Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-24 / 122. szám, csütörtök

események margójára ÜZENET AZ „ÉBERSÉGRŐL" NIXON NEM MOND LE 1973. V. 24. THIEU TILTAKOZIK Saigon — A nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság — a saigoni rendszer tiltakozá­sa ellenére — megkezdte a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány bejelentésének kivizs­gálását. Mint ismeretes, a DIFK tájékoztatta az ellenőrző bizott­ságot arról, hogy május 6-a és 12-e között a Saigontól mintegy 120 kilométerrel északra fekvő, a DIFK ellenőrzése alatt álló Loc Ninh térségében amerikai repülőgépek bombatámadásokat hajtottak végre. Szerdán reggel ké't helikop­ter, fedélzetén a NEFB 12 — három-három kanadai, indonéz, magyar és lengyel — tagjával, valamint a kétoldalú vegyesbi­zottság (DIFK, Saigon) három­három képviselőjével a Bien Hoa-i légitámaszpontról elin­dult Loch Ninh felé. A saigoni katonai parancs­nokság szerdai közlése szerint kedden, április 22 e óta a leg­kisebb számú fegyveres össze­tűzésekről érkeztek jelentések. A saigoni fél ezúttal is a fel­szabadító erőkre igyekezett há­rítani a felelősséget a tűzszü­net megsértéséért. Washington — Nixon elnök — írásbeli nyilatkozatot adott ki a Watergate-ügyről. Az el­nök ebben először üt meg ön­kritikus hangot, mondván, hogy „éberebbnek kellett volna lennie.“. Először ismeri el azt is, hogy bizonyos, meg nem ne­vezett személyek „túlmentek utasításain“ és átfogó erőfeszí­téseket tettek arra, hogy „kor­látozzák a Watergate-vizsgálatot és elpalástolják a kormányzat egyes tagjainak részességét az erkölcstelen vagy törvénytelen cselekményekben“. A személye elleni vádakat cá­folva az elnök nyomatékosan kijelentette: nincs szándékában lemondani. A nyilatkozat hét pontban cá­folja a különböző kihallgatáso­kon elhangzott vádakat. E sze­rint az elnöknek: 1. nem volt előzetes tudomá­sa a Watergate-műveletről; 2. nem volt tudomása a Wa- tergate-iiggyel kapcsolatos el- palástolási erőfeszítésekről, és nem vett részt ilyen tevékeny­ségben; 3. soha senkit sem hatalma­zott fel arra, hogy a Watergate- terv vádlottainak elnöki ke­gyelmet ajánljon fel, és nem volt tudomása ilyen ajánlat­ról; 4. saját személyes vizsgálata megkezdéséig (vagyis idén március 21-ig) nem volt tudo­mása semmiféle olyan erőfeszí­tésről, hogy pénzalapot biztosít­sanak a Watergate-per vádlot- tai részére; 5. sohasem tett kísérletet a CIA bevonására a Watergate ügybe és senkit sem hatalma­zott fel erre; 6. saját vizsgálata megkezdé sének időpontjáig nem volt tu­domása a dr. Eisberg pszichiá terének irodájában történt be­törésről; 7. nem hatalmazott fel és nem bátorított egyetlen beosz tottat sem arra, hogy bármi­lyen méltatlan, vagy törvény­telen választási taktikához folyamodjék. A NASA ISMÉT MÓDOSÍTOTTA TERVÉT FELÉPÜL A „KÖZTÁRSASÁG PALOTAJA’ Berlin — A berlini városi ta­nács elhatározta, hogy az NDK fővárosában, a Marx-Engels-té- ren felépítteti a köztársaság palotáját. A tervezett palota lezárja majd a Marx Engels tér kikép­zését. A tér fő épületei eddig az államtanács épülete, a mel­lette lévő kiállítási csarnok, és a szemben lévő régi múzeum voltak. Most ezekhez csatlako­zik a köztársaság palotája, amelyet úgy építenek meg, hogy előtte felállíthassák a szo­kásos május elsejei dísztribünö­ket, úgy hogy a berlini dolgo­zók májusi menetét továbbra is ezen a téren tartják meg. Az épület homlokzatán üveg és fehér márvány felületek vál­takoznak majd, és a palota vilá­gos és fényes kiképzése teljes összhangban lesz a környező épületekkel. A köztársaság palotáját szá­mos célra lehet majd használ­ni. A 700 személyes üléstermé­nek az a legfőbb hivatása, hogy végleges szállást adjon az NDK parlamentjének, a népi kamará­nak. Ezenkívül a palotában lesz egy ötezer férőhelyes kongresz- szusi terem a különféle politi­kai és kulturális rendezvények számára. A palota tervezesét neves építészek és képzőművészek vé­gezték: Heinz Grajfunder, Ro­land Korn és Fritz Cremmer professzor. Kennedy fok — A NASA le­mondott arról a tervről, hogy az űrhajósokkal próbálja meg rendbe hozatni a Skylab űrlabo- ratóriuin sérült napelemeit. Mint ismeretes, az amerikai űr­állomás energiaszükségletének jelentős részét biztosító két nagyméretű „napelemszárny“ nem működik — az egyik való­színűleg leszakadt, a másik pe­dig beszorult. A „fogságba esett“ szárny kiszabadítása ve­szélyesnek bizonyulhat, ezért az amerikai űrközpont inkább vállalja annak kockázatát, hogy az űrhajósok tudományos prog­ramjának néhány célkitűzését feladja. Végszükség esetén az űrhajósok a Skylab energia szükségletének biztosításához felhasználhatják az őket szállí­tó Apollo áramforrásait. Az űrhajósok kedd éjszaka érkeztek vissza a Kennedy-fok ra. A keddi napon a huntsvil- le-i űrhajósképző központban gyakorolták műszaki mentőak­ciójukat az űrlaboratórium megsemmisült meteor és hővé- dö pajzsának helyreállítására. A kiképző központban a Sky­lab méTetarányos modelljén, a súlytalanság érzetét keltő víz alatti szimulátorban hajtották végre a főpróbát. A KORMÁNYNAK NINCS ELLENZÉKE Reykjavik — Az izlandi halá­szati ügyek ^minisztere közölte, hogy a szigetország maroknyi hadiflottája, az angol Fregatto jelenléte ellenére, akciót fog Konkrét eredmény nélkül SORBAN PIOTR JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök megkezdte hiva­talos tárgyalásait Ankarában. WALTER SCHEEL Jordánia fő­városában folytatja megbeszélé­seit. A tárgyalásokon mindenek­előtt a közel-keleti helyzet fej­leményei és a Jordániának nyúj­tandó gazdasági segélyprogram kérdései kapnak teret. LANUSSE tábornok megszün­tette a rendkívüli állapotot, amelyet a katonai kormányzat még 1969 júniusában vezetett be Argentínában. EDWARD GIEREK, a LEMP Központi Bizottságának első tit­kára fogadta a szocialista or­szágok pártküldöttségeinek ve­zetőit, akik a varsói tudomá­nyos konferencián vettek részt. A konferencia témája: ,.A mun­kásosztály szerepe a szocialis­ta társadalomban“ volt. TREPCZYNSKI, az ENSZ 27. közgyűlésének elnöke, lengyel külügyminiszter-helyettes hiva­talos látogatáson Ecuadorban tartózkodik. Trepczynskit fo­gadta Guillermo Rodriguez tá­bornok, Ecuador elnöke. AZ AMERIKAI szenátus kül­ügyi bizottsága határozatot ho­zott, amelynek értelmében 43 százalékkal csökkentenék a külföldi amerikai katonai se­gélyprogramokat. A CHILEI központi bank 64,6 százalékkal devalválta az escu- dot a dollárral szemben. SZVARAN SZINGH indiai kül­ügyminiszter kuwaiti látogatása befejeztével Bagdadba érkezett. Kommentárunk I eonyid Brezsnyev bonni “ látogatása — ezt már most leszögezhetjük — az év egyik legkiemelkedőbb diplo­máciai eseménye. Feltétlenül arra utal, hogy az európai eny­hülés folyamata a nemzetközi politikai élet konstans tényező­jévé vált, szerves része annak a vonalvezetésnek, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram körvonalazott. A világsajtó terjedelmes elem­zéseket közöl a Brezsnyev— Brandt találkozó eseményeiről, a politikai megfigyelők patika- mérlegére a legkisebb, első pil­lantásra sokszor jelentéktelen­nek tűnő mozzanatok is felke­rülnek. Természetesen minde­nekelőtt a tárgyalásokról ki­adott közös közlemény foglal­koztatja a hírmagyarázókat, de a közvéleményt is. A közlemény mindenekelőtt megállapítja: hasznos a magas szintű eszme­cserék kibontakoztató sorozata — „ilyen találkozókat a jövőben is tartanak". Ez annyit lelent, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a leg­magasabb szinten óhajtja fenn­tartani kapcsolatait, ez viszont megköveteli az időről időre megismétlődő konzultációkat. A közlemény is tanúsítja, hogy Leonyid Brezsnyev és Wil­ly Brandt megbeszéléseik hom­lokterébe — a kétoldalú kap­csolatokon túlmenően — az eu­sának szükségességét, hangsú­lyozta az olajtermelő és expor­táló országokkal való kapcsola­tok javításának szükségességét. A részvevők számos részletkér­désben egyetértettek ugyan, de a fő cél eléréséhez szükséges konkrétumokban nem. A nyugati világban egyre ha­tározottabban érezhető energia- válság kérdésében tehát az ér­tekezlet konkrét eredményeket nem hozott. indítani az Izland által megál­lapított határon belül halászó brit hajók ellen. Egy kedd éj­szakai tévévitában Ludvig jo­sefsonn elmondotta, hogy az izlandi hajók a köd leple alatt megpróbálják az angol hadiha­jókat kijátszva megközelíteni a hal.íszha jókat és elvágni a há­lók vontatóköteleit. Josefsonn javaslata, hogy Iz­land intézzen ultimátumot a NATO-hoz, és ha ezután az an­gol hadihajók 48 órán belül nem hagyják el az ország fel­ségvizeit, zárja le a NATO kef- laviki repülőgép-támaszpontját. A televíziós beszélgetésben részvevő ellenzéki politikusok hangsúlyozták: „A brit agresz- sziót illetően a kormánynak nincs ellenzéke Izlandon“. rópaí biztonság megszilárdítá­sának a kérdéseit állították. Ez­zel összefüggésben, magától ért­hetően napirenden szerepelt az előkészületben levő európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia kérdése, de más fontos, REÁLIS TÁVLAT időszerű nemzetközi politikai problémák is. A kétoldalú kapcsolatok szintjén a közös közlemény hangsúlyozza: ,,A két fél kije- jezte, hogy törekszik a kapcso­latok kiszélesítésére és a láto­gatás idején aláírt megállapo­dások kiegészítéseként kész új megállapodásokat kötni, egye­bek között a tudományos-műsza­ki együttműködés, a gépkocsi- közlekedés, a tengerhajózás, a környezetvédelemben való együttműködés területén és más területeken is." Nyilvánvaló te­hát, hogy az együttműködés le­hetőségei szerteágazóak. Nem kétséges, hogy az ilyen szintű kapcsolatok, a gazdasági együtt­működés perspektívája megkö­veteli a kölcsönös bizalom to­vábbi megszilárdítását is. Ez viszont szigorú értelemben vett politikai kérdés, feltétlenül ösz- szefiigg a nemzetközi politikai helyzet alakulásával, követke­zésképp az európai biztonsági rendszer kialakításával is. En­nek a ténynek tulajdonítható, hogy a közös közlemény a to­vábbiakban kiemeli: „Nemzetkö­zi problémákat vizsgálva, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és a szövetségi kancel­lár megelégedéssel állapította meg, hoqy a legutóbbi 1971 szeptemberi találkozásuk óta az európai feszültség enyhülésének folyamatában további jelentős haladás következett be.“ Érthe­tő tehát, hogy éppen az előbbi megállapítás eredményeként jö­hetett létre ez a magas szintű találkozó is, amely mintegy ki­alakította a feltételeket a köl­csönös előnyökön alapuló együttműködés bővítéséhez. A látogatás nemzetközi poli­tikai hatósugarát tekintve bát­ran jelenthetjük ki: Brezsnyev bonni vizitje jelentős hozzájáru­lás nem csupán az európai, ha­nem a világbéke megszilárdítá­sához is. Mindenekelőtt hozzá­járul azonban a kontinensünk biztonsága szempontjából oly fontos európai biztonsági és együttműködési konferencia si­keréhez. Ehhez pedig nem szük­séges különösebb kommentár. Viszont nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy a szovjet párt és kormány következetesen ragaszkodik nemzetközi politi­kai tevékenységében a békés egymás mellett élés lenini alap­elveihez. tbpij FRANCIA-ANGOL CSÚCS A csúcstalálkozók sorozata az utóbbi időben Nyugat-Európá- ban — különösen Franciaor­szágban — a diplomáciai élet felgyorsulását lelzi. Pompidou- nál a múlt héten a szó szoros értelmében egymásnak adták a kilincset a látogatók: Szaud­Arábia királyát Hafez Iszmail, az egyiptomi elnök főtanács­adója, majd pedig Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó követte. Ezt követően került sor Heath angol kor­mányfő kétnapos párizsi láto­gatására, majd a francia elnök Izland szigetén Nixon, a Rajna partján pedig Brandt kancellár tárgyalópartnere lesz. A megbeszéléseknek ebben a sorozatában különös jelentősége volt a Pompidou—Heath párbe szédnek nemcsak a két ország közötti kapcsolatok, hanem az egész Közös Piac további fejlő­dése szempontjából. A csúcsta­lálkozó célja mindenekelőtt a francia—angol nézeteltérések tisztázása és — amint London­ban hangsúlyozták — a „biza­lom légkörének“ megteremtése volt. A Pompidou—Heath találko­zónak a jelentőségét kétségtele­nül az adja meg, hogy két hét­tel az izlandi Pompidou -Nixon párbeszéd előtt került rá sor. Az angol—francia közeledés kere­sését meggyorsítja az új ame­rikai terv, Nixon és Kissinger atlanti chartájának meghirdeté­se. Az Egyesült Államok törekvé­se ugyanis arra irányul — s ezt Londonban éppúgy jól tudják, mint Párizsban — hogy elébe vágjon a Közös Piac megerősö­désének. jobban mondva poli­tikai megszilárdulásának és az esetleges közös katona-politikai kialakításának. Ennek a bekövet­kezése ugyanis Washington vé­leménye szerint veszélyeztetné az amerikai fölényt Nyugat-Eu- rópában. Washingtont az idő is sürgeti, szeptemberben ugyanis Tokió­ban összeül az Általános Vámta­rifa és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) közgyűlése, ame­lyen az Egyesült Államok árui­nak szabadabb beáramlását akarja biztosítani a Európába, pontosabban a közös piaci or­szágokba. Ennek mintegy előké­szítéseképpen a nixoni diplo­mácia a legkülönbözőbb alkal­makkal arra hivatkozik, nogy mivel az Egyesült Államok biz­tosítja Nyugat-Európa „katonai védelmét“ s a Szovjetunióval a politikai kapcsolatok rendezésé­re törekszik, ennek fejében a Közös Piactól számára kedve­ző kereskedelmi feltételek meg­teremtését várja. Ezt a tételt — vagyis hogy a nyugat-európai katonai tehervi­selésért az Egyesült Államok­nak gazdasági előnyök járnak — a Közös Piac nem hajlandó elfogadni, s a tokiói GATT-köz­gyűlésen sem hajlandó ezen az alapon tárgyalni. A Katonai és a kereskedelmi kérdések egy kalap alá vevése ugyanis eleve Washingtonnak biztosítana |obb tárgyalási pozíciót. Éppen a Ni­xon által meghirdetett ú) atlan­ti chartával szembeni ellenállás készteti a kölcsönös közeledés keresésére, az álláspontok egyeztetésére, együttes állásfog­lalás kidolgozására a franciá­kat, az angolokat és a nyugat­németeket. Pompidou es Heatn mostani tárgyalásai még csak a csúcs- taiáikozoK sorozatának kezaeiet ,eieniettek. Csupán az eiso «d- serlet az „ellentámadás uusz- szabb távú tervének kiaiaKiiusá ra, amellyel Nyugat-tuiopa az „amerikai kihívásra' válaszol­na. Tekintettel a közös piaci „kilencek“ közötti mély ellenté­tekre, ma még nehéz megjó­solni, a Nyugat-Európaoau meg­indult új folyamat esetleges vi­lágpolitikai következményeit. PROTICS JOLÁN Üél-Vietnamban hosszú esztendők után első ízben kezdődött meg békés körülmények között az aratás. Felvételünkön Dao Thi Hang asszony és leánya a rizs szárítása körül foglalatoskodnak. (CSTK — ZB) Brüsszel — Három év után először ült össze a Közös Piac energiaügyi tanácsa. A régóta esedékes brüsszeli tanácskozás maratoni hosszúságú volt — az EGK-tagországainak energia­ügyekért felelős miniszterei 16 órán át tárgyaltak. A szerda hajnalig tartó ta­nácskozásról kiadott közle­mény aláhúzta a közös energia­gazdálkodási politika kialakítá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom