Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

B_ Ipoly völgyéből észak felé ka­ll/ nyarodva, a hegyvonulat egy ékszerűen előretörő kiszögelé- sén már messziről feltűnik a Modrý Kameň-i (kékkői) vár. Szemben ha­ladva a keskeny völgyön lefelé igyek­vő patakocskával, egy merész kanyar után előtűnik ez az 1800 lelket is alig számláló, nemrég városi rangra Bmelt település, meredek hegyoldalak­ra kapaszkodó keskeny utcácskáival, történelmi múltat idéző várával, szor­galmas, biztató jövőt formáló jelené­vel. Mielőtt a jelenről és a jövőről szólnánk, érdemes egy kicsit vissza­forgatni a történelem kerekét, fel­idézni a múltat. A VÁR Bary Alexander nyugalmazott tiszt­viselővel, a vár történetének kiváló ismerőjével lapozzuk a krónikát. Köz­ben Bory bácsi úgy mesél a várról, mintha maga is lakója lett volna, pe­dig csak magánszorgalomból gyűjtö­gette az adatokat, jegyezte fel a nép körében élő mondákat. Nemigen ért rá, hiszen életében mindig a jobb jö­vőért harcolt. Vöröskatona volt, me­lyért az MNK Elnöki Tanácsa a „Ta­nácsköztársaság Emlékérmével“ tün­tette ki 1970-ben. Ugyanebben az év­ben kapta meg hazánk köztársasági elnökétől a pártban és a szocializ­mus építésében végzett odaadó mun­kája elismeréseként a „Kiváló mun­káért“ kitüntetést. A történelmi múl­tat, a vár történetét munkája mel­lett jegyezgette fel. Mit is mond a krónika? A várat az 1230-as években építet­ték. IV. Béla a vár uraként Ditrichet említi, akitől unokája Péter, Hont vármegye főispánja örökölte. Még eb­ben a században a Balassák tulajdo­na lett. Balassa János, Hont és Zó­lyom vármegye főispánja híres török­verő volt. Musztafa pasa és Ali bég 1576-ban seregével körülzárta a várat és elfoglalta. A monda szerint valaki elárulta azt a hegyet, ahonnan be le­het lőni a várba. (Azóta Júdáshegy a neve.) A vár védőit ez megzavarta, s mivel ivóvizüket is elzárták, egy titkos alagúton kijöttek és Divín (Di- vény) várába mentek. A törökök a várat igen gondosan kezelték, új bás­tyával, kapuval erősítették meg. Ti­zenhét évig uralták is, csak 1593-ban (más források szerint 1597-ben) ad­ták fel a Pálffy és Tieffenbach vezet­te császári seregeknek. Am miután «lhagyták, puskaporral felrobbantot­ták. 1600 után ismét a Balassák tulaj­dona lett, ekkor Balassa Zsigmond te­temes költséggel és az ország segít­ségével újjáépítette, kastélyrésszel bő­vítette ki. Később a várnak több gaz­dája is volt, míg végül Almássy Dé- nesné (Károlyi gróf utóda) a várat — 25 hold parkkal, gazdag vadas­kerttel — 1 millió 100 ezer koronáért a csehszlovák államnak eladta. Ennyit mond a krónika — különféle történetekkel tarkítva — a vár életé­ről. Ma még áll a vár, mely évszáza­dok viharaival dacolt, de romos ré­szei segélytkérően tekintenek a tör­ténelmi múltat kutató és értékelő em­ber felé. S nem ok nélkül. Udvarát, környékét bozót növi be, falait eső mossa, szél mállasztja. S ahogy a távolodó idő a feledés fátylát vonja a vár történetére, úgy pusztítja el szemünk láttára az idő vasfoga a rég­múlt korok mesélő tanúját. A VAROS mindig szorosan a várhoz tartozott, keletkezésének időpontját a várépítés időszakára teszik. 1658-ban II. Lipót császártól vásárjogot kapott. A tele­pülést különösen a szabók és a ci­pőkészítők kedvelték. Az 1850-es év nagy árvizének krónikása is felje­gyez róluk egy történetet, mely sze­rint „a céhládát a pecséttel együtt az árvíz elvitte a nyitott ablakon ke­resztül“. De nemcsak a víz, a tűz is beírta magát a község történetébe: 1886-ban a tűzvész a település nagy részét teljesen elpusztította. Termé­szetesen újra felépült és azóta már várossá fejlődött, melynek jelenéről, jövőjéről Slobodník Milan elvtárs, a vnb elnöke tájékoztat. — 1960-ig járási székhely volt. Kez­detben nagy gondot okozott a jnb el­helyezése, hiszen akkor még nem volt itt jelentősebb épület. Ideigle­nesen a várban nyert elhelyezést, majd 1950-ben átköltözött a közben felépített új, korszerű épületbe. Ez­zel az épülettel megindult a fejlődés; utána felépült a járási népművelési otthon épülete, a Csehszlovák Autó- fuvarozási Vállalat központja, a ki­lencéves alapiskola impozáns éplile- te. Sajnos, a megindult fejlődés rövi­desen megszakadt. A területi átszer­vezés következtében Kékkő megszűnt járási székhely lenni, Lučenechez (Losonchoz) csatolták, mi több, a községben építkezési zárlatot rendel­tek el. A fejlődést újra megindító változá­sokra a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járás megalakulása után, 1969-ben került csak sor. Modrý Kameň még ebben az évben városi rangot kapott, s megindult a fejlesztése. Azóta fel­épült egy kilenclakásos lakótömb földszintjén üzletsorral. Most épül a másik kilenclakásos, mely amellett, hogy lakást biztosít, alakítja a város­képet is. A legjelentősebb építkezés az új bevásárlási központ. Ezt még a nyár folyamán átadják rendeltetésé­nek, a régi üzleteket pedig lebontják, helyükön teret alakítanak ki. Az em­lített épületek gazdagabbá teszik a várost, hiszen közel 8 millió koronás beruházással épültek. Folyik a kommunikációs munkák végzése is. Egyik fő feladatunk az utcák portalanítása. 1972-ben önse­gélyezéssel két utcát portalanítottunk ugyan, járdát építettünk hozzá, de akad még tennivaló bőven. A város elég szűk völgyben fekszik, így az utcák építése is nehezebb, költsége­sebb. Több utcában támfalat kell épí­teni az utca egyik oldalán. Tavaly a Gesztenye utcában építettünk ilyet, 350 ezer koronás költséggel. Ebben az évben tovább folytatjuk az utcák építését, és felépítünk egy hidat is, 620 ezer koronás beruházással. Meg­kezdtük a temetők bekerítését, rend- behozását is. Az ivóvízgond a hriňovái víztároló megépítésével már régebben megol­dódott, de megoldásra vár még a vá­ros csatornázásának kérdése. A Mod­rý Kameň—Veľký Krtíš—Malý Krtíš vonal kivitelezése egyelőre csak terv, pedig erre igen nagy szükség lenne, hiszen a szennyvíz elvezetése egész­ségügyi szempontból sem elhanyagol­ható kérdés. A városban lévő üzemek szintén je­lentős összegeket fordítanak építke­zésekre. A Csehszlovák Autófuvaro­zási Vállalat nagymértékben bővíti az üzemét, hasonlóképpen az Állami Er­dészetnél is komoly beruházások heti a város polgárait, az amúgy is nemes célra fordított munka végzé­sénél. A városfejlesztés mellett nem ha- nyagolják el a politikai munkát sem. A polgári ügyek testülete élén Kružliak Jozef, a gimnázium tanára, a vnb titkára fejt ki elismerésre mél­tó tevékenységet. A testület tagjaival minden esetben tartalmas, gazdag ak­ciókat bonyolítanak le, melyek nem­csak szépek, hanem világnézetet for­máló nevelőhatásuk is jelentős. Bi­zonyítják ezt az előző év eredményei is. A megtartott 12 házasságkötésből 4 egyházi szertartás nélkül zajlott, ugyanúgy a hat névadóünnepség is. Egy polgártól egyházi szertartás nél­kül vettek végső búcsút, s ünnepélyes keretek között adták ki az első pol­gári igazolványokat a tizenötévesek­nek. Kedves keretek között ünnepel­tek meg több élet- és munkajubileu­mot. Az akciókról az emlékkönyvben ízléses bejegyzéseket készítenek. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a helyi KAI, mely a műsort biztosítja az egyes akciókhoz. A városfejlesztés irányításából, a politikai nevelés és propaganda szer­vezéséből nagy részt vállal magára a helyi pártszervezet. A vezetőség rend­folynak. Említést érdemel a Járási Építőipari Vállalat új, kétemeletes irodaháza, melynek egyik emeletén tanulóközpontot rendeztek be. Problémáink vannak az iskolai fé­rőhelyekkel. A KAI épületét bővíteni kell, az 1—5. évfolyamos helyett újat kell építeni, mert összedfiléssel fe­nyeget. Jövő évi tervünkben szerepel az óvoda és a napközi, mely jelenleg családi házban van elhelyezve. A távlati terv a lakásépítés terén is ígéretes. Különösen a Prša-Dolina fejlesztése érdemel említést, hol egy ezerlakosú telep építésével számol­nak. Nehezíti a kivitelezést az, hogy oda előbb egy 3 kilométeres utat kell megépíteni, mivel jelenleg csak föld­úton lehet megközelíteni. Városfej­lesztési terveink szépek, s azon fá­radozunk, hogy mielőbb és maradék­talanul meg tudjuk valósítani őket. a tervezett és már megindult város- fejlesztésben jelentős mennyiségű bri­gádéra ledolgozásával segítenek. Ta­valy a vállalt 5500 órát jóval túltel­jesítették, hiszen 10 400 órát dolgoz­tak le a különféle akcióknál. Erre az évre 4500 óra ledolgozását vállal­ták. De — mint az előző év eredmé­nye is bizonyítja — nem a vállalás nagysága, hanem a végzett munka eredménye a mérvadó. Ezeket az eredményeket pedig különféle gépek­kel nagymértékben elősegítették a helyi üzemek is. A vnb tanácsa nyil­vános gyűlésen értékelte az elvég­zett munkát, és a legjobbakat dicsé­retben részesítette, illetve megjutal­mazta. Az állami erdészet és a Járási Építőipari Vállalat Kékkő címerével díszített ólomkristályvázát kapott, a legaktívabb polgár, Strmý Ián pedig — aki 133 órát dolgozott le a város- fejlesztési munkáknál — 100 korona pénzjutalomban részesült Ez az el­ismerés további jó munkára serkent­szeresen ülésezik, megtárgyalja a problémákat, megoldásokat ,keres, segítséget nyújt azok végrehajtásánál. Milan Turianský mérnöknek, a párt- szervezet elnökének irányításával kö­vetkezetesen valósítják meg a XIV. kongresszus határozatait. A tömegszervezetek tagsága aktí­van bekapcsolódik a városfejlesztési munkálatokba, de kulturális tevé­kenysége nem kielégítő. Azonkívül, hogy minden évben megrendezik az amatőr énekesek versenyét „Kékkő aranycímeréért“, melyre a díjakat a SZISZ KB biztosítja, alig történik valami. A Szlovák Nőszövetség és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségé­nek igyekezete dicsérhető még, pedig a kulturális munkához adva vannak a feltételek, csak ki kellene használ­ni, élni kellene velük. E probléma megoldása főleg a fiatalokra vár. A fiatal kisvároska tehát megindult a fejlődés útján. Jövőjét, fejlődését a járási székhely fejlesztési terve nagy­mértékben befolyásolja. Ez érthető is, hiszen a két város alig félkilomé­ternyire van egymástól, ami a járási székhely fejlesztésének távlati szem­pontjából nagyon is figyelemre méltó tényező. Hogy a város polgárai, vezetői tevé­kenykednek, arról eredményeik be­szélnek. Azokat látva úgy érzem, az emberi szorgalom minden eredményét szeretnék beszorítani ebbe a festői völgybe, ahová az ősi vár napfény­ben fürdő romjai csalogatják az uta­zót. Jó lenne, ha az illetékesek szeme is megakadna rajta, és találnánk mó­dot megmentésére. S akkor nemcsak a tettekben gazdag jelen, de a törté­nelmi múlt is gazdagítaná e városka jövőjét. BŰJTÓS JÁNOS 1973 VI. 3. A vűros Központjában röviaesen űladjáKrenaeitetésének a korszerű bevásárlási központot ----------------------—-------------­Bory Alexander A VÁROSIAK városka egy része, háttérben az ősi vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom