Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó
Cementgyár a szőlőskertek közelében A geológusok már akkor megállapították, hogy a VČeláre (Méhészke) fölött feltárt mészkő kiválóan alkalmas a cementgyártásra, amikor ott a Kelet- szlovákiai Vasmű saját szükségleteire megkezdte a kitermelését. Az évi 770 000 tonna cementet termelő Turňa nad Bodvou-1 (Torna) cementgyár építését úgyszólván az utolsó órában, 1969 szeptemberében határozták el. A trenčíni Keramoprojekt tervezőmérnökeit nem köny- nyű feladat elé állították: a cementgyárat úgy kellett megtervezni, hogy a gyártás az egészségügyi követelményeknek is megfeleljen. Ellenkező esetben a cemeíitgyár az egész vidék számára mérhetetlen károkat okozna, mert karsztos környezetben, ráadásul a Magyar Népköztársaság államhatárának közelében, szőlők és intenzíven megművelt mezőgazdasági területek között van. Szinte csodáltam a Turňa nad Bodvou-i Állami Gazdaság dolgozóinak bátorságát, akik a cementgyártól mit sem tartva, a szemben fekvő hegyoldalakon éppen most bővítették szőlőterületeiket jó kétszáz hektárral. Ugyancsak aggodalom nélkül végezték a környékbeli szövetkezetek is a tavaszi munkákat, bár a cementsilók körvonalai, s a száz méternél is magasabb kémény csalhatatlan ]ele annak, hogy rövidesen megkezdődik a cementgyártás. INDOKOLT BÖKEZlISÉG Nemsokára megindulnak a mészkőmalom hatalmas kerékáttételei, a végtelenített szállítószalagok s életre kel a cementgyár bonyolult mechanizmusa. Nem egész négy év alatt olyan üzem épült fel a zöldellő réteken, amelyről bátran elmondhatjuk, hogy a világ bármelyik modern cementgyárával felveheti a versenyt. — Nem is volt ez olcsó mulatság — jegyezte meg Jozef Orenčák mérnök, a Kelet-szlovákiai Cementgyárak és Mészégetők beruházási igazgatóhelyettese, s mindjárt sorolni kezdte, mennyi mindent hoztunk be az építkezéshez külföldről. Ez esetben valóban nem voltunk szűkmarkúak, mert az utóbbi időben a levegő tisztaságáról már nemcsak beszélünk, hanem teszünk is érte valamit. Amikor szóba került, hogy honnan kellene behozni a villamos porleválasztót, a központi állami szervek egyértelmű utasítást adtak a beruházónak — a legtökéletesebbet kell behozni, olyan garanciával, amely az 1 mZ-re számított porlerakódást nem kilogrammokban, hanem milligrammokban fogja kimutatni. Nem volt olcsó ez a berendezés, mégis behoztuk, s a szállító cég valóban garantálja, hogy a lerakodó port milligrammokban lehet számítani. A régebbi típusú cementgyárainktól eltérően teljesen újszerű lesz az őrölt mészkő és a cement raktározása is. Ezeket az anyagokat; hermetikusan zárt silókban tartják, tehát a velük való manipuláció során sem szökhet por a szabad levegőbe. A négy mészkőportartály például 18 m átmérőjű és 45 méter magas. A cementet tíz silóban tárolják. A Turňa nad Bodvou-i (tornai) cementgyár építésénél a higiéniai és a műszaki paraméterek kérdésében tehát valóban bőkezűen jártunk el. KÖZÖS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSSAL A komplex technológiai próbák időpontja 1973. június elseje. Vajon sikerül-e megtartani? Alexander A korszerű és automatizált Turňa nad Bodvou-i cementgyár négy év szorgalmas munkájának eredménye. Urban mérnök, a beruházó vállalat építésvezetője szerint más i'dőpon.t nem jöhet számításba. A košicei Hydrostav, az építőmunkák fő szállítója, a Pfe- rovi Gépgyár, a technológiai berendezések fő szállítója, valamint a többi alszállító közös kötelezettségvállalásban biztosította a feladatok ütemterv szerinti teljesítését, amit naponta ellenőriznek. — Eddig minden döntő jelentőségű munkát a tervezett határidőben sikerült elvégezni, s ez lehetővé teszi a próbaüzemelés feltételezett időben való megkezdését — mondja Urban elvtárs. Nagyobb időtartalékkal azonban nem rendelkeznek, ezért minden az építők lelkesedésén múlik. E tekintetben a Hydrostav dolgozóinak teljesítménye mögött kissé lemarad a Kočicei Mélyépítő Vállalat. František Lučanský mérnök, a műszaki ellenőrzés vezetője például olyan épületet mutatott, ahol már elhelyezték a mérő- és szabályozó berendezéseket, de az épületet még befejezetlen energetikai árkok veszik körül, szinte hozzáférhetetlen. Ugyancsak többet tehetnének az ügyért a Prerovi Gépgyár szerelői is, akik a nyersanyag- malom szerelésén dolgoznak, valamint a bratislavai Priemstav .dolgozói, akik a silók befejező munkáit végzik. Akikkel az építkezésen beszélgettem, valamennyien így vélekedtek: „Ezekben a napokban tíz, esetleg több órát is dolgozunk, de kevesen vagyunk. További kollektívákra lenne szükség a vállalatból.“ A beruházó dolgozóinak is ez a véleményük, mert a dolgozók hiánya több munkahelyen is megmutatkozott. RÖVIDESEN MEGJAVUL A CEMENTELLÁTÁS Az első technológiai próbát az áramelosztóban végezték el. A további figyelem az 1200 m hosszú szállítószalag üzembe helyezésére összpontosul amely közvetlenül a bányából szállítja a mészkövet. Ha minden jól megy, nem lesz semmi akadálya, hogy augusztus végére befejezzék a technológiai vizsgákat, s szeptember elején — az építés megkezdésétől pontosan négy évre — elhagyhassa az első cementszállítmány a gyárat. Az év végéig 250 000 tonna cementet akarnak gyártani. Ez a mennyiség is jelentősen hozzájárul az építkezések cementellátásához. Jövőre már legyártják a tervezett kapacitásnak megfelelő 770 000 tonnát. Orenčák elvtárs szerint néhány év múlva az üzem eléri az évi egymillió tonnás teljesítményt. mert mint mondja, a bystréi cementgyárat is 180 000 tonna kapacitásra tervezték, s jelenleg minden különleges műszaki beavatkozás nélkül 330 000 tonna cementet gyártanak itt évente. JÁN MARKOVIC ozamok további növeléséért 1973 VI. 3. A šalai, (vágsellyei) Duslo építésének IV. szakasza a kormány által ellenőrzött építkezések közé tartozik. Ez az építkezés rendkívül nagy jelentőségű, hiszen a negyedik szakaszba tartozó egységek termelésével megkétszereződik a második üzem teljesítménye. A három részből álló épületegységeket 1969-ben kezdték építeni. Az építkezés műszaki tervezését akkor készítették el, s az átvevői-kivitelezői szerződéseket akkor kötötték meg, amikor az építkezés még nem tartozott a kötelező feladatok közé. Ez 1971 áprilisában történt, s az építkezés kezdetén megállapított határidőkre vonatkozott. A realizálás folyamán azonban számos probléma merült fel, új határidőket kellett kitűzni. Az 1973-as év az építkezés befejezése szempontjából döntő jelentőségű, ezért közelebbről is szemügyre vettük a jelenlegi viszonyokat. i ki építkezés három része Miről is van szó? A IV. szakasz építése három részből áll. Az első az ammóniák- és a karbamidtermelő részleg, a második az energetikai, a vízgazdálkodási és egyéb segédobjektumok, a harmadik pedig az NPK-műtrágyagyár- tó részleg építése. Ezek mind nagy kapacitású termelőberendezések, tehát nem volt könnyű dolog megfelelő összhangot teremteni az építési munkák műszaki tervezése és a külföldről érkező gépi berendezések szállítása és szerelése között. Az építőmunkákat a bratislavai Hydrostav dolgozói végezték, akik elismerten jó munkát nyújtottak. Gyakori változtatásokra került sor ugyanis a műszaki tervekben, mert az ammóniáktermelő berendezés vásárlására féléves, a salétromsavat és az NPK-műtrágyát gyártó berendezés vásárlására pedig egyéves késéssel kötöttek szerződést. Természetesen az építkezések ütemét is ezekhez a határidőkhöz kellett módosítani. Még az a szerencse, hogy jó műszaki tervezőink vannak (Chemoprojekt Praha), akik közvetlenül a technológiai berendezéseket gyártó külföldi üzemekből továbbították a szükséges utasításokat és a műszaki tervekben előforduló változtatásokat. Menjünk tehát végig a negyedik szakasz építésének három említett részlegén. Az első részlegen jelenleg az am- móniákgyártás üzemi próbáit végzik. A karbamid gyártása júniusban kezdődik. Ezen a részlegen jelenleg négyhónapos a késés. Az ok szinte tipikusan hazai: a szerelést végző vállalatok — Montáž Hradec Králové, Hutné montáže Ostrava — nem tudtak elegendő hegesztő szakmunkást biztosítani a befejező munkákhoz. A késedelem másik jelentős oka az, hogy külföldről hibás anyagok érkeztek, melyek kicseréléséig úgyszintén eltelt egy „kis“ idő. A második rész — az energetikai és a vízgazdálkodási berendezés — fokozatosan elkészült és a többi részlegen alapjában véve nem fékezte a termelés elindítását. A harmadik rész építése — az NPK- trágyák termelése — csak részben függ az előző kettőtől. Ennek éves késését főleg a technológiai csővezetékek ösz- szekötéséhez szükséges anyagok hiánya okozta. A salai Duslo e technológiai berendezés közvetlen szállítója és termelője. A felelős dolgozók számára nagy problémát jelentett az anyagbeszerzés. A külföldi szállításokra is sokáig kellett várni, és ezeket utólag kellett kiegészíteni. Ha nem merül fel semmilyen további probléma, a mező- gazdasági üzemek az új termelőegység első műtrágyaszállításait a jövő év kezdetére várhatják. Az építkezés IV. szakaszának befejezése az egész üzem elsőrendű feladata. A karbamid és az ammóniák második fél évben meginduló termelése máris jelentősen hozzájárul a II. üzem évi feladatainak a teljesítéséhez. Minden az embereken múlik Az új üzemegységek sikeres termelőmunkája a továbbiakban elsősorban az emberektől függ. A berendezések kezelői igényes szaktanfolyamokon vettek részt, ahol megismerkedtek a nagy nyomású kazán turbináival, a nagy teljesítményű turbokompresszorok, s a további berendezések működésével. Közvetlenül figyelték a berendezések befejező munkáit, hogy tökéletesen megismerkedhessenek a berendezések belső szerkezetével és a műszerekkel. Mindez a továbbiakban színvonalas termelést biztosít. A salétromsav termelésének megkezdésére alakított bizottság is megkezdte működését. A bizottság munkájában részt vevő szakemberek az építőüzemet, a karbantartó üzemet, a technológiai fejlesztési részleget és a termelési-technikai osztályt képviselik. A termelés előkészítését tehát tapasztalt szakemberek irányítják, ami garantálja sikeres és problémamentes megkezdését. A légkompresszor minden műszaki tartozékával együtt hibátlanul .működik, ugyancsak dolgozik már a cirkulációs vízmű, a földgáz-kompresszor stb. A negyedik szakaszt új épületek és berendezések komplexuma képezi, s nehezen lehetne felsorolni, mennyi minden hiányzik még a teljes üzemeltetéshez, mi minden készült már el, minek ellenőrizték már a működését és mi vár még ellenőrzésre A lényeg az, hogy ebben a döntő évben az építkezés dolgozói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez a százezer tonnás termelőberendezés minél hamarább üzemelhessen. Ezt bizonyítja a dolgozók vállalati kötelezettségvállalása is, amely azt tartalmazza, hogy még ebben az évben üzembe helyezik az am- móniáktermelést évi 300 000 tonnás kapacitással, a karbamidtermelést évi 200 000 tonnás kapacitással, a salétromsav-termelést évi 165 000 tonnás kapacitással, valamint az ammóniáktermé- kek gyártását évi 50 000 tonna kapacitással, az NPK-műtrágyák termelését pedig évi 176 000 tonnára növelik. Kötelezettségvállalásaik teljesítéséről már néhány hónap múlva meggyőződhetünk. A vállalat dolgozóival együtt abban bízunk, hogy az építkezés további menetéről csupa jó hírt fogunk hallani. Mezőgazdászaink türelmetlenül várják a kiváló minőségű műtrágyákat, melyekből még állandóan hiány mutatkozik. Ha a CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó katározatát az utolsó pontig teljesíteni akarjuk, a šalai Duslo új kapacitása egyike lesz azoknak a tényezőknek, amelyek ezt lehetővé teszik. MILOŠ KUNETKA A Salai Duslo új ammóniák-és karbamidtermelő rész legén mär az idén 33 0Q0 tonna ammóniákot és 55 ezer tonna karbamidot gyártanak. A kazánház töltő- berendezését Kiss János gépész kezeli. ČSTK felvételei
