Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-20 / 94. szám, péntek
nek hozzá kell járulniuk a végrehajtási tervek kidolgozásának tökéletesítéséhez és reális jellegük fokozásához, éspedig a kivitelezői-átvevői kapcsolatok tökéletes előkészítése által. (Vyhláška SKP č. 33 ze 14. 6. 1972 Sb. zákonű č. 13.). Ezek az intézkedések azonban csak lassan jutnak érvényre. Az állam az ellenőrzés további, különböző formáit is felhasználja a hozraszcsot-vállalatok ellenőrzéséhez. A vállalatok tevékenységének szisztematikus, rendszeres ellenőrzését a felérendelt szervezet végzi. Az ellenőrzés egyik formáját a bank biztosítja. Az Állami Bank az átmeneti, idényszerű szükségletekhez kölcsönt folyósít a vállalatoknak. A kölcsön folyósításával kapcsolatban az Állami Bank a termelési feladatok teljesítésére ösztönzi a vállalatokat, éspedig a belső vállalati tartalékok mozgósításával a költségek, az áru- és a forgóeszközök. valamint a munakerők kihasználása terén, s ezzel a vállalatra bízott eszközök fenntartását és gyarapítását is elősegíti. A bank a hitelpolitikában megkülönböztetett módon viszonyul az egyes vállalatokhoz. Elsősorban azokat a vállalatokat segíti hitelek nyújtásával, amelyek átveszik az állami terv mozgósító feladatait, ahol a készleteket aktívabban kihasználják, amelyek növelik a kivitelt, javaslatokat tesznek és eredményeket érnek el -a behozatal csökkentésében, amelyek javaslatokat tesznek az építkezések idejének lerövidítésére és a kapacitások gyorsabb üzembe helyezésére. Ezeknek a vállalatoknak a bank 50 százalékig terjedő kedvezményt nyújt a normális 6 százalékos kamatból. Ezzel szemben azoknál a vállalatoknál. amelyek nem teljesítik a feladatokat, ahol rosz- szabbodik a termelés hatékonysága, ahol megsértik a pénzügyi, a hitel- és a beruházási fegyelmet, a bank az alapvető kamatot 50 százalékkal is növelheti. Súlyosabb esetekben a bank idő előtt visszatérítteti a nyújtott hitelt, vagy megtagadja a hitelnyújtást. A bank negyedévenként ellenőrzi, hogy a bérekre felhasznált eszközök folyósítása összhangban van-e a bér- eszközök kötelező határértékeit tartalmazó előírással, amely meghatározza a vállalati béreszközök évi terjedelmét. A fölérendelt szerepkör olyan intézkedéseket követel, amelyek helyreállítják a kifizetett bérek és a kötelező bérkeret közötti egyensúlyt, (olyan esetben, ha azt a vállalat megsértette). Ha nem küszöbölik ki az észlelt hibákat, a bank csak a meghatározott keretnek megfelelő béreszközöket szabadítja fel a vállalat számára, s mindaddig nem szabadítja fel a gazdasági eredményekben való részesedés kifizetéséhez esedékes összegeket, amíg helyre nem hozzák a hibákat. Az ellenőrzést pénzügyi szervek is végzik, amelyek azt tartják szem előtt, hogy a vállalat teljesíti-e az állammal szemben fennálló kötelezettségeit mind időrendi, mind dologi szempontból, vagyis teljesíti-e az állami költségvetéshez hozzájáruló feladatait. A ipari és az építőipari vállalatok hozzáadott és a levont tételekkel módosított kalkulált haszon 75 százalékát juttatják a költségvetésbe; ezenkívül 5 százalékos eszközlekötési járulékot fizetnek a szervezet vagyonából; kötelesek a béralap nagyságának és az átlagbérek növekedési többletének megfelelő járulékot fizetni a béralapból, és a murkabérek 25 százalékával hozzájárulnak a szociális biztosításhoz. A XIV. kongresszuson Strougal elvtárs beszámolójában ezeket mondotta: „A pénzügyi és a hitelviszonyoknak aktívan kell hatniuk a fejlődés hatékonyságára a terv előkészítésének és teljesítésének folyamatában, meg kell teremteniük a feltételeket az anyagi és a pénzügyi folyamatok ôssÄÉfJaaiigol&sáJios, Gazdasági nyomást kell gyakorolniuk a vállalatokra és a termelési-gazdasági egysé* gekre a hatékonyság növelése érdekében, támogatniuk kell a jó gazdasági eredményekben való érdekeltségüket. A vállalatoknak legyenek ésszerű kapcsolatai az állami költségvetéssel. és a pénzügyi rendszerrel.“ A hozraszcsot népgazdaságunkban való érvényesítésénél a hozraszcsot elvek szerint gazdálkodó szférát a népgazdaság további területeire is ki kell terjeszteni. E célból az irányítás középső szerveinél is fokozatosan érvényesíteni kell a hozraszcsot elveket, mert a pártdokumentumok értelmében e szervek feladatköre fokozatosan bővülni fog. Ezzel kapcsolatban már most elkezdődött a termelési-gazdasági egységek pénzügyi alapjainak fokozatos kiépítése. A TGE az eszközök újraelosztása céljából kiegészítő befizetési feladatokat róhat a vállalatokra. A szakágazati vezérigazgatóságoknak juttatott kiegészítő befizetések a vállalatok kalkulált hasznának 5 százalékát képezhetik. A hozzájárulás mértékének megállapításakor tekintetbe kell venni a vállalati anyagi érdekeltség hozraszcsot rendszerű alapelveit, éspedig úgy, hogy a vállalat a hasznából először a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségeknek tesz eleget, kiegészíti az alapjait, éspedig mind az anyagi érdekeltség területén, (kulturális és szociális szükségletek alapja, jutalmazási alap), mind a termelési feladatok teljesítését szolgáló alapok területén (forgalmi alap, fejlesztési alap). Eieget tesz továbbá a bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek stb. A szakágazati vezérigazgatóság a vállalati befizetésekből központosított szakágazati alapokat képez, amelyek a szakágazat egészének tervszerű fejlesztését szolgálják. Alapvető szerepe van a szakágazati tartalékalapnak, amelyet a vállalati tartalékalapokból egyszeri hozzájárulás által hoznak létre, s további forrásai a haszonból származó kiegészítő befizetések. Ebből az alapból a szakágazati vezérigazgatóság a TGE és az egyes vállalatok szükségleteit fedezheti és rugalmas operatív eszközként a TGE pénzügyi politikáját szolgálhatja. Másik ilyen alap a szakágazati fejlesztési alap, melynek eszközei az alárendelt vállalatok leírásainak központosításából, a tartalékalapból, esetleg az állami költségvetésből való juttatásokból szár- • maznak. Ennek az alapnak az eszközeit a fejlesztési tervnek, a termelési gazdasági egység és a hozzátartozó vállalatok fejlesztési koncepciójának megfelelően kell felhasználni. Felhasználását szigorú célszerűség jellemzi. A CSKP KB az irányítási rendszer kidolgozása során hangsúlyozta, hogy az irányítás központi szervének és pénzügyi funkcióinak rendkívüli figyelmet kell szentelni. Meg kell mondani, hogy a gyors ütemű bővített szocialista újratermelésnek egyik fő forrása a hozraszcsot kihasználása és erősítése. A hozraszcsot a szocialista vállalatok gazdasági tevékenységének tervszerű szervezési formája, amely feltételezi, hogy a vállalatok termelési, pénzügyi-gazdasági eredményei közvetlenül a vállalat munkájának minőségétől függenek. A vállalatok kiadásait a bevételekből kell fedezni, s közben a vállalat jövedelmezőségét is biztosítani kell. A revizionisták az elmúlt években elméleti és gyakorlati eszközökkel akarták befolyásolni a szocialista vállalat helyzetének kérdéseit. A szocialista vállalatokat az államtól független objektumokká akarták változtatni. Előtérbe helyezték a vállalat üzleti, kapitalista értelmezését, abszolutizálták a vállalatok önállóságát és érdekeit, tagadták és elnyomták a termelőeszközök szocialista tulajdonát. A hozraszcsot mint a vállalati önállóság bizonyos kifejezője, elkerülhetetlenül feltételezi a vállalati önállóság és a központi terv közötti összhangot. A hozraszcsot a demokratikus centralizmus elvének a kifejezése az irányításban. A revizionisták azon 5
