Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-20 / 94. szám, péntek

nek hozzá kell járulniuk a végrehajtási tervek kidolgo­zásának tökéletesítéséhez és reális jellegük fokozásához, éspedig a kivitelezői-átvevői kapcsolatok tökéletes előké­szítése által. (Vyhláška SKP č. 33 ze 14. 6. 1972 Sb. zákonű č. 13.). Ezek az intézkedések azonban csak lassan jutnak érvényre. Az állam az ellenőrzés további, különböző formáit is felhasználja a hozraszcsot-vállalatok ellenőrzéséhez. A vál­lalatok tevékenységének szisztematikus, rendszeres ellen­őrzését a felérendelt szervezet végzi. Az ellenőrzés egyik formáját a bank biztosítja. Az Állami Bank az átmeneti, idényszerű szükségletekhez köl­csönt folyósít a vállalatoknak. A kölcsön folyósításával kapcsolatban az Állami Bank a termelési feladatok teljesí­tésére ösztönzi a vállalatokat, éspedig a belső vállalati tartalékok mozgósításával a költségek, az áru- és a forgó­eszközök. valamint a munakerők kihasználása terén, s ezzel a vállalatra bízott eszközök fenntartását és gyarapítását is elősegíti. A bank a hitelpolitikában megkülönböztetett módon viszonyul az egyes vállalatokhoz. Elsősorban azo­kat a vállalatokat segíti hitelek nyújtásával, amelyek átveszik az állami terv mozgósító feladatait, ahol a kész­leteket aktívabban kihasználják, amelyek növelik a kivi­telt, javaslatokat tesznek és eredményeket érnek el -a behozatal csökkentésében, amelyek javaslatokat tesznek az építkezések idejének lerövidítésére és a kapacitások gyorsabb üzembe helyezésére. Ezeknek a vállalatoknak a bank 50 százalékig terjedő kedvezményt nyújt a normális 6 százalékos kamatból. Ezzel szemben azoknál a vállala­toknál. amelyek nem teljesítik a feladatokat, ahol rosz- szabbodik a termelés hatékonysága, ahol megsértik a pénzügyi, a hitel- és a beruházási fegyelmet, a bank az alapvető kamatot 50 százalékkal is növelheti. Súlyosabb esetekben a bank idő előtt visszatérítteti a nyújtott hitelt, vagy megtagadja a hitelnyújtást. A bank negyedévenként ellenőrzi, hogy a bérekre fel­használt eszközök folyósítása összhangban van-e a bér- eszközök kötelező határértékeit tartalmazó előírással, amely meghatározza a vállalati béreszközök évi terjedel­mét. A fölérendelt szerepkör olyan intézkedéseket kö­vetel, amelyek helyreállítják a kifizetett bérek és a köte­lező bérkeret közötti egyensúlyt, (olyan esetben, ha azt a vállalat megsértette). Ha nem küszöbölik ki az észlelt hibákat, a bank csak a meghatározott keretnek megfelelő béreszközöket szabadítja fel a vállalat számára, s mind­addig nem szabadítja fel a gazdasági eredményekben való részesedés kifizetéséhez esedékes összegeket, amíg helyre nem hozzák a hibákat. Az ellenőrzést pénzügyi szervek is végzik, amelyek azt tartják szem előtt, hogy a vállalat teljesíti-e az állammal szemben fennálló kötelezettségeit mind időrendi, mind do­logi szempontból, vagyis teljesíti-e az állami költségvetés­hez hozzájáruló feladatait. A ipari és az építőipari vállalatok hozzáadott és a levont tételekkel módosított kalkulált haszon 75 százalékát jut­tatják a költségvetésbe; ezenkívül 5 százalékos eszköz­lekötési járulékot fizetnek a szervezet vagyonából; köte­lesek a béralap nagyságának és az átlagbérek növekedési többletének megfelelő járulékot fizetni a béralapból, és a murkabérek 25 százalékával hozzájárulnak a szociális biztosításhoz. A XIV. kongresszuson Strougal elvtárs beszámolójában ezeket mondotta: „A pénzügyi és a hitelviszonyoknak ak­tívan kell hatniuk a fejlődés hatékonyságára a terv előké­szítésének és teljesítésének folyamatában, meg kell teremteniük a feltételeket az anyagi és a pénzügyi fo­lyamatok ôssÄÉfJaaiigol&sáJios, Gazdasági nyomást kell gya­korolniuk a vállalatokra és a termelési-gazdasági egysé* gekre a hatékonyság növelése érdekében, támogatniuk kell a jó gazdasági eredményekben való érdekeltségüket. A vál­lalatoknak legyenek ésszerű kapcsolatai az állami költ­ségvetéssel. és a pénzügyi rendszerrel.