Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-10 / 59. szám, szombat

hétvégi hírmagyarázatunk VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS A ZÖLD SZIGETEN A Zöld Szigetnek is nevezett „Írországban* rövid néhány nap alatt kétszer is megnyíltak a szavazóhelyiségek: az Ir Köz társaság választópolgárai február utolsó napján járultak az ur­nákhoz, hogy újjáválasszák a Dail, a képviselőház tagjait, március 8-án pedig a sziget északkeleti részén elterülő hat megyében nyilváníthattak véleményt a szavazók — de csak arról, hogy az Egyesült Királyság részét alkotó Eszak-lror szág továbbra is elkülönítve maradjon a sziget túlnyomó ré­szétől. Történelmi múlt A Zöld Sziget rendkívül sajá­tos körülményeinek okai mesz- sze a múltban gyökereznek: amióta nyolcszáz évvel ezelőtt az angol gyarmatosítás áldoza­ta lett, az írek függetlenségi harca szinte egyetlen percre sem szünetelt. 1916 tavaszán a nemzeti szabadságharc újabb nagy hulláma kezdődött, amely 1921 végén azt eredményezte, hogy London a sziget déli ré­szének kénytelen volt megadni a dominiumi státust s csak Ulstert, Észak-Irországot tart­hatta meg gyarmataként. 1937- ben a déli dominium független országgá kiáltotta ki magát, sőt 1948 végén kilépett a Brit Nem­zetközösségből is. Amióta az első angol csapa­tok partra szálltak az ír szige­ten, az angolok és a skótok protestáns vallásra tértek, az írek pedig megmaradtak katoli­kusoknak. Mivel a betelepült angol és skót uralkodó osztály ragadta magához a vezetést és megszerezte a döntő gazdasági pozíciókat a vallási különbség leple alatt folyt és folyik az osztályelnyomás és a nemzeti elnyomás. Ulsterben jelenleg a protestáns lakosság mintegy kétharmados többségben van a jogfosztott, kizsákmányolt, sze­gén ysorsú katolikus lakosokkal szemben, s ez már eleve döntő volt a csütörtöki népszavazás kimenetelét illetően. Sorstársak Az ír Köztársaságban meg­tartott általános választások a kormánypárt bukását hozták, az ellenzéki koalíció került hata­lomra. A politikusok és a pár­tok tekintetében tehát „őrség­váltásra“ került sor, kérdés azonban, hogy e? valóban új fordulatot jelente az ország életében. A választásokon vereséget szenvedett kormánypárt, a Fian- na Fail neve annyit jelent: sorstársak. Ebből is következ­tethető, hogy az ír tömegek csak azzal a politikai mozga­lommal rokonszenveznek, amely — legalábbis távlatilag — az egész ír nemzet egyesülését tartja szem előtt. Jack Lyndh, a megbukott ír kormányfő a vá­lasztások időpontjának lénye­ges előrehozásával az ellenzék­nek akart csapdát állítani, de végül maga esett bele. Pártja, a Fianna Fail, amely — két rö­vid közjátéktól eltekintve — 1932 óta kormányozott a 26 me­gyében, ma már nem tekinthető a falusi szegénység képviselőjé­nek, mint egykor, de kétségte­lenül konzervatív beállítottságú párt. Átalakult azonban az el­múlt évtizedek alatt a legna­gyobb ellenzéki párt, a Fine Gael („ír Egység“) is, amely ugyancsak az ír függetlenségi harcokból nőtt ki s ma is fő­képp a polgárságra támaszko­dik, de tagjai között a nagyipa­rosok éppúgy megtalálhatók, mint a baloldali szociáldemok­raták. A Fine Gael a választá­sokon közös programmal lépett fel a második ellenzéki erővel, az ír Munkáspárttal, amely el­sősorban a szakszervezetekre támaszkodik. A szövetségre lépett ellenzék választási sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy a vá­lasztási hadjáratban nem az északír kérdésre, hanem a bel­politikai kérdésekre helyezte a fő súlyt. Az ellenzék közős programja a munkanélküliség, az infláció, a közös piaci belé­pés hátrányos következményei miatt a kormánypártot tette fe­lelőssé. 1973. ni io. Az új kormánykoalíció sem életképes A választások eredményekép­pen a száznegyven tagú Dali­ban, a nemzetgyűlésben az el­lenzéki koalíció 73 mandátumot szerzett a Fianna Fail pedig csak 69-et. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy Lynch évek óta mindössze egy főnyi többséggel kormányozott, úgy tűnt, hogy Liam Cosgravenak, az új kor mányfönek, a Fine Gael vezé­reinek viszonylag könnyebb lesz a helyzete. Az új kormány koalíció azonban tele van el­lentmondásokkal s ezért nem ígérkezik hosszú életűnek. E pártok már a választási kam­pány során megkerülték a lé­nyeges kérdéseket és olyan vá lasztási ígéreteket tettek, ame­lyekről előre tudhatták, hogy képtelenek teljesíteni. Fennáll az a veszély, hogy a súlyos gaz­dasági helyzet és a teljesíthetet­len ígéretek miatt a munkás­párt burzsoá partnerével együtt hitelét veszti s a legközelebbi választások idején ismét csak két jobboldali párt marad a porondon. Játék a demokráciával Az északír kérdés — bár­mennyire is meglepőnek tűnik — nem játszott döntő szerepet Lynch pártjának választási ve reségében. A választók többsé­ge — bár óhajtja a nemzeti egységet, a Jelenlegi helyzetben tudatosítja, hogy az erőszakos újraegyesítés újabb vérfürdőket váltana ki. A két országrész egyesítésé­nek helyes útja az, amit az ír kommunisták hirdetnek: először is mindkét országrészen belül meg kell teremteni a munkás­ság, a kommunisták, a kispa- rasztok, a kisemberek egységét. Az erőszakos újraegyesítésl kí­sérleteknek nincs jövőjük. A figyelem e napokban ismét Észak-írországra terelődött, ahol március 8-án népszavazást tartottak, amelyet az angol kormány egy évvel ezelőtt, az ötven évig kormányon volt pro­testáns rezsim, a Stormont fel­függesztésekor ígért meg. E népszavazáson Ulster 1 200 000 választópolgárának arra a kér­désre kellett válaszolnia, hogy kívánja-e az Angliával fennálló unió folytatását, vagy pedig csatlakozni akar Írországhoz, amelyből 1921-ben Észak-Iror- szág kiszakadt. Amint várható volt, a refe­rendum csupán alkotmányjogi garanciaként szolgált az unio­nista pártok és a protestáns lakosság számára. Kimenetele nem lehetett kétséges, mint­hogy Ulster közel másfél millió főnyi lakosságának 65 százalé­ka protestáns és 35 százaléka katolikus. A protestánsok ellen­zik az újraegyesítést, mert Ír­országban a katolikus egyház az erősebb, és alacsonyabb az életszínvonal. A pusztán formálisnak tekint­hető népszavazáson, amelynek bojkottálását a katolikus lakos­ságot képviselő pártok és szer­vezetek előre elhatározták, te­hát már eleve biztosított volt az unió fenntartásához szüksé­ges többség. Most Londonnak kell választ adnia arra, milyen módon kívánja a jövőben kor­mányozni a hat ulsteri megyét, hogyan biztosíthatja az ottani lakosságnak valláskülönbségre, nemzetiségi eredetre való te­kintet nélkül azokat a jogokat, amelyekkel a brit szigeteken minden polgár rendelkezik. Ulster igazi tragédiáját az angol imperializmusnak az a törekvése okozta, hogy elfojtsa e sokat szenvedett tartomány haladó erőinek az elemi demok­ratikus jogokért, az állandó munkalehetőségekért és a meg­alázó vallási diszkrimináció megszüntetéséért folytatott har­cát. Az újabb katonai» egységek bevetése, aminek következtében a reguláris csapatok létszáma Ulsterben 17 500-ra nőtt, arra utal, hogy a londoni kormány­zat Észak-Irországban továbbra is makacsul az erőszak politi­kájára épít PROTICS JOLÁN PÁRIZSBAN folytatják sztrájk­jukat a repülőterek forgalmi irányítói. Tegnap csupán 12 já­ratot fogadtak, s a legszüksége­sebb légiközlekedést továbbra is a katonai személyzet bizto­sítja. BIJEDICS, a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnöke indiai látogatásáról Sri Lan­kába (Ceylonba) érkezett. JAPÁNBAN tovább tart a mintegy 50 000 vasúti dolgozó sztrájkja. A sztrájk szinte tel­jesen megbénította a főváros és környéke vasúti közlekedé­sét. NAGY-BRITANNIÁBAN a vas úti dolgozók 24 órás sztrájkja miatt a hét végén igen sok akadály merült fel a közleke­désben. A jelentések szerint va­sárnap sem indítják a személy- vonatok többségét. LETARTÓZTATTÁK a török népi felszabadító hadsereg ne­vű titkos szervezet három tag­ját. A közlemény szerint a le­tartóztatottaknál több fegyvert koboztak el. MÁRCIUS 14—16 között tart­ja legközelebbi ülését a Korea újraegyesítésével kapcsolatos kérdések megvitatására létre­hozott koordinációs bizottság. A legközelebbi ülésre a demok­ratikus Korea fővárosában ke­rül sor. A LENGYEL és finn minisz­terelnök Varsóban aláírta a két ország kulturális és tudomá­nyos együttműködési kormány­közi szerződését. KILENCNAPOS szórványos lö­völdözés után péntek hajnal­ban tüzszüneti megállapodás jött létre egy déldakotai városkát megszállva tartó fegyveres in­diánok és a kormány képvise­lői között. EGY VATIKÁNBAN kiadott közlemény szerint 1971-ben a világon több mint négyezer ka­tolikus pap fordított hátat az anyaszentegyháznak. KlNA úgy döntött, hogy ez év április 1-vel csatlakozik az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezetéhez (FAO), je­lentette ki az olasz fővárosban a szervezet vezérigazgatója. A JAPÁN Times nyílt levelet közöl, amely arról számol be, hogy Singaporeban évek óta több száz politikai foglyot tar­tanak börtönben minden bíró­sági eljárás nélkül. VÁLYI PÉTER magyar mi­niszterelnök-helyettes Kanadá­ba érkezett. Annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a látogatás elősegíti a két or­szág további sokoldalú együtt­működését. Párizsban a dollár helyzetéről tárgyalnak Pártzs — Pénteken a francia fővárosban megkezdte tanács­kozását a tőkés világ valuta­helyzetével foglalkozó nemzet­közi értekezlet. A tanácskozás, amelyen a Közös Piac kilenc országán kívül az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Japán, Svédor­szág és Svájc vesz részt, dél­előtt fél 10-kor pénzügyminisz­terhelyettesi szinten kezdődött meg, majd 11 órakor a minisz­terek részvételével folytató­dott. A helyettesek a napiren­det dolgozták ki. A pénzügyminiszteri értekez­let első felszólalója a házigaz­da Gtscard D’Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter volt. Utána Pierre Paul Schweit­zer, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója és mások szó­laltak fel. A közös piaci tagállamok pénzügyminiszterei korábban kidolgozott egységes állásfog­lalásukban a párizsi értekezlet résztvevői, közöttük az Egye­sült Államokat a dollármentő műveletekben való hivatalos részvételre, a tőkeexport ellen­őrzésére, valamint a bel- és kül­földön forgalomban levő pénz mennyiségének ellenőrzésében való részvételre akarják rá­venni. A Scinteia Ceausescu elvtárs csehszlovákiai látogatásáról Bukarest — A „Scinteia" cí­mű román kommunista napilap tegnapi kommentárjában fog­lalkozik Nicolae Ceausescu elv- társnak a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban tett láto­gatásával. A lap többek között megállapítja: „Ceausescu elv­társ csehszlovákiai látogatásá­nak konstruktív jellege és a tárgyalások lefolyása a cseh­szlovák-román baráti kapcso­latok és sokoldalú együttmükö- dés újabb jelentős hozzájáru­lása. A román nép örömmel üd­vözli e látogatás gyümölcsöző eredményét és annak a meg­győződésnek ad kifejezést, hogy a román—csehszlovák kapcsolatok állandóan tovább fejlődnek a két ország népe, a szocializmus és a világbéke ja­vára.“ A lap kiemeli még, hogv Ceausescu és Husák elvtárs őszinte elvtársi eszmecseréje, a román küldöttség vezetőjének Ludvik Svoboda köztársasági elnöknél tett látogatása mind­annak bizonyítéka, milyen őszinte és mély a kapcsolat a két ország népe és vezetői kö­zött. Ennek a kapcsolatnak és barátságnak történelmi gyöke­rei vannak, amelyek nemze­teink közös harcából, a szabad­ságért, a nemzeti létért, a tár­sadalmi haladásért folytatott harcból erednek.“ Az RKP napilapja befejezésül megállapítja, minden feltétel ad- van van, hogy a két baráti szo­cialista ország közt tovább mé­lyüljenek a sokoldalú kapcso­latok mind politikai, mind gaz­dasági és tudományos vonatko­zásban. A többi román lapokban is hasonló értelmű értékelés lá­tott napvilágot a legutóbb le­zajlott legmagasabb fokú ro­mán-csehszlovák megbeszélé­sekről. Franciaország a „második forduló" előtt Párizs — Franciaországban holnap, március 11-én tartják meg a parlamenti választások második menetét, hogy megvá­lasszák a törvényhozás 432. képviselőjét. Az első fordulóban ugyanis a 490 képviselőjelölt­ből csak 58-at választottak meg. A második fordulóban már az egyszerű többség is elegendő lesz a képviselői mandátum megszerzéséhez. Francia politikai körökben nagy feltűnést keltett Lecau- netnek, a reformerek vezetőjé­nek nyilatkozata, aki nyíltan elismerte, hogy személyesen tárgyalt Messmer miniszterel­nökkel, s ezt követően fordult azzal a felhívássá] a reformer­jelöltekhez, hogy lépjenek visz- sza mindenütt, ahol a második fordulóban való részvételük ve­szélyeztethetné a kormánypárti jelölt helyzetét a baloldal je­löltjével szemben. Lecaunet azt mondotta, hogy a találkozó Messmer miniszter- elnök javaslatára jött létre, s azon nem tárgyaltak másról, mint arról, „milyen veszélyt jelentene a baloldal győzelme, mely a kommunistákat juttat­ná kormányra“. Lecaunet rádiónyilatkozatá­val egyidejűleg Servan-Schrei- ber, a reformerek másik vezető­je is nyilatkozott, aki Lecau- net-tal ellentétben nem a „bal­oldali veszélyről“ beszélt, ha­nem azt hangoztatta, hogy sze­rinte a fő feladat annak meg­akadályozása, hogy az UDR a választások eredményeként is­mét uralkodó helyzetbe kerül­hessen, továbbra is a reformo­kat el torlaszló gát szerepét játszhassa, mert ebben az eset­ben „előbb-utóbb robbanásra kerül majd sor az országban“. A francia sajtó pénteken ve­zető helyen foglalkozik a két reformer vezető között mutat­kozó ellentéttel. A Figaro le­hetségesnek tartja, hogy szán­dékos taktikáról van szó. Argentína a választások előtt Buenos Aires — Argentíná­ban véget ért a holnapi válasz­tásokat megelőző kampány. A koalíciós pártok az utolsó pil­lanatig nagy harcot folytattak a választók megnyeréséért. A peronista Felszabadulási Front (FREJULI) nagygyűlésen igye­kezett a választókra hatni, és a párt vezetői mintegy 50 szá­zalékos választási sikert jósol­nak. A kommunista párt által is támogatott koalíciós baloldali pártok szintén nagy sikerű vá­lasztási gyűléseken fejtették ki álláspontjukat. Politikai megfi­gyelők véleménye szerint az argentin választások végső ki­menetelére nagy hatással lesz a baloldal választási győzelme Chilében. Növekedett a KGST-államok ipari fejlődése Moszkva — Az „Ekonomi- cseszkaja Gazeta* című szovjet lap e heti száma a KGST-tagál- lamok 1972. évi gazdasági fej­lődésével foglalkozik, részlete­sen elemezve a tagországok sta­tisztikai hivatalainak a múlt évi tervek teljesítéséről közölt adatait. A KGST-országok ipari ter­melése 1972-ben az előző évi­hez viszonyítva 7,5 százalékkal nőtt, míg a közös piaci orszá­Szovjet csatlakozás a genfi konvencióhoz Moszkva — Május 27-től kezdve az összes szovjet köny­vek és hanglemezek „Minden jog fenntartva* jelzéssel kerül­nek piacra — közölte péntek délelőtti sajtóértekezletén Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió könyvkiadói, nyomdai és könyvkereskedelmi állami bi­zottságának elnöke azzal össze­függésben, hogy a Szovjetunió csatlakozott a genfi nemzetközt szerzői jogvédelmi egyezmény­hez. Sztukalin elmondotta, hogy az egyezményt alá nem írt or­szágok esetében a szovjet könyv természetesen továbbra is a teljes fordítási és átvételi szabadság elvét vallja, tehát nem ad és nem igényel honorá­riumot az irodalmi művek, ze­nei alkotások, drámák forgal­mazásáért és bemutatásáért. gok ipari termelése ugyaneb­ben az időszakban 4,5 száza­lékos emelkedést ért el. Fokozatosan növekszik a KGST-tagállamok részesedése a világ ipari termelésében. A múlt évben a KGST-országok adták a világ kőszéntermelésé­nek 43 százalékát, acélterme­lésének 27 százalékát, cipő­gyártásának majdnem 40 szá­zalékát és a világ villamosener- gia termelésének több mint egyötödét. A KGST-tagállamok 1972-évi villamosenergia termelése elér­te az 1142 milliárd kilowatt­órát. ami 15 százalékkal több az 1970. évinél. A KGST-orszá­gok 1972-ben 170 millió tonna acélt termeltek, míg 1970-ben 156 millió tonnát. Kubában a nehézipar össztermelése a múlt évben 15 százalékkal nőtt. A KGST-országok könnyű- és az élelmiszeripara is tovább fejlődött 1972-ben. A könnyű­ipari termelés Magyarországon 5 százalékkal, az NDK-ban 6 százalékkal, Kubában 12 száza­lékkal emelkedett. Az élelmi­szeripar termelése Magyaror­szágon 6 százalékos, az NDK- ban 5 százalékos, Kubában 10 százalékos növekedést mutatott a múlt évben. A mezőgazdasági termelés 1972-ben Magyarországon 4 szá­zalékkal, az NDK-ban 8,5 száza­lékkal, Lengyelországban 8,1 százalékkal és Romániában 9 százalékkal nőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom