Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-15 / 114. szám, kedd
AZ SZKP FŐTITKÁRA LÁTOGATÁST TESZ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MEGÁLLAPODÁS A BÉCSI KONZULTÁCIÓKON Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a jövő hónapban hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. A látogatásról kiadott hivatalos közlemény így hangzik: „Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének meghívására, amelyet 1972 májusában íjdott át moszkvai tartózkodása idején és az azt követő megállapodásnak megfelelően Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára 1973. június 18-tól 26 ig hivatalos látogatást tesz az Amerikai Egyesült Államokban“. Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg közölték a küszöbönálló látogatásról szóló közleményt. LEONYID BREZSNYEV VARSÓI ÉS BERLINI LÁTOGATÁSÁNAK VISSZHANGJA Moszkva — A világsajtó nagy frigyeimet szentel Leonyid Brezsnyev Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásának. A Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja „Egy utón a közös célok jelé“ című vasárnapi vezércikkében a következőket írja: „Pártjaink és népeink együtt haladva a közös célok felé, alyan új vonásokkal gazdagítják szövetségüket és egységüket, amelyek megfelelnek a béke, a szocializmus és minden haladó erő érdekeinek“. Leonyid Brezsnyev berlini fogadtatása — írja a Rabotni- cseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt központi lapja — demonstrálja a szeretet és a tiszteletet az SZKP ós a Szovjetunió iránt, a hálát az SZKP Központi Bizottságának főtitkára iránt. Az osztrák Volksstimme hangsúlyozza: „A berliniek úgy ünnepelték a nemrégiben Nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett államférfit, mint egyik legfőbb szerzőjét annak a béke-kezdeményezésnek, amely kezdi megváltoztatni a világ- helyzetet. A nyugatnémet rádió- ós televízió részletesen beszámolva Brezsnyev lengyelországi és NDK-beli tartózkodásáról, hangsúlyozta, hogy ezek a baráti Iá togalások demonstrálták a Szovjetunió és szövetségesei közötti összefogási és a teljes köl csönös megértést. A New York Times első oldalon közölte Leonyid Brezsnyev- nek azt a fényképét, amelyen egy német kislány virágcsokrot nyújt át az SZKP főtitkárának. Az amerikai lap kiemeli azt a melegséget és vendégszeretetet, amelyben az NDK fővárosának lakosai részesítették a szovjet vendéget. Bécs — A bécsi haderőcsökkentési előkészítő konzultációk során hétfőn plenáris ülést tartottak, s ezen megállapodtuk a részvevők köréről és az eljárási kérdésekről. A megállapodást Hlesztov szovjet küldött ismertette, a jelenlevők ellenvetés nélkül elfogadták. A megállapodás értelmében a január 31-e óta tartó előkészítő konzultációkon 19 ország vesz részt. Ezek közül 11 — Belgium, Csehszlovákia, az Egyesült Állumok, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, az NDK, az NSZK és a Szovjetunió — képviselői egyetértés alapján hozzák meg a szükséges döntéseket, .míg nyolc ország különleges státusszal vesz részt a konzultációkon. Ez utóbbiak: Bulgária, Dánia, Görögország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Románia és Törökország. A teljes jogú résztvevők közé felvehetők más államok is, ha ezek kérik és a teljes jogú résztvevők egyetértőleg hozzájárulnak ehhez. A pótlólagos felvétel vonatkozhat akár egyetlen kérdéskörrel kapcsolatos döntésre, akár általános jelleggel, de csakis úgy, hogy ne károsítsa meg egyik fél biztonsá gát sem. A megállapodás ügyrendi része értelmében minden ülésen más-más állam képviselője elnököl az angol nyelvű abc sorrendjében. A hétfői ülés elnöke j. A. Thomson, Nagy-Britannia képviselője volt. Az ülések — a megállapodás értelmében — zártak, az ott elhangzottak és az előterjesztett okmányok bizalmas jellegűek, kivéve azokat, amelyekre vonatkozóan másképp állapodtak meg. Az ülés végén Hlesztov szovjet küldött megállapította, hogy a következő tárgyalásokra a hétfői megállapodás érvényes és hozzáfűzte: „Ez nem zárja ki azon kérdés felvetésének lehetőségét, hogy meghívjanak más európai államokat, vegyenek részt megfigyelői minőségben ezeken a tárgyalásokon“. Kissinger sajtóértekezlete HÁROM FRONTON TÁMAD A CHILEI REAKCIÓ 1973. V. 15 Kommentárunk Mindenképpen kedvező je* * lenségnek számít, hogy közvetlenül Leonyid Brezsnyev- nekt az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának bonni látogatása előtt a nyugatnémet parlament megszavazta az NDK— NSZK között a múlt év decemberében aláírt alapszerződést, s ezt követően pedig az ENSZ- liez való csatlakozásáról előterjesztett törvényjavaslatot is. Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt sokkal bonyolultabb helyzet előtt állt a szociáldemokrata-szabad demokrata kormánykoalíció. A szovjet— nyugatnémet szerződés ratifikációját az ellenzék ugyanis kezdettől fogva gátolta, s a parlamentben (Bundestag) kialakult egyenlő erőviszonyok okozta patt-helyzet, valamint az uniópártok „lélekvásárlási“ manőverei miatt egyáltalán nem volt biztos, vajon törvényerőre emeli-e a nyugatnémet parlament ezt a megállapodást. A szerződés ugyanis a kele t-n y uga ti kapcsola tokba n beállt alapvető fordulat elindítója volt, s lényegében a brandti politika nagy vizsgája is. Nos, a mostani vita távolról sem kínált ilyen izgalmakat. Elsősorban azért nem, mivel a kormánykoalíció elegendő szavazattal rendelkezik ahhoz, hogy javaslatait a parlamentben keresztül vigye. Ezért fordult elő, hogy a parlamenti vita jóformán üres padsorok előtt zajlott le, bár az ellenzék képviselői most sem mulasztották el, hogy az ötvenes évek hidegháborús politikájának rég megúnt tételeit bizonygassák. A szavazás során 268 szavazattal 217 ellenében jóváhagyták az alapszerződést; míg az ENSZ-csatlakozásról szóló töregyik vezetője a Prensa című lapnak adott cinikus hangvételű nyilatkozatában híveit a Népi Egység elleni fegyveres akciókra szólította, s kijelentette: „Készek vagyunk polgárháború megindítására“. Gerardo Espinoza, belügyminiszter bejelentette: különböző városokban őrizetbe vettek több tucat fasiszta személyt, a Haza és Szabadság szervezet tagjait, és tiltott fegyverviselés miatt eljárás indult ellenük. A szervezet székházában nagy meny- nyiségü fegyvert foglalt le egy különleges rendőrosztag. Patricio Allvinnak, a chilei szenátus volt elnökének személyében megválasztották a párt új elnökét. Washington — Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója Washingtonban sajtóértekezleten számolt be a május 4—9-én tett moszkvai látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, utazásának az volt a célja, hogy megvitassa Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon küszöbönálló tárgyalásainak napirendjét. A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat — amelyet 1972 májusában írt alá Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon — rögzítene: a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontosságot tulajdonít az olyan helyzetek kialakulása megakadályozásának, amelyek veszélyesen kiélezik a köztük levő viszonyt. A felek ebből kiindulva kötelezettséget vállaltak: minden lehetöl meglesznek, hogy elkerüljék a katonai konfrontációkat és elhárítsák a nukleáris háború kirobbanását. A két fél elismerte: az olyan kísérletek, hogy az egyik fél közvetlenül, vagy közvetve egyoldalú előnyökhöz jusson a másik fél rovására, összeegyeztethetetlen ezekkel a célokkal. A moszkvai megbeszélések — mondotta Henry Kissinger — lehetővé tették annak értékelését, hogy ezek az elvek mennyire valósultak meg, s annak a kérdésnek megvitatását, hogy ezen az úton milyen további lépések történhetnek. Az elnök főtanácsadója a továbbiakban közölte, hogy a megbeszélések során az amerikai—szovjet gazdasági kapcsolatokat két vonatkozásban vizsgálták. Először: szó volt a kereskedelem normális fejlesztéséről és középlejáratú hitelek biztosításáról, kiindulva abból, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa kedvező döntést hoz a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítására vonatkozóan. Másodszor: megvitatták a hosszabb távra szóló együttműködési tervezetek kérdését, amelyeket ki lehetne dolgozni az évek folyamán abból kiindulva, hogy az amerikai—szovjet politikai kapcsolatok tovább stabilizálódnak és javulnak majd. vényjavaslatot 365 szavazattal 121 ellenében fogadták el. Matematikailag ez annyit is jelent, hogy az alapszerződésre — megszegve a frakciófegyelmet — az ellenzék 4 képviselője szavazott, nem is beA REALITÁSOK JEGYÉBEN szélve az ENSZ-csatlakozásról, ahol a hidegháborús lovagok csúfos kudarcot szenvedtek. Mert kudarc volt ez annak ellenére is. hogy a frakcióülés szavazatához képest növekedett azok száma, akik a csatlakozást ellenezték. Ennek viszont már belső, pártpolitikai okai vannak. Az alapszerződéssel kapcsolatban azt kell mondanunk, hogy a ratifikáció annak az új fordulatnak a betetőzését jelenti, mely a szovjet—nyugatnémet szerződéssel kezdődött s végül a két német állam realitásának ténye alapján a kapcsolatok normalizálásában érte el csúcspontját. A világ haladó közvéleménye őszinte örömmel üdvözölte a tavaly decemberben aláírt alap- szerződést, mely a nemzetközi jog alapján rendezi a két német állam viszonyát, s örömmel fogadja a ratifikációról szóló hírt is, mint olyan eseményt, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás életre kelhessen. Az alapszerződés — mint ismeretes — elismeri a két állam szuverenitását, területi sérthetetlenségét, s több mint két és fél évtizeddel a háború befejezése után először nyújt lehetőséget a két német állam közötti sokoldalú együttműködésre. A megállapodás ugyanis — melyet a nyugat- berlini négyhatalmi megállapodás, a közlekedési szerződés és az átmenő forgalomról kötött megállapodás előzött meg — a két állam közötti helyzet normalizálásával nemcsak az együttműködés szálait erősíti, hanem arra is módot ad, hogy az ún. kishatármenti forgalom keretében 6 millió nyugatnémet állampolgár látogasson el az NDK-ba. Mindez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európában ma a politikai barométer enyhülést mutat, s elhárultak az akadályok a júniusra tervezett európai biztonsági értekezlet megtartása elől, mely az öreg földrész számára az együttélés régvárt lehetőségeit kínálja. Ebben a küzdelemben, mely a német alapszerződés megkötéséhez, illetve a biztonsági értekezlet előkészítéséhez vezetett, oroszlánrészt vállalt a szovjet külpolitika. Az alap- szerződés megkötése ugyanis, s ezzel a szocialista német állam nemzetközi elismerése nagyszerű fegverténye a második világháború utáni szovjet diplomáciának, mely lépésről- lépésre, elveiben következetesen valósította meg elképzeléseit. S ezekben számolt az okos kompromisszumok lehetőségével, azt azonban egyértelműen tudomásra adta a világnak, hogy a szocialista világrendszer országaival ma már egyetlen hatalom sem beszélhet az ultimátum és a zsarolás nyelvén. Brandt keleti politikájának nagy győzelmét jelenti nyugatnémet vonatkozásban is az alapszerződés törvényerőre emelése, mely egyben azt is bizonyítja, azadenaueri vaskalapos politizálástól meglehetősen hosszú út vezetett odáig, hogy az európai status quot realitásként fogadja el a hivatalos nyugatnémet politika. Az a Brandt ugyanis, aki a godes- bergi program jegyében először 1961-ben, majd 1965-ben volt az SPD kancellárjelöltje, s mind a két alkalommal alul maradt (először Adenauerrel, majd Erharddal szemben) a választási küzdelemben, s ké- sőb a kereszténypártokkal együtt alkotott nagykoalícióban barátkozott a hatalommal, rádöbbent arra, hogy az NSZK holnapi és holnaputáni sorsa elsősorban attól függ, képes lesz-e a nyugatnémet politika lemondani tiaz újraegyesítés" és az ,,elvesztett területek visz- szaszerzésének" ábrándjáról (más szóval: a revansról és az agresszióról). Az 1969-es választásokon győztes koalíció nekigyűrkőzött a lehetőségeknek, s ésszerű, a realitásokat tisztelő politikájával hozzájárult ahhoz, hogy a német kérdés ne álljon az európai enyhülés útjába. Llírügynökségi jelentések ** szerint három szovjet- nyugatnémet megállapodás áll ma parafalásra készen, s ez azt is jelenti, fokozatosan bővül az együttműködés, s a békés egymás mellett élés elvei a gyakorlatban is testet öltenek. Ezt a folyamatot erősíti Leonyid Brezsnyev közelgő bonni látogatása is, aki Willy Brandt korábbi krími látogatását viszonozza. Az európai realitások jegyében fejlődő keletnyugati kapcsolatokban ily módon nem a kétes szenzációk jutnak szóhoz, hanem a béke, biztonság és együttműködés javát szolgáló okos tettek ... FONOD ZOLTÁN A NÉMET Demokratikus Köztársaság és Japán május 15-i hatállyal nagyköveti szinten felveszi egymással a teljesjogi diplomáciai kapcsolatokat. Az ezzel összefüggő tárgyalásokat Moszkvában folytatták és hetekkel ezelőtt befejezték. HÉ'TFÖN délelőtt megkezdő-* dött kilenc közös-piaci ország kétnapos külügyminiszteri értekezlete. A napirenden többek között az EGK és a Brit Nemzetközösséghez tartozó afrikai, csendes-óceáni és Karib- tengeri országok viszonya szerepel. Megvitatják a gazdasági- és valutaunió fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is. ÖTNAPOS hivatalos látogatásra Lisszabonba érkezett Garrastazu Medici brazil államelnök. A FÖLDKÖZI-TENGEREN hét- főn újabb NATO-hadgyakorlat kezdődött, amelyben amerikai, angol, olasz, görög és török hadihajók vesznek részt. V1DJACSARAN SÜKLA indiai hadiipari miniszter a parlamentben bejelentette: 1978-ban indiai hordozórakétával mesterséges holdat bocsátanak fel Föld-körüli pályára a Kerala államban lévő Thumba repülőtérről. GENFBEN folytatja munkáját az Egészségügyi Világkonferencia. Hétfőn mindkét főbb bizottság megkezdte üléseit. Ezek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a fekete-himlő felszámolása. a gyógyszerek minősége és hatékonysága, valamint az Egészségügyi Világszervezet (EÜVSZ) pénzügyi problémái. A SANTIAGÓI El Siglo vasárnapra nyilvánosságra hozta a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának arról szóló dokumentumát, hogy november 25-e és december 1-e között megtartják a párt XV. kongresszusát. KOPPENHÁGÁBAN véget ért a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A részvevők elfogadták a pártnak a nagytőke elleni harcra kidolgozott akcióprogramját. A nyilatkozat sürgeti, hogy Dánia lépjen ki a NATO-ból és küzdjön az európai biztonság és együttműköd és er ősö déséér t. EGY BOMRAROBBANÁS vasárnap este súlyosan megsebesítette az angol járőrszolgálat négy katonáját Belfast Falls Road nevű katolikus kerületében. Az egyik katona kevéssel kórházba szállítása után meghalt. A vasárnap esti bomba- robbantás 24 óra alatt már a második súlyos incidens volt. NAGY-BRITANNIA thermo- nukleáris földalatti kísérleti robbantást tervez — jelentette hétfői számában a Daily Express. A lap katonai szakértője, Chapinan Pincher úgy tudja, hogy egy angol-amerikai atom-megállapodás értelmében a robbantást az amerikai Nevada sivatagban fogják végrehajtani, de a kísérlet időpontját titokban tartják. PJOTR JAROSZEWICZNAK, a lengyel kormány elnökének meghívására hétfőn néhány napos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Abbasz Ho- vaida, az iráni kormány elnöke. Összehívták a CDÜ rendkívüli pártkongresszusát Bonn — Június közepére hívták össze a nyugatnémet Keresztény Demokrata Unió rendkívüli pártkongresszusát. Feladata az lesz, hogy megoálasz- sza a párt új elnökét. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a rendkívüli kongresszusnak kell majd eldöntenie, hogy a jelenlegi pártelnök, Rainer Barzel megőrizze-e tisztjét, vagy sem. Esélyes elnökjelöltnek tartják kívüle Helmut Kohlt, Rajna-Pfalz tartomány minisztwelnökét. Santiago — Három fronton támadja egyre erőteljesebben a «chilei Népi Egység kormányát a reakció: gazdasági nehézségek támasztásával elégedetlenséget szít a dolgozók soraiban és a baloldali tömb ellen uszítja őket; a törvényhozásban meglevő többségét kihasználva akadályokat gördít a forradalmi folyamat haladó törvények utján való továbbfejlesztése elé, fegyveres összetűzéseket provokál, amelyekhez jelentős külső segítséget kap. Az utóbbi napok eseményei mindhárom fronton kiélezték a szembenálló felek ellentéteit. Roberto T/iieme a fasiszta Haza és Szabadság elnevezésű csoport Argentínába szökött