“ A hozraszcsot népgazdaságunkban való érvényesítésénél a hozraszcsot elvek szerint gazdálkodó szférát a népgaz­daság további területeire is ki kell terjeszteni. E célból az irányítás középső szerveinél is fokozatosan érvényesí­teni kell a hozraszcsot elveket, mert a pártdokumentumok értelmében e szervek feladatköre fokozatosan bővülni fog. Ezzel kapcsolatban már most elkezdődött a termelési-gaz­dasági egységek pénzügyi alapjainak fokozatos kiépítése. A TGE az eszközök újraelosztása céljából kiegészítő be­fizetési feladatokat róhat a vállalatokra. A szakágazati vezérigazgatóságoknak juttatott kiegészítő befizetések a vállalatok kalkulált hasznának 5 százalékát képezhetik. A hozzájárulás mértékének megállapításakor tekintetbe kell venni a vállalati anyagi érdekeltség hozraszcsot rendszerű alapelveit, éspedig úgy, hogy a vállalat a hasz­nából először a költségvetéssel szemben fennálló köte­lezettségeknek tesz eleget, kiegészíti az alapjait, éspedig mind az anyagi érdekeltség területén, (kulturális és szo­ciális szükségletek alapja, jutalmazási alap), mind a ter­melési feladatok teljesítését szolgáló alapok területén (forgalmi alap, fejlesztési alap). Eieget tesz továbbá a bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek stb. A szak­ágazati vezérigazgatóság a vállalati befizetésekből köz­pontosított szakágazati alapokat képez, amelyek a szak­ágazat egészének tervszerű fejlesztését szolgálják. Alapvető szerepe van a szakágazati tartalékalapnak, amelyet a vállalati tartalékalapokból egyszeri hozzájáru­lás által hoznak létre, s további forrásai a haszonból szár­mazó kiegészítő befizetések. Ebből az alapból a szakágazati vezérigazgatóság a TGE és az egyes vállalatok szükségle­teit fedezheti és rugalmas operatív eszközként a TGE pénzügyi politikáját szolgálhatja. Másik ilyen alap a szak­ágazati fejlesztési alap, melynek eszközei az alárendelt vállalatok leírásainak központosításából, a tartalékalapból, esetleg az állami költségvetésből való juttatásokból szár- • maznak. Ennek az alapnak az eszközeit a fejlesztési tervnek, a termelési gazdasági egység és a hozzátartozó vállalatok fejlesztési koncepciójának megfelelően kell fel­használni. Felhasználását szigorú célszerűség jellemzi. A CSKP KB az irányítási rendszer kidolgozása során hangsúlyozta, hogy az irányítás központi szervének és pénzügyi funkcióinak rendkívüli figyelmet kell szentelni. Meg kell mondani, hogy a gyors ütemű bővített szocia­lista újratermelésnek egyik fő forrása a hozraszcsot ki­használása és erősítése. A hozraszcsot a szocialista válla­latok gazdasági tevékenységének tervszerű szervezési formája, amely feltételezi, hogy a vállalatok termelési, pénzügyi-gazdasági eredményei közvetlenül a vállalat munkájának minőségétől függenek. A vállalatok kiadásait a bevételekből kell fedezni, s közben a vállalat jövedel­mezőségét is biztosítani kell. A revizionisták az elmúlt években elméleti és gyakorlati eszközökkel akarták be­folyásolni a szocialista vállalat helyzetének kérdéseit. A szocialista vállalatokat az államtól független objektu­mokká akarták változtatni. Előtérbe helyezték a vállalat üzleti, kapitalista értelmezését, abszolutizálták a vállalatok önállóságát és érdekeit, tagadták és elnyomták a termelő­eszközök szocialista tulajdonát. A hozraszcsot mint a vál­lalati önállóság bizonyos kifejezője, elkerülhetetlenül fel­tételezi a vállalati önállóság és a központi terv közötti összhangot. A hozraszcsot a demokratikus centralizmus elvének a kifejezése az irányításban. A revizionisták azon 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom