Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-20 / 94. szám, péntek
VARSÓI MEMENTÓ Varsó —- Varsóban ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a gettóbeli felkelés 30. évfordulójáról. Az ünnepséget a Hazafias Népfront Országos Bizottsága, a Szabadság és Demokrácia Lengyelországi Harcosainak Szövetsége (ZBÖWID) és a lengyelországi zsidók társadalmi-kulturális egyesülete szervezte. A megemlékezésen részt vett /. Kepa, a LEMP varsói bizottságának első titkára, /. Lukasze- wicz, a LEMP KB titkára és Z. Tornai miniszterelnök-helyettes. Witold Jarosinki, a ZBOWID titkára megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta: — Ezt az évfordulót ünnepelve nem felejthetjük el, hogy a hitleristák nemcsak a zsidóságot, hanem egész népünket is ki akarták irtani. A gettóbeli felkelés tragikus napjai óta 30 év telt el. A Lengyelországban élő zsidók egész népünkkel együtt részt vesznek a szocializmus építésében. Ezt követően Jakub Krajew- ski, a ZBOWID főtitkára emelkedett szólásra. Megállapította: A hősi halottakra emlékezünk. A zsidók sorsa és tragédiája egész Lengyelország tragédiájának szerves része volt. Sorsuk a mi sorsunk, harcuk a mi közös harcunk a hitlerista hódítók ellen. — A gettó hőseinek 1943. április 19-től május 16-ig tartó harca bebizonyította az egész világnak, hogy a náci megszállók legvéresebb terrorja sem volt képes elfojtani az elnyomottak szabadságvágyát. A felkelés évfordulója egyben a lengyel területen szervezett összes hitlerista gettó tragédiájának évfordulója is. És bár ez a harc tragédiával végződött, részvevőinek hősiessége bekerült a lengyel nép történetébe. Az ünnepségen végül Edward Rajber, a lengyelországi zsidók társadalmi-kulturális egyesületének elnöke szólalt fel. „A gettó hősei nem voltak magukra hagyottak — mondotta. A lengyel ellenállási mozgalom támogatását és segítségét élvezték. A hitleristák nem tudták a gettót elkülöníteni Varsó többi lakónegyedétől. Hálával és tisztelettel emlékezünk azoknak a névtelen lengyel hősöknek az ezreire, akik egész Lengyelországban életüket veszélyeztetve segítették az üldözött zsidókat“. BISmI ANDREOTTI DEFEJEZTE TÁRGYALÁSAIT Washington — Giulio Andreot- tii olasz miniszterelnök befejezte két napon át tartó tanácskozását Nixon amerikai elnökkel. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője szerint a két államférfi áttekintette a nemzetközi helyzetet, s hosszan foglalkozott az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei kapcsolataival. Külön figyelmet szenteltek u közel-keleti helyzetnek, már csak azért is, mert „Olaszország különleges szerepet játszik a földközi tengeri térségben". Szóba kerültek az európai biztonságról folyó konzultációk és az európai haderőcsökkentés kérdése. Az olasz miniszterelnök sajtó- értekezletén elmondotta, hogy ismertette az amerikai elnökkel ,,a köze! keleti helyzet rendezését elősegítő olasz tervet". Ennek a tervnek részleteit Andreotti nem közölte, csupán any- nyit mondott, hogy tárgyalópartnere „nagy érdeklődéssel fogadta“. Az elszigetelődés útján? Kommentárunk Enyhe túlzással Libanon hetének jellemezhetnénk a hét külpolitikai eseményeit. Izraeli kommandónak a CIA segítségével történt bejrúti és szidoni rajtaütése, melynek során az El Fatah nevű palesztinai felszabadítási szervezet három vezetőjét és több más polgári személyt gyilkoltak meg, kormányválságot okozott Libanonban. A libanoni közvélemény, csakúgy, mint az egész arab világ és a bókeszerető, józan emberek többsége felháborodottan elítélte a terrorista mészárlást. Napvilágot láttak részletek arról, hogyan érkeztek a libanoni fővárosba turistáknak álcázott izraeli ügynökök, akik aztán az éj leple alatt előkészítették a terepet a hajókon érkező különítményeknek. A felháborodásba csodálkozás is vegyült: hogyhogy nem észlelt semmi különöset a libanoni parti őrség? Miért nem mozdult meg a libanoni hadsereg vagy a bel- védelmi őrség? Röviddel a megdöbbentő események után Szaeb Szalam miniszterelnök kormánya beadta lemondását, amit Frangié elnök rövid tétovázás után elfogadott s a hét kormányalakítási tárgyalások, illetve az új kormányfő kiszemlelése jegyében telt el. A libanoni események heves vita tárgyát alkották az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol a szocialista országok képviselői a legerélyesebb szankciók alkalmazását követelték Izraellel szemben. Ugyanis nyilvánvaló, Nagyszabású mozgalom bontakozott ki a fasiszta diktatúra és a gyarmati háború ellen. Ebben a mozgalomban széles monopóliumellenes rétegek veszned részt, egységben lépnek fel a demokratikus erők és a harcoló tömegek. A gyarmati háború ellen, a portugál gyarmatok népeinek függetlenségéért vívott harc nagyszabású országos mozgalom formáját öltötte. Minden évben többezer fiatal portugál dezertál a hadseregből és tagadja meg a katonai esküt — állapította meg Alvaro Cunhal. A PERUI kormány azonnali hatállyal államosította a műtrágya-behozatalt. Eddig a műtrágya-behozatal 70 százalékát magánkézben lévő bel- és külföldi vállalatok bonyolították le. Az államosítás révén a műtrágya-behozatalnál 15 százalékos megtakarítást érnek el. NAGY-BRITANNIA külkereskedelmi mérlegének deficitje márciusban elérte a 197 millió font sterlinget. ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere üdvözölte Raul Castro őrnagyot, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterét az amerikai imperializmus zsoldosai felett aratott győzelem 12. évfordulója alkalmából. AZ NDK lakossága az összes fontos fogyasztási javakból az átlagos európai színvonal felett részesül. LUIS ECHEVERRIA ALVAREZ mexikói elnök csütörtökön Ir- kutszkból Pekingbe utazott. A mexikói államfő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. BHUTTO államfő elnökletével ülést tartott a pakisztáni kabinet, hogy megvitassa India és a Bengáli Népi Köztársaság közös javaslatát a pakisztáni hadifoglyok kicseréléséről. A válasz részleteit nem hozták nyilvánosságra. CHARLES BRAY amerikai külügyi szóvivő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Boeing típusú repülőgépek érkeztek Dél-Rhodesiába az ENSZ által elrendelt szankciók ellenére. A NATO-ORSZÁGOK nagykövetei Brüsszelben négy és fél órás tanácskozáson vitatták meg a Bécsben január 31 óta tartó európai haderőcsökkentési konzultációk eddigi eredménytelenségének okait. A hosszúra nyúlt tanácskozáson több javaslat is elhangzott a tárgyalások előrelendítése érdekében, konkrét tervet azonban nem fogadtak el. KOSZIGIN szovjet miniszter- elnök csütörtökön Moszkvában eszmecserét folytatott Musztafa Hallandzse szíriai tervezésügyi miniszterrel a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről, közöttük a szovjet—szíriai gazdasági együttműködés számos kérdéséről. Willy Brandt nyugatnémet kancellár hasznos eszmecserét folytatott Tito elnökkel. (ČSTK) NAPIRENDEN KONTINENSÜNK BIZTONSÁGA Belgrád — A jugoszláv fővárosban közös közleményt adtak ki Willy Brandt nyugatnémet kancellár tárgyalásairól Tito elnökkel és Ribicsics miniszterelnökkel. A közös nyilatkozatból kitűnik, hogy a tárgyalások napirendjén mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés elmélyítésének a kérdései szerepeltek. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezési, hogy a tartós béke csupán a kölcsönös együttműködés további bővítése útján érhető el. MEGTÉVESZTŐ MANŐVER Bonn — A szélsőséges maoista és anarchista csoportok tevékenységének fokozódása jó ürügy a nyugatnémet jobboldalnak arra, hogy újabb hajszát indítson a haladó erők, elsősorban a Német Kommunista Párt ellen. Csütörtökön — a bonni egyetem bezáratása után — ismét hallattak magukról a „Németország Kommunista Pártja“ nevű maoista szervezet tagjai: telefonon bejelentették, hogy a levegőbe röpítik a felsőoktatási minisztérium épületét. A sajtóház szomszédságában lévő minisztériumot ezért a hatóságok kiürítették és átkutatták az épületet, de pokolgépet nem találtak. A nyugatnémet politikai pártok határozott intézkedéseket sürgetlek a kalandorok ellen, a jobboldali CDU-CSU egyes vezetői pedig látva a kedvező alkalmat, követelték a Német Kommunista Párt betiltását. Max Reimann, a Német Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke — aki éveken át vezetője volt az 1956-ban alkotmányellenesen betiltott Németország Kommunista Pártjának — a Frankfurter Rundschau csütörtöki számában közölt interjújában elítélte a szélsőbaloldali provokátorok káros tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a Német Kommunista Pártnak „a legcsekélyebb köze sincs az úgynevezett „Németország Kommunista Pártjához". „Ez a magát szélsőbaloldalinak álcázó csoport — folytatta — visszaél a munkásmozgalom hagyományos elnevezésével, meghamisítja céljait és Strauss ím Springer stílusában szovjetellenes uszítást űz. A „KPD“ megjelöléssel meg akarja téveszteni a munkásosztályt és az ifjúságot, s így a legszélsőségesebb reakció céljait szolgálja. Elvszerű példamutatással A moszkvai Pravda vezércikke Moszkva — A párt állandó gondoskodása a szovjet sajtó hatékonyságának fokozásáról — elengedhetetlen feltétele annak, hogy mind aktívabbá és céltudatosabbá tegyük a marxizmus— leninizmus eszméinek hirdetését, és sikeresebben oldjuk meg a kommunista építés feladatait — hangoztatja a csütörtöki moszkvai Pravda „A sajtó hanghogy az izraeli szélsőjobboldali körök csak ürügyül használják ki a palesztinai gerillák legszélsőségesebb, anarchista erőinek merényleteit, hogy a „megtorlás“ leple alatt méginkább elmérgesítsék az áldatIV. 20. Nem lesz jordanizálás lan közel-keleti helyzetet, gátolják annak békés, politikai rendezését, s egyre nehezebb feladat elé állítsák a világszervezetet. A helyzet úgy fest, hogy Tel Aviv „héjái“ a bejrútihoz hasonló terrorista cselekményekkel ki akarják provokálni az arab világot, hogy ürügyet nyerhessenek frontális támadásra az arab világ ellen. Tel Aviv szándékát már tavaly a tragikus müncheni események idején elárulta Abba Eban külügyminiszter, amikor kijelentette, hogy „mostantól fogva fő célunk nem a béke helyreállítása, hanem a palesztinai terroristák és támogatóik elleni küzdelem lesz“. Nem vitás, hogy a „támogatókon“ elsősorban Libanont értette. Izrael ugyanis azt szeretné elérni, ami Jordániában sikerült is neki, azt, hogy az arabok egymásnak essenek, a libanoni kormány számolja fel a kényszerből befogadott palesztinai menekültek táborait és fegyveres erőit. így még egy vádtól meg is kímélné magát. Libanonban azonban merőben más a helyzet, mint Jordániában. Egyrészt kívülről jobban sebezhető, mint Jordánia, másrészt főként zsoldosokból álló hadserege képtelen volna felmorzsolni a mintegy 350 ezer főnyi palesztinai szabadságharcost. Noha Libanonban jobban érvényesültek a polgári demokratikus szabadságjogok, mint egyes más arab országokban, szóhoz jutnak a kommunisták is, továbbá vallási megosztottsága miatt is más a libanoni társadalom, mint a környező arab országokban, az arabokat megosztó belső ellentétek itt is kidomborodnak. A libanoni kormány a palesztinai menekültek helyzetét illetően betart-' ja ugyan az ismert kairói megállapodásokat, de itt is vannak bizonyos körök, amelyek szívesen látnák a palesztinaiak felszámolását, főként úgy, hogy ennek végrehajtására külső erővel kerülne sor. Viszont tagadhatatlan, hoqy a libanoni arab közvélemény, a haladó és demokratikus körök feltétlenül rokonszenveznek a hazátlan palesztinaikkal és sorsuk igazságos rendezését követelik. A közvélemény erejét pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nyilván ez volt a háttere Szaeb Szalam lemondásának. A libanoni hadsereg vezetőségének most kiadott közleményéből kitűnik, hogy a hadsereget későn, az izraeli terrorakció lebonyolítása után értesítették a történtekről, amikor beavatkozása már hasztalan lett volna. Ugyanis kiderült, hogy Szalam „szabad folyást“ adott az eseményeknek, mert nyilván azokhoz a körökhöz tartozott, amelyek tehertételnek tekintik a palesztinaiak libanoni jelentését és „elfogadható“ formában szeretnének megszabadulni e tehertől. Ilyen lépés azonban nagy kockázatokat rejt magában az arab népek tengerében. A kormány lemondása valószínűleg ravasz taktika, hogy Szalam emberei elkerüljék a felelősségre vonást. A jelek szerint kiéleződött a hadsereg és a polgári kormányzat viszonya. Frangié elnök a tegnap kinevezett dr. Hafez Amin személyében olyan kormányfőt talált, aki — a világsajtó jellemzése szerint — a nép nagy többségének bizalmát élvezi és személye garrancia arra, hogy az ország politikáját, mind a palesztinaiak kérdését korrektül fogja kezelni. Az új libanoni kormány még nem alakult meg, a kijelölt miniszterelnök folytatja kormányalakítási tárgyalásait. Líbia kivételével a többi arab ország reagálásából pedig az tűnik ki, hogy nagyon komolyan kezelik a történteket, tartózkodnak a szélsőséges elragadtatástól s felismerték, hogy az izraeli háborús körök az arab szélsőségesek kiprovokálásával méginkább el akarják mérgesíteni a közel-keleti helyzetet. L. L. jának hatékonysága“ című vezércikkében. Az SZKP Központi Bizottsága a közelmúltban hozott határozatot arról, hogy a Litván SZSZK sajtója hogyan foglalkozik a szocialista munkaverseny kérdéseivel. A határozat, amely feltárja a sajtó munkájának mostani elvi irányzatait és hatékonysága fokozásának módját, nagy politikai jelentőségű. Mint a határozat megállapítja, a sajtónak a társadalmi termelés hatékonyságának növelésében, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában, a tömegek munka- és politikai aktivitásának fejlesztésében felmerülő legalapvetőbb problémákra kell összpontosítani a figyelmét. Ma, amikor a párt határozottan arra törekszik, hogy egész gazdasági életünket intenzívebbé tegye, annak a harcnak van a legnagyobb jelentősége, amely az új és haladó jelenségek meghonosításáért, az elmaradottság, a maradiság, a bürokratizmus és a felelőtlenség ellen folyik. Különösen következetesen és kompromisszumok nélkül kell megvalósítani az ellenőrzést azoknak a határozatoknak a feltétlen végrehajtása fölött, amelyeket az SZKP XXIV. kongresszusa, a Központi Bizottság és a kormány hozott. Tel Aviv „könnyei* ... (Hubert Bačík karitkatúrája) Párizs — A jelenlegi portugáliai politikai helyzetet a rezsim növekvő belső és külső elszigetelődése, a gazdasági helyzet romlása, a gyarmati probléma politikai rendezésének napirendre kerülése, a nép harcának, a demokratikus mozgalomnak az új fellendülés jellemzi — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a „France Nouvelle" című francia hetilapnak adott nyilatkozatában. Cunhal megállapította, hogy az országban kiéleződnek az osztályellentmondások, egyre inkább létrejönnek az osztályharc fokozásának objektív feltételei.
