Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
BAJ A lány komolyan akar beszélni a papával. - Nagy baj l^van. Unokád- Ki az apa?- Ha tudnám, nem fordulnék hozzád... SZABÁLYTALANSÁGOK A szerelemmel úgy vagyunk, mint a detektívre- génnyel: fellapozzuk a végét és érdektelenné válik. Nem az a legjobb ember, aki keveset beszél, hanem az, aki keveset beszél — másokról. Addig hazudott a feleségének, míg aztán következmények nélkül Igazat is mondhatott. Az emberek legszívesebben utólag jelölik meg célnak azt, amit véletlenül értek el. Minden eszközzel gazdagodni akar, kivéve a gondolatokat. Állítólag a nős férfiak a legjobb dolgozók. Ök sohasem sietnek haza a munkából. Egyetlen állat sem oktalan. Ehhez emberi észre lenne szüksége. A nők nem mondhatják, hogy .. “ és így tovább!“ mert akkor már nem beszélhetnének. Napjaink gyermekbetegségei közé tartozik — a korai érettség. Az emberiség legkataszt- rofálisabb találmánya a személyautó: elérése érdekében csökken a populáció, megszerzése után növekszik a halálozás. Csak erkölcsi adóssága van: sikkasztásait mindig mások nyakába varr ja. A pénz állítólag a lassú halál. Hányán vágyakoznak a lassú halál után ... Tomi Vince (Eubomír Kotrha karikatúrája) A kibernetikus gépek megkönnyítik az emberi munkát. {Adolf Born karikatúrája) 1973. V. 20. — Tudtam, hogy ez lesz belőle, amikor az orvos több mozgást javasolt apunak! („ARBEITER ZEITUNG“, Bécs) Szöveg nélkül CARLO MANZONI: BÖLCS TANÁCS — Űj ruhára van szükségem — jelenti ki a feleség. — Ebben a régi rongyban szakácsnőnek néznek az emberek. — Hívd csak meg Őket ebédre, s mindjárt rájönnek, hogy tévedtek — szól ironikusan a férj. Szereplők: BARÁT VENERANDA ŰR Utcazaj, a távolból kiabálás: Fagylalt, fagylalt! Eper, málna, vanília, csokoládé! BARÁT (nagyon lelkesen): Szervusz, Veneranda! VENERANDA: Szervusz, édes öregem! BARÁT: De jó, hogy találkozunk! Nem tudnál véletlenül ezer lírát kölcsönadni nekem? VENERANDA: Ezer lírát? Már hogyne tudnék! Sőt, akár tízezret is, ha akarod! BARÁT (vidáman): Irtó aranyos vagy: de ezer is elég lesz! Holnap reggel valamit ki kell fizetnem ... Nem is tudom, hogyan köszönjem meg neked ... ' VENERANDA: Kár beszélni róla... Az ember mindent megtesz, amire csak képes ... No, szervusz, a viszontlátásra! BARÁT (csodálkozva): No és ... az ezer líra? VENERANDA: Miféle ezer líra? .. . BARÁT: Az az ezer líra, amiről azt mondtad, hogy kölcsönadod nekem! VENERANDA (elképedve): En azt mondtam, hogy kölcsönadok neked ezer lírát? Álmodsz, öregem! En ezt sohasem mondtam! Legföljebb csak annyit, hogy tudnék neked ezer vagy akár tízezer lírát is kölcsönadni! Ha például azt kérdezted volna, hogy tudnék-e villamos ra szállni, arra is azt mondtam ’’■><7, hogy természetesen, fel lék szállni... Nem is egy villamosra, akár kettőre vagy háromra is ... Ahányra kell! No, nem igaz? BARÁT (zavartan): De hát.. VENERANDA: Mi dehát? Olyan képtelenségnek tartod azt, hogy föl tudnék szállni egy villamosra? Vagy hogy tudnék neked ezer lírát kölcsön adni? Csak azt nem értem, miért vágsz most ilyen fancsali képet? Es főleg, miért kérdezel tőlem ilyen magától értetődő dolgokat? S utána meg miért csodálkozol? Ha kételkedsz a szavamban, akkor miért teszel fel nekem egyáltalán kérdéseket? Különben csak te járod meg, ha nem hiszel nekem! Mert nem hitted el, hogy tudnék neked ezer lírát kölcsönadni, hát most büntetésből nem adok! Legyen egyszer neked ts igazad! No, szervusz! Viszlát, Carlo! Felerősödő utcazaj: Fagylalt! F.per, vanília, csokoládé! Koffeinnel, alkohollal és nikotinnal üzemeltethető ... íErdei Sándor karikatúrája) Szöveg nélkül (Gabriel Levický karikatúrája) A páciens fülel, milyen szakkifejezéseket diktál az orvos a kórlapra. — Drága doktor úr, mondja meg teljes nyíltsággal, mi a betegségem. Jobban elviselem az Igazságot, mint a bizonytalanságot. — Jó — rándítja meg a vállát az orvos. — Ha mindenáron tudni akarja, magának az a baja, hogy naplopó, iszákos, éjszakázó fráter. — Az istenért, akkor mondja inkább latinul, hogy közölni tudjam otthon és a hivatalban is. NAIVITÁS A fiatul s nagyon csinos lány egy meglehetősen koros filmrendezőhöz ment feleségül. Néhány év múltán találkozik vele az egyik leánykori barátnője, akinek ez volt az első kérdése hozzá: — Nos, hogy tetszik a házasság? — Sehogy — feleli a még mindig fiatal, de annál tapasztaltabb asszonyka. — Már asztaltól és ágytól is elváltunk ... — Ne mondd — hüledezik a barátnő —, már enni sem tnd? JOBB HELY A pincér észreveszi, hogy a vendég megtöri! a szalvétával az evőeszközöket, ezért rászól: — Kérem, nálunk tiszták az evőeszközök, miért törli meg? Kár bepiszkítani a szalvétátl — Egyébiránt, az ön könyvét e nélkül sem eladni, sem elolvasni nem lehet. („Krokogyil“, Moszkva) BETEGSÉG A ROBOTFMFER PROTOTÍPUSA íT*1 ;i9t SlTT*7 v ,T«Tí f TJ 1 £8 Boj life a rxH 1'yjB sff B iT-11< Ejja ■ íThiIB ľj f«i 1 mim W- * * • ]ÁWTksT» 1<«Ir-TM : t 1. - ■ M ff. ; . ,'tV* ?■ / '■ IBIWmIIÍwí I Mhkah ''4^ r j 111 ;T« IsSrí * j R Ina fTHf • vTlH >ff tflimi 1 ifUWSI 1111
