Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-15 / 114. szám, kedd
Szerkezeti átépítés a Tátra lábánál A vegyipar a termelési ágazatok szolgálatában A Magas-Tótra tavaszi varázsa a közeli városkákba és falvakba is be lopakodott. A nap fénylő sugarai még bátortalanul törnek át a felszakadozó felhők között, de a sviti Chemosvitben már igazi tavasz van — a közösség érdekében végzett kezdeményező, odaadó munka tavasza. Ez a tavasz azonban akkor sem hűl ki, ha kissé magasabban, a hegyormok között éppen hóvihar tombol. GSKP XIV. kongresszusa határozatának megfelelően a szintetikus polimerekből készített műszálak és csomagolóanyagok gyártására. Az ilyen alapanyagok feldolgozása nem jár semmiféle káros exhalációval, nem képződik toxikus, vagy egyébként káros hulladékvíz, hanem ellenkezőleg, a termelést a legkorszerűbb termelési és irányítási elemek felhasználásával, a termelési folyamat automatizálásával és gépesítésével biztosítják. lyor Urossinunn teivétele ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS Dr. Ľudovít Kilár elvtárs, az is knlaügyi miniszter helyettese megnyitotta a Bratislavai Gépészeti Főiskola Gottwald-téri épületében a szovjet fő- és szakközépiskolák minisztériuma által szervezett „A technikai eszközök használata a Szovjetunió főiskoláin“ elnevezésű speciális kiállítást. A szovjet főiskolákon már sikeresen bevált oktatógépeket Práiga után Bratislava szakemberei és főiskolai hnllgaTói is megtekinthetik május 25-ig. Közben május 23-án a fenti témával kapcsolatban két előadásból álló szimpóziumot rendez az iskolaíigyi minisztérium. MÓZES IMRE OJ LENDÜLETTEL Medzeven (Mecenzéfen) első ízben tartott városi konferenciát a CSSZBSZ 8 helyi szervezetének képviseletében 38 küldött. Zdenek Maľovaný járási titkár vázolta a létesítendő városi bizottság fel- adatát, majd vita után 9 tagú városi bizottságot választottak, élén Koscs György elnökkel. Méder József és Gedeon Rudolf, a CSSZBSZ érdemes tagjai dicsérő oklevelet kaptak eddigi példás tevékenységükért. A városi konferencia után új lendülettel kezdtek munkához a városka szovjetbarátai az elfogadott határozat alapján, hogy főleg az üzemekben újabb tagokat szerezzenek. »VAN SÁNDOR Akaratlanul is ilyen gondolatok támadnak az emberben, ha a Chemosvit dolgozóival beszélget, éspedig azért, mert a megelőző évek viharaiban is szilárdan helytálltak, s az előttük álló feladatoktól sem riadnak vissza. Nemcsak a mostani, de az 1990-ig terjedő feladatoktól sem. Vagy talán egy kissé fantasztikusnak tűnik arról az évről beszélni, amelyet a mai generáció közül sokan nem is érnek meg. Nean. Az nem fantázia, ha az emberek a reális jövő terveit szövögetik, melynek eredményei a következő generációkat fogják szolgálni. A maga idejében V. I. Lenint is fantasztának tartották, amikor célul tűzte a GOELRO-tervet, a Szovjetunió villamosítási tervét. S ma ez a fantasztikus terv nemcsak valósággá vált, hanem számos tekintetben túl is nőtte zseniális alkotójának képzeletét. Az, amit a GOELRO tervvel összefüggésben elmondottunk, szorosan összefügg azzal, ami nálunk a CSKP XIV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítése során történik. Lehetséges, hogy ha már régebben is így gondolkoztunk volna, ahogy erre Lenin elvtárs tanított, talán nem lennének olyan problémáink, amelyekkel mostanában birkózunk. A Chemosvit dolgozói olyan programot készítenek elő, amely a vállalat termelési alapjának fejlesztésére irányul. Javítani akarják termékeik választékának jelenlegi összetételét, ^őrödnek az emberrel és munkakörnyezetével. A termelés további fejlesztését nem a viszkóza vegyi feldolgozásán alapuló, toxikus és az egészségre ártalmas anyagok képződésével járó termelés bővítésére irányítják, hanem a A vállalat távlati fejlesztési problémái főleg a polipropilén feldolgozásával kapcsolatosak, amiből csomagolófóliákat és textilipari műselymet terveznek gyártani. Természetesen a polietilén feldolgozásának is kellő figyelmet szentelnek, amellyel úgyszintén a csomagolóanyagok és a műszálas szigetelőanyagok gyártását akarják bővíteni. A viszkóza feldolgozás folyamatos leépítésével, a termelési feladatok párhuzamos javításával, s az új, higiéniailag ártalmatlan termelési irányzatok bevezetésével fokozatosan javulni fog a munkakörnyezet Svitben és közvetlen környékén (bár minél hamarább így történne az SZSZK fővárosában, Bratislavában is). így kialakul az összes szükséges feltétel a sviti lakónegyedek fejlesztéséhez, a járulékos beruházásokat is beleértve, melynek a vállalat tervezett termelő tevékenységével összhangban kell kiépülnie. Az élelmiszeripar és a közszükségleti ipar rohamos fejlődése egyre több csomagolóanyagoi igényel a vállalattól. Ebben az évben például nem tudják kielégíteni a tejipar, az élelmiszeripar és a közszükségleti ipar igényeit mintegy 2500 tonna viszkóza és szintetikus csomagolóanyagokkal. Főleg a tej- és a baromfiipari termékek csomagolásához szükséges polietilén „csövek“ és fóliás csomagolóanyagok iránt növekszik a kereslet. E termékek készítői fokozatosan az automatikus csomagolásra térnek át, amihez részben hazai, részben külföldi gyártmányú önműködő csomagológépeket vásárolnak. Ez a helyzet arra késztette a vállalatot, hogy felülvizsgálják a csomagolóanyagok gyártásának eredeti koncepcióját, és megoldást keressenek a megrendelők igényeinek teljes kielégítéséhez. Az elfogadott megoldások egyike a kombinált celofánfó liák gyártásának gyors intenzi- fikálása, valamint a polietilén fóliák és csövek gyártásának a fejlesztése. FI céiokat a vállalat 1972—1975-ös gazdaságfejlesztő si programjába foglalták. Ebben az évben egy univerzális kasírozógép behozatalára szá mítanak, s az ötödik ötéves terv végéig 15 extrudőrt akarnak vásárolni. Ez lehetővé teszi, hogy a polietilén csövek és fóliák termelését a jelenlegi 2400 tonnáról 1975-ig 5000 tonnára növeljék. Az ötödik ötéves terv folyamán évi 3000 tonna mennyiségben bevezetik a PAD kábelcsövek gyártását, s évi 110 tonna mennyiségben a polipropilén textilipari műselyem gyártását. Az új termelési irányzatok realizálásával a termelés értéke az ötödik ötéves tervidőszak végére több mint 730 millió koronát ér el, ami megfelel a vállalat ötéves tervében előirányzott mutatószámnak. A hatodik ötéves tervidőszakban, az 1976—1980-as években, évi 6000 tonna mennyiségben bevezetik a biaxiálís polipropilén fóliák, és ugyanilyen meny- nyiségben a polipropilén műselyem termelését. Ez már a tér melési program innovációját jelenti, melyhez a bratislavai Slovnaft fogja szolgáltatni a szükséges anyagokat. A vállalatnak a szerkezeti átépítéssel és a termelés innovációjával összefüggésben természetesen további elképzelései is vannak. A termelőkapacitások ötödik ötéves tervidőszakban eszközölt fejlesztésével az 1985-ös áruter melés értéke eléri az 1700 millió koronát, ami az ötödik ötéves terv végéhez viszonyítva 234,8-as növekedési indexet je lent. A Chemosvit dolgozói az elmúlt évekhez hasonló komolysággal foglalkoznak üzemük fejlesztési kérdéseivel. A szerkezeti átépítés és az innováció nehéz problémáinak megoldásához a vállalat valamennyi dolgozója hozzájárul. Beszélgetésünk alkalmával a vállalat igazgatója, Gejza Schmidt mérnök is meggyőzően beszélt a fejlesztési programról. Reméljük, hogy terveink sikeresen valóra fognak válni. Ing. JOZEF LÚC FONTOS PÁRT ÉS TÁRSADALMI ÜGY „Ha tarlós eredményeket akarunk elérni az ifjúsággal végzett munkában, akkor feltétlenül szUkséges, hogy ez a kérdés a párt és a szocialista társadalom ügyévé váljék .. (Gustáv Husák elvtárs kongresszusi beszámolójából) A közelmúltban számos írás és értekezlet foglalkozott ifjúságunk magatartásával, nevelésével és problémáival, ami nagyon helyes, hiszen ők jelentik a jövő társadalmát. Éppen ezért szükséges, hogy valaraennyiüket kiegyensúlyozott, erős akaratú, hazánkat szerető, becsületes emberekké neveljük. Erre figyelmeztet bennünket — a CSKP XIV. kongresszusának határozata is. Szocialista társadalmunkban az életbe lépő fiatalokkal szemben magas fokú erkölcsi, értelmi, kulturális, szakmai és fizikai igényeket támasztunk. A fiataloknak meg kell mondanunk az igazat a rájuk váró nehézségekről is. Hadd tudják meg idejében, hogy az élet nemcsak felemelő ünnepnapokból áll, hanem sokkal inkább köznapokból, munkanapokból. Érezzék, hogy bízunk bennük A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlések és pártkonferenciák arról tettek tanúbizonyságot, hogy községeink és üzemeink pártszervezetei az említett követelmények tudatában irányítják a fiatalok munkáját, a fiatalok fejlődését. Példaként említhetem a Kelet- szlovákiai Vasművet, ahol a pártszervek és -szervezetek, valamint az üzem vezetői a fiatal nemzedékre támaszkodnak. A megértés, a kölcsönös bizalom kifejezésre jut többek között abban is, hogy a fiatalokat megbízzák bonyolult és igényes feladatokkal. A legfelkészültebb fiatalokat kiemelik különféle felelősségteljes posztokra. Maga a vállalati pártelnök is a fiatal generáció tagja. A Keletszlovákiai Vasmű és a košicei Magasépítő Vállalat pártszervezetei ifjúsági politikájukkal cáfolták meg a közelmúltban szórványosan hallható megjegyzést, hogy fiatalságunk cinikus. Az említett vállalatok évzáró pártgyűlésein, összíizemi konferenciáin töb felszólaló beszélt arról, hogy a kommunisták között is akadnak még bőven, akik rossz néven veszik a jóindulatú bírálatot, illetve cinikus megnyilvánulásnak tekintik, ha valamelyik fiatal meg meri mondani az igazat és rámutat főnöke hibáira, bár elméletben elvárják, hogy a fiatalok őszinték és igazmondók legyenek. A kelet-szlovákiai kerületben a fiatalokkal való beszélgetések során meggyőződhettünk arról, hogy ifjúságunk elutasítja a ba- sáskodást, a „köpönyegforgatást“, a harácsolást. A Nagyka- posi Mmki diákjaival folytatott beszélgetésen azt is érezhettük, hogy a tanulók mennyire megjegyzik szüleik, tanítóik meggondolatlanul elejtett véleményét társadalmunk visszásságairól, az eddig még tisztázatlan problémákról. A rosszindulatú pletykát éppen úgy megjegyzik, mint a felnőttek helytelen viselkedését. Talán éppen az utóbbi következménye, hogy fiatalságunk egy része közöm bős a közélet és a politikai ese mények iránt. A pártszervezetek évzáró taggyűlésein egyesek bírálták az ifjúság szervezeti életét, a SZISZ nevelőmunkáját. Ezeknek az elvtársaknak igazuk van, bár a múlthoz hasonlítva e területen is lemérhető a javulás. De feltették-e a kérdést: hogyan irányítjuk a SZISZ-szerve- zetet? Mert a hibák okát itt kell keresni. Példa erre a vranovi járás, ahol a falusi párt- szervezetek egy része még mindig a húszéves módszereket alkalmazza a fiatalok irányítása során. Tévedés ne essék, azok a régi harcos módszerek, valamint a leiszabadulást követő munkabrigádok az adott időben nagyon is hasznosak és jók voltak, de ezeket a ma ifjúsága már csak a történelemből ismeri. Fiataljainkat nem fűzi közvetlen kapcsolat a 25 év előtti eseményekhez, és nem is tudják teljesen megérteni az általunk oly gyakran emlegetett harcokat, forradalmi gyűléseket. Régen az ifjúmunkások a szabadságért, a nagyobb darab kenyérért és az alapvető emberi jogokért harcoltak. Ma fiataljaink előtt más jellegű feladatok állnak, nekik a tudományos-technikai forradalom megvalósítását kell szorgalmazniuk Irányítsuk helyesen a SZISZ t Törekedjünk tehát arra, hogy fiataljaink ne érezzék magukat csupán másodrendűeknek. Ezt az érzést kiválthatja a SZISZ- szervezet „babusgatása“ is. Ez leggyakrabban az iskolákban fordul elő. Tapasztalatból tudom, hogy a SZISZ pártirányítását nemegyszer szervezeti irányításra szűkítették. Néhány évzáró taggyűlésen a rendezett akciók alapján értékelték a SZISZ pártirányítását, anélkül, hogy tüzetesen elemezték volna az ifjúság között végzett pártmunka formáit. Persze ez nem általánosítható, hiszen vannak igazán jól működő iskolai pártós SZISZ-szervezetek. A Košicei Magyar Gépipari Középiskolában a fiatalok áldozatkészen dolgoznak a SZISZ iskolai szervezetében. A fiatalok konkrét, igényes és ugyanakkor reális feladatokat kapnak. A SZISZ iskolai szervezetének vezetői a kommunistákkal és az osztály- főnökökkel közösen létrehozták, illetve kibontakoztatták a diákok aktivitását és kezdeményezését. Ebben az iskolában a fiatalokkal való aktív és nem formális foglalkozás az iskola valamennyi pedagógusának szívügye. Egyre nagyobb gondot kell fordítanunk az üzemi, a vállalati ifjúsági szervezetek irányítására, a fiatal munkások felkarolására. A sokszor értelmetlenül elburjánzott papírmunka és üres frázisok helyett konkrét tetteinkkel segítsük a fiatalokat. A Kelet-szlovákiai Vasmű pártalajiszervezetei, a Košicei Magyar Kereskedelmi Közéj>is- kola tanárai bebizonyították, hogy semmiképpen sem jelenti az ifjúsággal szemben támasztott igényesség csökkentését, ha a fiatalokkal úgy beszélünk, hogy megértsenek minket. Persze figyelembe kell vennünk azt a valóságot is, hogy nem mindenki tudja megérteni a fiatalok gondolkodásmódját és mentalitását. A SZISZ-szerveze- tek, illetve a fiatalok irányításával olyan embereket, kommunistákat kell megbízni, akik politikai és eszmei meggyőződésükkel, érzékeny és tapinta* új sző 1973. V. 15.
