Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-01 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Bratislavának, Szlovákia fővá­rosának építéséből a bratislavai Vízgazdasági Építövállalat dolgo­zói is Jelentős részt vállaltak. Bizonyítják ezt a múlt években eléj-t eredményeik, elsősorban az ötödik ötéves terv első két évében elért eredmények, ami­kor a vállalat Jelentős kapacitá­sokat vont össze a fővárosba nitral, trenőíni és a šafai (Vág sellye) üzemeiből. Fokozott munkakezdeménye­zésükkel a vízvezeték és a csa­tornázás építésének jelentősen megnövekedett feladatait is tel­jesíteni tudták. Eredményes mun­kát végeztek a város árvízvédel­mi építkezésein és az új lakóne­gyedek közművesítésében. A vál­lalat tekintélyes anyagi-techni­kai alapot épített ki magának, amely architektonika! szempont­ból is összhangban van a' nagy­arányú fővárosi építkezésekkel. Az 1972-es évben 89 millió 190 ezer korona értékű munkát végeztek. Idei tervezett teljesít­ményük értéke 96 millió korona. Az ötéves terv további éveiben a vállalatra háruló feladatok je­lentősen megnövekednek, 1974- ben 114 millió, 1975-ben 135 mil­lió korona értékű munkát kell megvalósítaniok. A vállalat saját szakemberei­vel a megnövekedett feladatok mellett olyan igényes feladatok végrehajtására Is képes, mint például a petržalkai csatorna- és vízvezeték-hálózat megépíté­se, valamint a tervezett petržal- kai új városnegyed árvízvédel­mi rendszerének kiépítése. Az Idei igényes feladatok tel­jesítése, az anyagtakarékosság és az önköltségek csökkentése érdekében a Vízgazdasági Épí­tővállalat dolgozói politikai-gaz­dasági konferenciájukon a Feb­ruári Győzelem 25. évfordulója alkalmából jelentős kötelezett­ségvállalásokat tettek. így akar­nak hozzájárulni a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésein elfogadott határozatok, valamint a VIII. szakszervezeti kongresz- szus határozatainak teljesítésé­hez. • Élen jár a példamutatás­ban a 2. számú nyitrai üzemegy­ség kollektívája is: kötelezettsé­get vállaltak, hogy idei felada­taikat Szlovákia fővárosában de­cember 23-ig teljesítik és terven felül 100 000 korona értékű mun­kát végeznek. © A vállalati igazgatóság és az üzemek dolgozói önkéntes munkabrigádokkal parkosítják a vállalat Drieňová utcai székhá­zának környékét, füvesítik, cser­jékkel és virágokkal ültetik be, összesen 50 885 korona értékben. ® A szaktanintézel dolgozói és tanulói szintén rendbe hozzák a Sabinovská utcai épületük kör­nyékét, s erre a célra 2500 ko­rona értékű vállalást tettek. @ A šalai 4. számú üzemegy­ség dolgozói elvállaltak, hogy a Bratislava-Kútiky és a Podvor- nicei ép! t kezeseken határidőn belül teljesítik feladataikat má­jusban, a II. szakaszét június­ban, a IV. szakasz feladatait pe­dig júliusban teljesítik © A Győzelmes Február ne gyedszázados évfordulója alkal­mából a bratislavai 1. és 5. számú üzemek dolgozói is érté­kes kötelezettségvállalásokat tettek, melyek együttes értéke csaknem egymillió korona. Reméljük, hogy a bratislavai Vizgazdasági Építővállalat tel­jesíteni fogja a vállalt feladato­kat, . melyekkel jelentősen hoz­zájárul fővárosunk fejlesztésé­hez. mŕš A Vágón és hazánk több folyóján eddig felépített vízi erőművek je­lentős mértékben hozzájárultak mindennapi villanyenergia-szükségle- tünk fedezéséhez. Fejlődő iparunk és gyarapodó társadalmunk fogyasztói igényei azonban rohamosan növeked­nek, ezért az SZSZK kormánya 1969. december 29-1 határozata alapján el­kezdték Szlovákia legnagyobb vízi erő­művének építését a Liptovský Mikuláš-i járásban, Liptovská Mara mellett. E hatalmas és rendkívül igényes épí­tési feladat teljesítésében több vállalat vesz részt. Az építési munkák fő kivitelezője a Váhostav Žilina, a mű fő tervezője a bratislavai Hydroconsult. Az akció további résztvevői között ta­lálható a Bratislavai Vasútépítő Vál­lalat, a Košicei Mélyépítő Vállalat, a bratislavai Hydrostav, a žilinai Pamiat- kostav, és még számos más vállalat. NÉHÁNY MŰSZAKI ADAT A Liptovská Mara-i vízierőmű-építés műszaki oldaláról a Váhostav igazga­tója, Dušan Choma mérnök elvtárs nyújtott felvilágosítást. A vízi erőmű gátja a Vág szintjétől számítva 45 mé­ter magas lesz. A gát alapját képező kőzet vízhatlanságát injekciós függöny­nyel növelik. A gát alapszélessége 250 méter, peremszélessége 7 méter. A pe­rem teljes hossza 1220 méter, melyen 4 méter széles aszfaltos út megy vé­gig. A gát építéséhez 180 000 m3 ka­vicsot, 3 700 000 m3 földet és 100 000 m3 humuszt használtak fel. Belső. ol­dalát agyaggal szigetelik, külső felü­letét beíüvesítik. A víztömeg gát mö­götti mélysége 40 méter, a felfogott víz mennyisége 360 000 000 m3, felszí­nének területe 817 hektár lesz. A gát belső oldalán három beáram­lás! bástya lesz, ezek közül kettő nagy átmérőjű nyomócsöveken át a villany- telep turbináit látja el vízzel, a har­madik az alsó lecsapoló nyílás keze­lését szolgálja, egyúttal ezen a nyílá­son át távozik el a Vág vize az egész építkezés tartama alatt. A bástyák épí­téséhez 68 750 m3 vasbetont és 10 000 m3 közönséges betont használnak fel A beáramlási bástyák vizét négy 670 mm átmérőjű körülbetonozott csövön át vezetik a turbinákhoz, ezek teljes hossza 135 méter és beépítésük 56 600 m3 betont igényel. A Liptovská Mara-i vízi erőmű alap­jában véve két részből áll: — a Liptovská Mara-i völgyzáró gát nagy víztárolójából, — a bešeňovái kiegyenlítő duzzasz­tógátból, melynek energiakészletét szintén felhasználják. Az utóbbi a fő víztároló szintjének ál­landósítására, a villanytelep egyenletes működéséhez szükséges vízmennyiség tárolására fog szolgálni. E gát pere­mén vasút halad át, amely a Vág két partját köti össze. Magassága 14 mé­ter, hossza 1340 méter, alapszélessége 92 méter, peremszélessége 4 méter. A tárolt víz mennyisége 9 800 000 köb­méter lesz. A gát építéséhez 435 000 m3 betont használnak fel. A vízi erőmű építésével kapcsolato­san 17 kilométer hosszú vasutat, 13 km hosszú műutat (a 18. számú utat) és további 26 km hosszú útszakaszt (a 4206. számú utat) kell áthelyezni. Külön feladat még a felső gátat az al­só gáttal összekötő lefolyócsatorna építése. A gát építése valóságos népvándor­lást tett szükségessé, összesen 940 családot, illetve 3600 személyt kellett 13 községből és tanyából elköltöztet­ni. A gát építésének ezenkívül műem­lékvédelmi összefüggései is vannak. Meg kellett menteni a paludzai fa­templomot, a Liptovská Mara-i és a parížovcei gótikus templomot. Ezek a Pribylina község felett elterülő liptói szkanzenben kapnak elhelyezést. A GAT SOKOLDALÚ JELENTŐSÉGE A Liptovská Mara-i vízi erőmű legna­gyobb jelentősége természetesen a 200 MW teljesítményű hidroenergetikai be­rendezés. A gát emellett kiküszöböli a tavaszi árvizek okozta károkat a Vág alső folyásán, feljavítja az alsó sza­kasz alacsony vízállásait, ami a Vág egész erőműrendszerének teljesítmé­nyét további 28 kWh villanyenergiával növeli. A folyó egyenletesebb vízállása folyamatosabbá teszi az ipari üzemek vízellátását, és jelentős tartalékokat képez a dél-szlovákiai öntözőberende­zések üzemeltetéséhez. A Liptovská Mara-i víztároló az Ár­vái Gát víztartalmával együtt a Vág žilinai átfolyását a másodpercenkénti 55 m3-ről 72 m3-re növeli. Ez a szint már kielégíti az energetikai és a víz­gazdálkodási követelményeket; emel­lett a víztároló alkalmas lesz halak és vízimadarak tenyésztésére, vízi sporto­lásra és szép, természetes környezeté­vel kiváló üdülési lehetőséget nyújt a dolgozók számára. FELÉPÜL-E A TERVEZETT IDŐBEN? Mint már említettük, a Liptovská Mara-1 vízi erőmű a legnagyobb hazai hidroenergetikai létesítmények egyike. Beruházási költsége 1747 000 000 ko­rona, ebből 1 408 000 000 korona jut építési munkákra. Az építkezés fő kivitelezője, a žilí- nai Váhostav n. v., a többi érdekelt vállalattal együtt 1972 végéig 722 000 000 korona értékű munkát vég­zett el az építkezésen. Az építők a múlt évi feladatok teljesítését 15 000 000 koronával szárnyalták túl. Energetikai mérlegünk szempontjá­ból nagyon célszerű lenne az új erő­művek építését meggyorsítani, és üze­melésüket a tervezett időnél hamarább elindítani. A Liptovská Mara-i vízi erő­mű építői ennek lehetőségét is mérle­gelték, és olyan szervezési intézkedé­seket hoztak, amelyek alapján a négy áramfejlesztő aggregátum közül hár­mat 1976 helyett már 1975-ben üzembe helyezhetnek, s az egész erőmű építé­sét 1977-ben fejezik be. A határidők sikeres lerövidítése a speciális gépi be­rendezések pontos szállításától és az építkezés szervezési ütemtervének tel­jesítésétől függ. E tekintetben döntő szerepet játszik a dolgozók munkakezdeményezése, az építkezésen részt vevő vállalatok mun­kájának sikeres egybehangolása, a munkaidő és a munkagépek tökéletes kihasználása, a versenymozgalom ki­bontakozása és a kötelezettségek vál­lalása. E jelentős energetikai beruházás épí­tői a gazdasági szakszervezetek aktív hozzájárulásával mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a tervezett ha­táridőket megtartsák, azokat a lehe­tőségek szeri ni maximális mértékben lerövidítsék, és az erőművet a kívánt minőségben és a lehető legjobb gaz­dasági eredményekkel adják át rendel­tetésének. MIKULÁS MATaSEJE 1973. IV. JL J i É ÍPllf ** I & m & I §r* lb á- ä 1 m 1 6 liáliy. IS Bäk i » ® P ^ Éli ® SN* gSjayínp/TI WHŽÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom