Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-26 / 150. szám, kedd

Az aratás küszöbén Ma 60 éves Peter Matejka érdemes művész, neves szlovák festő. Ez alkalomból közöljük Dunai táj című festményét. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRLAT A közelmúltban Budapesten rendezett szlovák iparművésze­ti kiállítás viszonzásképpen a Magyarországi Képzőművészeti Alap a bratislavai Gorkij utca 15. alatti bemutató teremben vonultatja fel első ízben a fej­lett szocialista társadalom igé­nyeit szolgáló alkotásait. A különböző műfajú, sokféle tech­nikával és különféle anyagból készült tárgyakat a Szlovák Képzőművészeti Alap tagjai vá­logatták ki Budapesten az utol­só negyedév terméséből. A zömében egyedi darabok élvonalbeli művészek alkotásai, nem a magyar iparművészet fejlődéséről, egészéről adnak képet, hanem csak tájékoztat­nak róla. „Az iparművészek és ipari tervezőművészek által lét­rehozott tárgyak a dolgozó em­ber mindennapi életének elma­radhatatlan kísérői lettek. Érté­kük és minőségük az egész emberi környezet esztétikai ér­tékét befolyásolja, alakulásuk a nemzeti kultúra egészére is hatással van.“ (A magyar Ipar- művészeti Szakosztály IX. köz­gyűlésére készült tézisjavaslat­ból.) A változatos gazdag anyag valóban érezteti az alkotómun­ka örömét, s az esztétikai és érzelmi küldetésre való hiva- tottságát. Az ízelítőül küldött tárgyak többsége harmonikusan illeszkedik a modern otthonok­B. Várdeák Ildikó kerámiái ba. Ötletesen alakítottak a fá­ból, fémből való étkező-, és tá­laló asztalkák, polcok, székek, fKuzman testvérek). Az élén­kítő anyagkombinálású tükrök s a csillogó fémből, dús színű kerámiából, halvány üvegből készült, vagy fonott ernyővel ellátott világítótestek hatáso­sak, újszerűek. A régi petró­leumlámpákat művészi átírás­sal idéző ragyogó sárgarézből, üvegből összeállított példányok képviselik. jCsanády György). A keskeny, sűrűn csomózott, selymes fényű meleg színű, fi­nom rajzú faliszőnyegek derűt árasztanak a lakásokban. /Bú­zás Árpád). Az ötvösök szak­mabeli biztonságát, választékos ízlését dicsérik a fémmunkák; a kisebb bútordarabok, szelle­mesen formált gyertya- és ha­mutartók, plasztikus vagy vé­sett dekoráció jú dobozok és alakos díszű, domborított s vé­sett faldíszek j Kopcsányi Ot­tó). A tündöklő, ezüstözött vö­rösrézből való kevés, dús szí­nű zománc díszítésű nyaklán­cok, karkötők és övék nem hi­valkodó, eredeti szép ékszerek. A sallangmentes, zárt formájú, vagy szabadabban kezelt kelle­mes fémhatású mázzal, össz­hangzó színű festéssel, vagy kevés plasztikus dísszel ké­szült vázák, dobozok, gyertya- tartók, tálak, megkapóak. (Kon­dor Éva). A háztartási edé­nyek, étkező-, és kávés-, ital­os dohányzó készletek, tála­ló és főző edé­nyek az embe­ri kézhez illesz­kedők s a szép­érzéket is fej­lesztik. Az eladással egybekötött ki­állításnak nyil­ván ugyanolyan nagy és megér­demelt sikere lesz, mint a bu­dapesti szlová­kiai bemutató­nak, ahol a po­zitívan értékelt anyag majdnem teljes egészében elkelt. A tárlat július 1-ig te­kinthető meg. BÁRKÁNY JENÖNÉ Kulturális hírek Q John Crankos világhírű stuttgarti balettegyüttese óriási sikerrel mutatta be a New York-i Metropolitanban Pro- kofjev Rómeó és Júlia balettjét. Ŕ A modern olasz képzőmű­vészet reprezentatív kiállítását rendezték meg Rómában. Több­bek között Segantini, De Chiri­co, Carra, Campigli, Moradi, Marini, Manzu, Fazzini és Gre­co munkái tekinthetők meg itt. 0 Mohamed Lakdar algériai rendező, a világhírű Aureszi szél című kitűnő film alkotójá­nak legújabb művét, a Decem­ber című filmet sikerrel mutat­ták be Párizsban. A film egy arab szabadságharcos megkín- zatásáról és kivégzéséről szól. Három ismert francia színész is szerepel benne: Michel Auclair, J. Guiomar és Gene- viéve Page. □ A párizsi tévé második műsorán két folytatásban su­gározták Jean Émile Jeanesson szibériai dokumentumfilmjét, amelyet a francia rendező 1972 nyarán a helyszínen forgatott. Q Pierre Boulez, a New York-i filharmonikusok főzene­igazgatója Liszt-sorozatot in­dított, ugyanakkor a holland Bernhard Haitink 13 Liszt szim­fonikus költeményt vett fel sztereolemezre. Claudio Arrau pedig műsorra tűzte a legnehe­zebb Liszt-műveket. □ Duke Ellington, a világ­hírű amerikai dzsesszmuzsikus ós komponista magas kitünte­tésben részesült. Megkapta a New York-i Columbia Egyetem díszdoktori oklevelét. □ A bulgáriai Vidinben az új Drámai Színházban nagy siker­rel mutatták be Rács Sztojanov klasszikus történelmi drámáját, címe: Mesterek. A Sztojanov- dráma arról szól, hogyan élt a nép a több évszázados török hó­doltság nehéz éveiben. Már csak néhány nap választ el bennünket Péter—Pál-napjá- tól, az aratás megkezdésének hagyományos időszakától. A gazdag termést érlelő táblákon azonban a szokottnál korábban szőkül a gabona, ami a levicei (lévai) járás mezőgazdasági dolgozóit is a betakarítási munkák előkészületeinek befe­jezésére serkenti. Az idei ke­nyércsata részleteiről Ján Doj- čan mérnökkel, a járási párt- bizottság titkárával beszélget lünk. Milyen feladatok várnak a mezőgazdasági üzemekre az idei aratásban? Hogyan készül­tek fel a nagy nyári munkák sikeres elvégzésére? — Járásunk szövetkezetei és állami gazdaságai az idei ter­més betakarítására jól felké­szültek. Néhány nappal ezelőtt járási szinten tanácskoztunk az efsz-ek elnökeivel, az állami gazdaságok igazgatóival, ahol részletesen foglalkoztunk az aratás legfontosabb munka- mozzanataival. A figyelmet ter­mészetesen ez idén is a beta­karító gépek előkészítésére, a munka jó megszervezésére össz­pontosítottuk. A minap tartott ellenőrzésnél kiderült, hogy a gépek gondosan kijavítva vár­ják az aratás megkezdését. Bár kombájnjainknak több mint a fe­le régebbi típusú, derűlátással tekintünk a nyári munkák elé­be, mert nemrégen 17 új E— 512-es német önarató cséplő­géppel gyarapodott a gabona- kombájnok száma. Összesen 489 kombájn áll mezőgazdasági üzemeink rendelkezésére. Azt is kiszámítottuk, hogy egy-egy gabonakombájn 86 hektáros na­pi teljesítményével 13—14 na pon belül 44 200 hektár terüle­ten befejezhetjük a gabonabe­takarítást. 9 A múlt évbez viszonyítva bővítették-e a szárítók kapaci­tását? — Ezen a téren nincs mit di csekednünk és elég gondot okoz a kombájnoktól behordott gabona felszárítása. A kapaci­tások a tavalyi szinten marad­tak. A terményfelvásárló válla­lat dolgozói ugyan ígéretet tettek a most épülő két nagy teljesítményű szárítóberende­zés legalább egyikének az üzembe helyezésére, ami so­kai enyhítene gondjainkon. Ha azonban nem váltják be az ígé­retüket, akkor is meg kell bir­kóznunk a szárításban reánk háruló feladatokkal. Egyébként úgy tervezzük, hogy kombájn­jainktól 17 000 vagon gabonát hordunk a szérűre, de ebből a mennyiségből háromműszakos üzemeltetéssel sem vagyunk képesek napi 340 vagonnál több gabonát megszárítani. Mezőgaz­dasági üzemeinknek a gabona szárítását saját maguknak részben kézi erővel kell meg­oldaniuk. § Mi a biztosítéka annak, hogy a kombájnok erejét a leg- messzebbmenően kihasznál­ják? — Erre talán azzal válaszol­hatok érdemben, hogy 79 szö­vetkezetünket és két állami gazdaságunkat 23 kooperációs körzetre osztottuk. Minden kör­zetnek pontos áttekintése lesz a kombájnok napi teljesítmé­nyéről és arról, hol legsür­gősebb az aratás. A gépek tö­kéletes kihasználását továbbá a körzetek szoros együttműkö­dése is lehetővé teszi, amit az átcsoportosítással valósíthat­nak meg a legsikeresebben. Be­fejezésül még csak annyit sze­retnék elmondani, hogy ez idén is támogatni fogjuk a szo­cialista munkaversenyt, népsze­rűsítjük az aratómunkások eredményeit, hogy ezzel is nagyobb teljesítmények eléré­sére serkentsük az aratókat. A gabonabetakarítás előké­születeiről Nitrán Stefan Ko- chanský elvtárs, járási párttit­kár tájékoztatott. Elmondotta, hogy a járás területén 33 657 hektár gabona termését kell learatniuk olyan módon, hogy a szemveszteség a legkisebb le­gyen. A mezőgazdasági üze­mekben minden előkészületet megtettek, még a rendvágókat is kijavították, mert olyan te­repviszonyok is akadnak a já­rásban, ahol kombájnokkal nem lehet betakarítani a gabonát. A terméskilátások kecsegte­tőek, s ha nem ismétlődik meg a tavalyi kedvezőtlen időjárás, két hét leforgása alatt minden mezőgazdasági üzemben pontot tehetnek az aratás után. Uh) GYARAPODIK A „SZÁľFJRESEK” TÁBORA A košicei Szovjet Hadsereg Gépgyárban Még február elején jelent kezeli elsőként a košicei Szovjet Hadsereg Gépgyár­ban a fémforrasztó fejlesz­tési osztályának dolgozója, Oskár Kutlik mérnök, majd őt ján Nagy elvtárs követte a „százezresek“ mozgalmá­ban. Utóbbi kétszer kétszáz- ezres vállalással válaszolt Maršalko mérnök felhívásá­ra. Ez a nemes mozgalom feltűnés nélkül, lassan in­dult fejlődésnek ebben a gyárban, s ma már napról napra egyre inkább magára hívja a figyelmet. Nagy elvtárs olyan intéz­kedések megtételére tett javaslatot, melyek folytán javul az öntött törmelékek minősége, és az élettarta­muk megkétszereződik. így a gyár évente közel 20 ton­na öntött törmeléket megta­karít. A múlt hét folyamán to­vábbi hét jelentkezőt: Miloš Kiss mérnököt, František Rácz mérnököt, Mikuláš Morávek mérnököt, Vincent Gjašik mérnököt, fán Cocu ľa, Imrich Roman és Viliam Machala elvtársakat vezet­ték be a „százezresek“ mozgalmának nyilvántartá­sába. Ezek az elvtársak rnár eddig is igen értékes újítá­sokat valósítottak meg a gépgyárban. A mozgalom keretén belül vállalt fel­ajánlások eddigi értéke a košicei Szovjet Hadsereg Gépgyárban meghaladja az 1,4 millió koronát. I Kulik) EGYFORMA KÖZÖS ÉRDEK A felületes szemlélődő talán még néhány órás falujárás után is úgy summázná véleményét, hogy Gemerský Jablonec (Al- mágyj semmiben sem különbö­zik a Rimavská Sobota-i (Rima­szombat) járás többi községé­től. Bizonyára kevesen lepőd­nének meg ezen, hiszen való­ban nem könnyű különbséget tenni Gömör egykori földszin­tes, télen sáros, nyáron poros falvai között. A nádfedeles, ap­ró ablakos vályogházakkal együtt ott is nyoma veszett már a régi világnak, semmi sem hiányzik abból a korszerűség bői, amit másfelé is lépten-nyo- mon tapasztalhat az ember. S olyasmivel is büszkélkedhetnek a faluban, amit a városlakók is méltán megirigyelhetnének. A szépen rendezett utcasorok, a tetszetős kerítések mentén vé­gighúzódó sima betonjárdák, az ízlésesen berendezett tágas csa­ládi házak, amelyek csak elvét­ve épülnek már garázs nélkül, arrafelé is első pillantásra szembetűnő jellemzői a falusi életviszonyok utóbbi negyed évszázados gyökeres változásai­nak. Almágyon járva azonban egyebekről is számot lehet ad ni. Bőven akad olyan dolog, amiről csak dicsérőleg lehet szólni. — Emberemlékezet óta szor­gos nép lakja a falut — mond­ja beszélgetésünk hivatalos ré­szét kezdve Varga Miklós, a helyi nemzeti bizottság titkára, a falu és a környék egyik leg jobb ismerője. — A puszta ke­nyérkeresetnél, illetve a gond­talan megélhetés biztosításánál ma is jóval többet, igazi élet­szükségletet jelent az itteniek számára a munka. Ha valaki esetleg kételkedne ebben, sétáljon végig egyszer dologidőben a falun. Biztosra veszem, hogy véletlenül sem ta­lál henyélő embert a takaros porták tájékán. A szüntelen tenniakarásnak természetesen szép eredményei vannak már. Úgy hiszem azonban többet je­lent ennél, hogy nemcsak olyan esetekben nyilvánul meg az al- mágyiak határtalan munkasze­retete, amikor valamelyikük egyéni érdekéről, közvetlen anyagi gyarapodásáról van szó. Bizonyára hosszasan kellene az emlékezetét erőltetnie annak, aki konkrét példával akarná igazolni, hogy egyik-másik falu­beli indokolatlanul mentette ki magát társadalmi munka telje­sítése alól. Csak olyan embe­rektől várható el ennyi önfel áldozás, akik szeretik azt, amit éppen csinálnak. Almágyon pe­dig ilyen emberek vannak. Leg­alábbis a döntő többség. Régi jelenségnek számít a faluban az a szilárd összetartó és minduntalan előrehajtó erő. — Nyolcszáz lakosú, központi jellegű községünknek, amelyhez már a szomszédos Dubno (Dob- fenék) is hozzátartozik, sem különösebb politikai, sem tör­ténelmi jelentősége nem volt a múltban. — Ma persze egészen más a helyzet. Megnövekedett a falu jelentősége, a fejlődés pedig évek óta felfelé ívelő. Az 1971-es választások újabb, erős lendületet adtak ehhez. Minden téren komoly feladatokat, a ré­gen vajúdó problémák megoldá­sát tűztük célul. Azt is öröm­mel mondhatom el, hogy a ki­tűzött célok nem maradnak csupán elképzelések. Az eddigi fontosabb feladatokat jól és ha­táridő előtt teljesítettük. Később hosszasan sorolja Varga Miklós, mi mindennel gyarapodott a falu az utóbbi évek, hónapok során. Tavaly új üzletet, vendéglőt adtak át r en del tét és ének. Tér m észet es en az előbbit mondják fontosabb­nak. Befejezték már a Bcke-pa- tak szabályozását, amely hosz- szú időn keresztül áradásokkal veszélyeztette a határ egy rfr- szét. Betonlapokkal rakták ki a medret. Igaz so'k munkát adott, de mindenképpen megér­te a fáradságot. így kevesebb már a probléma. Ezenkívül új­jáépítették és három osztályos­ra bővítették a községi iskolát, ami lehetővé tette a kétműsza- kos összevont oktatás megszün­tetését. A régi javítása helyett az előre tervezett feladatok teljesítése mellett új óvodát építettek harminc gyermek számára. Közel ezer négyzetmé­terrel növelték a már korábban parkosított területet. A tavaszi általános nagytakarításból és ócskavasgyűjtésből egyének és tömegszervezeti tagok egyaránt kivették a részüket. S amit va­lóban nem lehet elhallgatni: a választási programtervben kitű­zött célok határidő előtti való­ra váltása érdekében vállalt je­lentős értékű kötelezettségeket kezdettől fogva példásan telje­sítik. így a környéken nem oko­zott különösebb meglepetést, hogy a nemzeti bizottságok munkaversenyében múlt évi eredményeikért első helyezést és 100 000 koronás pénzjutal­mat nyertek a falu lakosai. — Mire fordítják ezt az ösz- szeget? — Természetesen a falu to­vábbfejlesztésére. Most elsősor­ban vízre lenne szükségünk. Ezért a helyi nemzeti bizottság plénuma úgy határozott, hogy ivóvízforrást kerestetünk a pén­zen. A későbbiek folyamán az­tán abból nyernénk a vizet a kiépülő községi vízvezetékháló­zatba. Ha már a víz került szó­ba, azt is el szeretném monda­ni, hogy nagyon régi gondja ez a falunak. Egyrészt azért, mert kevés, másrészt pedig az­ért, mert sok a vizünk. Ugyan­1973 VI. 26. Az alkotás öröme

Next

/
Oldalképek
Tartalom