Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-08 / 135. szám, péntek
Tudósítás a hangpokolból A jerichói harsonák bibliai időkben városfalakat, bástyákat döntöttek romba, de akkor állítólag csoda történt. Az sincs kizárva, hogy a később oly könnyen leroskadt falak építésére hajdanában kény- szeritett rabszolgák szabotázsakcióra vetemedtek. Ravasz normacsalással, ügyesen leplezett szándékkal igen silány minőségű vályogot vetettek, és csak színlelték a nagyzási hóborttól megbokrosodott rabtartók építési tervének teljesítését. Vagy talán mégis a harsonák szóltak oly harsányan, hogy harsogásuk hangereje pehelyként fújta el az állítólagosán nem könnyen porladó vályogból, hanem kristály kemény sziklakövekből emelt falakat. Ki tudja mi igaz az egészből? Akinek úgy tetszik, törje a fejét az esetleges történelmi tény s a kétes legenda közötti szövevényes összefüggéseken. Az viszont nem legenda, hanem újabban szeretett fővárosunk lakosainak ezreit naponta meggyőző tény, hogy nálunk szavahihetően szavatolt és kiváló minden középület, templom, kaszárnya, áru- és lakóház stb. mind technikai, mind architektonikus kivitele. Hiszen károsodás nélkül kibírják a PRIOR-nagyáruház egyik bejárata előtt — nem az áruházban, hanem az utcán — kétoldalt felállított, szekrénynagyságú bömbölő masinákból néha ófák hosz- szat feldördülő zajsortüzeket. Nos, manapság már tudjuk, hogy a korszerű akusztika nem szorítkozik csupán egyszerű hangtani megállapításokra, hanem a termeléssel, az egészségvédelemmel stb. szorosan összefüggő tudományos kutatások tárgya. E kutatómunka könyvekben, folyóiratokban, napilapokban, előadásokon és más módon közzé tett eredményeiből mindnyájan (még a teljesen tudatlanok is) okulhatunk. Sajnos, nem okulnak belőlük a PRIOR zajfelelősei. Pedig a zaj már olyan kellemetlen, zavaró, a munkát és a pihenést gátló hang, amely munkateljesítmény-csökkenést, hallásveszteséget és idegi leromlást okoz. Ez már mindenképpen súlyos zajártalom, amelynek meggátlása, orvoslása közérdek s egyben társadalmi kötelesség is. Ogy látszik azonban, hogy az üzleti érdek, üzleti propaganda és reklám helytelenül értelmezett kiváltságos volta sok esetben előbbre való. Aki abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy e napokban a PRIOR környékén lakik, e térségben kell dolgoznia (szellemi munkát végeznie), betegségéből lábadoznia, vagy fáradságát kipihennie, az tapasztalhatja, miként torzul a Supraphon védjegyet propagáló hanglemezreklám hangzavarrá, hangtobzódássá, hangorkánná és végső fokon elviselhetetlen hangpokollá. Aki csak véletlenül jár arra, az talán — különösen akkor, ha acélidegzetű tizenéves — megáll pár percre, negyedórára a bömbölő masinák „bűvkörében", de mit tegyen az e helyhez kötött, tehát naponta többször megismétlődő hangpokoli kínokra kárhoztatott gyenge idegzetű, beteg vagy öreg ember? Az erőt, egészséget adó nappali alvást igénylő csecsemők pedig csak nyűgösködjenek a kismamák, a nagymamák s az egész család örömére? Sajnos nincs menekülés a hangpokolból, mert a xiagasságos ég sem tudja, hogy a PRIOR zajfe- lelőse mikor inti hallgatásra- és ezt csak teljesen szeszélyesen meghatározott időközökben teszi —, s mikor szabadítja bömbölő masináit ismét a megriasztott, védtelen emberekre. Ki adott erre en- gedályt? Rendelet tiltja az éjjeli csend zavarást, de-milyen utasítás, melyik hatóság engedélyezi a nélkülözhetetlen gépjárművek okozta, gyakran elviselhetetlen zaj szándékos sokszorosítását az utcára külön e célból felállított bömbölő masinákkal? És ez a bömbölés nemcsak az amúgy is megviselt idegeket tépázza, roncsolja tovább, hanem egyéni kívánsága ellenére ízléstelen kakofóniák, ostoba szófoszlány-szövegek meghall gatására kényszeríti a szabad akaratú embert. Egyszer kétszer még megjárja, néha még minket „meg- penészesedett apafejeket“ is felfigyeltet — mondja egy dereshajú szomszédom — az ilyen roppant szellemes, szörnyen lélekemelő szöveg: Héjból i é h e j h ó h é, M e x I k o m ek x i k ó - óoómexikóóó, H á h á h á h án á h á - áhááhááhá, óóóó, aujeszau- jesz, de ha napok óta tart, furt és fúrt fúrja a fülünket? Ha netalán (ez persze csak amolyan kitaláció) egy dinoszaurusz, e kétemeletes ház nagyságú őshüllő valamelyik példánya hátborzongató hangján elbődülne a PRIOR előtt, hamarosan be kellene látnia, hogy le van pipálva, hogy nem konkurrenciaképes, és szégyenében bánatosan visz- szakullogna abba az őskori időszakba, amelyben csorbítatlan jóhírben, nyugodtan kihalhatott. Ha pedig egyszer úgy adódna, hogy alaposan felhajtanék a garatra és hangosan énekelve, ordibálnék végig fővárosunk utcáin, a rendőr bezzeg egy kettőre ott teremne, rendre utasítana, esetleg bevasalná rajtam a pénzbírságot, sőt talán a legközelebbi őrszobára tessékelne. Ez persze nem történhet meg a bömbölő masinákkal, sem pe dig az őket kezelő zajfelelőssel, de még a megpattanásig fel hangosított táskarádióval bárhol, bármikor (éjjel-nappal), kényük-kedvük szerint, öntelten parádézó sihederek- kel sem. No jó, lRgyen már vége a se vége se hossza panaszkodásnak, de hogy el ne felejtsem: minap felhívtam a PRIOR kereskedelmi igazgatóhe>- lyettesének irodáját, ahol egy hölgy (titkárnő) meghallgatta a pokoli zajtól szenvedőkre hivatkozva felsorolt velős érveléseimet, majd megígérte, hogy elintézi az elintézendő intézkedéseket. És íme, valóban elhallgattak a bömbölő masinák. Ezért: kösz! Igen, csak így röviden kösz, mert másfél óra múlva mindent pótoltak, sőt túlteljesítették bömbölő programjukat. Ha teljesen, vég érvény esen elhallgattatta volna őket, akkor lelkendezve telefonálnék: Nagyon szépen köszönöm, hálás köszönet, alázatosan köszönjük, rendkívül lekötelezett mindnyájunkat, köszönjük szépen, kezét csókolom ... KOLÁR MARCELL KÉTSZER SZÁZEZER Igor Grossmann felvétele Hullámvasútra hasonlít az út: föl, le, föl, le és azután megint föl és ismét le. Vojnice (Bátorkeszi) határában járunk s a dimbes-dombos, jobbról balról zöldellő mezőktől, bevetett földektől szegélyezett országút egyik kanyarulatánál egyszerre elénk toppan a 3800 lakosú község, melynek szorgalmas lakosai a nemzeti bizottságok országos versenyében elért kiemelkedő eredményekért százezer korona jutalmat kaptak. Az összeget a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke adta át a község képviselőinek. Keresztül-kasul járjuk a tahit. Zuhog a tavasz fény-esője, a nap puha, meleg sugarai új épületi két, létesítményeket simogatnak.- Senki sem húzza ki magát a brigádmunkákból — mondja Dékáni) Imre, a helyi nemzeti bizottság titkára — ennek következtében évről évre új létesítményekkel gazdagszik a falu. Elöszöi' az utakat tettük rendbe, 1957-ben elkészült az új 18 tantermes szlovák és magyar kilencéves alapiskola. Polgáraink kikövezték az utakat, épült gyógyszertár . .. A hnb titkára még hozzáteszi, hogy a Jednota mindössze egy vendéglőt ős élelmiszerüzletet épített, a lakosok viszom a „Z“-akció keretében számtalan brigádóra ledolgozásával járultak hozzá az új sporttelep elkészítéséhez. Bátorkeszi rendezett, szépen kiépült község. A lakosok ebben az évben szeretnék befejezni a falun áthaladó valamennyi út portalanítását. Megközelítőleg 500 méteren kell elvégezniük ezt a munkát. MI VOI.T EGYKOR? A falu egy kicsit félreesik a főutaktól, a nagyobb ipari és mezőgazdasági központoktól. A múltban ezért amolyan mostoha gyereke volt a komáromi járásnak. Hogy milyen volt a község embereinek élete régen, nem tudom. Krónika, írásos emlék nem került a kezembe. Az 1945 utáni időkről azonban annyi adatot mondott a hnb titkára, hogy egy lapszámot is el lehetne készíteni belőle. Amint szép „libasorban“ haladtak előre az évek, úgy gazdagodott a község újkori krónikája. A második világháború utáni állapotokat Dékány Imre elvi írs így foglalta ösz- sze. — Közvetlenül 1945 után két éven át egyénileg dolgozó mesterem be vek kis csoportja végezd el a legszükségesebb építő és karbantartó munkákat. Oe nemcsak a faluban dolgoztak hanem a járás, sőt az ország több pontján is. A választási program bevezető részéből kitűnik, hogy a falu lakosai 1949-ben megalakították az egységes földműves- szövetkezetet, később a helyi nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó gazdaságokat. Ha már a múltról esett szó, el ke’l még mondanunk, hogy az 19"Í5 —48 as években elégtelenül gondoskodtak a lakosok egészségvédelméről és az üzlethálózat sem elégítette ki a követelményeket. Mi VAN MA? Tömören: sok nagyszerű létesítmény, új lakóház, gyógy szertár, egy 70 személyt foglalkoztató kommunális üzem ... Itt, a felsorolásnak ennél a pontjánál érdemes egy kicsit elidőzni. A hnb titkára ugyanis részletesen elmondta: mivel foglalkoznak ennek a létesítménynek az alkalmazottjai, íme: — Van itt borbély, fodrász, rádió- és tv-javító, taxi, teherfuvarozás, dolgoznak az üzemben kőművesek, asztalosok és javítanak elektromos háztartási gépeket is. A helyi nemzeti bi zoltság mellett működő melléküzemben tevékenykedő építő- csoport tagjai pedig kizárólag községfejlesztési munkálatokat végeznek. A téglagyárnak 48 állandó alkalmazottja van. Az üzem évente 2 millió 800 ezer téglát állít elő. Ma már — mint ismeretes — az előregyártott építőelemek hódítanak teret, s mivel több helyen alkalmaznak panelt, így a gyár eladási gondokkal küzd. 480 ÚJ LAKÓHÁZ Igen, ennyi épült a felszabadulás óta Vojnicén és nem kell szégyenkeznie a lakásépítő szövetkezet tagjainak se, mert a megalakulás óta (1969) a múlt év végéig 3 millió 300 ezer koronás költséggel húsz új lakásegységet építettek fel. Milyen házakban élt az emberek egy része a múltban? A lakások többsége vályogból készült, középület pedig alig volt a faluban. Más volt már a helyzet 1957-ben, amikor elkészült a szlovák és magyar kilencéves alapiskola. Az oktatás problémáit azonban ezzel sem sikerült megoldaniuk, mert több épületben, szétszórtan tanították a gyerekeket. Először étkezdét. később 24 tantermes iskolát építettek. — Ez az épület a múlt év őszén készült el — mondja Dékány elvtárs, majd hozzáteszi: Minden munkát a helyi építőcsoport tagjai végeztek. A munkában azonban nincs megállás, költséggel épül. Egy évvel ezelőtt kezdtünk hozzá. A képviselők személyesen keresik fel a választópolgárokat, megbeszélik a brigádok időpontját. Akiket nem találnak otthon, azoknak írásos értesítést küldünk: mikor szervezünk brigád- munkát. A lakosok buzgalmáról a legnagyobb elismeréssel szólhatok. Senki sem vonakodik, erejéhez, lehetőségeihez mérten segít. A vállalások és az eddig ledolgozott brigádórák száma arra enged következtetni, hogy a lakosok közel ötmillió koronával járulnak hozzá az építkezéshez. A nemzeti bizottságok országos versenyében nyert százezer koronát is a 300 személy befogadására alkalmas kultúrház építésére fordítjuk. A helyi efsz 2, a járási nemzeti bizottság és a felsőbb szervek hozzájárulása pedig 3 millió koronát tesz ki. A kult úrházban a klubhelyiségeken és könyvtáron kívül helyet kapnak a t^nioeszerve-- zetek * Ilyen lesz majd fíátorkeszin a kultúrház mert a jelenlegi üzletek kicsinyek, elmaradnak az igények mögött. Nem feledkeztünk meg az ezzel kapcsolatos, javulást célzó intézkedések foganatosításáról és belefoglaltuk a választási programba, hogy a Jednota új bevásárlási központot épít 7 millió korona ráfordítással és egymillió koronát terveztünk egy úgynevezett faluszéli üzlet építésére is. MUNKAALKALOM — NŐKNEK A faluban a már felsoroltakon kívül jelentősebb ipari létesítmény nem működik, ezért több fiatal és nő kénytelen a közeli városokban dolgozni. Ezen a problémán egyik napról a másikra nem segíthetnek a község vezetői, viszont ölhetett kezekkel sean szemlélik a „vándorlást“. Két és fél évvel ezelőtt a bratislavai Meopta vállalat fióküzemet nyitott a faluban. melyben jelenleg 40 dolgozó — főleg nő — tevékenykedik. Az újonnan megválasztott képviselők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a megbízatási időszak végéig további munkacsarnokok hozzáépítésével százra növeljék a dolgozók számát. Ha ez sikerül, megoldódik a nők foglalkoztatottságának jelenleg még égető problémája. Hogy mekkora lesz ez a munkahely, azt két számadat bizonyítja: a fióküzem beindítása 600 ezer koronát igényelt, a közeljövőre tér vezeti bővítése pedig két és fél milliós ráfordítással történik. OKTATÓ -NEVEM) TEVÉKENYSÉG Az iskolákról már szóltunk. Ennek kapcsán további kérdések merülnek fel: a helyi nemzeti bizottság a párt és tömeg- szervezetekkel hogyan biztosítja a fiatalok és idősebbek oktatásával kapcsolatos feladatok teljesítését? Elöljáróban elmondhatjuk: náluk ez sem „mostoha“ terület. Az iskolák elkészülésével párhuzamosan 1945-től hat tanítói lakást építettek fel. Az oktatás több formáját vezették be. Nemcsak a mennyiségre törekedtek. A fő hangsúlyt az oktatás minőségi színvonalának emelésére helyezték. Ez meg is hozta a gyümölcseit. mert-, a falu lakosainak ismeretei, kulturális igényei jelenleg messze túlszárnyalják az évtizedekkel ezelőtti átlagot. — Csak elkészülne már a kultúrház — mondja a hnb titkára. Az épület a „Z“ akció keretében 14 millió koronás AZ EGÉSZSÉG ÉRDEKÉBEN Annak ellenére, hogy a vá‘ lasztási programban is találhat tók olyan feladatok, melyek až egészségügyi gondoskodás ja^ vitását célozzák, terven felül is értékes munkát végeztek e téren a bátorkesziek. Az efsz eladta egyik volt adminisztrációs épületét, melyben egészségügyi központot rendeznek be. Két körzeti orvos, és fogorvos rendel itt és a járási szék-" helyről gyermek- és nőgyógyász jár majd ki a faluba. VASÜT NINCS, DE . . . az autóbuszközlekedés jó. Fö= leg Komárnóval, Stúrovóval, Gbelcével. Mivel a Kisújfalura vezető út elkészült, ezt a tele": pülést is szeretnék bekapcsol ni a közlekedési hálózatba. Ez az igény azért is jogos, mert egy tanya — Miklósháza — iá ezen a környéken található; ahonnan iskolásgyerekek és munkások szeretnék igénybe- venni a mi-'T'n^-i'Szerű , jára* tot. MIÉRT K P'T ’ ’. • rÁ7EZER? Azért, mert a vojnicei hnb nemcsak az idé i n erte el ezt az összeget a nemzeti bizottságok országos versenyében, hanem 1970-ben is. — Most a trnavai és a ga- lántai felhívásra adott vállalásunk keretében elért faluszépí- tésí eredményekért kaptuk ezt az összeget — mondja Dékány Imre. Amikor minden feladatot teljesítettünk, válaszoltunk a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság és a martini Jnb felhívására. Ennek keretében 1973—74-ben 8 millió korona értékű munkát végzünk el. A fő súlyt a tömegpolitikai munka javítására, faluszépítésre, a szolgáltatások bővítésére, színvonaluk emelésére helyezzük. A vállalások teljesítését negyedévenként a hnb tanácsa, félévenként pedig annak plénu- ma ellenőrzi. < Bátorkeszire régen azt mondták: a világ végén van s nincs benne semmi különös. Ma azt mondjuk: autóbusszal, autóval könnyen elérhető és egyre fejlődő. épülő, szépülő község. Nem véletlen, hogy három éven belül kétszei; került azon községek közé, melyeknek helyi nemzeti bizottságai országos viszonylatban kiemelkedő eredményeket érnek el. A község szorgalmas lakosai, a jól dolgozó képviselő-testület, a tömegszervezetek és a falu vezetői ezért elismerést érdemelnek. KOMLÓSI LAJOS 1973. VI. 8.
