Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-10 / 110. szám, csütörtök
PÁRTMUNKA —GAZDASÁGI SIKEREK A Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) járás dimbes-dombos területe földrajzi és éghajlati szempontból meglehetősen tagolt. A falvak többsége a dombok mögé rejtőzve élte a maga külön világát, csak a déli részen, a Sajó völgyében akadt hegykoszorúval övezett, tágabb horizont. Mindez a járás felaprózott és sokoldalú gazdasági szerkezetében is megnyilvánult és még ma is érezteti hatását. Ezek a körülmények, s az a tény, hogy a járási székhely gömöri viszonylatban központi fekvésű, az utóbbi években az integrációs és kooperációs kapcsolatok gyorsabb fejlesztésére ösztönözte a járás vezetőit. Számos új, főleg élelmiszer- ipari vállalat dicséri a gömöri- ek kezdeményezőkészségét és szorgalmát. A járás ipari szerkezete jelentős mértékben a mezőgazdaságot szolgálja, vagy a mezőgazdaságból fedezi nyersanyag-szükségletét. Az utóbbi két év forradalmi változásainak következtében a mezőgazdasági termelés 111a 36 efsz-ben és 4 állami gazdaságban összpontosul, emellett 4 közös mezőgazdasági vállalat is működik a járásban. Az új szervezési feltételek szélesre tárták a haladás kapuit és egyúttal nagyun komoly feladatok elé állították a járás egész társadalmát. Az új formát, az új lehetőségeket most már olyan tartalommal kell megtölteni, amely teljes mértékben kielégíti a hatékony és gazdaságos termelés követelményeit. A járási párt konferencia beszámolójában említett eredmények még csak első jelei annak a széles körű kibontakozásnak, amelyre a járás feltételei között lehetőség mutatkozik. Az ötödik ötéves terv éveiben munkába állított 4 Kirovec 700-as, 3 Škoda 180-as, valamint további 116 hatvan lóerő feletti traktor, a 65 új gabona- kombájn, a 10 cukorrépa-begyűjtő gépsor és a további gépek azonban már most is jó példával szolgálhatnak, mint ahogy szolgálnak is, hiszen a kinn báj nos gabonabetakarítást 74 százalékról 89,3 százalékra, a cukorrépa gépesített betakarítását 176 hektárról 768 hektárra, a A hatékonyabb termelés kapujában kukoricáét pedig 2012 hektárra növelték. Á tehenenkénti tejhozam 111 literrel növekedett és elérte a 2700 litert. A közös baromfi- üzemben az elmúlt évben 220 tojást értek el egy-egy tyúktól. Az Agrostav, az efsz-ek és az állami gazdaságok másik közös vállalata 1972-ben a megelőző évhez viszonyítva 76,1 százalékkal növelte a termelését. Jelenleg 2700 tehén számára építenek új istállót. A Bátkai Állami Gazdaságban befejezés előtt áll egy 100 va- gonos sertéshizlalda, melynek maximális kihasználását szintén kooperációs alapokon fogják biztosítani. Sajnos azonban, ebben a járásban is tapasztalható a növénytermesztés viszonylagos lemaradása az állattenyésztés fejlődése mögött. Takarmányalap nélkül pedig vajini keveset érnek az új istállók és a korszerű technológiai berendezések. A gabonafélék — s a szemes kukorica — vetésterületét 1975-ig 680Ü hektárral tervezik növelni, de ebből a feladatból eddig csupán 3Ü96 hektárt sikerült teljesíteni. A pártkonferencián szintén nagy jelentőségei tulajdonítottak ennek a . kérdésnek. Az agrokémiai központok kiépítése után bizonyára majd kevesebb költséggel, nagyobb hozzáértéssel és hatékonyabban tudják felhasználni a műtrágyákat és a növényvédő vegyszereket. De mit jelentenek ezek a változások üzemi, vállalati szinten? Milyen új szervezési feladatok előtt állnak a mezőgazdasági üzemek vezetői, pártfunkcionáriusai? Ezekre a kérdésekre a Bátkai Állami Gazdaság igazgatójánál, Csiszár Zoltán mérnöknél és a gazdaság üzemi pártbizottságának elnökénél, Pósa Dezsőnél kerestem a választ, akikkel a járási pártkonferencia egyik szünetében sikerült elbeszélgetnem. Csiszár elvtárs magabiztosan, céltudatosan beszélt a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos aktuális feladatokról, pedig ezek nem lesznek könnyű feladatok. Az új feltételeknek megfelelően még az idén tetőtől talpig átszervezik az egész gazdaságot, a kétlépcsős irányításról egylépcsős irányításra térnek át. Az új feltételeken az egyre jobban elmélyülő szakosítást, az egyes termények termelésének központosított irányítását, s természetesen az elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült vezető szakemberek szaktudásának érvényesítését kell érteni. Ilyen feltételek közepette a sokágazatú üzemegységek rendszere már a haladás fékezőjévé válik, új, haladóbb szervezési formával kell felváltani. A központi ágazati szervezés keretében szintén érvényesülhet majd a hozrascsot, a vállalatokon belüli önálló elszámolás, csakhogy nem a sokágazatú üzemegységek, hanem az egyes szakosított ágazatok szerint. Az átszervezésben csupán az okoz nagyobb fejtörést, hogy az üzemegységeket eddig a gazdasághoz tartozó községek szerint szervezték, az egylépcsős rendszerben viszont az egyes ágazati üzemegységek hatásköre több községre is kiterjed. Ez termelési-szervezési szempontból ugyan nem jelent komolyabb problémát, nehezebb lesz azonban az új ágazati rendezésnek megfelelő társadalmi, politikai-szervezési formákat megtalálni. LJósa elvtárs sok évet töltött gazdaságvezetői tisztségben, s mint az üzemi pártbizottság elnöke nagyon jól fel tudja mérni az átszervezés társadalmi és politikai vonatkozásait. Szerinte a pártmunkában az lesz a legnagyobb probléma, hogy a tagság az egyes ágazatokban nincs arányosan képviselve. Legtöbb párttag van a gépesítek között, a növénytermesztésben pedig, ahol többnyire asszonyok dolgoznak, jóval kevesebb. A legsürgősebb feladat tehát ezeknek az aránytalanságoknak a csökkentése, amit már az új párttagjelöltek felvételekor is igyekeznek elérni. Tavaly kilenc, az idén pedig már négy új tagjelöltet vettek fel a pártba. Az új tagjelöltek kiválasztásával kapcsolatban a SZISZ munkájára terelődött a szó. Pósa elvtárs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a gazdaság fiatal dolgozói eddig a falusi SZISZ-szervezetekben fejtettek ki tevékenységet. Azonban már most, május folyamán, megalakítják az üzemi SZISZ-szerve- zeteket, hogy szorosabb kapcsolat alakulhasson ki az üzemi pártszervezetek és a fiatalok politikai-társadalmi munkája között Erre bizony nagy szükség mutatkozik, mert az 5300 hektáros gazdaság 700 dolgozójából csupán 84 a párttag. A négy alapszervezet munkáját 11 tagú bizottság irányítja. A gazdaság további szervezési feladatai között szerepel az új bérezési rendszer bevezetése is, amire az idén, július elsejétől kerül sor. A növénytermesztés intenzitását a kukoricatermesztés felújításával akarják növelni. A gazdaságban már 8 éve nem termesztettek szemes kukoricát. Most a Trnavai Kukoricanemesítő Intézel segítségével akarják újból meghonosítani a termesztését. A nehezen művelhető hegyoldalakon teraszos műveléssel 600 hektár gyümölcsöst és szőlőt telepítenek. Ez jó kiegészítő munkaalkalmat ad a nőknek és az idősebb dolgozóknak is. Pósa elvtárs szavaiból egyébként az is kitűnik, hogy jó a gazdaság vezetősége és a pártbizottság együttműködése. Közösen dolgozták ki a CSKP XIV. kongresszusából a gazdaságra vonatkozó feladatokat, s tavaly két üzemi pártértekezleten értékelték teljesítésüket. Nem véletlen tehát, hogy Csiszár igazgató elvtárs is nyugodtan tekint az idei feladatok elé, mert mindenben számíthat a pártbizottság és a párttagok segítségére. MAKRAI MIKLfiS Jozef Kacina már 21 éve dolgozik a Nové Mesto nad Váhom-i Gép- és Traktorál lomáson. Tagja az egyik szó cialista munkabrigádnak. (Felvétel: J. Alexy) A nyílt, őszinte szó, a reális tényeken alapuló értékelés, az eredmények és a hibák okainak kutatása a társadalmi követelményekből fakadó feladatok körülhatárolása, a névre szóló dicséret és bírálat jellemezte a tanácskozást. A járásban 1975- ig a mezőgazdasági termelést 15, az árutermelést 21 százalékkal kell emelni. E feladatok teljesítéséhez a termelés szakosításával és koncentrálásával teremtették meg az alapokat. Már évek óta munkálkodnak nagy gazdasági egységek kialakításán. A társult, ösz- szevont szövetkezetekben megvalósították a termelés szakosítását, itt lényegesen jobb eredményeket érnek el, mint a kisebb gazdasági egységekben. Például a szakosított szövetkezetekben az árutermelés 26,1 százalékkal, a többi szövetkezetben pedig 23,5 százalékkal nőtt. Több mint 4 százalék a szövetkezeti tagok jövedelmének növekedése közötti különbözet a szakosított szövetkezetekben dolgozók javára. S bár általában a termelési költségek emelkedtek, a szakosított szövetkezetekben egy termelési egységre szá mítva 2,24 százalékkal csökkentek. Évről évre nagyobb területen termesztenek búzát, mégpedig a nagyhozamú szovjet búzafajtákat. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemei búzából hektáronként átlag 37,2 mázsa hozamot értek el. Bővítik a vetés- területet és számolnak a hektárhozamok további növelésével. Főként az agronómusoknak kell elgondolkodniuk a hozamok közötti eltérésen. Mert a szomszédos — azonos termelési adottságokkal rendelkező — efsz-ek hektárhozamai nem azonosak. A koltai szövetkezetben az utóbbi években átlag 4,5 mázsával termett több egy hektáron gabonából, minit Semero- von és a Sikerničkai Efsz-ben is magasabb a hektárhozam, mint a szomszédos pavlovai vagy bényi szövetkezetben. Hasonló eltéréseket találunk az állat- tenyésztésben is. Márpedig az azonos termelési adottságokkal rendelkező szövetkezeteknek azonos eredményeket kellene elérniük. A termelés növelésének nagy tartalékait éppen az eltérő gazdasági eredmények jelzik. A pártkonferencia többek között e kérdés megoldására irányította a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták figyelmét. Felvetődött a kérdés, miért csökkent a zöldségtermesztés. 1903-ban még 1353, az elmúlt évben csupán 622 hektáron termeltek zöldséget. A szövetkezetek a kedvezőtlen szállítási viszonyokkal, a hiányos gépesítéssel Indokolták a kertészet területének csökkentését. Elkészült a terv, mely szerint az új konzervgyár számára — ha üzembe helyezik — legkeveJEGYZETEK A NOVÉ ZÄMKY-1 (ÉRSEKÚJVÁR») JÁRÁSI PÁRTKOIMFERENOÁRÖL sebb 900 hektáron kell termelni zöldségféléket és 1500 hektárra kell bővíteni a kertészet területét. Mindent meg kell tenni azért, hogy a szövetkezetben az egyes munkafolyamatokat e szakaszon is gépesítsék. Lassítja a fejlődést A gondok, melyekkel járási szinten nem tudnak megbirkózni, a beruházásokból erednek. További új MINDENKI A MUNKAHELYEN üzemek épülnek, a meglevők közül többet bővítenék, korszerűsítenek. Tavaly 94,7 százalékra teljesítették az építkezési beruházások tervét, vagyis 36,5 millió koronával merítettek kevesebbet a tervezettnél a beruházási keretből. Ez azt jelenti, eltolódnak az átadási határidők, nem kezdik meg a kitűzött határidőre a termelést az új kapacitások, ezáltal veszélyeztetik az ötéves tervben megszabott feladatok teljesítését. Vonatkozik ez a járási székhelyen épülő konzervgyárra és a Tesla üzem építésére is. Bár a štúrovói (párkányi) papírgyár második szakaszának építői teljesítették építési tervüket, az egyes objektumokat nem adták át a tervezett határidőre, s így a műszaki berendezés szerelése szintén „csúszik“. Az iskolák építésének tervét mindössze 36,7 százalékra teljesítették. Még az elmúlt évben be kellett volna fejezniük a štúrovói poliklinika építését, de itt az építés kezdete óta csupán 38,1 százalékát merítették ki a beruházásra tervezett összegnek. Márpedig a dolgozókról való egészségügyi gondoskodás javításában döntő szerepet játszik mind a kórház, mind a poliklinika átadása. Főként ezt hangsúlyozták a felszólalók is, sürgetvén, hogy az építőipari üzemekben a munkaszervezés javításával, a munkaidő és a gépek jobb kihasználásával kell elérni nagyobb teljesítményt. Ugyanakkor megszigorításokat kell bevezetni beruházási politikánkban az egyes beruházások előkészítésének, majd az építési határidő eltolódásának, a költségek növekedésének megítélésében. A vezetőknek anyagilag is — az eddiginél jobban — meg kell érezniük, ha nem teljesítik feladataikat A példák erejével Jóformán minden felszólaló foglalkozott a nevelési kérdésekkel; a párttagok példamutatásának fontosságával, kihangsúlyozva a munkakezdeményezés jelentőségét pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításában. A pártalapszervezetek nagy gondot fordítanak a szocialista munkaversenyre, a Mindenki szocialista módon mozgalom bővítésére. Már 289 csoport viseli a Szocialista munkabrigád címet, további 197 kollektíva versenyez a cím megszerzéséért. A versenyző munkacsoportok jelentősen elősegítették a terv teljesítését. Figyelmüket a minőség javítására, az anyagtakarékosságra, a munkatermelékenység növelésér» irányítják. A párttagok az élenjárók, a kezdeményezők közé tartoznak a kollektívákban, biztosítják a párt vezető szerepét minden munkahelyen. Példamutatásuk pozitívan hat a pártonkívüliek véleményének alakulására. Ezt többek között a párttagjelöltek számának növekedése is tükrözi. Viszont az ajánlásoknál ügyelni kell arra, hogy növekedjen a munkások számaránya a pártban. Főként a kislétszámú falusi pártszervezetekben sok a nyugdíjas, kevés a fiatal. Az elmúlt évben felvett tagjelölteknek 62,91 százaléka munkás és szövetkezeti tag. Lényeges eredmény, hogy a tagjelöltek több mint 23 százaléka a nők soraiból került ki. Mivel a tagjelöltek konkrét feladatot kapnak, ez egyúttal azt jelenti: egyre több a fiatal párttagjelölt a Nőszövetségben és a SZISZ szervezetekben. így e szervezetek munkája is eredményesebb lesz. A nemzeti bizottságok képviselőinek több mint 60 százaléka párttag és a képviselők döntő többsége szorgalmasan teljesíti a tisztségéből eredő kötelezettségeket. A képviselő-testületek jó szervező munkáját bizonyítja, hogy a martini és a Banská Bystrica-i felhívásra 49 018 egyéni és 772 kollektív vállalással válaszoltak. Az egyéni vállalások 60, a kollektív vállalások 9 millió korona értéket jelentenek. Az elmúlt két évben elért eredmények a járás kommunistáinak jó munkáját igazolják. A pártszerve zetek minden szakaszon biztosítják a párt vezető szerepét. A pártkonferencia határozata döntő hangsúlyt helyez a nevelési kérdésekre, a pártonkívüliekre gyakorolt befolyásra. Kiemeli: a kommunisták személyes példamutatása a legeredményesebb módszere annak, hogy minden dolgozó becsületesen teljesítse munka- feladatát. CSETÖ JÄNOS 1973. V. 10.
