Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-07 / 56. szám, szerda

NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁGUNK FELLENDÍTÉSE A TANÍTÓK FELADATA IS Fojtunk XIV. kongresszusa óta még elevenebbé és színvo­nalasabbá vált a falu élete. A múlt év során elért termelési eredmények azt mutatják, hogy parasztságunk zöme megértet­te a kongresszus, illetve a köz­ponti bizottság áprilisi ülésén !u jo:t határozatát: intenzív gazdálkodással emelni a mező- gazdasági termelést. A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatá­rozatokat azonban a parasztság egymaga nem tudja megvalósí­tani. Szükség van itt minden becsületes ember: mezőgazdasá­gi és ipari dolgozók, valamint a tanítók és a nevelők segítő szándékára is. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az utóbbi idő­ben pedagógusaink egyre na­gyobb többségét találjuk pár­tunk politikájának megvalósítói között. A szép eredmények mel­lett azonban néha hibákat is el­követünk. Nein minden tanító, pedagógus mondhatja el magá­ról, hogy tudását a mezőgazda­ság érdekében is gyümölcsözte!- to, bár tudatában van annak, hogy anyagi és szociális hely­zetének javulása a mezőgazda­ság fejlesztésétől is függ. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt ál­lítom, hogy a jobb termelés, a gazdagon gyümölcsöző mező- gazdasági munka több iskolát, több tantermet és új tanítói la­kásokat is eredményez. A mező- gazdaság fejlesztése tehát" min­den pedagógus érdeke és a nép iránti kötelessége. Nem gondo­lok itt valami különleges, tanítói munkától távol eső tevékeny­ségre, hanem a pedagógus mun­kakörének eddig kellően ki nem használt lehetőségeire. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság fejlesztését, pártunk „ŕťV. kongresszusának célkitű­zéseit a tanító elsősorban jó is­kolai munkájával segítheti elő. Iskoláinkban — a legutóbbi mi­nisztériumai határozatok alap­ján — újból beiktattuk a mező- gazdasági ismeretek oktatását a 6—9. osztályokban. Ezeken az órákon az oktató-nevelőmunka lehetőségeinek teljes kihaszná­lásával a pedagógus két célt va­lósíthat meg: megismertetni ta­nulóival a mezőgazdaság távla­tait, a mezőgazdasági ■ munká­kat, a gépeket és a legkorsze­rűbb technológiát s egyúttal fel­ébreszti a tanulókban a ragasz­kodást a föld és a mezőgazda- sági munka iránt. Ezzel nem azt akarom monda­ni, ’-íogy a mezőgazdasági mun­ka megkedveltetésére csupán a , mezőgazdasági, illetve a terme­lési órák adnak lehetőséget. Még azt sem állítom, hogy a me­zőgazdasági munka megkedvelé­se csupán a mezőgazdasági órát vezető pedagógustól függ. Ehhez nem elegendő egy két tanító. Mirvden pedagógusnak hozzá kt U járulnia a nemes munkához. Nemcsak a mezőgazdasági óra ad lehetőséget a földművelés és az állattenyésztés megkedvelte­tésére. Más tanLárgyak is alkal­mat adnak arra, hogy jó szolgá­latokat tegyünk a mezőgazda- sági termelésnek (biológia, földrajz, kémia stb.) Ma már nem elegendő, hogy a tanuló megtanuljon ásni, ka­pálni — bár sokan vannak, akik ezt sem tudják —, de ismerniük keL a sarabológépek beállítását, a csávázást, érteniük kell a ré- paegyeléshez a szőlőkötözéshez, a metszéshez, a gyümölcsfák gondozásához is. Valamikor nagy lehetőségük volt erre a Micsurin-körökben, jelenleg a kísérleti kerteket lehet felhasz­nálni. Ezekben a kísérleti-gya­korlati kertekben ma is meg­van a lehetőség, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a kü­lönböző vetésmódokról és vetés­forgókról. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a növénytermesz­tést, valamint a gyümölcsfák kezelését. Helyes volna az is, ha fiataljaink már az iskolában megismernék a kis háziállatok életét. Nagyon jó példa erre a Vefké Kapušanyi i Kilencéves Iskola, ahol a mezőgazdasági kör keretében a tanulók csibé­ket és kacsákat keltettek. Az utóbbiakat saját maguk fel is nevelték. Persze minden iskola ban ez sem végezhető el. Töre­kednünk kell viszont arra, hogy a szakkörök munkája, tematiká­ja igazodjék a táj, a környék jellegzetes termeléséhez. Ezt tartotta szem előtl Szimkó Géza igazgatótanító is# Hrušovon (Körtvélyes, trebišovi járás), ahol a tanulók olyan uborkát és paradicsomot termeltek, mely hez hasonló a földművesszövet­kezetekben is ritkán fordult elő. Hasonló szép eredményeket ér­tek el a Rožňavai (Rozsnyó) Ki­lencéves Iskolában is. Sajnos, ez már többnyire a múlté. Helyes dolog lesz tehát, ha újból fellen­dítjük az iskolák kis gazdasá­gait. Meg kell azonban említe­nem, hogy falusi tanítóinknak, tanárainknak jelentős része — a városiakat nem is említve — nem tud szemezni, permetlevet készíteni, szakszerűen tárolni, kapálni stb. Ezért ajánlatos len­ne, hogy a mezőgazdasági gya­korlatokat, szakköröket csak mezőgazdasági gyakorlattal ren delkező pedagógusok irányít­sák. Komoly probléma az is, hogy amíg pártunk és kormányunk határozottan leszögezi: a pa­rasztság nem szakadhat el az ipartól, sem az ipar a mezőgaz­daságtól, addig számos iskola másként cselekszik. Arra gondo­lok itt, hogyha a kormányunk szükségesnek találta a mezőgaz­dasági ismeretek tanítását, ak­kor ez minden általános iskolá­nak legyen kötelező, azaz vé­gezzék ezt lel kiismeret eseti. Igaz, hogy a mezőgazdasági jel­legű körzetekből mindig több fiatalt várunk a mezőgazdaság­ba, mint a városból, de ez nem lehet törvény, sőt nagyon is helytelen felfogás, hogy mező- gazdasági pályára csak a falusi gyerekek alkalmasak. Jelenlegi tanterveink újból le­hetőséget nyújtanak a kívánt eredmények eléréséhez, csak a nevelőkben legyen elegendő készség, lelkesedés. Tudatában kell lennünk, hogy a falvak la kosai a tanítókat szeretik és megbecsülik. Ezt a ragaszko­dást nekünk, pedagógusoknak a párt- és a kormányprogram megvalósítása érdekében kell állítanunk. A családlátogatások alkalmával — ha megfelelő lég­kör alakult ki — beszélnünk kell az ország és mezőgazdasá­gunk jövőjéről. Végezetül hadd szögezzem ie: a tanítók, a tanárok és nevelők tudásukkal, tapasztalataikkal és odaadó munkájukkal nagyban hozzájárulhatnak mezőgazdasá­gi dolgozóink műveltségének fokozásához, pártunk mezőgaz­dasági programjának megvaló­sításához s u XIV. pártkongresz- szus határozatainak teljesítésé­hez. KERTÉSZ PÁL ÚJ SZÉNFEJTÉSI REKORD Oj szén medencei rekordot je lent a GyőzeUniris Február 25. évfordulójának tiszteletére tett vállalások teljesítése, amelyet hétfőn délután jelen lett be a karvinái Május 1 bányavállalat első számú üzemének František Kačiŕ vezette bányászkollektí­vája: egy KM—87—D mintájít biztosításit is végző szovjet szén- gytaluvafl 31 munkanap alatt 42 Pll tonna szenet fejtett. Ez­zel egy bányászra és egy mű­szakra számítva csaknem 41 tonnás fejtési teljesítményt ért ed, amely ezzel a szovjet szén- gyaluval a harmadik legjobb teljesítmény az Ostrava—karvi­nái szénmedencében. A „Tégy túl önmagadon és tarts ki“ jelszóval dolgozó, Ka- jrel Opravil és Josef Tvrdý fö vájár ifjúsági szocialista brigá dók is teljesítették vállalásit kat. Karéi Opravil brigádja 31 munkanap alatt fejtőkarmos ré- selőgéppel 380 folyóméter K— 07 profilú folyosót hajtott ki és ezzel egy vájárra számítva mű­szakonként 61,3 centiméteres teljesítményt ért el. Josef Tvrdý fővájár brigádja ugyanennyi idő alatt 375 méter K—05 profilú folyosót hajtott ki, egy bányászra számítva mű szakonként 60,3 centiméteres teljesítménnyel. Mind a két if júsági brigád, amely fölött a szakszervezeti üzemi bizottság vállalt védnökséget, ezzel túl szárnyalta vállalatuk legjobb eredményeit. Egyszersmind el­határozták, hogy a X. Világifjú­sági Találkozó tiszteletére fo­kozni fogják teljesítményüket. A REVIZOR új köntösben ŐSBEMUTATÓ AZ ClJ SZÍNPADON Őszintén szólva közönségünk egyáltalán nincs elkényeztet­ve, ami az eredeti szlovák ze­nés játékok mennyiségét és mi­nőségét illeti. Ezért még in­kább örültünk, s jóleső érzés­sel szemléltük a bratislavai Oj Színpadon az új szlovák zenés játék, A revizor ősbemutatóját, amelynek szövegét Gogol hal­hatatlan színműve alapján ff. Kramosil és /. Turan írta, ze­néjét pedig T. Šebo-Martinský szerezte. T. Šebo-Martinský, akit ed­dig jórészt táncdalok sikeres szerzőiként tartottunk számon, hosszabb ideje új zenés játék megkotnponálásán fáradozott. Az egyik legnagyobb problémát minden bizonnyal a megfelelő szövegkönyv meglelése okozta. A zeneszerző választása végül is Gogol remekművére esett, mert a Revizor — miként azt az egyik nyilatkozatában Sebő Martinský elmondta — drámai kvalitásai, utánozhatatlan hu­mora és sajátos szatirikus hangvétele miatt már ifjú kora óta izgatta őt. Ez a választás merésznek, kockázatosnak tűnt, de azóta kiderült, hogy szeren­csés volt. Gogol halhatatlan re­mekművében elsősorban a kar- rierista, megalkuvó, pénzért mindenre hajlandó ostoba em­bertípusokat pellengérezte ki. Alkotása nemcsak kortársairól vall, hanem minden korszak, így napjaink jellemtelen embe­reiről is. Elsősorban ez az ál­talános érvényű szatirikus éle tette A Revizor zenés változa­tának a bemutatását indokolttá, időszerűvé. A szövegkönyv szerzőinek nyilván komoly gondot jelen­tett, hogy Gogol színművéből, amely egész sor kitűnően jel­lemzett típust vonultat föl, a zenés játék követelményeinek megfelelő változatot kreálja­nak. Céljukat alapjában véve siker koronázta: a szövegkönyv meghagyta a legjellemzőbb je­leneteket, a színmű légkörét, jók a játék dialógusai is. Egyet­len kifogásként talán Chlesta- kov szolgájának, Osipnak a té­ves beállítását említhetjük meg. Osip ugyanis különösen a zenés játék elején feleslege­sen magyarázza ura cselekede­teit. Ez felesleges és unalmas, hiszen Chlestakov jelleme és cselekedete egyrészt közismert, másrészt pedig a későbbiek fo­lyamán a játékból mindez jól kijön. Teodor Šebo-Martinský kitű­nő, hatásos zenét komponált: dallamai jellemzőek, hangulat- keltőek, jól illeszkednek a mű szövegehez. Különösen azok a részek sikerültek, ahol az orosz melódiára, ritmusra, népdal- és táncformára épített. Néhány ze- neszáma élményszámba megy: vonatkozik ez a Labarde-dalra, a pétervári fehér éjszakákról szóló számra, továbbá az első felvonás fináléjára. Šebo-Mar­tinský zenéjének egyik erőssé­ge a szatirikus-parodisztikus hangvétel. Tény az is, hogy a muzsikában néhány gyengébb rész is található (néhány he­lyen a zene túlságosan illuszt­ráló, máshol pedig nem eléggé meggyőző). A revizor zenés változata színpadraállítására nagy gon­dot fordítottak az Oj Színpa­don ff. Kramosil rendezőnek O. Sujan szellemesen megoldott díszletei között sikerült paro- disztikus és szatirikus hangvé­telű előadást kreálnia. Az elő­adás lényegében jellemileg el­ferdült alakok tragikomikus panoptikuma. Ezek a figurák jól érzik magukat ebben a kö­zegben, nem akarnak máshol, vagy másként élni. A szereposztás, az úgyneve? zett epizódszerepeket is bele­értve „testreszabott“ volt. A sok kitűnő alakítás között is kitűnik a Chlesztakovot alakí­tó I. Krajicek fegyelmezett, jól felépített játéka. Ugyancsak elismerés illeti E. Kostelník (Ljapkin)), /•’. Hudek (Chlopov) teljesítményét is. M. Schtveiq* hojferouá Mása szerepében ez­úttal kevés bizonyítási lehető­séget kapott. Részletesebb elemzést igényel a balettkar, s egyáltalán a moz­gáselemek szerepe a zenés já­tékban. Ugyanis véleményem szerint a zenés játék egyetlen komoly kérdőjele a tánc- és balettbetétek szerepe. Igaz, hogy ezek a betétek színeseb. bé, pergőbbé teszik a cselek* ményt, viszont a tánc- és ba- lettelemek nem adódnak logi­kusan a helyzetekből, a cse­lekményből. Ezek a részek — elsősorban B. Szlovák koreo­gráfus kiváló munkájának ered- menyeképpen — mégsem hat­nak zavarólag, hanem átmene­tet képeznek az egyes jelene­tek között és jól egészítik ki a cselekményt. ff. Slezák zenei betanítása megbízható, tempe­ramentumos, néhány esetben viszont túl hangos. összegezésképpen elmond­hatjuk, hogy néhány problema­tikus kísérlet f Ez volna a sze­relem, Ütődül tek) után sike­res bemutató tanúi voltunk. Várakozásunk az eredeti szlo­vák zenés játékunk iránt ismét megnőtt, s ezzel együtt igé­nyünk is, mert T. Sebo-Martih- ský, B. Kramosil és ]. Turan A revizor zenés változatával magasra emelte a hazai zenés játék iránti mércénket. ALFRÉD GABAUEK APRÓHIRDETÉS ALLÁS ■ A komárnói Dunamentl Múze­um igazgatósága pályázatot hir­det — önálló szakdolgozót állás — néprajzos betöltésére azonnali belépéssel. Feltételek: főiskolai végzettség, szlovák és magyar nyelv ismerete. Fizetést osztály T—9 a gyakorlat­tól és végzettségtől függően. Jelentkezés esetén kérjük a szük­séges iratokat az alábbi címre küldeni: Podunajské múzeum, 945 01 v Ko márne. ÚF 42 ADASVETEL ■ Eladó kétszoba-konyhás csalá­di ház mellékhelyiségekkel és nagy kerttel. Ár megegyezés szerint, s utána beköltözhető. Cím: Kósik József, 94tí 04, Dedina Mládeže, okr. Komárno. Ú 2t>9 ■ Eladó olcsón Wartburg 900 GJ után, új motorral. Cím: Hegedűs István, Kleiiany, h. sz. 122. Ú 270 tSMERKEDÉS ■ 61 éves özvegyember szép nyug díjjal és saját házzal hozzá illő asszony ismeretségét keresi. Jel­ige: Piros rózsák. 0 263 ■ 27 éves elvált asszony egy gyer­mekkel ezúton keresi intelligens jó megjelenésű 37—42 éves férfi ismeretségét. Jelige: Rossz egye­dül. Ü-205 wmnmm ■ Komáromban vagy Csallóköz területén vennék kétszobás szö­vetkezeti, vagy más lakást. Far­kas Lajos, Gúgská 80, Nové Zám­ky. 0-253 KÖSZÖNTŐ ■ A legdrágább édesapának, Poór Gézának, Szencen, születés és név­napja alkalmából jó egészséget és nagyon boldog hosszú életet kí­ván szerető lánya: Margit. 0 257 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik 1973. február 22-én el­A KAMI MEZŐGAZDASÁGI SZAKJAIMÉT értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tan­évre 1973. szept. 1-től az alábbiakban felsorolt sza­kokra felvesz (3 éves tanoncviszonyba) fiúkat és lányokat, akik 1973. júl. 1-ig sikeresen elvégezték a 9 éves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs, zöldség, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcs­kertészet ) 3. Kovácsszak (hegesztő, lakatos) 4. Bognárszak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és laknak A szakgyakorlatot az iskola műhelyeiben és tangazdaságá­ban végzik. Az érdeklődők írásban, vagy személyesen jelent­kezhetnek oz Iskola és a tangazdaság Igazgatóságán. Póstoi irányítószámunk 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno Of-8 kísérték utolsó útjára a jókai te­metőbe felejthetetlen édesanyán­kat, rEmai ANURÁSNÉT. Hálásan köszönjük minden roko­nunknak, ismerősünknek, szomszé­dunknak, hogy részvétükkel és ko­szorúikkal enyhítették mély fáj­dalmunkat. A gyászoló család 0-251 ■ Fájó szívvel mondunk hálás kö­szönetét mindazoknak a rokonok* nak, barátoknak, volt munkatár­saknak és vezetőknek a falu la­kosságának, valamint az ismerő­söknek, akik hosszú betegsége után elkísérték a drága jó fér­jet, édesapát, testvért, fiút, sógort, MELEG JÓZSEFET ' 1973. február 17-én a mihályfai te­metőbe, és részvétükkel, koszorú­ikkal, virágadományaikkal Igye kezlek enyhíteni kimondhatatlan nagy fájdalmunkat. A gyászoló feleség és gyermekei 0 252 ■ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, mun­katársaknak, ismerősöknek, akik ez év február 2 án elkísérték utol­só útjára a zselfzi temetőbe a sze­rető feleséget, édesanyát, SZALAYNÉ, BORKA GIZELLÁT, és részvétükkel, virágadományaik* kai igyekeztek enyhíteni mély fáj- daim u nkat. A gyászoló család 0 261 ■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik a drága jó édesanyát, gyermeket, testvért és jó rokont, özv. GALL A FERENCNÉT I’etrőczi Juliannát 1973. január 22-én elkísérték utol­só útjára a holiarel temetőbe, és részvétükkel, virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni kimondhatat­lan fájdalmunkat. Külön köszöne- tünket fejezzük ki a kis óvodások szüleinek, valamint az óvoda igaz gatóságának az ott elhelyezett ko. szőrükért. Gyászoló kisfia, édesanyja, testvérei, anyósa, sógorai, sógornői és családtagjaik. 0-262 ■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek és a falu lakossá­gának, akik elkísérték utolsó út jára GÜTAY GYULÁNÉT, Biegelbauer Gizellát, a szerető feleséget, édesanyát, testvért, anyóst, nagymamát 1973. február 11 én a várkonyl temető be, és koszorúikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-206 1973. III. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom