Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-07 / 56. szám, szerda

Az élenjárók között Évzárót tartottak <0 A kommunisták konkrét feladata 0 Túlteljesítették a tervet 0 A kultúráról sem feled­keznek meg 1973. itt. 7. Pártunk mezőgazdasági politi­kája győzelmének jegyében folynak az idei pártévzáró tag­gyűlések a dunaszerdahelyi já­rásban. A múlt év eredményei Ismét bebizonyították, hogy jó úton halad a járás mezőgazda­sága. Ebben nem kis érdemük van az efsz-ek mellett működő üzemi pártszervezeteknek. A kommunisták mindenkor a hala­dás és a kezdeményezés úttörői voltak. Ezt a küldetésüket most is betöltik. A XIV. pártkong­resszus a mezőgazdasági terme­lés továbbfejlesztését a terme­lőerők minőségi továbbfejleszté­sében, a munkaszervezés maga­sabb szintre emelésében, a ter­melés koncentrációjában és szakosításában jelölte meg. A járás már hagyományosan élen jár a kitűzött feladatok megva­lósításában. így a mezőgazda­ságban működő pártszerveze­tek eredményekben gazdag évet zárnak, és megfontoltan, jó ala­pokra építik ez idei céljaikat. Az Orechová Potôň-i (Diőspa- tony) Efsz mellett működő üze­mi pártszervezet egyike a járás legnagyobb szervezeteinek. A több mint 2200 hektáron gaz­dálkodó közös gazdaság üzemi pártszervezetének elnökével, Wjedermann József elvtárssal, a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésről, a pártszervezet ta­valyi munkájáról és ez idei cél­jairól beszélgettünk. — Pártszervezetünk az elmúlt évben — kiindulva a CSKP KB áprilisi határozatából — a ter­melési terv teljesítését tűzte ki fő célul. Valamennyi szakaszon konkrét feladatokat kaptak a kommunisták, akik rendszeresen beszámoltak a hatáskörükbe tar­tozó feladatok teljesítéséről. 45 tagú pártszervezetünknek öt pártcsoportja van. Egy közülük a műhelyben dolgozik, a másik a növénytermesztésben, a továb biak pedig az állattenyésztésben és a vezetőség mellett, illetve az ötödik, a hozzánk tartozó vies- kai (Kisfalud] részlegen. Ily módon közel állanak valameny- nyi kommunistához és párton- kívülihez. Rajtuk keresztül biz­tosítva van a párt vezető szere­pe az irányításban és a terme­lésben, valamint az operatív és ellenőrző tevékenységben is. A szövetkezet vezetőségének ki­lencven százaléka párttag. Kul- már János elnök elvtárs, a Mun­kaérdemrend tulajdonosa, aktí­van segíti pártszervezetünk munkáját. Az efsz vezetősége és alapszervezetünk között jó az együttműködés, valamennyi problémát először a pártszerve­zetben tárgyaltunk meg. Ideológiai munkánkban tuda­tosítjuk, hogy elő kell segítenie a gazdasági feladatok teljesíté­sét. A terv számunkra törvény. Az üzemi pártszervezet kom­munistái az évzárón megelége­déssel nyugtázták, hogy az ál­taluk irányított gazdaság a brut­tó termelés tervét 760 000 koro­nával túlteljesítette. Egymillió koronával szárnyalták túl tiszta bevételi tervüket. Az állatte­nyésztésben a hízó marháknál 99 dekás súlygyarapodást értek el, a hízó sertéseknél 56 dekát. A növénytermesztésben búzából 40 mázsa helyett 41,2, árpából 39 helyett 42, kukoricából 46 he­lyett 50 mázsás átlag hektárho- zamokat értek el. A tiszta jöve­delem tervét a tervezett 4,9 mil­lió helyett 9,1 millióra teljesítet­ték. Ennélfogva többet fordítot­(CSTK) — Termelési kooperá­cióra lépett a brassói Uzina traktorgyár a brno—líšeni Gör­dülőcsapágy- és Traktorgyárral, annatk a szerződésnek az alap­ján, amelyet a tavalyi brnói nemzetközi gépipari vásáron ír­tak alá. A brassói vállalat a brnói vállalat tervdokumentá­ciója alapján megkezdte a Ze- tor 6745, 6045 és 12045 mintá­jú traktorok első gyártását. A műszaki dokumentációt köl­csönös megegyezés alapján úgy dolgozták ki, hogy a terméke­ket mind a csehszlovák, mind a román gyártmányú traktorhoz fel lehessen használni. A román vállalat évente 10— 12 ezer első hajtóművet gyárt három ország — Csehszlovákia, Lengyelország és Románia szük­ségletei számára. tak az alapok fejlesztésere és a bérekre is. Ennek következté­ben a tagság átlagkeresete az 1971. évi 2183 koronáról tavaly 2489 koronára emelkedett. Eb­ben jelentősen közrejátszott az is, hogy a tagság a sikeresen zárt év végén keresetének 25 százalékát jutalomként, oszta­lékban kapta. — Hogyan gondoskodtak a tagság ideológiai képzéséről, il­letve a párt tagjainak fiatalok­kal való feltöltéséről? — A CSKP XIV. kongresszusa és az októberi plénum által meghatározott káderpolitika szellemében megkülönböztetett gondot fordítunk tagjaink ideo­lógiai nevelésére. Szervezetünk mellett két kört hoztunk létre, ahol a politikai iskolázásokat végezzük. Egyik körben az alapfokú, a másikban a közép­fokú továbbképzés folyik. Egy elvtársunk a marxizmus—leni­nizmus esti egyetemének hall­gatója. Nemcsak a pártszerve­zet tagjainak nevelésével törő­dünk. Pártszervezetünk az efsz vezetőségével karöltve a kul­túralapból vasárnap délelőttön­ként ingyenes filmvetítést szer­vezett az iskolások és a fiatal­ság részére. Nagyon sikere« volt ez az akciónk, a látogatottság az ifjúság köréből állandó és nagy volt. Távlati terveink alap­ján néhány éven belül lénye­gesen megfiatalítjuk tagságun­kat. Tavaly három fiatalt vet­tünk fel a tagjelöltek sorába, az idén további hármat veszünk fel. — Az évzárón jóváhagyott programtervünk szerint az idén tovább folytatjuk az intenzív termelési módszerek elmélyíté­sét. A szövetkezeti telepen új lucerna- és gabonaszárítót he­lyezünk üzembe. Két, egyenként 1150 férőhelyes sertéshizlalda építéséi kezdjük el. Az idén 32 vagon helyett 50 vagon hús el adását tervezzük. Az elhangzott beszámolóhoz és az ismertetett tervekhez 18 elvtárs szólt hozzá. A legtöbb hozzászólás a tejter­melést érintette, mert nem sike­rült tavalyi tervünkét teljesíte­nünk. Ennek legfőbb oka az volt, hogy nagyon lecsökkent a tehénállományunk létszáma. En­nek orvoslására határozatot fo­gadtunk el, melyben a tehénál­lomány 50 darabbal történő fel töltését irányozzuk elő. Tovább ra is a személyi felelősség elvét, annak következetes érvényesí­tését tartjuk a legfontosabbnak a termelésben. Minden párttag számára meghatároztuk a fel­adatokat, melyeket rendszere sen fogunk ellenőrizni és érté­kelni. Az itteni kommunisták aktí­van segítenek a falufejlesztési akciókban és a társadalmi mun­kálatok megszervezésében is. SVINGER ISTVÁN NYOLC KÖZSÉG HATARAI MŰVELIK Az elmúlt esztendő utolsó hó­napjának második felében, ju­bileumi ünnepség zajlott le No­vá Bodva (Űjbódva) község kul- túrházában. Felszabadulásának 28. évforduláját ünnepelte a fa­lu lakossága. De más is történt itt ezen a napon. A kultúrház termében helyet foglaló közel háromszáz ember között a szomszédos hét község szövet­kezeti tagsága is képviseltette magát és számos vendég érke­zett a járási szervek részéről. Ezt az ünnepséget arra is fel­használták. hogy bejelentsék: 140 fekete-tarka tehénnél pedig 4347 literes fejés j átlagot értek el. A felsorolt néhány adat két­ségtelenül a szocialista mező- gazdaság előnyeit bizonyítja, s arra is utal, hogy ebben a ter­melési ágazatban sem lehet egy helyben topogni, eleget kell ten­ni a társadalmi] fejlődés köve­telményeinek. Csaknem huszonöt esztendő­vel ezelőtt a szövetkezeti gon­dolat megértetése, a barázdák és a „nadrágszíj-parcellák“ el­tüntetése volt a feladat. Egy év­Az egyesült szövetkezet vezetősége a megnötfekedett feladatokkal is megbirkózik. A nagyobb területen való gazdálkodás több gon­dot, de több nyereséget is jelent. | f. Onofrey felvétele) 1973. január elsejétől Nová Bod. va (Űjbódvaj, Chorváty |Hor­váti J, Hosfovce {Vendégi), to­vábbá Dvorníky (Udvarnok), Vceláre (Méhészke), Zadel (Szá- dellő) és Turnianske Podhradie (Tornaváralja), Háj (Äj) szö­vetkezeti községek határát, ösz- szesen 3980 hektár mezőgazda sági földterületet, a jövőben az egyesített nagy szövetkezet ke­retén belül művelik. Nagy megtiszteltetés érte eb­ből az alkalomból a szövetségre lépett szövetkezetek tagságát. Az egyesített nagy szövetkezet­nek adományozták a „Februári Győzelem 25. évfordulója Efsz“ címet. A közel hatszáz szövet­kezet i tag nevében a jelenlevők Köteles János mérnököt válasz­tották a szövetkezet élére, aki már három ízben élvezte a No­va Bodva-á (Űjbódva) Efsz tag. ságának bizalmát és sikeresen, becsülettel látta el az elnöki tisztséget. Aránylag komoly, két évtized­nyi múlttal rendelkezik a tár­sult szövetkezetek mindegyike. E lért eredményeiket összegez- ve* az elmúlt esztendőben az egy-egy hektárra eső bruttó me­zőgazdasági. termelés átlagos értéke 16 500 korona volt, az árutermelésé pedig meghaladta a 19 000 koronát. A kalászosok átlagos hektárhozama 30,3- má zsa. Az egy egy tehénre eső évi íejési átlag 2813 liter tej. Itt szükséges megjegyezni, hogy a társulás előtti Nová Bodva-i (Űjbódva) szövetkezetben ta­valy tehenenként 3418 literes, a KÉT ÉVKÖNYV A KORUNK ÉS AZ UTUNK Két kedves ajándékkal lepett meg a posta. A Romániában megjelenő Korunk és Utunk cí­mű lapok szerkesztőségei el­küldték az 1973 ra kiadott év­könyvüket. Mindkét kiadvány nemcsak grafikailag megnyerő, hanem tartalmilag is igényes, alapos munka. A mintegy 300 oldalas Korunk Évkönyv fényképekkel, különfé­le dokumentumokkal és a szer­zők portréival gazdagon illuszt­rálva tanulmányokat közöl a ro­mániai magyar tudományosság műhelyéből. Több mint 20 szak­ember, filozófus, író, vegyész, ma téma t i k us, i ro da 1 ora tör tén ész, biológus, nyelvész és más tu­dományág képviselője vall mun­kájáról, a romániai magyar tu­dományos élet eredményéről, felvirágzásáról. A tudomány he­lye és szerepe művelődésünk­ben, Művészet és elkötelezett­ség, a felvilágosodás meggyöke- rezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődés ben. Nyelvhasználat és Jogtör­ténet, Nemzetiség és folklór, A romániai magyar nyelvjárásku­tatás múltfa és mai állása, va­lamint a többi tanulmány tulaj­donképpen körkép és híradás a kutatói tevékenység gyakor­latnak hétköznapjairól. A cső korba gyűjtött műhelyvallomá so>k számunkra azért is érdeke­sek és sokat mondóak, mert egy hozzánk hasonló viszonyok kö zott élő népcsoport élenjárói számolnak be törekvésük és munkájuk eredményéről. Az előbbinél is terjedelme sebb Utunk Évkönyv gerincél irodalmi anyag, humoros írások képezik. Különösen a torna, a Hájzengzetek, régi ízek és az Anekdoták című fejeze tek késztetnek mosolyra, jóízű kacagásra. A rajzokkal és re produkciókkal szintén gazdagon illusztrált évkönyv név és ese mén y naptárt, valamint gazdag keresztrejtvény-rovatot is tártál máz. A belső borítóján közölt szoborkarlkatúra-sorozat a ro mániái irodalmi élet ismert kép^ viselőit mutatja be szellemesen. Úgy véljük, hogy mindkét év könyv sikerült. Nemcsak repre­zentál, hanem felhívja a figyel met a romániai magyar nemze­tiség anyanyelvi kultúrájára, egyben kifejezi, hogy a román néppel testvérien együltélő ro­mániai magyar nemzetiség mi­lyen tudományos és kulturális színvonalat képvisel. (b) tizede a szóban forgo nyolc .szö­vetkezetből három nagyobb kö­zös gazdaság jött létre. A már korábban említett eredmények ennek a lépésnek helyességé) is igazolták. A rohamos fejlődés ezen a szakaszon is újabb elő­rehaladást követelt: a mezőgaz­dasági termelés nagyobb ará­nyú összpontosítását és<szako­sítását. A Kosice-vidéki járási szervek felmérései alapján megterem­tődtek a feltételek a Nová Bod va-i I Űjbódva) nagy mezőgaz­dasági egység kialakításához, s ezzel a tagság zöme is egyet­értett. így született meg a .„Feb­ruári Győzelem 25. évfordulója Efsz“. Az új szövetkezet szervezési és termelési koncepciója vilá­gos. A közel négyezer hektár mezőgazdasági földterülettel, ebből 2592 hektár szántóföld­del rendelkező közös gazdaság — az állami gazdaságok szer­vezési és irányítási rendszeré­hez hasonlóan — hét önálló gazdasági egységet alakított ki. A szövetkezet központja No­vá Bodva (Űjbódva), amely az első gazdasági egységet alkot­ja. A második és a harmadik gazdasági egység Turnianske Podhradie (Tornaváralja). illet­ve Zádielské Dvorníky | Udvar nők) községben székel. A ne­gyedik egységet a tornai mész üzem és kőbánya, mint mellék­üzem alkotja. A takarmányszá­r ító külön mezőgazdasági egy ségkénl szerepel. A hatodik a szőlészet, a hetedik egvséget pedig az építkezési csoport ké pezi. Átgondolt, megfontolt tervek alapján, s derűlátással indult közös útjára a nagy szövetkezet tagsága, melynek termelési ér­téke eléri az 53 millió koronát. Igaz. ennek érdekében sok min­dent el kell végezni. Arra is szeretnénk rámutatni, hogy a megtisztelő címet viselő szövet­kezetben tudják is, mit kell tenni. Elsőrendű kérdésként ke­zelik például a termelés szako­sításának bevezetését. Kezdet­ben csupán részleges szakosí­tásról lehet szó, mivel — a gaz­daságosság elvének megtartá­sával — a jelenlegi nyolc gaz­dasági udvaron alkalmazkodni kell a rendelkezésre álló épü­letekhez és a már korábban be­vezetett, szintén még nem vég­leges szakosításhoz. Tornán ezer tehén összpon­tosítására számítanak. Itt tej- t e rme léssé l, sza r vas ma r h a- h iz- lalássál, Udvarnokon növendék- állatok nevelésével, szarvasmar­ha elöhizlalásával, sertések hiz­lalásával foglalkoznak. Vendé­gi ben és Ajban a fő hangsúlyt a baromfitenyésztésre helyezik, ahol csaknem 700 000 baromfit nevelnek fel. Számolnak azzal is, hogy az áji udvaron — te­kintettel a hozzá tartozó lege­lőkre — fejleszteni fogják a juhtenyésztést. Horvátiban egye­lőre üszők, Méhészkén pedig borjak nevelésével foglalkoz­nak. Szádellőben tejtermelésre, kocák és malacok nevelésére összpontosul a figyelem. Természetesen csak helyesel­ni lehet, hogy az új szövetke­zetben, a termelési folyamat korszerűsítése mellett is az adóit feltételekből indulnak ki és igyekeznek jól kihasználni a jelenleg rendelkezésre álló termelőeszközöket, gazdasági épületeket. Viszont ez nem azt jelenti, mintha nem tennének további lépéseket a széles kö­rű szakosítás és koncentrálás megvalósítása felé. Már a közel­jövőben, ezer férőhelyes tehén­istállót építenek, s folyamato­san megvalósítják a többi, ter­vezett beruházást is.. A növénytermesztés terén fö termelési ágazat: a gabonane­mű ek, a szőlő, a zöldség és nem utolsósorban a takarmány ter­mesztése. Nagy súlyt helyeznek « ttíkarrnánybegyűjtés alapos meg­szervezésére. Szeretnék elérni, hogy minden begyűjtött takar­mányt fokozatosan száríthassa­nak, illetve jó minőségben sď- I ózhassanak. Nagyon sok pozitív eredmé­nye, szilárd gazdasági alapja van az újonnan egyesített ,,Feb­ruári Győzelem 25. évfordulója Efsz“-nek, de mi tagadás, vaut itt még bőven tennivaló. Vi­szont jogos a szövetségre lépett tagság derűlátása, mert tuda­tában van a gyarapodó felada­toknak, s erős akarattal, közö. sen összefogva látott hozzá megoldásukhoz, ezért bízik ab­ban, hogy nem maradnak el a várt eredmények. A társulás után alig egy hó­nappal több mint 1,5 millió ko­rona értékű felajánlást tettek a februári jubileum tiszteleté­re. Vállalták, hogy terven fe­lül 130 000 liiter tejet, 400 má­zsa baromfihúst, 10 mázsa bá­rányhúst, 214 mázsa búzát, 190 mázsa árpát és 800 mázsa cu­korrépát értékesítenek. Bátran állíthatjuk, hogy az indulás sikeres volt a „Februá­ri Győzelem 25. évfordulója Efsz“-ben. KULIK GELLERT ÜJ HENGERSOR A TŔINECI VASMŰBEN Ili A tŕineRi Nagy Október Vasgyárban március elején helyezték próbaüzembe az új, modern hengersort, amelyet 29 hónap alatt, egy hónappal a kitűzött határidő előtt építettek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom