Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-05 / 106. szám, szombat
A nemzetközi munkásosztály vezetője 155 ÉVE SZÜLETETT KARL MARX 1973. V. 5. ,,Ha azt a pályát választottuk, amelyen a leginkább munkálkodhatunk az emberiségért, a terhek nem törhetnek meg bennünket ..." mondta Kari Marx, és valóban ha végig kísérjük életét és munkásságát meggyőződhetünk arról, hogy egész tevékenységét áthatotta az emberiség jobb jövőjéért folytatott harc, és bár élete nem volt könnyű, nem tört meg, élete végéig tudósként, forradalmárként a munkásosztályt szolgálta. 1818. május 5-én a Rajna menti Trierben született. Apja ügyvéd volt. 1835-ben beiratkozott a bonni egyetem jogi karára és nagy hévvel vetette rá magát tanulmányaira. Átlépve a berlini egytemre a jogtudomány, a történelem, a művészetelmélet és idegen nyelvek mellett egyre alaposabban kezdte tanulmányozni a filozófiát. Meggyőződött arról, hogy teljesen meddőek azok a próbálkozások, hogy a világot a szubjektív idealizmus álláspontjával magyarázzuk meg. Csatlakozott az ifjúhegeliánusokhoz, lelkesen sajátította el Hegel filozófiáját. Míg Hegel dialektikája idealista alapon nyugodott, Marx nyílt ateista nézetekkel lépett fel. 1841-ben megvédte- doktori disszertációját és elnyerte a filozófia doktora címet. Marx katedrához akart jutni, folyóirat kiadását tervezte, de elképzelései nem valósultak meg. Ifjúsága egész hevével bekapcsolódott a porosz abszolutizmus ellen és a demokratikus szabadságjogokért vívott harcba. 1942-ben a Rheinische Zeitungnak, az if júhegeniálus demokratikus újságnak a szerkesztője lett, amely gyakran került ellentétbe a porosz államrendszerrel. Az uralkodó körök be is tiltották a lapot, de Marx szerkesztői munkája során értékes tapasztalatokat gyűjtött. Rádöbbent, hogy a problémák megoldásának kulcsa a gazdasági rendszer megváltoztatása. Figyelme a politika mellett a gazdasági viszonyokra irányult. Újabb tanulmány okba kezdett, melyek eredményeképpen sokévi kitartó munka után megszületett Marx egyik legfontosabb műve, a Tőke. 1843-ban megvalósult régi álma, Párizsban megkezdték a Francia—Német Évkönyv kiadását. Marx az évkönyv szerkesztője lett, és így végre biztos keresethez jutott. Ez lehetővé tette, hogy feleségül vegye Jenny von Westphálent, aki 1881-ben bekövetkezett haláláig jóban-roszban mellette állt, s férje sorsát, munkáját, harcát a legteljesebb megértéssel támogatta. A francia fővárosban Marxnak lehetősége nyílott az egyre elmélyülő osztályellentétek tanulmányozására. Párizsi tartózkodása alatt végleg áttért a materializmus álláspontjára és következetes forradalmi demokratából kommunistává, a munkásosztály ideológusává vált. Már régebben tanulmányozta Feuerbach materialista tanítását. Fokozatosan szembe került a hegeli idealizmussal, de ugyanakkor bírálta Feuerbach metafizikáját is. Egyesítette e két nagy filozófiai rendszer legjobb elemeit, és megszületett az új filozófia — a dialektikus materializmus. Párizsi tartózkodása még egy szempontból nagyon jelentős — itt kötött egy életre szóló barátságot Engelsszel, aki pótolhatatlan segítőtársa volt további tudományos tevékenységében és a gyakorlati harcban is. Marx kapcsolatba lépett a proletariátus képviselőivel. A kormány szemében veszélyes lázítóvá vált és ezért 1845-ben kiutasították Franciaországból. Belgiumban telepedett le. Belgiumi tartózkodása első éveiben kidolgozta a teljes materialista történettel fogást a „Tézisek Feuerbachról“ és az Engelsszel együtt írt „Német ideológia“ című művében. A burzsoá társadalom ellentmondásai elmélyültek, az európai események forradalmi vihar közeledtét jelezték. Marx és Engels arra a meggyőződésre jutott, hogy a világot csakis a proletariátus változtathatja meg, és ezért egy proletár párt megalapításán fáradoztak. A Kommunisták Szövetségének megbízásából megírták a Kommunista Párt Kiáltványát, a marxizmus első program jellegű dokumentumát, amely kitűzte a világ proletárjainak a burzsoázia ellen folytatott közös harca céljait. A bátor felhívás a kellő pillanatban hangzott el, Európát elérte az 1848—49-es forradalom lángja. Marx hazájába sietett, bekapcsolódott a forradalomba, amely azonban vereséget szenvedett. Marxot újból kiutasították hazájából. Londonban — élete végéig tartó száműzetésének helyén — telepedett le. A reakció évei erősen sújtották Marxot. Családjával nagy nyomorban élt. Három gyermeke meghalt. A nyomasztó légkör azonban nem csökkentette alkotó erejét. Engelsz- szel együtt általánosította a forradalom tanulságait, sokoldalú tudományos és publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Sokat tett a munkásosztály forradalmi stratégiájának és taktikájának fejlesztéséért. Forradalmi eszméi cikkeiben és tudósításaiban eljutottak a haladó munkásokhoz. Folytatta közgazdasági tanulmányait és 1859-ben elkészült tervezett nagy müvének első része „A politikai gazdaságtan bírálatához'\ Az ötvenes évek végén új forradalmi fellendülés volt tapasztalható Európában. Marx nagy megfeszítéssel dolgozott gazdasági tanulmányán. 1867- ben hosszas előkészületek után megjelent a Tőke első kötete. A könyv világszerte érdeklődést váltott ki, és rövidesen újabb kiadásokban és fordításokban is megjelent. Tovább dolgozott a proletariátus nemzetközi szervezésének megalakításán. Közreműködésével megalakult az I. In- ternacionálé, és ő írta a szervezet első programnyilatkozatát. A következő években az Internacionále vezéreként vett részt a munkásság nemzetközi harcában. 1871-ben Párizsban kitört a proletár forradalom és a történelemben először létrejött a proletariátus állama. A forradalmat azonban leverték és a terror időszaka következett. Marx ekkor írt műveiben védelmezte a forradalom gondolatát, elemezte vereségének okait, általánosította tapasztalatait. A munkások Párizsát, Kommünjével együtt egy új társadalom dicsőséges előfutárjaként örökké ünnepelni fogják — írta. Marx ezekben az években egyre közismertebbé vált. Mint az Intemacionálé vezetője úgy irányította a proletariátus nemzetközi szervezetét, hogy az ne térjen el a forradalmi iránytól, nem engedte meg a legcsekélyebb eltérést sem a proletár nemzetköziség elveitől. A nemzetközi reakció egyre jobban fokozta támadásait a forradalmi munkásság ellen, ezért a szervezet székhelyét New Yorkba helyezték át és 1876-ban végleg feloszlatták. Ezzel lezárult Marx tevékenységének egyik legjelentősebb szakasza. A Marx vezette első Internacionále Lenin szavai szerint „le rakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alap Ját“. Marx ezután minden erejét a Tőke második és harmadik részének befejezésére fordította. Egészségi állapota azonban nagyon leromlott és felesége majd legidősebb lánya hirtelen halála után teljesen elvesztette életerejét. 65 éves korában 1883. március 14-én Londonban elhunyt. A Tőke második és harmadik kötetét halála után Engels adta ki. Marx tanítása az egész világon elterjedt, forradalmasító hatást gyakorolt az emberiség szellemi életére és történelmi fejlődésére. A proletariátus osztályharcának Marx által kidolgozott és Lenin által továbbfejlesztett stratégiája és taktikája beigazolódott az eddigi fejlődés során, és megvalósultak a történelmi fejlődésre vonatkozó zseniális előrelátásai is. Tanítása minden próbát kiállt és napjainkban is útmutatóul szolgál. — r — Csatasorban a sorközi megmunkálógépek Május elsejét járások szerte nagy pompával és hagyományaihoz méltóképjien termelő- munkával ünnepelték meg. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás Munkaérdemrenddel kitüntetett mezőgazdasági dolgozói e nagy nap tiszteletére 13 000 hektár területen befejezték a kukorica vetését, az 5000 hektár háztáji kukorica vetése befejezésének végére pedig a napokban teszik a pontot. A levicei (lévai) járásban is előrehaladtak e fontos takarmánynövény vetésével, hiszen május elsejéig a tervezett terület 80 százalékán jól előkészített talajba sikerült elvetniük a magot. MOST IS AZ ELEN Vojnice (Bálorkeszi) szüvet- kezetesei a komárnói járás mezőgazdasági üzemei közül a legjobb kukoricát termesztik. Ez idén 700 hektáron fogtak hozzá a talajelőkészítéshez és a vetéshez. Rencés Baltazár agronómus tájékoztatása szerint a szövetkezet mind a tíz vetőgépet csatasorba állította, hogy a kedvező időjárás minden alkalmas percét kihasználva az agrotechnikai határidők megtartásával tegyék földbe a magot. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezel az olajos magvak termesztésében is az élen jár, hiszen napraforgóból 260 hektárnyi területet vetettek be. MEGKEZDTÉK A CUKORRÉPA SARABOLÁSÄT Hazánk egyik legnagyobb állami gazdaságában, a želiezov- cei (zselízi) igazgatósághoz tartozó üzemegységekben a napokban 560 hektárnyi területen megkezdték a szépen kisorolt cukorrépa sorközi megművelését. Eddig a legszebb eredményeket a nyíri üzemegység traktorosai mutathatták fel, akik a tervezett 115 hektár területen maholnap be is fejezik a sarabolást. A kedvező időjárás hatására a szövetkezetek zöldségtermesztő csoportjai is megkezdték a szabadföldi paprika kiültetését, hogy mielőbb friss zöldséggel láthassák el a piacot. (th) AZ ÉLETKÖRNYEZET TOVÁBBI JAVÍTÁSA ÉRIEKÉBEN Košicén, a knb épületében Juraj Buša professzor, az SZSZK műszaki és fejlesztésügyi minisztere elnökletével ülésezett az SZSZK életkörnyezettel foglalkozó tanácsa. Az ülés után Buša miniszter jozef Kubašov- sky mérnöknek, a knb alelnökének, valamint dr. lvan Kra- tochvil érdemes orvosnak, kerületi higiénikusnak és Jančo mérnöknek, a Košice Városi Nemzeti Bizottság alelnökének jelenlétében tájékoztatta az újságírókat, miről tárgyalt és milyen konkrét intézkedéseket tett a košicei ülésen ez a kormánytanács. Nehéz lenne ezen a helyen felsorolni, hogy az SZSZK és Kelet-Szlovákia melyik területén milyen mértékű a levegő és a víz szennyezettsége. A tanács elsősorban Kelet-Szlovákia és székhelye Košice város környezetvédelmének problémáit tűzte napirendre. Több kérdésben kerületi szinten történik intézkedés, néhány probléma rendezése azonban kor* mányintézkedéseket igénye). Ezért a kerületi szervek feladatul kapták, hogy ez év június végéig terjesszék az SZSZK kormánya elé a Kelet-Szlovákia életkörnyezetvédelmi problémáival kapcsolatos jelentést. |ikl Bratislavában a második szá mú villanyerömű fűtőkazánját, ami a város több mint 150 ezer lakója részére biztosítja az áramot és meleget, az eddigi kisebb értékű szén helyett részben földgázzal fűtik, ami jelentősen hozzájárul az erőmű kör nyékének és az egész főváros levegőjének megjavulásához. Felvételünk is erről tanúskodik, a kémények már nem ontják a környéken az ártalmas hamut, és a kazánok kezelése is egyszerűbb. A nagymennyiségű levegő szennyezés, amely óránként 2—2,5 tonna volt, már a múlté. Felvétel: M. Vojtek — CSTK Gazdasági és tudorriáriyos- míí s z a ki együttműködés A KGST tagállamaival való szoros gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jelentős tényező a csehszlovák népgazdaság gyors ütemű fejlődésében. A kölcsönösen előnyös külkereskedelem kialakítja a feltételeket arra, hogy jobban kielégíthessük a népgazaság igényeit nyersanyagokból, tüzelőanyagból, energiából és élelmezési cikkekből. Ugyanakkor a CSSZSZK gépek és berendezések szállításával teljesíti a tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségeit. A KGST-tagállamok együttműködésének elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció megteremtette a feltételeket a szocialista országok forrásainak hatékonyabb kihasználására és a tudományos-műszaki forradalom széles körű kibontakoztatására. A tudományos-műszaki forradalom a szocializmus és a kapitalizmus történelmi jelentőségű versenyének egyik fő szakasza és a szocialista társadalom fejlődésének feltétele. Ez a folyamat ugyanakkor elősegíti a szocialista világrend gazdasági erejének növekedését. Csehszlovákiában a népgazdaság szocialista átalakulása gyors ütemben valósult meg, és mint gazdaságilag, de különösen iparilag fejlett állam lépett be a KGST-be. Az ötvenes évek második feléig hazánk az 1 lakosra számított nemzeti jövedelem viszonylatában a KGST tagállamai között az első helyen állt. E tekintetben jelenleg az NDK áll az élen, Csehszlovákia a második helyet foglalja el. A KGST-tagállamok keretében az első helyen állunk azonban az egy lakosra számított számos ipari termék visznylatában, például a nyersvas, az acél, a kénsav, a cement, a bőrcipő, a cukor stb. gyártásában. Az életszínvonal tekintetében hazánk az NDK-val együtt megelőzi a KGST többi tagállamát. Néhány fontos élelmiszeripari cikk 1 lakosra számított fogyasztása szempontjából (például a hús és a vaj) Csehszlovákia állandóan az első helyen áll. A csehszlovák külkereskedelmi forgalomból a KGST tagállamai kétharmados arányban részesülnek, és külkereskedelmi forgalmunknak közel egy- hármadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A KGST tagállamaihoz fűződő kereskedelmi kapcsolataink szükségességét és gazdasági előnyeit az is bizonyítja, hogy fejlett ipari feldolgozó bázisunk a KGST-tag- úllamok nyersanyag-forrásaira támaszkodik. A vasércbehoza- lalb*in a Szovjetunió részaránya 85 %, a kőolajbehozatalban 96 °/o, a mangánérc-behozatalban 66- %, a fűrészfa-beho- zatalban 91 °/o, a gyapotbehozatalban 64 %. A KGST-tagállamok jelentik a csehszlovák ipar, különösen a gépipar gyártmányainak fő felvevő piacát. A szocialista államok megrendeléseinek stabilitása lehetővé teszi a nagy sorozatgyártást és a termelési kapacitások hosszútávú tervezését. így pl. a KGST tagállamaiba irányul a fémmegmunkáló gépek kivitelének 70 °/o-a, a kotrógépek kivitelének 84 °/o- a, a traktor- és a mezőgazda- sági gépexport 57 %-a, a teherautó-kivitel 75 °/o-a és a személyautó-kivitel 56 °/o-a. Egyidejűleg állandóan ernel- kedig a gépek és berendezések behozatala a csehszlovák ipar számára és bővül a közszükségleti cikkek importja. A tőkésországokkal folytatott kereskedelemmel összehasonlítva kidomborodik a KGST-tag- államokkal folytatott kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok előnye, ami mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlesztéséből és stabilitásából ered. A KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolataiban az árak a világpiaci árak következményei ugyan, de mentesen a tőkéspiacok konjunkturális kilengéseitől és így kölcsönösen előnyös kereskedelmi feltételeket biztosítanak. A sokoldalú-gazdasági politikai egyezmények alapján tovább mélyül és tökéletesedik az együttműködés és fejlődik a szocialista gazdasági integráció, fejlődik az együttműködés az állami tervezés területén, s így fokozódik a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok hatékonysága, ahogyan azt az együttműködés fejlesztését célzó Komplex Program is tartalmazza. Szabó Lajos
