontosságú feladata, és olyan fő pillérnek kell lennie, amelyre a szocialista nevelés rendszere támaszkodhat.

A világnézeti nevelésnek fontos alkotórésze a tudományos ateista propaganda. Ennek alapja a vallásnak, mint az emberi tudat helytelen téves formájának a marxista bírálata, abból a szempontból, hogy a vallás és az egyház negatív befolyást gyakorolt a társadalmi haladásról.

A gyermekek és az ifjúság tudományos ateista nevelése során abból kell kiindulnunk, hogy a vallás bírálata nem szorítkozhat csupán a vallás puszta tagadására és elítélésére. A fin falóknak be kell bizonyítanunk az új világszemlélet, a marxista—leninista világnézet valós szükségét, ugyanakkor meggyőzően kell megmagyarázni nekik, miért tévesek a vallásos nézetek és hiedelmek.

A tudományos ateista nevelésben különös jelentőségük van azoknak a helyes módszereknek és formáknak, amelyek az ifjúság lelkivilágának és mentalitásának a sajátosságaiból indulnak ki. A helytelen formák alkalmazása, a fiatalok értelmére és érzéseire való hatékony befolyásnak adminisztratív intézkedésekkel történő helyettesítése nem hozhatja meg a kívánt eredményt, mert nem alakít ki új szocialista öntudatot.

Hazafiság és internacionalizmus

Az ifjúság szocialista nevelése a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet és az internacionalizmus közötti kapcsolatok helyes értelmezését feltételezi. Ez jelenleg azt jelenti — amint a CSKP KB- nak az ideológiai munka kérdéseiről tartott novemberi ülése hangsúlyozta —, hogy az ifjúságot a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek mélységes együvétartozá- sának a szellemében, a csehszlovák hazaszeretet és államiság szellemében kell nevelni. Továbbá azt jelenti, hogy az ifjúságot a proletár internacionalizmus szellemében, a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió népeihez fűződő testvéri barátság, a békéért és a népek szabadságáért küzdő valamennyi harcossal való szövetség szellemében, az egész világ dolgozóival való osztályszolidaritás szellemében kell nevelni.

Az ifjú nemzedék hazafias nevelésének része a szocialista társadalom és vívmányainak a védelmére való felkészülés. A lakosság honvédelmi nevelése, de főként az ifjú nemzedék felkészítése a haza védelmére az egyik elsőrendű kötelesség. A honvédelmi nevelés fő célja, hogy a mai osztályokra tagolt világban az ifjúság magas fokú felelősséget érezzen a szocialista haza sorsáért, hogy kész legyen védelmére és áldozatkészen harcoljon szabadságáért, függetlenségéért és a kommunizmus győzelméért. Ezért a honvédelmi nevelésnek a fiatal embereknél a szocialista hazaszeretet és a,proletár internacionalizmus megszilárdításához kell vezetnie pártunk, munkásosztályunk és hadseregünk forradalmi és harci hagyományai, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom hagyományai alapján. Az ifjúságot, amely nem ismerte a második világháború borzalmait, helyes osztályállásfoglalásra kell

vezetnie a szocializmus jelenlegi ellenségeivel szemben, a fiúkban helyes öntudatot kell kialakítania a katonai szolgálathoz, a gyermekeket szeretetre kell tanítania néphadseregünk és a szocialista országok többi hadserege iránt.

Az ifjúság honvédelmi nevelésének alapvető irányelvét és programját a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a lakosság egységes honvédelmi nevelési rendszeréről hozott határozata szabja meg. Szükséges, hogy valamennyi párt- és állami szerv akárcsak a társadalmi szervezetek, továbbra is figyelmet szenteljenek a lakosság, főként az ifjúság honvédelmi nevelésének.

Az eszmei-nevelőmunka feladata segíteni a fiatalokat az élet értékeinek a keresésében és kialakításában, a társadalmi élet normáinak elsajátításában, a társadalomba való beilleszkedés során és ezzel összhangban kielégíteni, fejleszteni és érvényesíteni az ifjúság jogos érdekeit.

Nagy jelentősége van a munkához, a társadalmi tulajdonhoz, a jogrendhez, a szocialista humanizmushoz és általában a szocialista erkölcshöz való helyes viszony kialakításának. Az öntudatos fegyelem előfeltétele annak, hogy az ifjúság növekvő mértékben kivegye részét a társadalom további fejlesztéséből, hogy érvényesüljön és megterernt- se jövőjének feltételeit.

Hangsúlyoztuk már, az ifjúság körében végzett eszmei-nevelőmunka fejlesztése rendszeres harcot feltételez a burzsoá ideológia és propaganda ellen, az imperializmus ideológiai diverziója ellen. Élesebben kell bírálni a kapitalista valóságot és a jelenlegi apologeti- kus burzsoá elméleteket. E tekintetben különös figyelmet érdemel a szabadság, a demokrácia, az egyén helyzete

a társadalomban kérdéseinek, valamint a kollektivizmus alapelve jelentőségének a helyes magyarázata. Arról van szó, hogy az ifjúság megértse az alapvető különbséget az ember helyzete között a burzsoá és a szocialista társadalomban, hogy világosan lássa, mi rejlik a „szabadságot“, „demokráciát“ fennhangon dicsőítő burzsoá propaganda leple mögött. A kizsákmányoláson alapuló jelenlegi burzsoá társadalom mély válsága különösen az ifjúságot sújtja. Az amerikai imperializmus barbár háborúja a vietnami nép ellen, amelybe az uralkodó körök magukkal

sodorták az amerikai ifjúságot is, meggyőzően bizonyítja a jelenkori kapitalizmus válságát, a monopolista burzsoázia népellenes, agresszív politikáját, amely a modern technikai fejlődés vív-’ mányait a népek újgyarmatosító leigázásának eszközévé változtatja, halált és pusztulást hint, a feszültség tűzfészkeit alakítja ki és atomháborúval fenyegeti az emberiséget.

Az ifjúság egyre jobban meggyőződik, arról, hogy a jelenlegi burzsoá társada-^ lom nem képes számára távlatokat, sokoldalú fejlődést, haladást, érvénye-’ sülést biztosítani.

Az eszmei-nevelőmunka súlypontja a jelen

Az ifjúság körében végzett eszmeinevelőmunkánk nem Irányulhat jobbára a múltra, de ugyanakkor túlságosan a távlatokra som. Súlypontjának a jelenben kell lennie, fontos, hogy időszerű és ütőképes legyen, s az eddigi sikereket hasznosítva nemcsak az ifjúság kezdeményezésének és aktivitásának a serkentésére kell irányulnia, hanem arra is, hogy a fiatalság jogosan büszke legyen az elért eredményekre. Az eszmei-nevelőmunka legyen aktív, harcos, élénk, hogy a fiatalt a szocializmus és a kommunizmus eszményeivel való azonosulás vezesse.

A szocialista nevelésnek integrált része a világnézeti és erkölcsi nevelés mellett az esztétikai nevelés is, amely maradandó kulturális értékekkel gazdagítja az ember belső világát. Ennek jelentősége párhuzamosan nő azzal* ahogy a tudományos-műszaki haladás az embert mentesíti a fáradságos munkától. Egyre több tájékoztatást, ösztönzést nyújt számunkra, az életkörnyezet kultiválásának problémája elé állít bennünket, s egyre több szabad időt biztosít. Minél magasabb életszínvonalat nyújt a szocializmus az embernek, annál fontosabb, hogy kifejlődjék benne az a képesség, amellyel kulturáltan hasznosítja a társadalom gazdagságát és helyesen látja az élet értékeit. Ezért sokoldalúan támogatnunk kell az ifjúság irodalmi, képzőművészeti, zenei és általában eszétikai nevelését, elsősorban a művés'Ztehetségek felkarolását, s a gyermek és ifjúsági művészeti alkotókészség fejlesztését kell szorgalmaznunk.

Nagy jelentőségű az SZLKP KB Elnökségének az „A népszerű és könnyűzene további fejlesztéséről“ és „A művészeti iskolák jelenlegi helyzetéről és fejlesztéséről“ szóló határozata, Mindkét határozat abból indul ki, hogy következetesen érvényesíteni kell a művészeti alkotások és társadalmunk esztétikai nevelésének szocialista alapelveit. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeit szolgáló tehetségek fejlesztésének ösztönzése, az eszmei-művészeti nevelés igen bonyolult folyamat, s két kibékíthetetlen ideológia — a marxizmus—leninizmus, valamint a hanyatló burzsoá elméletek és eszmék közötti kegyetlen küzdelemben megy végbe. Amint az utóbbi évek, főként a válságos időszak tapasztalatai mutatják, a jelenlegi jobboldali revizionizmus képviselői és az antiszociaíista erők maradványai szüntelenül arra törekszenek, hogy kétségbe vonják a szocialista művészet fő alapelveit és hogy az emberek, főként az ifjúság tudatát a jelenkori burzsoá társadalom hanyatló művészetének eszmei ponyvájával fertőzzék.

Elvárjuk, hogy az esztétikai nevelés kibontakoztatásában hatékony segítséget nyújtanak szocialista kultúránk képviselői, a művészeti szövetségek és mindazok, akik számára nem közömbös, hogy ifjúságunk hogyan sajátítja el művészetünk haladó hagyományait és hogyan készül fel e hagyományok továbbfejlesztésére.

A kommunista nevelés fontos alkotó része a fiatal nemzedék egészséges fizikai fejlődéséről való gondoskodás. Az életszínvonal emelkedésével fokozatosan megváltozott az ifjúság életrendje és a műszaki haladás hatására, amely kiküszöböli a fáradságos fizikai munkát, fiatalságunk összehasonlíthatatlanul kevesebbet mozog, mint a múltban. Ezért ma az ifjúság fizikai fejlődéséről sokkal hatékonyabban kell gondoskodnunk. Többek között meg kell teremteni a feltételeket, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak elegendő idejük, alkalmuk és lehetőségük legyen a testnevelésre és a sportra, úgy, hogy teljesen kihasználjuk a testnevelés és a sport vonzerejét.

Az ifjú nemzedék problémáinak meg oldásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes nemzetiségek és etnikai csoportok fiataljainak sajátos gondjait sem. E Terén elsőrendű feladatunk, hogy tovább mélyítsük a csehszlovák szocialista hazafiságra, és a proletár nemzetköziségre való nevelésüket. Rendkívül fontos, hogy fiataljaink sorában gátat vessünk a különböző nacionalista megnyilvánulásoknak és az

egyes nemzetiségi sajátosságok kriti- kátlan szemléletének.

Elvtársnők! Elvtársak!

Szocialista társadalmunkban az ifjú generáció az életre és a munkára való( nevelése egész társadalmunk szívügye, és feladata. E téren sajátos feladat hárul az iskolára. Az iskola funkcióját ugyanis semmivel sem lehet helyettesíteni. A csehszlovák iskolaügy jelenlegi helyzete, fejlődése és további feladatai című dokumentum részletesen elemzi oktatásügyünk jelenlegi helyzetét, a felmerült problémák megoldásának lehetőségeit, s egyúttal összefoglalja az időszerű feladatokat, amelyek társadat műnk fejlődéséből adódnak. Ezt a do-_ kumentumot az SZLKP KB plénumának tagjai kézhez kapták.

A szocialista átépítés éveiben sikerült újjáépíteni elmaradott iskolaügyi rendszerünket, amely azelőtt nem adott lehetőséget a munkások és parasztok gyermekeinek a magasabb szintű műt velődésre. Ma korszerű szocialista iskolaügyi rendszerünk keretében nyitva áll a tanulás és művelődés kapuja társadalmunk minden tagja számára.

Erről meggyőzően beszélnek a sta-. tisztikai adatok is. Az 1945/46-os oktatási évben Szlovákiában az óvodákat 21 528 gyermek látogatta. Az 1972/73^ as évben Szlovákiában már 122 258 óvo^ dás gyermekünk van. Ugyanebben az időszakban négyszeresére emelkedett a középiskolát végző érettségizettek száma. A legnagyobb fejlődésen az egye= temek és a főiskolák mentek keresztül, hiszen az 1945/46-os tanévben 8672 fő- iskolásunk volt, ma viszont 42 779-en végeztek az idei tanévben és kb. 10 000= re tehető a tévúton végzett hallgatók száma. Vagyis az egyetemisták száma ötszörösére nőtt.

Az eddig nem tapasztalt, rendkívül nagyarányú fejlődés eredményeképpen megváltozott Szlovákia lakosságának műveltségi színvonala is. 1953-ban a középiskolát és az egyetemet végzett szakemberek aránya 5,02 százalék volt,

1970-ben ez az arány már 14,7 százalékot tett ki Szlovákia egész munkásságához viszonyítva. Szocialista iskola- rendszerünk tehát jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmaradott Szlovákia mintegy negyed évszázad alatt sokoldalúan fejlett országrésszé változott.

Az SZLKP kongresszusa, a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megfelelően, új, igényes feladatokat tűzött ki oktatásügyi rendszerünk további fejlesztése érdekében, melyek összhangban vannak társadalmunk jelenlegi igényeivel és fejlettségi fokával. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az oktatás és a művelődés fejlesztését összhangba kell hozni a munkásosztály és szocialista társadalmunk igényeivel, továbbá fiatalságunk nevelésében tovább kell erősíteni a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség eszméjét. Ezzei együtt felhívta a figyelmet a különböző típusú iskolák nevelő munkájának további javítására és az iskolák politikai funkciójának az elmélyítésére s ezzel együtt oktatásügyi rendszerünk irányítása hatékonyságának további javítására.

Az ifjúság nevelése és művelődése, miként azt a CSKP KB júliusi ülésén hangsúlyozták, szocialista társadalmukban végbemenő forradalmi átalakulások jelentős részét képezi, amelyben munkásosztályunk pártunk vezetésével megszilárdítja politikai győzelmének eredményeit a burzsoázia fölött, tovább fejleszti szocialista közgazdaságunkat és szocialista kultúránkat. Az iskola és egész oktatásügyi rendszerünk e történelmi harcban rendkívül fontos eszköznek számít, melynek segítségével pártunk a felnövekvő nemzedéket és a dolgozók tömegeit tudományos világnézettel, kommunista erkölccsel és egyéb, fejlett szocialista társad a lomunk építéséhez szükséges tudással és tapasztalattal ruházza fel.

Ezért oktatásügyünk további fejlődésének a kommunista eszmeiség elveiből, a nevelés és művelődés egységéből, iskoláink széles körű demokratizálásából kell kiindulnia. Iskoláinkat szoros kapcsolatba kell hozni az élettel, az elméletet a gyakprlattal. a fiatalok önálló alkotó gondolkodásával, szellemi és fi zikai aktivitásukkal.

(Folytatás az 5. oldalon)

1973.

VII. 9.