Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. június 3. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.52, nyugszik: 19.47 Közép-Szlovákia: 3.44, nyugszik: 19.39 Kelet-Szlovákia: 3.36, nyugszik: 19.31 órakor A HOLD kel: 7.30, nyugszik: 21.29 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK Klotild — Karolina nevű kedves olvasóinkat 1843-ban született KLIMENT ARKAGYEVICS TYIMIRJA- ZEV orosz növényélettan- kntató (+ 1920 ) 9 1868 ban született JOSEF MOJMÍR PODHORSKÝ író, újságíró (+1901) ü 11983 ban halt meg NAZIM H1KMET török kommunista költő, a Nemzetközi Lenin Békedíj tulajdonosa (szül.: 1902). A következő tartalmából: Az antikommunizmus metamorfózisai G. Hromusin, J. Kaslev írása Munkaidő 1990-ben Ing. Jozef Urminský cikke Divatosat, szépet, kellemeset Makrai Miklós riportja a vrbovéi Trikota nemzeti vállalatból Bodrogköz már régen nem „mostohagyerek” Csurkó Dezső riportja DNFF zászló a Ba Doc erődön Sebes Tibor riportja Dél-Vietnamból A Fábry-formula, avagy miért kapta egy szovjet könyv a Stílusunk — az antifasizmus címet Antigoné Ivan Bunyin novellája Igényesség, felelősség Szlovákia gazdaságában az állami, a pénzügyi és a munka- fegyelem megsértésével a múlt évben több mint 590 millió korona kár keletkezett. A büntetésekért és a bírságokért. 406 millió, a vasúti kocsik fekbéréért pedig 212 millió koronát fizettek ki az üzemek. Persze ezek a jelenségek nem újkeletííek. A Szlovák Árhivatal tavaly például 139 üzemben végzett ellenőrzést, amelyekben 41 millió korona árkülönbözetet állapítottak meg, ebből 14 millió korona a járási nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó intézményekben fordult elő. Ugyanakkor az árhivatal csökkentette néhány új gyártmány árát is, s így mintegy 130 millió koronával fékezte az áremelést. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy ... Igen, csakhogy az árkalkulációt valaki vagy valakik készítették, vagyis felelősséget vállaltak érte. Az, ahogy egymásközt mondani szokás, „nem sikerült“, még nem lehet elintézettnek venni a dolgokat. Ugyanis azután a személyes felelösségrevnnásnak kellene következnie. Erre azonban csak elvétve kerül sor. Nézzünk néhány példát. Az SZSZK Pénzügyminisztériuma a pénzügyi fegyelem megsértéséért 271 millió utólagos nyereség elvonást írt elő, ugyanakkor 200 millió korona büntetést és bírságot. Természetesen ezeket az összegeket a vállalati alapból kellett fedezni, ami lényegesen befolyásolta, illetve rontotta gazdasági eredményeiket, s ennek a vállalat összes dolgozója látta kárát. Ezek a saját maguk és az össztársadalmi érdek alapján jogosan tehetik fel a kérdést: milyen intézkedéseket tettek, felelősségre vonták-e azokat, akik ezt a helyzetet előidézték. Vagyis minden dolgozónak tudnia kell, mi a kötelessége és azt is, mi éri akkor, ha azt nem teljesíti. Az SZSZK kormányának 1972. március 16-án keltezett 136-os számú rendelete meghatározta, milyen intézkedéseket kell tenni az állami, a pénzügyi és a munkafegyelem, valamint a terv, illetve az üzemek közötti szerződéses kapcsolat megjavítása érdekében. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága a múlt évben ellenőrzést végzett és a feltárt fogyatékosságok alapján jogosan alkalmazott 38 esetben megrovást, 42 esetben büntetéssel járó megrovást. 213 esetben a kár megtérítésére kötelezte a vétkeseket, 1080 esetben indított fegyelmi eljárást és 158 esetben káderintézkedésekhez folyamodott. A felsoroltak alapján is látni, hogy gazdasági eredményeinket nagyban befolyásolják ezek a nemkívánatos jelenségek. •Az üzletekben keletkezett hiányokról, „mankókról“, a nemtörődömség által tönkrement árukról, a szocialista vagyon hanyag kezeléséről nem esett szó, jóllehet ezek is évente több millió koronára rúgnak. A hanyagság, az állami, a pénzügyi és a munkafegyelem megsértői ellen csakis úgy küzdhetünk sikeresen, ha minden üzemben megnő a gazdasági vezető felelőssége, mégpedig olyan értelemben, hogy az általa okozott kárt a jövőben nem az állam, hanem ó maga fedezi. Ennek így kell lennie a legkisebb üzemtől kezdve a legnagyobb vállalatig. A hibák és fogyatékosságok feletti szemhunyással magunk alatt vágjuk a fát. Gppen ezért mindenütt az igényesség és a felelősség növelésére kell törekedni. N. J. KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Szélcsendben Pillanatnyilag — amennyiben a diplomáciai életben lehetséges az ilyen időmeghatározás — viszonylagos „béke“ uralkodik a közös piaci országok és az Egyesült Államok között, ismeretes, hogy Henry Kissinger új atlanti chartája eddig nem tapasztalt mértékben felkavarta a kedélyeket. A helyzet any- nyira kiéleződött, hogy néhány nyugati politikai megfigyelő már-már az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei viszonyának a válságáról beszélt. Nos, ha válságról nem is, a kapcsolatok jelentős megromlásáról időszerű szót említeni. Volt ugyanis időszak, amikor Washingtonban lekicsinylő, gu- nyoros megjegyzések hangzottak el a nyugat-európai gazdasági integrációs törekvések címére, a Fehér Házban nem vették komolyan az Európai Gazdasági Közösség intézményét. De változnak az idők: az amerikai gazdaság helyzete megingott, Nyu- gat-Európa viszonylag stabilizálta pozícióit a világpiacokon, így azután az Egyesült Államokban is mindinkább felfigyeltek a Közös Piac berkeiből érkező hírekre. A dnllárválság első hullámverésének idején Washington kénytelen volt első ízben tudatosítani, hogy a Közös Piac méltó vetélytársa az amerikai tőkének. Sőt, ha a nyugat-európai tőkésországok — mentve, ami még menthető — nem segítenek sürgősen, aligha akadt volna erő, amely megmentette volna az amerikai gazdaságot a teljes összeomlástól. A dollár tehát pillanatnyi „lebegő stabilitását“ nagymértékben a nyugat-európai nagybankoknak köszönheti, amelyek ugyancsak megnyitották trezorjaikat a tőkésvilág „mindenható“ valutájának védelme érdekében. Kétségtelen azonban, hogy egy rókáról lehetetlen két bőrt lehúzni, így azután fokozatosan kimerültek a lehetőségek, Washingtonnak egyre inkább önmagával szembenézve kell megoldania az égető anyagi problémáit. A kérdés nemzetközi politikai háttere természetesen mindenki előtt jól ismert» hiszen tudvalevő: az Egyesült Államokat az esztelen indokínai háború, a katonai segélyprogramok túlméretezettsége sodorta a tönk szélére. Igaz ugyan, hogy a washingtoni vezetés mindezt már korábban érezte, s tán ennek tulajdonítható a gumai doktrína viszonylag gyors és meglepetésszerű születése, a katonai terhek egy jelentős részének átruházása a szövetséges államokra. Van azonban a kérdésnek más oldala is. Ami lehetséges volt az ázsiai bábrezsimekkel szemben, az a módszer távolról sem alkalmazható a gazdaságilag felerősödött nyugat-európai szövetségesekkel szemben. Már csak azért sem, mert közben a Közös Piac jelentős befolyásra tett szert a világnak ezen a részén, s külkereskedelmében túlszárnyalta az Egyesült Államokat. A gazdasági önállóság és függetlenség mellé Nyugat- Európa magától érthetően politikai cselekvési szabadságot is követelt magának, s ez immár végképp népszerűtlen megnyilvánulás volt Washington szemében. Kissinger ekkor fogalmazta meg új chartáját, amelynek a lényege envhén szólva is sértő a nyugat-európai partnerek számára, a gaulle-izmus csalhatatlan jeleit magán viselő Közös Piaccal szemben. A Fehér Ház ezúttal a katonapolitika oldaláról kísérelte megközelíteni a problémát, a Nyugat-Eurőpában állomásozó amerikai haderők' fenntartásához kért komolyabb hozzájárulást, mondván: bizonyos anyagi ellenszolgáltatásokért cserébe hajlandó továbbra is „őrködni“ Nyugat-Európa biztonsága felett. Szó se róla, az ilyen ajánlat ma, az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésének utolsó szakaszában rendkívül népszerűtlen. Mint ahogy népszerűtlen és ízléstelen az amerikai tőke agresszív, politikailag alászínezett térhódítása is. BALOGH P. IMRE BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára hétfőn Bratislavában fogadta az SZKP hattagú pártmunkás-küldöttségét, amely O. A. Csukanovnak, az SZKP KB osztályvezető-helyettesének vezetésével a CSKP KB meghívására érkezett hazánkba. (A ČSTK felvételei „Britannia a fehéreké!..." — hangzik el egyre gyakrabban a londoni törvényhozás berkeiben is. (Cserepanov rajza) ]án Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára hétfőn délelőtt fogadta a Koreai Szocialista Ifjúsági Dolgozók Szövetsége Központi Bizottságának küldöttségét, melyet Ri Jong Bök, a szövetség elnöke vezetett. (A ČSTK felvételeJ Zajjal egyiptomi külügyminiszter a héten Moszkvába látogatott, ahol Andrej Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. (ČSTK—TASZSZ) Átalakítás előtt?... 1973 VI. 3. KBii
