Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-15 / 114. szám, kedd

HELYES ÚTON - ÚJ CÉLOKÉRT A VEĽKÝ KRTÍŠ I JÄRÄSI PÄRTKOIMFERENCIA TÁRGYALÁSÁRÓL ■Felvétel a žilinai Slovena üzemből Foto: I. Grossmann A televízió jubileuma Húsz. évvel ezelőtt, 1953. májusában gyűlt első ízben fény a tv készülékek képernyőjén. A televízió kezdetben csak néhány száz család „vendége" volt, Prágában és környékén, de azóta már csaknem valamennyiünk számára ablakot nyit a világba s na ponta tanít, szórakoztat, új élményekkel gazdagít bennünket. Ez a sajátos médium fontos szerepet tölt be társadalmi életünkben — az információnak, a propagandának, a művelődésnek és a szóra kozásnak ma már szinte nélkülözhetetlen eszköze-forrása. Az eltelt húsz év alatt a televízió figyelemreméltó mennyiségi és minőségi változáson ment át. 1954-ben még csak 3800 volt u tévé-előfizetők száma, napjainkban számuk elérte a 3 és fél milliót. Az első aktuális műsort a televízió 1954-ben sugározta, a könnyűatlétikai versenyekről. Az első kulturális műsor Dvorák Rusalka című operájának a tévé-változata volt. A következő év februárjában került sor a televízió első egyenes adására, Cseh­szlovákia—Svédország jégkorongmérkőzésének a közvetítésére. Az első külföldi adás Cortina d’Ampezzoból történt, a Vll. olimpiai játékokról. A bratislavai tévé-stúdió első ízben 1956. november 3 án sugárzott műsort. Az első kísérleti színes adás 1970. február 14-én zajlott le, a Magas-Tátrai sívilágbajnokságról. Három évvel ezelőtt, 1970 májusában a bratislavai stúdió megkezdte a második műsor sugárzását. S ez év május 9-én a bratislavai Zerge-hegyi tévé torony a második műsoron megkezdte a kísérleti színes adást. 1978-ig színesben csak a második program adásait láthat­juk, a későbbi években fokozatosan azonban az első műsor is áttér a színes adásra. A jövő tehát a színes műsoroké. A jelentős jubileum alkalmából a Csehszlovák Televízió több héten, hónapon át egy-egy este ünnepi műsort fog sugározni. Erre az alkalomra a stúdiók számos tévéjátékkal, új műsorral készültek. A jövőben -— a színes adás bevezetésével — még na­gyobb lehetőség nyílik az együttműködés elmélyítésére a cseh és a szlovák televízió, valamint az Int er vízió tagállamok közt. Je­lenleg eredményesen bővül az együttműködés a Német Demokra­tikus Köztársaság tévé-stúdiójával: produkcióiból számos szóra koztató műsort és tévéfilmet veszünk át. A tervek szerint ez évben a televízió 200 órát sugároz színes ben, a jövő évben 250 órát és 1975-ben a színes adások műsor­ideje 400 óra lesz. A televízió második műsorát jelenleg Szlová­kia lakosságának csak 22,5 százaléka „veheti", éspedig a bratisla vai és a košicei stúdió környékén. A következő években — az ú/ adó üzembe helyezése után — lehetővé válik, hogy csaknem egész Szlovákiában figyelemmel kísérhessék a második műsort, tehát a színes adást / persze, megfelelő készülékkel). A május 9-én megindult színes adás tehát a következő évek­ben valósággal- „forradalmi" változásokat hoz a televízió fejlődé­sében.-ym­tos magatartásukkal meg tud­ják nyerni a fiatal bizalmát. Ilyen emberek egyaránt akad­nak a fiatalabb és az idősebb elvtársak között. A példák nevelő ereje Egy percre se tévesszük szem elől, hogy később a szülők és a tanítók helyét a nevelésben a tisztségviselők, a munkaveze­tők és a tömegszervezetek töl­tik be. A családi fészekből és az iskola padjaiból kikerülő fiatalokat ők irányítják tovább, miközben a környező világ ha­tására kialakul egyéniségük. Ne csak biztassuk továbbtanulásra és jó munkára a fiatalokat, ha­nem a szorgalmasakat és a jól dolgozókat helyezzük képessé­gük szerint funkcióba. Népgaz­daságunk számos területén, az állami gazdaságokban, az efsz- ekben nagy számban vannak fő­iskolai és középiskolai végzett­ségű fiatal dolgozók, de nem mindenütt gyümölcsöztetik ké­pességeiket megfelelő mérték­ben. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy munkabeosztá­suk nem felel meg a képzett­ségüknek. Például a kelet-szlo­vákiai szövetkezetekben sokkal kevesebb a főiskolát végzett vezető, mint a többi kerületben. Míg szlovákiai viszonylatban az efsz-elnököknek 40 százaléka, a kelet-szlovákiai kerületben csak 16 százaléka rendelkezik főis­kolai végzettséggel. Szlovákiá­ban az agronómusok 56 száza­léka végzett főiskolát, Kelet- Szlovákiában csak 14 százalé­kuk. Legkritikusabb a helyzet az üzemgazdászoknál. Szlová­kiai méretben 56,6 százalékuk, az említett kerületben csupán 10,5 százalékuk végzett főisko­lát. Ezek a számok világosan bizonyítják, akad még számos olyan szövetkezet, ahol a ve­zetői tisztséget olyan dolgozók töltik be, akiknek nincs meg a szükséges képesítésük. Tévedés ne essék, nem azokról az idő­sebb elvtársakról van szó, akik koruktól függetlenül lépést tar­tanak a fejlődéssel, illetve gaz­dag élet- és munkatapasztalat­tal rendelkezve irányítanak, ha­nem azokról, akik politikailag és szakmailag egyaránt tehetet­lenek, illetve csupán rokoni vagy baráti alapon töltik be tisztségüket. Több példát talál­hatunk erre a vranovi és más járásokban is. Persze azt sem szabad elfe­lejtenünk, hogy a fiatalokat, s általában az embereket nem csupán aszerint értékeljük, hogy hány évig jártak iskolába. Ezt meg kell érteniük a fiata­loknak is. Népgazdaságunkban vezető tisztséget csak olyan szakmailag fejlett, szervezőké­pességgel rendelkező dolgozók tölthetnek be, akik pártos elv- hűséggel közelítik meg a gaz­dasági' problémákat, a társada­lom érdekeivel összhangban te­vékenykednek, s erre ösztönzik a dolgozókat is. Szocialista nagyüzemeinkben többnyire NEVEZETES politikai esemé­nyekben és jelentős gazdasági sikerekben bővelkedő időszak­ban végzett munkájukat érté­kelték nemrégen Szlovákia leg­fiatalabb járásának kommunis­tái Nagykürtösön. Mind az alap- szervezetek tagjait képviselő küldöttek, mind a XIV. párt- kongresszuson hozott határoza­tok maradéktalan valóra váltá­sáért szorgoskodó ipari munká­sok, mezőgazdasági dolgozók és értelmiségiek számára fon­tos mérlegelést és egyben új útmutatást jelentett a járási pártkonferencia kétnapos tár­gyalása. örvendetes tényként említhető meg az a széles körű érdeklődés is, amely járásszer te kísérte a küldöttek tanács­kozását. Az üzemekből, a föld művesszövetkezetekből és a kü­lönböző intézmények dolgozói­tól, a társadalmi szervezetek tagjaitól tucatszámra érkeztek az üdvözlő táviratok, a járási pártkonferencia tiszteletére tett jelentős összegű munkafelaján­lásokról szóló értesítések. Ez azt bizonyította, hogy a [járt- konferencia munkájának sike­re korántsem csak a kommu­nisták ügye. A járás öntudatos dolgozói, lakosai ismételten tanúbizonyságot tettek arról, hogy kiveszik részüket a soron következő évek igényes tervfel­adatainak megvalósításából is. Ez az egyöntetű szilárd elha­tározás pedig már magában is szavatolja a közös munka újabb sikereit. A járási pártbizottság nagy gonddal elkészített beszámoló­ja részletesen ismertette a leg­utóbbi konferencián kitűzött komoly pártéleti, gazdasági és egyéb feladatok következetes teljesítését. Nem kis örömmel nyugtázható, hogy a pártszer­vek és -szervezetek ennek ér­dekében mindenütt fokozott fi­gyelmet fordítottak munkájuk állandó tökéletesítésére, a he­lyes módszerek, a szükséges feltételek kialakítására és mind szélesebb körű gyakorlati al­kalmazására. A jó szervezés, a sokrétű és becsületesen vég­zett munka együttes eredmé­nyeként könyvelhetők most el azok a szép sikerek, amelyek mindennél jobban igazolják a járás kommunistáinak, illetve a dolgozók széles tömegeinek pártpolitikánk iránti szilárd el­kötelezettségét. AZ ELMÚLT KÉT ESZTENDŐ különösen igényes feladatok elé állította a járási pártbizottság dolgozóit, aktivistáit, az üze­mek és az intézmények mellett működő pártalapszervezetek tagjait. Több mint sok volt a tennivaló a pártmunka minden egyes szakaszán. Folytatni kel­már ilyen vezetők vannak. Pél­daként csupán a Maié Traka- ny-i és a Malý Horeš-i (trebi­šovi járás) illetve a košicei já­rásban levő Nová Bódva-i Efsz-t említem meg, ahol az elnöki tisztségen kívül (az utóbbiban ezt is) valamennyi gazdasági és politikai funkciót fiatalok töltik be. A Kelet-szlovákiai Vasmű­ben, az utóbb említett szövet­kezetekben és sok más helyen is minden erejükkel arra töre­kednek, hogy a fiatalok igazi szocialista nagyüzemi gazdálko­dást, nem pedig könnyelműsé­get, a közös vagyon herdálását lássák maguk körül. Vonatko­zik ez arra is, hogy miként ré­szesülnek a különböző beosztá­sú dolgozók az anyagi javakból, ki hogyan él, hogyan művelő­dik és szórakozik. Munkánkat minden bizonnyal siker koro­názza, ha szülők, nevelők, ta­nárok és munkavezetők egy­aránt jó példát mutatnak a fia­taloknak. Ne szégyelljük bevallani hi­báinkat. Az iskolák se kendőz­zék az esetleges kellemetlen valóságot. Törekedjünk arra, hogy a fiatalok helyesen tudja­nak eligazodni a jelenben. Ifjú­ságunk zöme jó tulajdonságok­kal rendelkezik. Rajtunk, fel­nőtteken, elsősorban a kommu­nistákon múlik, hogy hasznos tagjai legyenek szocialista tár­sadalmunknak. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója lett az 1968—1969-es válságos években megbomlott pártegy­ség megszilárdítását, egyidejű­leg több síkon kellett meg­megújuló harcot vezetni az op­portunizmus, a revizionizmus valamint a kispolgári nézetek legkülönfélébb megnyilvánulá­sai ellen. Közben nagy erőfe­szítéseket kellett tenni a kom­munisták és a pártonkívüliek eszmei nevelése színvonalának emelésére, hatékonyságának növelésére, az ipari üzemek, az egységes földművesszövetkeze- tek termelési eredménymutatói­nak fokozására és nem utolsó­sorban a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására és élet­színvonaluk állandó emelésére. Két év múltán örömmel álla­píthatjuk meg. hogy nem volt hiábavaló a pártszervek és -szervezetek lankadatlan szor­galma, sokoldalú, lelkiismere­tes munkája. Olyan figyelemre és elismerésre méltó eredmé­nyek kerültek a pártmunka mostani mérlegére, amilyenek­re egyetlen korábbi alkalom­mal sem volt még példa. Az ipari és mezőgazdasági üze­mekben jelentős mértékben nö­vekedett a termelés, új szocia­lista munkabrigádok alakullak, és számottevő pozitív változá­sok tapasztalhatók kulturális téren is. A járási pártbizottság beszá­molója kiemelte, hogy a leg­utóbbi konferencia óta a leg­több alapszervezetben sokat ja­vult a pártmunka. Ezt igazol­ják többek között nemrégi év­záró taggyűlések is, amelyek döntő többsége minden szem­pontból magas színvonalú volt. Az évzáró taggyűléseken járási átlagban a tagság 93,95 száza­léka jelent meg. A 120 közül negyven alapszervezetben száz­százalékos volt a megjelenés. Sokat javult a havi taggyűlések látogatottsága is. Az évzáró taggyűléseken a megjelent elvtársak 33,5 százaléka szólalt fel a vitában. Felszólalásukban szám szerint 198-an foglalkoz­tak a pártélet időszerű kérdé­seivel, 273-an tettek javaslato­kat az eszmei-nevelőmunka el­mélyítésére, 417-en a gazdaság- politikai tervek teljesítésének fontosságát hangsúlyozták. Az állami, illetve társadalmi szer­vek és szervezetek munkájának további tökéletesítése érdeké­ben 165 párttag emelt szót, hetvennyolcán pedig különböző szociális problémák megoldását sürgették. Az évzáró taggyűlé­sek külön pozitívumaként kell megemlíteni, hogy a vitafelszó­lalók mellőzve az általánosítá­sokat és az üres frázisokat, tel­jes konkrétságra törekedtek. A jó eredmények értékelése mel­lett olyan év közben felmerült problémákra is felhívták a fi­gyelmet, amelyek végleges meg­oldása nem tűrhet halasztást. Szinte mindenütt hangsúlyoz­ták, hogy a soron következő időszakban a korábbinál jóval nagyobb fontosságot kell tulaj­donítani a taggyűléseken hozott határozatok következetes és maradéktalan teljesítésének, il­letve rendszeres ellenőrzésének. A felszólalók azt is hangoztat­ták, hogy a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a SZISZ- alapszervezetek tevékenységé­nek irányítására, a fiatalok szo­cialista szellemben történő ne­velésére. Mindenekelőtt a fal i- si alapszervezetek munkáját kell hatékonyabbá tenni. Első­sorban ugyanis a járás falvai­ban kell számolni a párt sorai­nak nagyarányú bővítésével. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy a városi, illetve az üze­mi pártalapszervezetek ben már elfogyott volna az ilyen jellegű tennivaló. A XIV. PÁRTKONGRESSZUS, valamint a CSKP Központi Bi­zottságának későbbi határozatai és irányelvei alapján a járási pártbizottság részletesen ele­mezte a járási pártszervezet tagsági alapjának összetételét, megvizsgálta az alapszervezetek életét és tevékenységét. Az elemző munka során megálla­pítást nyert, hogy a legtöbb helyen az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a párttagság korösszetételének megjavítására. Új tagokra, tag­jelöltekre, elsősorban 35 évnél fiatalabb munkásokra, mezőgaz­dasági dolgozókra és nőkre van szükség a párt sorainak meg­erősítéséhez. A cél érdekében a járási pártbizottság feladtul ad­ta minden kommunistának, ál­lami szervnek, gazdasági és tár­sadalmi szervezetnek az ifjúság szocialista nevelése hatékony­ságának növelését. Aránylag rövid idő elteltével szép ered- méwyek mutatkoznak ezen a té­ren is. Az 1971 januárja óta 2385-ről 2632-re növekedett a járási pártszervezet tagjainak és tagjelöltjeinek száma. Az ( elmúlt évben 152 tagjelöltet vet­tek fel ünnepélyes keretek kö­zött az alapszervezetek. Ezek hetven százaléka ipari munkás, illfflve mezőgazdasági dolgozó, több mint nyolcvan százaléka harmincöt éven aluli fiatal, és 21,7 százaléka nő. A korábbi évek eredményeihez hasonlítva ez mindenképpen komoly előre­lépést jelent, a pillanatnyi hely­zettel azonban még nem lehet megelégedni. A járási pártszer­vezetben ugyanis mindössze 27,2 százalék a munkások, nem egész 24 százalék a szövetke­zeti földművesek aránya, és to­vábbra is kevés a nő. A tavalyi hónapok során a tagsági alap bővítésében első­sorban a Dolina Bánya alap­szervezeteiben, a járási építő­ipari vállalatnál, a felvásárló üzemben, a magtermesztő álla­mi gazdaság Slovenské Öar- moty-i részlegén, a járási, illet­ve a városi nemzeti bizottságon, a LIAZ 08-as számú nagykürtö­si üzemrészlegén és a VeTká Calomija-l (nagycsalomijai) fa­lusi alapszervezetben tevékeny­kedő kommunisták értek el di­cséretre méltó sikereket. A já­rási pártbizottság beszámolója természetesen más alapszerve­zetek nevének említésével kap­csolatban is nagyra értékelte a tagalap bővítése érdekében ki­fejtett munkát. A pártkonferen­cia küldötteinek tanácskozása ugyanakkor rámutatott arra, hogy tavaly 25 alapszervezet­ben egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Köztük sajnos olya­nok is akadnak, mint a celov- oei, a čeláryl, a Dolné Plach- tince-i, az Ipeľské Predmostie-i, a Suíai, a Veiké Stracany-i, va­lamint a želovcei, ahol az utób­bi két-három évben nem volt tagjelöltfelvétel. A tagalap bő- ütésére azonban jócskán van­nak még lehetőségek a Pleta- üzemben is, ahol a dolgozók túlnyomó részét fiatalok, főleg nők alkotják. Fontos persze, hogy a meglevő lehetőségek másutt sem maradjanak kihasz­nálatlanul. AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV Igényes feladatainak eddigi .kö­vetkezetes valóra váltása min­den tekintetben jelentős válto­zásokat eredményezett a járás életében. A pártkonferencián egyhangúlag elfogadott határo­zatok az új célok érdekében ismét nagy erőfeszítésekre, sok munkára köteleznek minden kommunistát, szocialista módon gondolkodó és cselekvő embert. LALO KÁROLY MÁR KÉSZÜLNEK... Már készülnek a Nové Zám- ky-ban (Érsekújváron) megren­dezésre kerülő dalostalálkozóra Zlatná na Ostrove (Csallóköz- aranyos) községben az „Egyet­értés“ munkásdalárda tagjai. A négy évvel ezelőtt szervezett, 40 tagú együttes Jarábik Imre, később Bobák György karnagy vezetésével eddig is sok szép sikert ért el. Repertoárjuk csaknem 20 egy- és többszóla­mú dal. Egyik legkedvesebb számuk Kodály Zoltán Szépsza* vú múzsa című kórusműve. Rende István □ AZ NDK-BAN. a lipcsei Reclam Kiadónál megjelent Her­mann Hesse új életrajza, Eike Middel tollából. A fényképek­kel gazdagon illusztrált kis könyv részletesen beszámol Hesse három házasságáról (Ma­ria Bernoullival, Ruth Wenger- rel és Ninon Dolbin-Auslánder- rel), indiai útjáról, lapalapítási kísérleteiről, barátságairól. Az egyik utolsó kép a montagnolai ház kapuját ábrázolja, rajta fel­irat: „Bitte keine Besuche“ (kb. „A látogatásokat kérjük mellőz­ni“). 1973. V. 15 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom