Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-15 / 114. szám, kedd

Szerkezeti átépítés a Tátra lábánál A vegyipar a termelési ágazatok szolgálatában A Magas-Tótra tavaszi vará­zsa a közeli városkákba és fal­vakba is be lopakodott. A nap fénylő sugarai még bátortalanul törnek át a felszakadozó felhők között, de a sviti Chemosvitben már igazi tavasz van — a kö­zösség érdekében végzett kez­deményező, odaadó munka ta­vasza. Ez a tavasz azonban ak­kor sem hűl ki, ha kissé ma­gasabban, a hegyormok között éppen hóvihar tombol. GSKP XIV. kongresszusa határo­zatának megfelelően a szinteti­kus polimerekből készített mű­szálak és csomagolóanyagok gyártására. Az ilyen alapanya­gok feldolgozása nem jár sem­miféle káros exhalációval, nem képződik toxikus, vagy egyéb­ként káros hulladékvíz, hanem ellenkezőleg, a termelést a leg­korszerűbb termelési és irányí­tási elemek felhasználásával, a termelési folyamat automatizá­lásával és gépesítésével bizto­sítják. lyor Urossinunn teivétele ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS Dr. Ľudovít Kilár elvtárs, az is knlaügyi miniszter helyettese meg­nyitotta a Bratislavai Gépészeti Főiskola Gottwald-téri épületében a szovjet fő- és szakközépiskolák minisztériuma által szervezett „A technikai eszközök használata a Szovjetunió főiskoláin“ elnevezésű speciális kiállítást. A szovjet fő­iskolákon már sikeresen bevált oktatógépeket Práiga után Bratis­lava szakemberei és főiskolai hnllgaTói is megtekinthetik május 25-ig. Közben május 23-án a fenti témával kapcsolatban két előadás­ból álló szimpóziumot rendez az iskolaíigyi minisztérium. MÓZES IMRE OJ LENDÜLETTEL Medzeven (Mecenzéfen) első ízben tartott városi konferenciát a CSSZBSZ 8 helyi szervezetének képviseletében 38 küldött. Zdenek Maľovaný járási titkár vázolta a létesítendő városi bizottság fel- adatát, majd vita után 9 tagú vá­rosi bizottságot választottak, élén Koscs György elnökkel. Méder Jó­zsef és Gedeon Rudolf, a CSSZBSZ érdemes tagjai dicsérő oklevelet kaptak eddigi példás tevékenysé­gükért. A városi konferencia után új lendülettel kezdtek munkához a városka szovjetbarátai az elfo­gadott határozat alapján, hogy fő­leg az üzemekben újabb tagokat szerezzenek. »VAN SÁNDOR Akaratlanul is ilyen gondola­tok támadnak az emberben, ha a Chemosvit dolgozóival beszél­get, éspedig azért, mert a meg­előző évek viharaiban is szilár­dan helytálltak, s az előttük ál­ló feladatoktól sem riadnak vissza. Nemcsak a mostani, de az 1990-ig terjedő feladatoktól sem. Vagy talán egy kissé fan­tasztikusnak tűnik arról az év­ről beszélni, amelyet a mai ge­neráció közül sokan nem is ér­nek meg. Nean. Az nem fantázia, ha az emberek a reális jövő terveit szövögetik, melynek eredményei a következő generációkat fog­ják szolgálni. A maga idejében V. I. Lenint is fantasztának tar­tották, amikor célul tűzte a GOELRO-tervet, a Szovjetunió villamosítási tervét. S ma ez a fantasztikus terv nemcsak való­sággá vált, hanem számos te­kintetben túl is nőtte zseniális alkotójának képzeletét. Az, amit a GOELRO tervvel összefüggésben elmondottunk, szorosan összefügg azzal, ami nálunk a CSKP XIV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszu­sa határozatának teljesítése so­rán történik. Lehetséges, hogy ha már régebben is így gondol­koztunk volna, ahogy erre Le­nin elvtárs tanított, talán nem lennének olyan problémáink, amelyekkel mostanában birkó­zunk. A Chemosvit dolgozói olyan programot készítenek elő, amely a vállalat termelési alap­jának fejlesztésére irányul. Ja­vítani akarják termékeik vá­lasztékának jelenlegi összetéte­lét, ^őrödnek az emberrel és munkakörnyezetével. A termelés további fejleszté­sét nem a viszkóza vegyi fel­dolgozásán alapuló, toxikus és az egészségre ártalmas anyagok képződésével járó termelés bő­vítésére irányítják, hanem a A vállalat távlati fejlesztési problémái főleg a polipropilén feldolgozásával kapcsolatosak, amiből csomagolófóliákat és textilipari műselymet terveznek gyártani. Természetesen a po­lietilén feldolgozásának is kellő figyelmet szentelnek, amellyel úgyszintén a csomagolóanyagok és a műszálas szigetelőanya­gok gyártását akarják bővíteni. A viszkóza feldolgozás folyama­tos leépítésével, a termelési feladatok párhuzamos javításá­val, s az új, higiéniailag ártal­matlan termelési irányzatok be­vezetésével fokozatosan javulni fog a munkakörnyezet Svitben és közvetlen környékén (bár minél hamarább így történne az SZSZK fővárosában, Bratis­lavában is). így kialakul az összes szükséges feltétel a sviti lakónegyedek fejlesztéséhez, a járulékos beruházásokat is be­leértve, melynek a vállalat ter­vezett termelő tevékenységével összhangban kell kiépülnie. Az élelmiszeripar és a köz­szükségleti ipar rohamos fejlő­dése egyre több csomagoló­anyagoi igényel a vállalattól. Ebben az évben például nem tudják kielégíteni a tejipar, az élelmiszeripar és a közszükség­leti ipar igényeit mintegy 2500 tonna viszkóza és szintetikus csomagolóanyagokkal. Főleg a tej- és a baromfiipari termékek csomagolásához szükséges po­lietilén „csövek“ és fóliás cso­magolóanyagok iránt növekszik a kereslet. E termékek készítői fokozatosan az automatikus cso­magolásra térnek át, amihez részben hazai, részben külföldi gyártmányú önműködő csoma­gológépeket vásárolnak. Ez a helyzet arra késztette a vállala­tot, hogy felülvizsgálják a cso­magolóanyagok gyártásának eredeti koncepcióját, és megol­dást keressenek a megrendelők igényeinek teljes kielégítéséhez. Az elfogadott megoldások egyike a kombinált celofánfó liák gyártásának gyors intenzi- fikálása, valamint a polietilén fóliák és csövek gyártásának a fejlesztése. FI céiokat a vállalat 1972—1975-ös gazdaságfejlesztő si programjába foglalták. Eb­ben az évben egy univerzális kasírozógép behozatalára szá mítanak, s az ötödik ötéves terv végéig 15 extrudőrt akar­nak vásárolni. Ez lehetővé te­szi, hogy a polietilén csövek és fóliák termelését a jelenlegi 2400 tonnáról 1975-ig 5000 ton­nára növeljék. Az ötödik ötéves terv folyamán évi 3000 tonna mennyiségben bevezetik a PAD kábelcsövek gyártását, s évi 110 tonna mennyiségben a poli­propilén textilipari műselyem gyártását. Az új termelési irányzatok realizálásával a ter­melés értéke az ötödik ötéves tervidőszak végére több mint 730 millió koronát ér el, ami megfelel a vállalat ötéves ter­vében előirányzott mutatószám­nak. A hatodik ötéves tervidőszak­ban, az 1976—1980-as években, évi 6000 tonna mennyiségben bevezetik a biaxiálís polipropi­lén fóliák, és ugyanilyen meny- nyiségben a polipropilén műse­lyem termelését. Ez már a tér melési program innovációját je­lenti, melyhez a bratislavai Slovnaft fogja szolgáltatni a szükséges anyagokat. A válla­latnak a szerkezeti átépítéssel és a termelés innovációjával összefüggésben természetesen további elképzelései is vannak. A termelőkapacitások ötödik öt­éves tervidőszakban eszközölt fejlesztésével az 1985-ös áruter melés értéke eléri az 1700 mil­lió koronát, ami az ötödik öt­éves terv végéhez viszonyítva 234,8-as növekedési indexet je lent. A Chemosvit dolgozói az el­múlt évekhez hasonló komoly­sággal foglalkoznak üzemük fejlesztési kérdéseivel. A szer­kezeti átépítés és az innováció nehéz problémáinak megoldásá­hoz a vállalat valamennyi dol­gozója hozzájárul. Beszélgeté­sünk alkalmával a vállalat igaz­gatója, Gejza Schmidt mérnök is meggyőzően beszélt a fejlesz­tési programról. Reméljük, hogy terveink sikeresen valóra fog­nak válni. Ing. JOZEF LÚC FONTOS PÁRT ÉS TÁRSADALMI ÜGY „Ha tarlós eredményeket akarunk elérni az ifjúsággal vég­zett munkában, akkor feltétlenül szUkséges, hogy ez a kér­dés a párt és a szocialista társadalom ügyévé váljék .. (Gustáv Husák elvtárs kongresszusi beszámolójából) A közelmúltban számos írás és értekezlet foglalkozott ifjú­ságunk magatartásával, nevelé­sével és problémáival, ami na­gyon helyes, hiszen ők jelentik a jövő társadalmát. Éppen ezért szükséges, hogy valaraennyiüket kiegyensúlyozott, erős akaratú, hazánkat szerető, becsületes emberekké neveljük. Erre fi­gyelmeztet bennünket — a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározata is. Szocialista társadalmunkban az életbe lépő fiatalokkal szem­ben magas fokú erkölcsi, értel­mi, kulturális, szakmai és fizi­kai igényeket támasztunk. A fiataloknak meg kell monda­nunk az igazat a rájuk váró nehézségekről is. Hadd tudják meg idejében, hogy az élet nemcsak felemelő ünnepnapok­ból áll, hanem sokkal inkább köznapokból, munkanapokból. Érezzék, hogy bízunk bennük A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlések és pártkon­ferenciák arról tettek tanúbi­zonyságot, hogy községeink és üzemeink pártszervezetei az említett követelmények tudatá­ban irányítják a fiatalok mun­káját, a fiatalok fejlődését. Példaként említhetem a Kelet- szlovákiai Vasművet, ahol a pártszervek és -szervezetek, va­lamint az üzem vezetői a fia­tal nemzedékre támaszkodnak. A megértés, a kölcsönös biza­lom kifejezésre jut többek kö­zött abban is, hogy a fiatalokat megbízzák bonyolult és igényes feladatokkal. A legfelkészültebb fiatalokat kiemelik különféle felelősségteljes posztokra. Ma­ga a vállalati pártelnök is a fiatal generáció tagja. A Kelet­szlovákiai Vasmű és a košicei Magasépítő Vállalat pártszerve­zetei ifjúsági politikájukkal cá­folták meg a közelmúltban szórványosan hallható megjegy­zést, hogy fiatalságunk cinikus. Az említett vállalatok évzáró pártgyűlésein, összíizemi konfe­renciáin töb felszólaló beszélt arról, hogy a kommunisták kö­zött is akadnak még bőven, akik rossz néven veszik a jóin­dulatú bírálatot, illetve cinikus megnyilvánulásnak tekintik, ha valamelyik fiatal meg meri mondani az igazat és rámutat főnöke hibáira, bár elméletben elvárják, hogy a fiatalok őszin­ték és igazmondók legyenek. A kelet-szlovákiai kerületben a fiatalokkal való beszélgetések során meggyőződhettünk arról, hogy ifjúságunk elutasítja a ba- sáskodást, a „köpönyegforga­tást“, a harácsolást. A Nagyka- posi Mmki diákjaival folytatott beszélgetésen azt is érezhettük, hogy a tanulók mennyire meg­jegyzik szüleik, tanítóik meg­gondolatlanul elejtett vélemé­nyét társadalmunk visszásságai­ról, az eddig még tisztázatlan problémákról. A rosszindulatú pletykát éppen úgy megjegyzik, mint a felnőttek helytelen vi­selkedését. Talán éppen az utóbbi következménye, hogy fiatalságunk egy része közöm bős a közélet és a politikai ese mények iránt. A pártszervezetek évzáró tag­gyűlésein egyesek bírálták az ifjúság szervezeti életét, a SZISZ nevelőmunkáját. Ezeknek az elvtársaknak igazuk van, bár a múlthoz hasonlítva e te­rületen is lemérhető a javulás. De feltették-e a kérdést: ho­gyan irányítjuk a SZISZ-szerve- zetet? Mert a hibák okát itt kell keresni. Példa erre a vra­novi járás, ahol a falusi párt- szervezetek egy része még min­dig a húszéves módszereket al­kalmazza a fiatalok irányítása során. Tévedés ne essék, azok a régi harcos módszerek, vala­mint a leiszabadulást követő munkabrigádok az adott időben nagyon is hasznosak és jók vol­tak, de ezeket a ma ifjúsága már csak a történelemből isme­ri. Fiataljainkat nem fűzi köz­vetlen kapcsolat a 25 év előtti eseményekhez, és nem is tud­ják teljesen megérteni az álta­lunk oly gyakran emlegetett harcokat, forradalmi gyűlése­ket. Régen az ifjúmunkások a szabadságért, a nagyobb darab kenyérért és az alapvető embe­ri jogokért harcoltak. Ma fia­taljaink előtt más jellegű fel­adatok állnak, nekik a tudomá­nyos-technikai forradalom meg­valósítását kell szorgalmazniuk Irányítsuk helyesen a SZISZ t Törekedjünk tehát arra, hogy fiataljaink ne érezzék magukat csupán másodrendűeknek. Ezt az érzést kiválthatja a SZISZ- szervezet „babusgatása“ is. Ez leggyakrabban az iskolákban fordul elő. Tapasztalatból tu­dom, hogy a SZISZ pártirányí­tását nemegyszer szervezeti irá­nyításra szűkítették. Néhány év­záró taggyűlésen a rendezett akciók alapján értékelték a SZISZ pártirányítását, anélkül, hogy tüzetesen elemezték volna az ifjúság között végzett párt­munka formáit. Persze ez nem általánosítható, hiszen vannak igazán jól működő iskolai párt­ós SZISZ-szervezetek. A Košicei Magyar Gépipari Középiskolá­ban a fiatalok áldozatkészen dolgoznak a SZISZ iskolai szer­vezetében. A fiatalok konkrét, igényes és ugyanakkor reális feladatokat kapnak. A SZISZ iskolai szervezetének vezetői a kommunistákkal és az osztály- főnökökkel közösen létrehoz­ták, illetve kibontakoztatták a diákok aktivitását és kezdemé­nyezését. Ebben az iskolában a fiatalokkal való aktív és nem formális foglalkozás az iskola valamennyi pedagógusának szívügye. Egyre nagyobb gondot kell fordítanunk az üzemi, a válla­lati ifjúsági szervezetek irányí­tására, a fiatal munkások fel­karolására. A sokszor értelmet­lenül elburjánzott papírmunka és üres frázisok helyett konk­rét tetteinkkel segítsük a fiata­lokat. A Kelet-szlovákiai Vasmű pártalajiszervezetei, a Košicei Magyar Kereskedelmi Közéj>is- kola tanárai bebizonyították, hogy semmiképpen sem jelenti az ifjúsággal szemben támasz­tott igényesség csökkentését, ha a fiatalokkal úgy beszélünk, hogy megértsenek minket. Per­sze figyelembe kell vennünk azt a valóságot is, hogy nem mindenki tudja megérteni a fia­talok gondolkodásmódját és mentalitását. A SZISZ-szerveze- tek, illetve a fiatalok irányítá­sával olyan embereket, kommu­nistákat kell megbízni, akik politikai és eszmei meggyőző­désükkel, érzékeny és tapinta* új sző 1973. V. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom