Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-10 / 59. szám, szombat
Nagy feladatok előtt A CSKP KB októberi ülése az Ideológiát a társadalmi mozgás viszonylag önálló részeként értelmezte, a párt ideológiai munkáját pedig az egész pártmunka részének tekintette. A társadalom fejlődése az objektív, konkrét feltételek között tevékenykedő emberek által megy végbe. E tevékenység pozitív feltételeinek felismerése, a reális feladatok és célok meghatározása: ez az ideológiai munka egyik feladata. A termelő eszközök társadalmi tulajdonba vétele és az új termelési viszonyok képezik a szocialista társadalom kultúrájának objektív alapját. A társadalmi rendszer változásai objektíve feltételezik az emberek tudatának megváltozását. A szocialista forradalom abban különbözik a történelem többi forradalmi fordulatától, hogy célja nemcsak a rendszerek felváltása, hanem egyúttal a termelési viszonyok és a politikai hatalom jellegének, tehát a társadalom belső arculatának, és magának az embernek a megváltozása is. A szocialista forradalom radikális szakítást jelent a kizsákmányoló társadalommal. A szocializmus leküzdi az ember szociális és egyéni érdekeinek dezintegrációját, amely any- nyira jellemző a kizsákmányoló társadalmi formációk szociális légkörére. A gazdaság, a politika és az ideológia között kialakult új kapcsolat alapul szolgál az ember messzemenő megváltozásához. Az ember tudatának színvonala, nézetei, gondolkodásmódja, értékrendszere, világnézete még hosszú ideig küzdelmek tere marad. A társadalmi életnek ezen a területén végbemenő folyamat nehéz küzdelmet jelent. Csakis ott, ahol a kívánságokat valóságként tüntetik fel, nem veszik észre, hogy ebben a harcban nem győzhet mindenki. A gazdasági uralom és a politikai hatalom területén az alapvető meghatározó társadalmi változások képezik az emberek tudatának szocialista tartalmáért folytatott harc objektív alapját. E folyamat meggyorsítása érdekében rengeteg erőt kell kifejtenünk, türelmet és ügyességet kell tanúsítanunk, úgy mint a munkásosztály politikai és gazdasági uralmáért folytatott harc időszakában. A gondolkodás, az etikai és esztétikai nézeteknek, a világnézetnek, az erkölcsi és érzelmi kapcsolatoknak összhangban kell lenniük az új gazdasági és politikai viszonyokkal. Ezért ez a folyamat nagy horderejű. Minden mozgalom hátterében ott áll az ember megváltoztatásáért folytatott harc. Az ember ebben a folyamatban nemcsak mint tárgy szerepel, hanem egyúttal a személyiségét kialakító szubjektum is. Az ember személyiségének megváltozása az ember és a társadalom kölcsönös viszonya megváltozásának az eredménye. Az októberi plénum joggal állapította meg, milyen fontos ideológiai munkánk számára, hogy az ember helyzetét és életét a munkaközösséggel szoros kapcsolatban értékeljük. A munkakörnyezet és a munkakollektíva problémája az elméleti kutatás fontos problémái közé tartozik. Az ember tudatáért folytatott harc a társadalmi, a mi esetünkben forradalmi folyamat ré- sze. Ellentétet jelent, melyben az osztályellentétes erők állnak egymással szemben. Azért folyik a küzdelem, hogy az ember milyen világnézetet tesz magáévá, milyen értékrendszert sajátít el és milyen lesz a viszonya a társadalom életéhez. Az emberért és tudatáért folytatott küzdelem harcot jelent az emberiség egyéni és kollektív sorsáért. Ennek a harcnak megvannak a törvényszerűségei, megnyilvánulnak benne a társadalmi osztályok érdekeinek ellentmondásai és az ezzel kapcsolatos világnézeti ellentmondás. Az ember társadalmi sorsáról nagymértékben világnézete dönt. A világnézet a szubjektív szükségletek, az érdekek, valamint a világ objektív összefüggéseinek vetülete. A világnézet így az ember élete irányzatának - legfontosabb tényezőjévé válik. A 20. század társadalma osztálytársadalom, melyben megvannak az emberek társadalmi viselkedúsének osztályszempontból feltételezett erkölcsi szabályai. A szocialista együttélés erkölcsi szabályai megfelelnek a dolgozók távlati érdekeinek. Ezek elsajátításának folyamata is nagyon bonyolult. Arra törekszünk, hogy a szocialista együttélés szabályait az emberek belsőleg elsajátítsák, de nem kerülhetjük ki azt, hogy ne használjuk a társadalmi szankciók bizonyos formáit. A szocialista társadalom kiküszöböli e kapcsolat osztály- szempontból kettős tényezőit, de a „belső“ és a „külső“ közti ellentmondás még hosszú ideig viszály tárgya marad. A „belső“ és „külső“ közti kapcsolatok felismerése, befolyásolása és tudatos kihasználása az ideológiai hatás egyik legfontosabb problémája. Az egyén és a társadalom közti kapcsolat elméleti koncepciója valamennyi empirikus kutatás tárgyát képezi. Az ember tanulmányozásához való komplex hozzáállás alapelve az, hogy ez a hozzáállás az ember filozófiai értékelését, a tevékenységét meghatározó döntő tényezők összességét is tartalmazza. Az ember tudatában és az emberek kapcsolatában végbemenő változások elemzésének feltétele bizonyos függőségek megértése és respektálása. A marxisták ezeket azokban a tényekben tárják fel, melyek meghatározzák a társadalmi rendszer minőségét. Amennyiben figyelmen kívül hagyják a meghatározó összefüggéseket, fennáll annak veszélye, hogy az ember egyes tulajdonságainak felfogásában mellőzik a társadalom meghatározó szerepét. Az empirikus kutatás nem elemezheti külön-külön az ember egyes tulajdonságait l magaviseletét, tevékenységét, érdekeit, kívánságait stb.). Ezeket a meghatározó összefüggések szempontjából és a szociális struktúra szemszögéből kell értelmeznünk. Arról van tehát szó, hogy a folyamat összefüggéseit minden esetben az osztály- és a nemzeti érdekek, a szocialista társadalomhoz viszonyulás szempontjából is értékelni kell. Ezek formális és nem formális kapcsolatok rendszerét jelentik, amelyek jelentősen befolyásolják az ember nézeteit, ismereteit, képességeit, magatartásának normáit, befolyásolják az ember érték- rendszerét. E kérdések elemzése igényes feladat, melyet csakis a komplex tudományos kutatás feltételével teljesíthetünk. A különböző társadalmi ágazatok képviselőinek szoros együttműködésével a lehető legkedvezőbb feltételeket kell kialakítanunk a dialektikus és a történelmi materializmus, a marxista szociológia, a tudományos kommunizmus, a pszichológia, a pedagogika, az irányítás elmélete, valamint az etika, az esztétika és más tényezők szoros kapcsolatához. Amint Husák elvtárs a párt XIV. kongresszusán mondotta, a nagy horderejű feladatok teljesítése alkotó marxista—leninista gondolkodást és hozzáállást, a jó minőségű munkáért folytatott harcot feltételezi. Elsősorban a társadalomtudományoknak kell megteremteniük ezeket a feltételeket. VLADIMIR RUML KAREL RYCHTAftÍK A behozatal népgazdaságunk érdekeit szolgálja A Szlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi mérlegében a behozatal került túlsúlyba, amely a realizált áruforgalomnak csaknem háromötöd részét képezte. Ez az arány az elmúlt évekre is jellemző volt, mind a szocialista, mind a kapitalista államokkal kapcsolatos kereskedelmi forgalomban. A külkereskedelem áruforgalmában úgy tudunk a legjobban tájékozódni, ha figyelemmel kísérjük az importált áruk közvetlen átvevőinek és az exportáruk közvetlen értékesítőinek tevékenységét. Ezek az adatok azonban nem tükrözik vissza tökéletesen az egyes nemzeti köztársaságok részvételét a külkereskedelmi forgalomban. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy Csehszlovákia, mint fejlett ipari állam, korlátozott nyersanyagforrásokkal rendelkezik, a termeléshez szükséges nyersanyagokat és anyagokat túlnyomó részben külföldről szerzi be, s azokért elsősorban a közszükségleti ipar termékeivel fizet. Ez az összefüggés egyelőre geológiai okokra vezethető vissza, de ennek ellenére országos viszonylatban a kivitel és a behozatal viszonyai kedvezően alakulnak, mert külkereskedelmi politikánk a nemzetközi kapcsolatok aktivizálására törekszik. A külkereskedelem ugyanis a nemzeti jövedelem növelésének egyik fontos tényezője. Az Importált áruféleségek összetételében a termelési folyamatra szánt áruk az egész behozatal 69,8 százalékát képezték. A szocialista államokból való nyersanyag- és anyagbehozatal körülbelül 2,7 milliárd FCO koronával előzte meg a kapitalista államokból való behozatalt. Hasonlóan fejlődött a többi áruféleség behozatala is a szocialista államokból, a gépeket és a beruházási berendezéseket kivéve. Ezek egyébként 15 százalékos részesedéssel elég jelentős helyet foglaltakéi a behozatal szerkezetében. A kapitalista államokból behozott gépek és berendezések értéke 1,6 milliárd FCO koronával volt több a szocialista államokból behozott gépek és berendezések értékénél. Ugyancsak jeletős résziét — 12,5 százalékát — képezték a behozatalnak a fogyasztási cikkek, amelyeket elsősorban a szocialista államokból importáltunk. A behozatal struktúrájában a megelőző 1971-es évhez viszonyítva némileg növekedett az anyagok, nyersanyagok és a fogyasztási cikkek importja, és mintegy 2 százalékkal csökkent a gépek és beruházások behozatala. Az elmúlt évben főleg az alábbi termékeket hoztuk be: gabonatermesztési termékeket, szubtrópikus és trópikus friss gyülmöcsöt, kőszenet, vas- és mangánércet, hegesztett acélcsöveket, színes fémérceket, könnyűfémérceket és fémötvözeteket, rézöntvényeket, vegyipari ásványi anyagokait, szerves vegyipari anyagokat, ipari trágyákat, növényvédő vegyszereket, görgőscsapágyakat, irodai gépeket, adatfeldolgozó gépeket, gyapotot, ipart növényolajakat stb. (am) Épül a műút Ebben az évben a tavalyi tervhez viszonyítva kb. egyhar- maddal növekszik Csehszlovákiában az autóműúton végzett építkezési munkák térfogata. Az idén kb. 50 km-nyl műutat adnak át rendeltetésének. Szlovákiában az idén adják át rendeltetésének a Bratislava—Brno közti D-2-es autóműúton a Bratislava—Lamač—Malacky közötti 29 km-nyi műút első szakaszát. Az év végére a gépjárművezetők részére három ösz- szefüggő műút, a prágai, a brnói és a bratislavai szakasz áll rendelkezésére, amelyek hosz- szúsága 95 km. 100 km-nyi műút építkezés alatt áll. Tartalmas oktatási program Komáromban, az idei Iskolai évben a járási pártbizottság szerveként megkezdte működését a politikai művelődési otthon, melynek igazgatójával, Vrábel Vendéi elvtárssal elbeszélgettünk az új intézmény feladatairól a pártoktatás időszerű kérdéseiről. — Vrábel elvtárs, mi tette szükségessé a politikai művelődési otthon létrehozását? — A XIV. pártkongresszus határozataiban foglalt ideológiai irányvonallal összhangban a CSKP KB elnökségének 1972. július 7-én kelt határozata hagyta jóvá a Politikai Művelődési Otthon munkájának alapvető irányvonalát. Ha figyelembe vesszük, hogy a komáromi járásban az 1971—72-es tanévben az alap-, közép- és felsőfokú pártoktatásban megközelítőleg 7000-en vettek részt, s az idei tanévben ez a szám már meghaladja a nyolc és fé! ezret, nem kétséges, hogy dolgozóink széles tömegeiről van szó, melyek az ipar, mezőgazdaság és közélet terén megfelelő ideológiai, politikai felkészültségükkel, szaktudásukkal nagyban hozzájárulnak feladataink teljesítéséhez. Hogy e széles körű oktatási program maradéktalanul teljesíthesse feladatát, szükségessé vált egy irányító és koordináló szerv, a politikai művelődési otthon létrehozása. — Milyen a politikai művelődési otthon szerkezeti felépítése? A pártiskolázások programjának megfelelően négy katedrát létesítettünk az alábbi szakokra: marxista filozófia, politikai gazdaságtan, párttörténet és tudományos kommunizmus. Ezeknek élén lektorok állnak, akik az Illető katedra lektorcsoportjának munkáját irányítják. Hogy a pártoktatás résztvevőinek hozzáférhetőbbé tegyük a tananyagot, a járási könyvtár mellett politikai könyvtárat létesítettünk. Néhány évi szünet után ismét megkezdte működését járásunkban a marxizmus—leninizmus esti egyeteme. Az elmúlt iskolai évben két osztály indult, a szlovák osztály szervezési szempontból Nové Zámky (Érsekújvár), a magyar osztály pedig Dun. Streda (Dunaszerdahely) alá tartozott. Ezentúl az esti egyetem irányítását is a mi intézetünk veszi át, ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett városokban működő szervekkel megszakadna a kapcsolatunk. Kezdeményezésünk alapján kéthavonként összeülünk, s megtárgyaljuk a tapasztalatokat, hiszen mindhárom járásban ugyanazon problémák állnak fenn, már ami a nyelvi tagoltságot illeti. — Az említett szervnek mi a fő feladata és mely területen kell nagyobb súlyt helyezni a pártoktatás színvonalának eme lésére? — Célunk az, hogy a pártagok megismerkedjenek a marxizmus—leninizmus elméletével, a pártpolitika elveivel és céljaival, megnyerjük a dolgozók széles tömegét a párt politikájának, illetve megmagya rázzuk a pártszervezetekben és a nyilvánosságnak. Feladatunk, hogy rendszeres tartalmi-mód- szertani segítséget nyújtsunk a pártszervezetek agitátorainak. A járási pártiskolákon biztosítjuk a funkcionáriusok táborának politikai-eszmei és módszertani felkészítését rövidtartalmú bennlakásos iskolázás formájában. Segítséget nyújtunk az alapszervezeteknek a párton belüli oktatási terv összeállításában, s a párlon- kívüliek számára iskolázásokat szervezünk, hogy megismertessük őket is a párt politikájának jelenlegi céljaival. — A pártoktatás értékelésénél figyelembe vesszük az egyes alapszervezetek ideológiai-nevelő munkáját, melyet a SZISZ-ben végeztek. Meg kell mondanunk, hogy pártalapszer- vezeteink e téren nem tettek meg mindent, amire módjuk lett volna. Ezen a téren tehát nagyobb aktivitásra lesz szükség. Annak érdekében, hogy a lakosság legszélesebb tömegeivel kapcsolatot teremtsünk, az agitációs központok dolgozói számára Is rendezünk szemináriumokat, melyeken megtárgyaljuk a politikai élet időszerű kérdéseit, a politikai tömeg- és agitációs munka formáit, módszereit. MALINAK ISTVÁN Sikeresen teljesítik tervfeladataikat A Košicei Magasépítő Vállalat már évek óta jelentős társadalmi feladatot teljesít a lakásépítés területén. Ebben az évben 2226 új lakás felépítése és átadása a feladat. Januárban és februárban 194 új lakást adtak át rendeltetésének s ezzel tervü* két 197,2 százalékra teljesítet^ ték. Említést érdemel az is* hogy ez a vállalat a kerület határain túl, Prágában, Bratir slavában és Trnaván is épít la^ kásokat. Egyre kevesebb az átadásnál megállapított hibák száma. Egy-egy lakásegység felépítése országos viszonylatban átlagosan 770 órát vesz igénybe, míg a Košicei Magasépítő Vállalatnál 550—570 óra. (ik) HASZNOS MUNKÁT VÉGEZNEK A közelmúltban tartotta közgyűléséit Felső-Csallóköz egyik legrégibb önkéntes tűzoltótes- tülete, a 97 éves Zlaté Klasy-i (Nagymagyar) testület. Mózes Zoltán elvtárs, a tűzoltótestület titkára elemezte múlt évi munkájukat: — Az utóbbi 25 évben testületünk többéit fejlődött, mint az előző hetven évben. Fejlődésünk szempontjából főleg a hatvanas évek jelentik a fő időszakot. 1960-tól fúvószenekarunk van, 1964-ben társadalmi munkával rekordidő alatt új tűzoltószertárat építettünk, s egész felszerelésünket kicseréltük, illetve korszerűsítettük. A legörvendetesebb az, hogy a múlt évben a községben nem volt tűzeset. Minden tűzoltó évente legalább 180 órát fordított a gyakorlatok elvégzésére és a felszerelés karbantartására. A község fejlesztési akciókban tízezer korona értékben 730 órát dolgoztak le. Tavaly 10 fiatalt vettek fel soraikba. A zenekar számára 50 000 korona értékben vásároltak könyveket, orkánkabátokat és hangszereket. Olgyaii Ferencet 40, Dávid Istvánt és Miklós Rezsőt 30, Zsigó Józsefet és Plutz János pedig a szövetségben végzett 20 évi munkájáért tüntették ki. Külön elismerést érdemel, hogy gondoskodnak az utánpótlás neveléséről. Az elmúlt évben Leffler Lajos iskolaigazgató vezetésével megalakult az üfjú tűzoltók 23 tagú zenekara, mely többnyire a helybeli iskolák növendékeiből tevődik össze. A tapasztalt, szabad idejét feláldozó pedagógus munkájának eredménye már megmutatkozott. Az évzárón egy Jól összekovácsolt, fegyelmezett zenekar lépett fel, mely elnyerté a jelenlevők tetszését. Zsigó József tűzoltóparancsnok ez idei céljaikat vázolta: — Tevékenységünk előterében ezután is a megelőző intézkedések következetes megtartása áll. Gondoskodunk a szak- káderek kiképzéséről. Ebben až évben egy tagunkat parancsnoki iskolázásra, egyet pedig á gépészeti technika elsajátítására külön tanfolyamra küldünk. Olyan tűzoltókat igyekszünk nevelni, akiknek fő jellemvonása a fegyelem, a pontosság és az egészséges életkedv. A technikai felszerelés ápolása céljából, valamint a tűzoltószertár körüli munkában 250 óra ledolgozását vállaljuk. A falufejlesztésben 350 órát dolgozunk. Az előírt ellenőrző tevékenységen kívül a helyi hangszóróban is rendszeres felvilágosító előadásokat tartunk. Minden polgártársunkat a társadalmi vagyon megbecsülésére nevelünk. SVIN6ER ISTVÁN 1973. III. M
