Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-09 / 58. szám, péntek

Szocialista társadalmunk nagyra értékeli a nők munkáját, eredményeit SZAKMÁJUK MESTEREI ONDREJ KLOKOČ elvtárs beszéde a nemzetközi nőnap alkalmával a bratislavai várban tartott fogadáson Kedves Elvtársnők! Engedjék meg, hogy önöket, Szlovákia valamennyi asszo­nyát képviselő küldötteket őszintén és szívélyesen üdvö­zöljem a bratislavai várban az SZLKP KB, az SZNT, az SZSZK kormányának, az SZSZK NF Központi Bizottságának nevé­ben és jókívánságaimat fejez­zem ki a nők napja alkalmá­ból. Engedjék meg, hogy a nemzetközi nőnap alkalmával önök által szerencsekívánatai- mat fejezzem ki Szlovákia va­lamennyi asszonyának. Az idén ugyanúgy, mint az előző években, itt találkoznak a párt és a kormány szervei­nek képviselői önökkel, asz- szonyaink képviselőivel, hogy kifejezzék tiszteletüket és há­lájukat az áldozatkész munká­ért, amelyet a családokban és a munkahelyeken szocialista társadalmunk érdekében vé­geznek. Ám itt nem csupán ud­variasságról van szó. Az idén — az előző évekhez hasonlóan — a nemzetközi nőnap alkal­mával vissza kell tekintenünk a múltba, mérlegelnünk kell, vajon mit is tettünk az elmúlt évben a nők érdekében, szem­től szembe meg kell monda­nunk, miként teljesítettük az egy évvel ezelőtt tett ígére­teinket. Közel két hét múlt el a februári győzelem 25. évfordu­lójának ünnepségei óta, ami­kor újra megemlékeztünk a változásokról, amelyeken köz­társaságunk az utóbbi 25 év­ben keresztülment. A sorsdön­tő változások közé tartozik a nők helyzetének megváltozása és a nők munkájának és kül­detésének értékelése is. A nő felszabadításának alapvető fel­tétele — a társadalmi folya­matba való bekapcsolása — nagymértékben valósult meg az elmúlt 25 év alatt államunk politikájában. A szocialista társadalomban nagy tér nyílik a nők aktív tevékenysége szá­mára minden téren, miközben teljes mértékben tiszteletben Túlzás nélkül elmondható, hogy Moszkva ma a városépí­tés kutatóterepéül is szolgál. A Szovjet főváros szinte szem­mel láthatóan újul: itt folyik világméretekben is a leggyor­sabban az építés és a rekonst­rukció. Minden új „mikrorajon“ egyben új kísérlet és lépés Moszkva új arculatának megte­remtése felé. Az egyik ilyen mintaképül szolgáló városépí­tészeti egység Szevernoje Cser- tanovóban épül fel. Észak-Csertanovo nem szere­pel Moszkva térképén. Ez a kerület csak rajzlapokon és maketteken létezik. Ma még a modern nagyvárosokra jellem­ző problémák várnak megoldás­ra, ezért vesznek részt ebben a kísérletben az építészeken és az építőkön kívül szociológu­sok, demográfusok, pedagógu­sok, orvosok, közgazdászok és művészek is. Moszkvának ez a része teg­nap még 50 hektáros erdős rét volt, míg holnap mintegy 20 ezer embernek otthont adó épületek emelkednek itt. Most pedig ismerkedjünk meg a csertanovói kerület 18. változa­tának makettjével. A hat épület 1800 fokra ki­nyitott legyezőhöz hasonlóan helyezkedik el — három ág­ban. Az óriási lakóházak közöt­ti helyen alacsony építésű is­kolák, óvodák és bölcsődék kaptak helyet. A tervezők sze­rint célszerűbb külön épüle­tekben elhelyezni az alsó- és felsőtagozatos iskolákat, az óvodákat viszont érdemes kö­zelebb hozni az iskola alsó ta­gozatát befogadó szekcióhoz, megkönnyítve a kicsiknek az iskolai rendszerre való átté­tartjuk az anya szerepét és a női egyéniség valamennyi ter­mészetes adottságát. E ténye­ket alkotmányunk, a munka­ügyi és népjóléti törvények és más jogi normák is leszögezik, ezek szavatolják társadalmunk­ban a nők politikai, jogi, tár­sadalmi és gazdasági egyenjo­gúságát. Munkaügyi és szociá­lis törvényeink védelmezik a nőket, az anyákat és a gyer­mekeket, társadalmunk ezen a téren a világon a leghumánu- sabbak közé tartozik. Az életszínvonal jelentős ré­szévé váltak a CSKP XIV'. kongresszusán elfogadott prog­ram szociális intézkedései, amelyek elsősorban a többgyer­mekes családok támogatására, a nyugdíjbiztosítás tökéletesí­tésére irányulnak. Az anyasá­gi pénzsegély bevezetésével és emelésével, a gyermek szüle­tésekor nyújtott pótlék össze­gének emelésével együtt kiala­kították a kedvező feltételeket az anyáról és a gyermekről való jobb gondoskodás számá­ra. Ezek az intézkedések a gyermekszaporulatban is visz- szatükröződtek. Az életszínvonal emelkedése elősegítette a dolgozók bizal­mának megszilárdulását, és mondjuk ki nyíltan, hogy asz- szonyainknak a párt politiká­jába vetett bizalmát is, ami vé­gül is a nők munkakezdemé­nyezésének fokozásában ész­lelhető. Tudatosítjuk, hogy a nők munkáját megkönnyítő külön­böző szolgáltatások, a kereske­delem, a termelés és a félkész­áruk árusítása még nincs a kellő színvonalon. Másrészről azonban lényegesen javul a piac ellátása. E problémákkal a múlt év októberében részletesen foglal­kozott az SZSZK kormánya és számos intézkedést fogadott el a nők problémáinak megoldá­sára vonatkozólag. A szocialista rendszer a nők­nek az elvégzett munkáért já­ró szocialista jutalmazás terén rést. Ezeket az épületeket zöld környezetben, a közlekedési utak zajától távol helyezték el. Játszóterek, sportpályák és úszómedencék is létesülnek itt. A lakóházak közelében üzlet- központ létesül, míg az egész kompozíciót zöldövezetekkel együtt egészséges levegőt biz­tosító víztároló zárja. A mikrorajon tervezői fő fel­adatuknak a leendő kis és fel­nőtt lakók kényelmének maxi­mális biztosítását tekintik. A háromágú legyezős megoldás sem a hatás kedvéért született, sokkal inkább a lakóépületek és a szolgáltató egységek szo­rosabb összekapcsolására. Még a főbejárattól jelentős távol­ságra levő lakásokból is köny- nyen elérhetők a szükséges üz­letek. Maga az üzletközpont az egyik lakóház alsó szintjén ka­pott helyet. Az új lakónegyed a föld alatti tér gazdaságos kihasználása eredményeként sűrű beépítettsége ellenére is tágas, világos, a levegő, a zöld és a napfény felé kitárulkozó benyomást kelt. Ezt fogja a tervezők véleménye szerint elő­segíteni a lakóházak szintjei­nek a 11. és a 24. emelet kö­zötti változatos kialakítása is. Észak-Csertanovo építészei a lakások belső kiképzésének módosítására is lehetőséget ad­nak — mozgatható, néha beépí­tett szekrényül is szolgáló vá­laszfalakkal stb. A kísérlet hatékonyságát korai fontolgatni. Az eddig megvalósított és elképzelt dol­gok alapján azonban már el­mondható, hogy Észak-Cserta- novo új lakói igencsak jól jár­nak. (APN) is ugyanolyan lehetőségeket biztosít, mint a férfiaknak. Szlovákiában a nők 45 szá­zaléka dolgozik a népgazda­ságban. Számíthatunk arra. hogy a jövőben még több nő kapcsolódik be a munkafolya­matba, természetesen, ha eh­hez mindenütt megteremtik a kedvező feltételeket. A nemzetközi nőnap jó alka­lom arra, hogy társadalmunk külön is értékelje a nők mun­káját, érdemeit. Örömmel hall­gattuk Litvajová elvtársnőnek, a Szlovák Nőszövetség elnöké­nek szavait, aki elmondta, hogy a nők kezdeményezéssel és igyekezettel nagy részt vál­laltak építőterveink teljesíté­séből. Örvendünk, hogy most itt köszönthetjük az üzemek élen­járó dolgozóit, a szocialista munkabrigádok vezetőit és tag­jait, a példás dolgozókat, a szövetkezeti tagokat, a nemze­ti bizottságok képviselőit, a ki­tüntetett munkásnőket. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy asszonyaink továbbra is részt vesznek a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében, ami nem csupán a társadalom számára jelent nagy értékeket. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalával összhangban foganatosított in­tézkedések bizonyítják, hogy a szocialista társadalomban a gazdasági sikerek a nép javát, az életszínvonal emelését szol­gálják. Kedves Elvtársnők, jó egész­séget, sok szerencsét, sok si­kert kívánok önöknek és csa­ládjuknak a munkában és a magánéletükben. A közelmúltban vetélkedőt rendeztek a Dunajská Streda-i l Dunaszerdahely) Mezőgazda- sági Műszaki Középiskolában. A versenybe benevezett tanu­lóknak az 1948-as februári ese­ményekkel kapcsolatos kérdé­sekre kellett válaszolniuk. A vetélkedőn minden osztályt há­rom három tanuló képviselt, akik a verseny megkezdése előtti percekben foglalták el helyüket az iskola kultúrtermé­nek dobogóján elhelyezett asz­taloknál. Miután Schick Károly tanár elvtárs megnyitotta a vetélke­dőt, minden asztaltól felállt egy versenyző, hogy kihúzza az első kérdést. Az első és a további kérdésekre is közösen, hárman dolgozták ki a választ. A válaszokat a bíráló bizottság egy—három ponttal, a nagy­számú közönség pedig — az is­kola többi tanulói — nagy taps­sal jutalmazta. A diákoknak, ahhoz, hogy válaszolni tudja­nak a kérdésekre, áttekinté­süknek kellett lennie a népi demokratikus forradalom egész időszakáról, a Košicei Kor­mányprogram kihirdetésétől 1948 február 25-ig lezajlott va­lamennyi fontosabb politikai eseményről. A válaszok meglepően jók voltak. A vetélkedő után meg­kérdeztük a győztes csoport tagjait, Lengyel Ibolyát, Szlad- ky Júliát, Olgyay Annát, akik a második osztályt képviselték a versenyen, hogy honnét sze­rezlek ilyen átfogó képet „feb­ruárról“. „Felszabadulásunk után Koši­ce és hazánk egész keleti ré­sze iparilag elmaradott terület volt. A Szlovák Nemzeti Ta­nács 1946-ban hozott határoza­ta alapján Kelet-Szlovákia met­ropolisban meg kellett kezde­ni egy gépipari üzem építését. 1949 augusztusában megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel a régi repülőtér és Barca község közötti területen. 1950 októbe­rében pedig már megkezdődött a munka a Kelet-szlovákiai Gépgyár első új csarnokában, mely a Szovjet Hadsereg Üzem nevet viseli. Ez volt a kerület első üzeme, mely már Szlová­kia iparosítása keretében épült.“ — így emlékezik vissza a gépgyár kezdetére Ján Mik- ler, az üzem krónikása. Azóta már két évtized telt el, s a har­madik elején járunk. A gép- gvárbon nemcsak a csarnokok száma gyarapodott, hanem a dolgozóké is. A néhai tanon- cok ma már szakmájuk meste­rei. Az ember formálásához nemcsak az iskola járul hozzá, hanem a munkakollektíva is, amelyben dolgozik. A Kelet­szlovákiai Gépgyárban 75 mun­kakollektívát tartanak számon, melyek közül 42 már elnyerte a szocialista munkabrigád cí­met. A „Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság szocialista munkabrigád­ja“ címért versenyez az 552-es központban dolgozó Jozef Líč­ko vezette 19-tagú kollektíva is. Krónikájuk első lapját 1971 elején kezdték írni. Az eltelt két év alatt szép eredménye­ket értek el. Azóta már vetély- társaik is akadtak, de ők szi­lárdan „állják a sarat“. A hatvanas években én ma­gam is egy szocialista munka­brigádban kezdtem — mondja Líčko elvtárs, a brigád veze­tője. Egy ilyen kollektívában sokkal meghittebb légkör ural­kodik. Ezért a szocialista mun­A vetélkedő meghirdetése után segédanyagot kaptunk a felkészüléshez — válaszolták a lányok. — Ha nem kaptok segéd­anyagot, akkor is tudtatok vol­na válaszolni a kérdésekre? — A legtöbb kérdésekre nem tudtunk volna válaszolni — volt az egyöntetű válasz. Pol­gári neveléstan órákon „vet­tük“ a februári eseményeket, az újságok sokat írnak 1948 februárjáról, de alapos ismere­teket csak az elmúlt hónap — a versenyre való felkészülés — alatt szereztünk erről az idő­ről. A pedagógusok sok iskolá­ban még ma is kutatják, ho­gyan lehetne még nagyobb kaverseny felújítása után hoz­záfogtam munkatársaim meg­szervezéséhez. A versenybe azért jelentkeztünk, hogy kol­lektívánk tagjai még jobban összekovácsolódjanak, s még jobb munkafeltételeket teremt­sünk magunknak. Problémáink közösek, így könnyebben meg­oldjuk őket. Kölcsönösen segí­tünk egymásnak, s az üzem­ben is mindig ott vagyunk, ahol a legnagyobb szükség van ránk. Csoportunk tagjai a kör­nyező falvakból járnak be dol­gozni. Néhányan építkeznek közülük, így ott is szükség van a munkáskézre és a szaktudás­ra. Én például vállaltam, hogy két munkatársamnak segítek a központi fűtés bevezetésénél.“ „Fiai“ eredményeiről nem be­szél, nehogy azt higgyék, di­csekszik. Eredményeikről má­soktól kérdezősködtem. Meg­tudtam. hogy Líčko elvtárs bri­gádja azon négy brigád egyi­ke volt, melyek a CSKP meg­alakulása 50. évfordulója al­kalmából díszoklevelet kaptak. A kollektíva élete nem szű­nik meg az üzem kapuján kí­vül sem. Családtagjaikkal együtt közös összejöveteleket tartanak, kirándulásokat szer­veznek. így még közelebb ke­rülünk egymáshoz, még job­ban megismerjük egymást. Anton Kleinnek és Alexan­der Steiernek kevesebb ideje jut a közös szórakozásokra, ők ugyanis szaktudásukat a gép­ipari technikum esti tagozatán gyarapítják. A brigád tagjai politikai ismereteiket is bőví­tik. Pavol Pataky és Ondrej Grega hamarosan a CSKP tag­jelöltjeinek sorába lép. Jozef Líčko célkitűzése sike­rült: az általa alapított kollek­tíva jó, megbízható. Tervfela­dataikat is nehézségek nélkül teljesítik, ha pontos az anyag- szállítás. De ez már nem raj­tuk múlik. KAROL NEUPAUER mértékben felébreszteni a diá­kok érdeklődését egy-egy tár­sadalmi, politikai esemény iránt. Arra már rájöttek, hogv örökös kioktatással vajmi kevés eredményt érnek el. A helyes formát, módszert azonban nem mindenütt találták meg. Ebben az iskolában igen. Mégpedig vetélkedők meghirdetésével. Itt jegyezzük meg, hogy nem ez az első vetélkedő, amelyet az iskolában rendeztek. Legutol­jára az NOSZF 55. évfordulója és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának alkalmából rendeztek versenyt. Vetélkedők rendezésével aktivizálják a ta­nulókat, gondolkodásra készte­tik őket, s ezzel a formával jó eredményeket érnek el.-kv­A szurkolók tábora (Könözsi István felvételei) MA MÉG RÉT - HOLNAP ÚJ VÁROSRÉSZ MOSZKVA ÜJ ARCULATOT KAP Tizenévesek és a társadalmi kérdések A zsiiri tagjai és a vetélkedők egy része 1973. III. 9. 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom