Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Nemdohányzók A nemdohányzók sok év óta fáradoznak hiába ember­társaik egészségének, eset­leg életének a megmentésén. Nem hallgattak rájuk, sót kinevették és régimódiak­nak nevezték őket. Amerika nem dohányzói azonban nem csüggednek. Az utóbbi években sokk'"’ aktívabbak, harciasabbak let­tek és változtattak taktiká­jukon Hadjáratuk közép­pontjába nem a dohányost és annak egészségét állítják, hanem a nem dohányzókat és azok jogait. Kijelentik, hogy a dohányzás nem ma­gánügy: „A nem dohányzó­nak törvényadta és morális joga, hogy nikotinfüsttől mentes, tiszta levegőt léle­gezhessen be“ — mondják. Több vizsgálat eredménye támasztja alá azt az állítást, hogy a dohányzás nemcsak a dohányosra, hanem kör­nyezetére is ártalmas. A „Te­xas A and M University“ kí­sérletei azt mutatják, hogy nem dohányzóknak, akik 30 percig tartózkodtak dohány­füsttel teli helyiségben, meg­gyorsult a szívműködésük, emelkedett a vérnyomásuk és megnőtt a vér szénmono- xid-tartalma. A Wayne State University kutatócsoportja megállapí­totta, hogy dohányzó szülők gyermekei között kétszer annyi a légutak akut beteg­ségeiben szenvedők száma, mint azoknál, akik otthon nem kénytelenek dohányfüs­töt beszívni. Dr. D. M. Cousin párizsi tudós egy dohányzással fog­lalkozó európai konferen­cián kijelentette: „Nem do­hányzók is egy csomag ci­garetta füstjét szívhatják be, ha egész nap dohányfüsttel teli helyiségben kénytelenek tartózkodni“. John F Banzhaf akkor 27 esztendős ügyvéd, 1968-ban harci csoportot hozott létre a dohányzás ellen. Részben az ő és csoportja szívós munkájának köszönhető, hogy a televízió és a rádió szép számmal közölt do­hányzásellenes hirdetéseket, ma pedig már tilos cigaret­tahirdetéseket sugározni. A csoport azonban még mindig nem elégedett az el­ért eredményekkel. Most azért folytat hadjáratot, hogy minden nyilvános he­lyen hatóságilag tiltsák meg a dohányzást. A szövetségi kormány igyekszik jó példá­val elöljárni és különböző utasításokat adott ki. így például a washingtoni egész­ségügyi minisztérium hivata­li helyiségeiben tilos a do­hányzás. (DIE TAT) Tamamoto japán üzletembert börtönbe zárták. A vád ellene az, hogy tizenhárom felesége kö­zül az egyik tizenhárom esztendősnél fiatalabb volt. A thaiföldi sajtó nagy bot­rányt kavart akörül, hogy bizonyos Toshio Tamamoto japán kereskedő tizenhárom feleséget vásárolt magának és valóságos háremet ren­dezett be. Thaiföldön azon­ban az Ilyesmit nem tiltja sem a törvény, sem közer­kölcs, ha — hazai uraságok engedik meg maguknak ezt a luxust. A gyűlölet ezúttal az idegennek szólt, része­ként annak a kampánynak, amely a terjeszkedő japánok ellen megindult. Thaiföld importjának 40 százaléka ugyanis Japánból ered. Az ország ugyanakkor egyre jobban eladósodik, s a köz­hangulat elkeseredése any- nyira fokozódott, hogy diák- szövetségek szólították fel a lakosságot a japán áruk bojkottjára. A Tamamoto- ügy tehát csupán jellegze­tes tünete annak az ellen­szenvnek, amelyet a thai­földiek az általuk neokolo- nialistának bélyegzett japán tőkések és üzletemberek el­len éreznek. (STERN) Különös kedvtelés Amikor Edith Sjöberg asz- szony 67 éves korában nyug­díjba ment, végre elég ideje volt arra, hogy teljesítse ré­gi vágyát — idegen nyelve­ket tanuljon. Németül, ango­lul és franciául már tudott. Először spanyolul tanult meg, mégpedig oly tökélete­sen, hogy a sikeres vizsga után ösztöndíjat kapott egy spanyolországi útra. Ezután japánul és oroszul tanult meg. „összesen 15 nyelvet beszélek most — mondja jo­gos büszkeséggel — sok mindent megtanultam, kü­lönböző országokról és né­pekről és sok emberrel ke­rültem kapcsolatba. A világ minden részéből kapok meg­hívásokat, de az utazás már túlságosan fárasztó számom­ra — 73 éves vagyok. Meg­elégszem tehát a levelezés­sel és a képeslapokkal, ame­lyeket kapok“. (SCHWEITZER ILLUSTRIERTE) Kijevben szobrot lepleztek le a hős szovjet labdarúgók emlékére. A máso­dik világháború alatt Kijevben a hitleristák mérkő­zést rendeztek egy német csapat és a Kijevi Dinamó kö­zött. de úgy, hogy megfenyegették a kijevieket: agyon­lövik őket, ha több sóit mernek rúgni, mint a németek. A kijeviek ennek el­lenére 5:3 arány­ban győztek. A szobor a kivégzett labdarúgók hős­tettére emlékeztet. (SZOVJETUNIÓ) Állástalan diplomások Olaszországban Miután négy év óta gya­korlatilag minden középis­kolát végzett fiatal beirat­kozhat az egyetemre, az olasz főiskolákon robbanás­szerűen megnövekedett a hallgatók száma. Az olasz egyetemek befogadóképessé­güket, személyi állományu­kat és strukturális felépíté­süket tekintve túlzottan igénybe vannak véve. Rómában az egyetemet 15 ezer hallgató befogadására építették, s most tízszer eny- nyit kell befogadnia. Vagy: az egyes fakultásokon 1 pro­fesszorra ma már 150 hall­gató jut Vagy: az előadók gyakran csak mellékfoglal­kozásnak tekintik egyetemi munkájukat párthivatalaik, vagy magas klinikai pozí­cióik mellett, és így nem­csak mélyreható tekintély! válság következett be, ha­nem tényleges didaktikai dilemma is. Az egyetemi hallgatók ne­hézségei az egyetem elvég­zése után is folytatódnak, miután Olaszországban az új 1200 méter hosszú, egysí­nű függőpályás szállítóvo­nalat terveztek a bányák részére a Donyecki Szénbá­nyászati Kutatóintézetben. A vágat boltozata alatt futó sínre függesztett csillék a fejtőhelyre szállítják a bá­nyászokat. A tartálykocsik­ban berendezést: ácsoláshoz szükséges eszközöket, külön­féle anyagokat lehet szál­lítani. A kísérletek kedvező eredménnyel zárultak, ezért ezt a rendszert fogják alkal­mazni a szovjet szénbányák­ban. (SZOVJETUNIÓ) A Szovjetunióban nagyon sok restauráciős munkát vé­geznek. Ezért szükségessé vált, hogy segédkönyveket jelentessenek meg a restau­rálással kapcsolatban. A se­gédkönyvek szerkesztését a múzeumi tárgyak konzervá­lásával és restaurálásával foglalkozó moszkvai orszá gos kutatólaboratórium vál­lalta. (SZOVJETUNIÓ) diplomások nem tudnak szakmájukban kellőképpen elhelyezkedni. így azután ma már meghaladja a 300 ezer főt az állástalan fiatal diplomások száma, és egyes városok, így például Nápoly vagy Marsala is, megenged­hetik maguknak azt a lu­xust, hogy diplomás utcasep­rőket foglalkoztatnak. Az alapvető főiskolai re­form állítólag hamarosan megvitatásra kerül a parla­mentben. Nem vitás azon­ban, hogy az olasz kormá­nyok közoktatási politikája a 26 éves köztársaság leg­sötétebb fejezetei közé tar­tozik. (ARBEITER ZEITUNG) A nők óvatosabbak A gépkocsi-biztosító tár­saságok szövetsége, a HUK- Verband, a rendelkezésre ál­ló statisztikákból megállapí­totta, hogy a ráhajtásos bal­esetek 80 százaléka azért következik be. mert az elöl haladó kocsi fékez vagy megáll. A kiértékelt statisz­tikák összesen 63 084 bale­setre vonatkoznak, ezek kö­zül 2298 volt ráhajtásos bal­eset, és ezek során 3028 személy vesztette életét, il­letve sérült meg súlyosan. Kivált a közlekedési du­gók veszélyesek ilyen szem­pontból; az összeütközések 10 százaléka torlódásoknál történik. A közlekedési balesetek áldozatainak egyharmada teljesen vagy részben önma­ga felelős a történtekért. Kiderült továbbá a sta­tisztikákból, hogy az áldoza­tok 6,8 százaléka, a ráhaj- tóknál pedig 10,1 százaléka Ittas állapotban volt. A túl későn fékezők egynegyedé­nek két ezrelék és annál több alkohol volt a vérében. Kétharmadnál 1,2 ezreléket mutatott ki a vizsgálat. A tényt, hogy nők általá­ban ritkán hajtanak rá az előttük menő járműre, a sta­tisztikusok azzal magyaráz­zák, hogy a szebbik nem ál­talában mértéktartóbb az al­kohol élvezetében. A nők természettől fogva defenzl- vebben vezetnek, ritkán ül­nek ittasan volán mellé és nem hajtanak túl gyorsan. Valószínű tehát, hogy a nők általában jobban betartják a távközt és alkalmasint job­ban is koncentrálnak a ve­zetésre, mint a férfiak. ( DIE WELT) A kutya mint tanító A Bordeaux melletti cau- dérani Iskolának különös ta­nítói vannak. Azért különö­sek, mert minden szakkép­zettséget nélkülöznek, ezen­felül állatok, és mégis szo­rosan hozzátartoznak az is­kola életéhez. Az igazgatónő szavai szerint az állatok ér­deméből a tanítási órák épp clyan gyorsan telnek el, mint a szünetek, és a kis­diákokban észrevétlenül, gyorsan kifejlesztenek olyan érzéseket, amelyeket nem le­het megtanítani: a felelős­ségérzetet, a részvétet, az elismerést és a szeretetet. Amikor a tanítók figyelem­mel kísérik, hogy a gyermek hogyan reagál az állatra, szinte elképednek a kísér­let sikere felett. Mintha az iskola a gyermekek előtt ablakot nyitna a természet világába — mondja az igaz­gatónő. Ez a kísérlet nem alapul semmilyen elméleten, vagy dogmán, az igazgatónő csu­pán a gyermekek- pozitív reagálásával támasztja alá. A gyermekek telve érdeklő­déssel, elvesztik félszegsé- güket. A caudérani Iskolában minden állat előtt nyitva vannak az ajtók, a gyíkok, a macskák, a kutyák, a ga­lambok, a tengeri malacok stb. előtt. Időnként megje­lenik az iskolában a helyi állatorvos valamilyen sebe- sü t élőlénnyel: tudja, hogy jól fognak gondoskodni róla. Hasonló kísérleteket vé­gez dr. Subra, a Bordeaux- tól nem messze levő Cha- teau-Pican-i pszichiátriai gyógyintézetben. Példának mondja el egy mongoloid gyermek esetét, aki agyhár­tyagyulladás következtében elvesztette kapcsolatát a va­ló világgal. Egy macskát kapott, amelyet nagyon megszeretett, és rövid idő múlva először megszólalt. Egyetlen szó hagyta el az ajkát: a macska neve, Ba- gira. A gyermekek ugyan néha kegyetlenek az állatokkal, de sohasem közömbösek. Dr. Subra bízik abban, hogy ezek a gyermekek, akik kö­zeli kapcsolatban élnek álla­tokkal, sohasem válnak ke­gyetlenné. Rendszerint azok a gyermekek kerülnek sza­dista kapcsolatba a világgal, akik sohasem kerültek érint­kezésbe állatokkal. Az állatok megismerése és a barátkozás velük feltétle­nül szükséges valami a gyermekek számára — ál­lítja dr. Ange Condoret, francia állatorvos, aki köny­vet írt e kérdésről. Éveken át harcolt azért, hogy a francia gyermekeket valami­lyen formában az állatokkal való kapcsolatra neveljék. Az állatok — állítja dr. Con­doret — a természet élő jel­képei a világban, amely egy­re jobban eltávolodik a ter­mészettől. (OBSERVER) 1973. V. 20. Japángyíílölet Thaiföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom